Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-20 / 298. szám

1963. december 20. 4 Péntek Csorvási körséta Kevermesi úttörők írják zet gyűjtött össze. A legjobban Két járás szocialista brigádvezetői tanácskoztak Tótkomlóson A napokban a Tótkomlóst Föld­művesszövetkezet kultúrtermében tanácskoztak az orosházi és a szarvasi járás földművesszovetke- zeteinek brigádvezetői. Katona József, a földművesszö- retkezet orosházi járási központja előadójának megnyitója után Back Gyula, a MÉSZÖV szövetke­zetpolitikai főosztály előadója tartott tájékoztatót a szocialista munkaversen y időszerű kérdései­ről. Többek között beszélt a föld- művesszövetkezetek munkájáról, a dolgozók feladatairól. Ismertette a munkaverseny elmúlt évi ered­ményeit és elmondotta többek közt azt is, hogy a két járásban 1962- ben 19 kollektíva 86 tagja vett részt a versenyben, ezzel szemben 1963-ban 38 kollektíva 180 tagja küzdött a Szocialista brigád cím eléréséért A tanácskozás résztvevői el­mondották eddigi tapasztalataikat és azt, hogy az elért eredménye­ket milyen módszerekkel sikerült megvalósítani. Nádudvari Lajos, az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet egyik bri­gádjának vezetője hozzászólásá­ban elmondotta, hogy háromnapos tapasztalatcserén voltak Sarka­don. Ez igen sokat jelentett a bri­gád további munkájához. (Tudósítónktól) A bútoripari vállalat gazdasági vezetőinek, különösen pedig a munkaügyi problémákkal foglal­kozó szakembereknek az utóbbi években mind nagyobb gondot okoztak a helyi munkaerőben mu­tatkozó nehézségek. Ahogyan a vállalati tervek egyre nagyobb mértékben tűzik napirendre a ter­melékenység fokozását, úgy ke­rül előtérbe a munkaerő-, elsősor­ban a szakmunkáshiány kérdése. A vállalat jövő évi tervelőirány­zatai jóval meghaladják az ideit, ezért további létszámnövelést igé­nyelnek, a szakember-szükséglet biztosításáért a felelős személyek­nek a jövőben számos feladatot kell megoldaniuk. Üzletek Az üzletek árubősége azt je­lenti, hogy a földművesszövetke­zet felkészült az ünnepekre. Élel­miszer, gyümölcs, fenyő és édes­ségeik korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a fogyasztók legnagyobb örömére. Hiánycik­kek talán a kesztyű és a szőrme- sapka. Ebből a két árucikkből sajnos nincs sem Csorvásom, sem a megyében elegendő. A nagyke­reskedelem nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket. Nem igaz... hogy a csorvási kenyérgyárban — a Békés megyei Sütőipari Válla­lat csorvási kirendeltségén — hanyagul kezelik a kenyeret. Fe­lelőtlen pletykák nyomán jutot­tam el a telepre, ahol magam győződtem meg arról, hogy a dol­gozóik a lehető legtisztábban és leglellkiismeretesebben kezelik a mindennapi kenyeret Kézzel szinte hozzá sem nyúlnak, hiszen a korszerűen gépesített üzemben a munka nagyobb részét a gép végzi. Sajnos befulladt... a törpevízmű építési terve. Ezt mondják a falu vezetői. Nem lesz törpevízmű egyelőre Csorvásom. A munkaerőgazdálkodás felada­ta, hogy a szakmunkáshiány ne hátráltassa a tervfeladatok teljesí­tését, ne járjon más hátrányos kö­vetkezményekkel. Meg kell vizs­gálni azt is, hogy a rendelkezésre álló szakembereket a gazdaságve­zetők célszerűen használják-e fel, a munkabeosztást és a munka végzését illetően. A gazdaságvezetésnek es a munkaerőgazdálkodásnak, külö­nösen szakembereknél csökkente­ni kell az indokolatlan munkaerő- mozgatást, a munkahelyváltozta­tást. Ebben nagy segítséget adhat a vállalat szakszervezeti bizott­sága is. B. P. Ki az oka? Elsősorban a szervezés hibája. A szervezéssel megbízot­tak is kelletlenül fogadták a ter­vet. Kérdés: hogyan fogadhatta volna a tömeg? Dicsőség az, hogy Kondoros, Békéssámson, Tótkomlós meg tudja valósítani ezt a nem min­dennapi tervet, Csorvás azonban elejti, csupán szervezési hibák folytán. Munkaverseny A földművesszövetkezet decem­ber 1-ig teljesítette évi kereske­delmi tervét A tervteljesítés lényege: a dol­gozók lelkes hozzáállása. Ösztön­zőként hatott a kiváló és a szo­cialista címekért való küzdelem. A munkaversenyt ez év végén értékelik majd. Kitűnő konty alá »aló... borokat kaphatnak a fogyasztók a csorvási borvásárom. A korábbi évekhez viszonyítva, aligha lesz borhiány az ünnepek alatt. Olcsó és jó minőségű borokat árulnak valamennyi italboltban. Készülnek a... szokásos karácsonyi ajándékcso­magok az Ady Termelőszövetke­zetnél. Valamennyi 14 évem aluli gyermek, mint minden