Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-24 / 302. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek/ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS'LAP JA NÉPÚJSÁG 1963. DECEMBER 24., KEDD Ara 1 forint XVin. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Fát ad ÍZ Alföld | A technika alkotói | KÖRÖSTÁJ | Hideg idő Kara a béke ünnepe Megyénk lakossága a huszadik békés karácsonyra készül a felszabadulás óta. Készül az ünnepre, mely bensőséges, érzelmet árasztó. Karácsony a békesség, a szeretet, a bizakodás ünnepe. E nap estéjén szépek a karácsonyfa fényei, jólesik az ajándékozás, sok örömet szerzünk a szeretteinknek és önmagunknak. Nem mindig volt örömmel, szeretettel, bizakodással, békességgel telített a karácsony ünnepe. Nem is olyan régen — az idősebb emberek jól emlékeznek rá — szinte nem volt olyan család, amely együtt ünnepelt volna. Akkor, nem öröm, béke, hanem gyász, bánat, félelem ült az emberek arcán. Sokan nem tudják, hogy mit jelentett a háború, borzalom, a csalidtól valahol távol a futóárokban, a halál árnyékában gondolni a szeretteikre. Ök már a békés karácsonyi ünnepeket ismerték meg. A békesség ünnepének mély tartalma van. Az élet megtanított bennünket arra, hogy ne csak a felszíni jelenséget lássuk, hanem nézzük meg mélyebben, s karácsonykor lássuk meg azt is, hogy milyen törvényszerű összefüggés van az egyén — család és az emberiség békéje között. Csak akkor ünnepelhetünk karácsonyt igazán, ha elemezzük életünket, problémáinkat és újra és újra állást foglalunk a háború és a béke nagy kérdésében. A haladó emberiség 1917 óta küzd tudatosan a békéért, a békés egymás mellett élés meg- i valósításáért. Ebben a küzdelemben az emberiség nagykorúvá vált a háború és béke nagy ügyében. Ma már a béke erejét egész népek képviselik, s egyre növekszik azok száma, akik világosan látnak. Akik a saját munkájukból élnek a Föld bármely pontján, nem a háborút, hanem a békét akarják. A szocialista tábor egyre növekvő politikai, gazdasági és katonai ereje, a nemzetközi békemozgalom állandó erősödése ma a béke biztos alapja. Tekintsünk vissza az ez évi eredményekre. Ha egy mondattal akarnánk jellemezni 1963-at, ezt az eseménydús és mozgalmas évet, csak azt lehetne, hogy az atomcsend esztendeje volt. öt éven át tartó nehéz tárgyalássorozat, sokszor késhegyre menő heves viták után a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia szerződést írtak alá a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver- kísérletek eltiltásáról. Egyezményükhöz tömegesen csatlakoztak a Föld országai. Az atomcsend-egyezmény jelentősége, hogy a második világháború befejezése óta első ízben sikerült megállapodást kötni a leszerelés tárgykörében, s az osztrák államszerződés mellett ez volt ebben az időszakban a második igazán lényeges kelet—nyugati megegyezés. Az atomcsend-egyezmény alapján kialakult „moszkvai szellem” annak kifejezése, hogy földünkön minden nehézség ellenére is utat tör magának a békés egymás mellett élés gondolata. Ez jótékonyan hatott a legutóbbi ENSZ-beli tanácskozásokra, amelyeknek jelölésére nem véletlenül használták ezúttal az új időszámítást. Nem tizennyolcadik ülésszakként emlegették, hanem az atomcsend utáni első ülésszakként. A világszervezetben a viták nem csendesedtek el, de a kimondottan hidegháborús kérdések feltétlenül háttérbe vonultak. Megállapodás született a világűr atommentesítéséről, amely újabb lépést jelentett előre. Az atomcsend-egyezmény semmi esetre sem jelenti az út végét, kezdeti szerény lépés csupán az általános és teljes leszerelés irányában. A szocialista tábornak és a nemzetközi békemozgalomnak sokat kell még tenni, hogy az első lépést kövesse a második és a többi, az általános és telies leszerelés megvalósulása útján. Mi békében akarunk élni dolgozni. felép;teni a szocialista társadalmat. A mi pártunk és kormánvzatunk pelitikája, külpolitikája találkozik az egész dolgozó népünk akaratával. Annak a társadalomnak a megteremtői vagyunk, amely szereti az embert, gyűlöli és legyőzi az embertelenséget, ahol törvény az emberméltóság tisztelete. Nálunk az egész társadalom