Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-24 / 302. szám

1963. december 24.

3

Kedd

Tanulmányterv készül a szövetkezetek gazdálkodásáról

A zárszámadás után megyénk valamennyi városában és járásában megkülönböztetett gonddal vizsgálják felül a gyengén gazdálkodó szövetkezetek termelési eredményeit, az alkalmazott módszerek hatását a terméseredmények alakulására, s általában a szövetkezet gépesítését, s magában a szövetkezetben végbemenő, a munkával kapcsolatos morális dolgokat. A helyi eredmények számbavétele után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tanulmányt készít az említett tsz-ek gazdálkodásáról. Ebben számba

veszik azokat a konkrét intézkedéseket és módszereket, amelyek révén a gyenge termelőszövetkezetek gazdaságilag tovább szilárdultak.

A gyenge termelőszövetkezetek közül számottevő javulás van a dobozi Petőfi, a békésszentandrási Zalka Máté és Rákóczi Tsz-ben és a sarkad! járás egynémeiyik közös gazdaságában. A tanulmányban külön kitérnek: majd arra is, hogy az említett szövetkezetekben milyen tényezők játszottak közre a gazdálkodás fellendítésében.

Tapasztalatcsere-értekezlet a gépjavító állomáson

Az orosházi szövetkezetek gépcsoportvezetői és műhelyvezetői december 20-án az Orosházi Gépjavító Állomáson tapasztalatcsere-értekezletet tartottak, ahol közösen értékelték az idei gépi munkát, s megbeszélték a téli javítások legcélszerűbb módjait. A gépjavító állomásán a résztvevők

100 millió forint értékű könyvet vásárolt az idén a falusi lakosság

A Szövetkezetek Országos Szövetségéhez befutott megyei jelentések azt mutatják, hogy az országosan több mint 105 millió forint értékűre tervezett falusi könyvforgalmi tervet a földművesszövetkezetek az idén mintegy 106—107 százalékra teljesítik. Emellett szól az a tény, hogy az utóbbi napokban rendkívüli túraj áratokkal kellett a faluellátó boltok, illetve a bizományosok készletét kiegészíteni, noha az október 1 és november 30 között megrendezett őszi megyei könyvhetek idején nem kevesebb, mint 65 millió forint értékűre növelték a készleteket. (MTI)

látogatást tették a műhelyben is, ahol tájékozódtak a munka különböző fázisairól. A gépcsoportvezetőik és műhelyvezetők az értekezleten számos olyan dolgot tapasztaltak, amelyeket eredményesen felhasználhatnak a jövő esztendei gépi munkáknál.

Háromszáz hízott sertés átadására kötöttek szerződést

A békéscsabai Petőfi Tsz jövő évi termelési tervében száztíz vágómarha, hétszázötven hízott sertés, negyvenezer baromfi és 2250 hektoliter tej értékesítése szerepel. A Békés megyei Állatforgalmi Vállalattal hetvennyolc szarvasmarha és háromszáz hízott sertés átadására már megkötötték a szerződést. Ugyancsak megállapodtak a tej leszállítására is a Gyulai Tejipari Vállalattal.

VADÁSZ FERENC:

A UzenUai’htadiU tét

(23.)

A pestújhelyi fészekrakás

A konyhában hideg volt, látszott, hogy az asszony, aki tettvett benne, maga is csak látogatóban járt ott.

— Kié ez a ház? — érdeklődtek.

— A miénk — felelte és kérdő tekintetünk láttán készségesen felviláígositással szolgált. _ — Nem itt lakunk, mert ahogy tetszett is látni, szándékunkban áll kiadni. Most is csak azért vagyok itt, ha talán érdeklődő volna...

— Mi azért jöttünk.

— Mondanám, hogy üljenek le — élénkült fel az asszony, aki vidékies tájszólással beszélt —, de hideg van. Igaz, fiatalok. Házasok? Vagy csak lesznek? Már megbocsássanak a kíván- csiskodásért...

— Leszünk — mondta Piroska. — Érdekelne bennünket a ház. A néniók hol tartózkodnak?

— Mi, kedves... tetszik tudni, úgy élünk, hogy az uram kalauz a BESZKÁRT-nál, lakásunk a Diószegi úton van. Igaz, csak barakkban, de ott kevés a bér.

— Mi a neve a kedves férjének? — tudakolta Kurimszky.

— Peidl Károly az uram. Azért lakunk barakkban, mert úgy jobban jövünk ki. A házat kölcsönből építettük, sok rá az adósságunk. Ha kiadjuk, a bérből is törleszthetnénk a banknak.

— Mennyit kémek? — érdeklődött Piroska.

— Hát, kérem szépen, erre én most nem felelhetek egészen határozottan. Az urammal kellene megbeszélni. Ö tudja ..;

Felkeresték Peidl villamoskalauzt a barakklakásban. Bizonytalankodott a bért és a feltételeket illetően. Látszott, ha nem is mondta: nyugtalanítja a leendő bérlők fiatal kora.

— Komolyan tetszenek gondolni?

— A legkomolyabban — felelték.

— Hát... de én úgy szeretném, ha nem egy-két hónapra lenne.

— Attól ne féljen — nevetett Cigi. — Bemutatkozott: — Kurimszky Sándornak hívnak, cipész a mesterségem. Állandó munkám van, egy jó iparosnál dolgozom. Rendesen keresek, nyugodt lehet. Ha megegyezünk, még többet tudnék keresni, mert bedolgozó munkát vállalok.

Miklós János egy „halálra ítélt” fa tövében.

Fái ad az Alföld

A mezőgazdaság átszervezése lehetővé tette, hogy az évtizedekig erdőben szegény megyénkben mind több fát ültessenek. Persze, főleg azokba a földekbe^

Az erdőben kidöntött fák egy részét Dobózon, az erdészház udvarán levő fűrésztelepen dolgozd fel Megyeri Lajos és Debreceni Gábor. Naponta három-három és fél köbméter rönköt szabdalnak fel bányadeszkának és szőlőkarónak.

amelyek a sok munka ellenére sem adtaik jó termést, biztos megélhetést művelőinek. Az erdő- gazdálkodás lassú, évtizedeket igénylő munka, ennek ellenére megyénkből évről évre mind több ipari fa kerül á bányavidékekre, de marad belőle tüzelő is jócskán.

A fakitermelés főleg téli munka. Ilyenkor ráérnek jó néhányan a szövetkezeti gazdák közül is, akik leginkább a család szükségletére szedik ki a hatalmas tus- kólcait. Ez bizony sok csákányozást, ásózásit és fejszézést igényéi, alaposan megizzasztja a vállalkozókat. Csecsei Pál és Miklós Pál fürészgépkezelőknek sokkal könnyebb a dolguk. Nagyszerű kézi masinájukkal pillanatok alatt bevágják két oldalról a hatalmas 40—60 centiméter átmérőjű fákat is, s azok bús méltósággal dőlnek le, csupán földre érésükkor adnak recsegő, ropogó hangot, mintegy végsikoltásként. Mindketten hat évvel ezelőtt vetDéli pihenőt tartanak, szalonnát sütnek a dobozi Petőfi Tsz tüsköt szedő tagjai: idős Molnár Gábor, Czinanó Sándor, Kiss M. Lajos és a többiek. Mindében szedik a tüsköt, ezért, ha nehéz is, megéri a fáradságot.

— Negyven pengőért megkaphatják.

Kurimszky úgy tett, mintha gondolkoznék az ajánlaton, mintha kalkulációt készítene: hogyan is illik bele áz összeg a költségvetésükbe.

— Negyven meg húsz, meg tizenhét, ... huszonöt — mormolta és összeráncolta a homlokát. Aztán bólintott: — Részünkről rendben lenne a dolog. Van egy kis spórolt pénzünk. Még beszélünk a szülőikkel és aztán, hogy eloszlassuk az aggodalmat, ha akarja, előre kifizetjük a bért. Mondjuk három hónapra.

— Most ízibe? — ragyogott fel a kalauz szeme.

— Mondom, beszélünk az öregekkel és akkor ...

— Nem kívánom, isten őrizzen — mentegetőzött a kalauz. — Tudom, hogyan van ilyenkor, sok mindent kell beszerezni. De ha nélkülözni tudják ...

— Tudja mit? Kifizetünk három hónapot — mondta Kurimszky s látta, hogyan oldódik fel ügyfelében végleg a bizalmatlanság. — A szüléink nem fogják kifogásolni. Maguknak is jó lesz, mondta a kedves felesége, hogy még fizetik a részleteket.

— Igen ..s

— Akkor itt az előleg, fogja. Isten áldja. Legkésőbb holnapután hozzuk a többit.

Amikor Kurimszky elnyerte Pista beleegyezését — megnéz- • tűk, azt hisszük, jó lesz — mondotta —, elvitték az előleg másik felét is Peidléknek.

— Velünk nem lesz gondjuk.! Magunknak élő emberek va- í gyünk — nyugtatta meg őket j Cigi. — Á házbért majd mindig j időben elhozzuk.

Megkapták a kulcsokat, hozzá- j fogtak a „költözködéshez”. Nagy I kartondobozokkal jártak ki-be a j házból, volt úgy, hogy egyetlen j skatulyát kétszer-háromszor I utaztattak. Nagyobb volt a füst-! je, mint a lángja ennek a lakás- foglalásnak. Zsákba tették az egyik kartondobozt, Cigi a hátára vette, úgy vitte, ahogy cipészeknél szokásos volt szállítani a ? kellékeket.

Sok papír és sok festék került ! a dobozba. Amikor Peidlné elbú- | csúzott tőlük, helyet kapott a j lakásban az írógép és a sokszo- | rosító is.

Pista mindig pontosan megje- ! lent a találkozón. Meghallgana I Kurimszky jelentését, egy-két megbízást adott és máris búcsúzott. A legutóbbi randevú alig tartott öt percig. Ügy szólt a rendelkezés, hogy Sanyi még aznap este menjen el a Rákos-patak Erzsébet királyné úti hídjához, legyen nála zsák és benne egy nagy darab összegöngyölített kartonpapír. Ez lesz egyúttal az ismertetőjel is.

Ott volt a megjelölt időre. Jól öltözött fiatalember lépett mellé, nagy csomagot tartott a hóna alatt.

— Vedd át — mondta —, Jól fogd, mert nehéz.

(Folytatjuk)

Csecsei Pál, a kidöntött rönkök méretre való szabdalása közben.

tek először kezükbe fűrészgépet. No, nem úgy, hogy itt van, aztán dolgozz vele. Először egy-egy háromhónapos bentlakásos — aztán egy nyolc hónapig tartó, heti kétszeri foglalkozású tanfolyamon ismerkedtek meg a gép kezelésével, s a fadöntés mesterségével. Ennek is sorja van, s leginkább a legnagyobb értékre: az emberi életre kell nagyon vigyázniuk, hiszen a legkisebb figyelmetlenség is végzetességgel járhat. Ketten naponta 20—25 köbméter fátt döntenek ki és darabolnak össze a kívánt méretre. Ha nem is nehéz a fűrészt tartani, a derekat azonban alaposan megf' jJítja a sok hajlongás.

Fotó: Kocziszky László