megfeszíti erejét, hogy olyan viszonyokat teremtsen, amelyek között mindenki jóléte növekszik. Minden erőnk odaadásával helytállunk mindannvian a magunk posztján. Túllátunk a magunk portáján, a falu határán, az egész ország gazdájának tekintjük magunkat. Aki pedig tovább lát a falu határánál, az túltekint az ország határain is, s nemcsak az ország dolgait, hanem az egész világ haladását, békéjét a saját ügyének tekinti. Erősen össze kell fognunk mindazokkal, akik velünk vannak a háború és bé ke kérdésében. A kivívott békesség lesz a mi humanizmusunk legszebh igazolása. Erre gondoljunk ma este, amikor meggyúlnak az ünnep gyertyái, melyekből soha azelőtt nem égett annyi a magyar otthonokban, mint amióta a szabadság fénye világítja be a mi népünk életútját. A karácsonyi ajándékozásnál gondoljunk arra, hogy a legnagyobb ajándék az lesz, ha háború és félelem nélküli világot hagyunk örökül. Egy hét múlva már 1964-et írunk. Kezünk tele lesz munkával és megvan minden rémé nyünk, hogy békességben élhetünk az új esztendőben is. Rusznák János Sikeres éy A Békési Nyomda munkáskollektívája nagyon sikeres évet zár december végén. Több mint 34 millió forint értékű gyógyszer s dobozt, prospektust cs könyvet állít elő, 28 százalékkal többet, mint tavaly. A dolgozók 22 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedésre számíthatnak. Néhány nappal ezelőtt befejeződött az üzem rekonstrukciója. Az új gépek, felszerelések segítségevei világszínvonalon termelhetrek a nyomdában. A befektetett 27 millió forint négy év alatt térül meg. A jövő hónap közepén megkezdődik a klisékészítés. Ez külön öröm számunkra, mert lapunk friss képellátását segíti elő. A malmok túlteljesítik őrlési tervüket A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat irányításával tizenegy malom és tíz takarmánykeverő üzem működik megyénkben. A malmok az év végéig 13 410 vagon búzát őrölnek meg, s ezzel 101,3 százalékra tudják teljesíteni éves tervüket. A takarmánykeverő üzemek valamivel sikeresebben vizsgáznak. 108,1 százalékos tervtcljesítésük azt jelenti, hogy december végéig 8479 vagon takarmány tápot állítanak elő, a megvék takarmánykeverő üzemei közül a legtöbbet. Megkezdődk a zárszámadások felülvizsgálása Jól halad az orosházi járás szövetkezeteiben a zárszámadásra való felkészülés. így már a mező- gazdasági osztály január 10-én megkezdheti az elkészült zárszámadási adatok, kimutatások 'elülvizsgálatát. Ezt megelőzően azonban a szövetkezeti főkönyvelőket december 27-én megbeszélésre hívja össze, ahol megtárgyalják a zárszámadással kapcsolatos teendőket és problémákat. Fotó: Koczlszky László fiz 1884. mnépgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság 1963-ban összességében eredményesen fejlő- lőtt. A terv teljesítése a népgazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz ösz- szességében megfelel a tervezettnek. A bányászok áldozatos munkájának eredményeként a szénbányászat több mint 1 millió tonnával túlteljesítette tervét. Az előirányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszeripar, viszont a gépipar a népgazdaság és az export szempontjából fontos néhány termékben — részben rendeléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés követelményeivel. Több ipari termék minősége nem javult a követelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az előző évit. 'ígyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, másoké — különösen a zöldségeké és egyes gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet. A kenyér- és a takarmánygabona hozama viszont alacsonyabb volt & tervezettnél, s mivel a kenyérgabona vetésterülete is elmaradt a tervtől, az ország jelentős meny- nyiségű gabona behozatalára szorul. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az 1963-ra tervezett összeget s mintegy 12—13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mezőgazdaság és az építőipar — a tervezettnél több gépet kapott. Az építőipari elmaradások következtében ez évre tervezett néhány építkezést csak jövőre fejeznek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Növekedett a mezőgazda- (Folylatás a 4. oldalon.)