évben, megkapja a szövetkezet vezetősé­ge figyelmességének jelét, a kará­csonyi ajándékokat. Bővül az... üzlethálózat Új vegyesbolt nyílik a közeljövőben a falu legtávo­labbi pontján élő lakosság részé­re. A bolt megnyitása indokolt. A vasút közeiéiben lakók, vala­mint az új telep lakóinak igen nagy távolságba kellett menni korábban bevásárolni a napi szükségletet. Iz sem rossz... ha — mint hírlik — valóban meg­szüntetik a főúton az italboltokat és helyükbe korszerű bisztró vagy büfé, vagy akár kisvendéglő lép. Elzzel a lépéssel a szórakozni vágyó, józan közönség érdekeit segítik elő. (Duhaj természetű emberek ne olvassák el.) Pálvölgyi András EGYESÜLTEK A TSZ-EK Kevermesen 1949-ben alakítot­ták meg az első tsz-t. Petőfiről ne­vezték el. 1960-ban a Vörös Csil­lag és a Kossuth Tsz-t hozták lét­re. Mindhárom közös gazdaság jól működött. A Vörös Csillag Tsz tavaly kormánykitüntetést kapott az állattenyésztésben elért ered­ményeiért. 1963. december 11-én mind a há­rom tsz közgyűlést tartott és mind­három tagság úgy döntött, hogy egy szövetkezetbe tömörül. így jobb eredményeket érhetnek el az emberek, nagyobb területen való­síthatják meg az öntözéses gazdál­kodást Bozó Mária Vll/b. o., az Expedíciós őrs tudósítója SIKERES HULLADÉKGYŰJTÉS A csapatvezetőnk kezdeménye­zésére elkezdett hulladékgyűjtés szép eredményt hozott. Csapatunk 79 mázsa vasat, tíz és fél mázsa öntvényt, 7 mázsa 71 kiló rongyot, két mázsa 84 kiló papírt, 1 mázsa 61 kiló ólmot és 17 kilogramm re­Közvéleménykutatással egybe­kötött műsoros divatbemutatót rendezett a Dévaványa és Vidéke Körzeti Földműviesszövetkezet de­cember 18-án, szerdán este Déva- ványán, a József Attila Művelő­dési Otthomjbam, ahol kérdőíve­ken tudakolták meg, hogy a bemu­tatott ruhák közt, mélyek aratták a legnagyobb tetszést A földmű­Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága, a megyei tanács ipari osztálya, valamint építési, közle­kedési osztálya és a TIT közgaz­dasági szakosztálya közös megál­lapodás alapján az 1963/64. oktatási évre megszervezte a vállalatok és intézmények főkönyvelőinek akadémiáját A sorozat hat elő­adásból áll, s tartalmazza a leg­újabb, legfontosabb szakmai kér­déseket. Az első előadást dr. Bőd Péter kandidátus, az MTA matematikai kutatóintézetének tudományos munkatársa tartotta november 21-én Békéscsabán, a megyei ta­nácsnál (Irodaház), A gazdaságos mozgósító rajvezetőnek Spiák György bizonyult,, míg a második legjobb raj Spiák Györgyné raja lett. A csapatvezető-jutalmazásra javasolta a Vidám fiúk őrsét, Lé­vai Katalint, a IV/a osztály rajá­ból és Teimer Ferencet, a VII/to rajából. M. Tóth Etelka az Expedíciós őrs tudósítója CSAPTSZEMLÉRE KÉSZÜLÜNK December 23-án, hétfőn rendez­zük meg csapatunk kulturális szemléjét. Körülbelül háromórás műsorral szórakoztatjuk majd a pajtásokat és a szülőket. Lesz sza­valat, próza, mesemondás, tánc, zeneszám. A pajtások helyezést kapnák. A legügyesebbek részt vesznek járási versenyen. Nagyon szeretnénk, ha csapat­szemlénk jól szórakoztatná a meg­jelenő kevermesieket. vesszövetkezet ugyanitt közvéle- ménykutatást is folytatott, hogy a közönség melyik üzletet és ven­déglőt kedveli legjobban, kiket tart a legudvariasabb eladóknak és felszolgálóknak, s milyen boltok­ban, vendéglőkben észlelt hiányo- I kát az áruellátásban, a kiszolgá- I lásban. elemzés matematikai módszerei címmel. Ezt követően — más­más előadóval — a következő előadások kerültek, illetve kerül­nek 1964 áprilisáig sorra: A készletgazdálkodás matematikai megalapozása, Finanszírozási rendszerünk ösztönző szerepe és problémái a vállalatok fejleszté­sében, Az ügyvitelszervezés új módszerei, Az önköltség szerepe a termelői ár alakulásában, A népgazdasági és vállalati kalku­láció kapcsolata, s végül: A dön­tőbizottsági eljárások keletkezése és kihatása a vállalatok gazda­sági életére. Szakmunkáshiány a Gyulai Bútoripari Vállalatnál Frank Katalin Vll/b. ©., az Expedíciós őrs tudósítója Műsoros “ ", kereskedelmi és vendéglátóipari közvéleménykutatás Dévaványán Főkönyvelők akadémiája Békéscsabán Nagyanya a mában él Elsősorban, a fokozott minőségi követelményekkel párhuzamosan, javítani kell a szakmunkások ará­nyán a betanított és a segédmun­kásokhoz viszonyítva. A jelenlegi 35 százalékos arány igen alacsony, éppen ezért október végén a vál­lalat vezetősége nyolchónapos szakmunkásképző tanfolyamot in­dított, olyan betanított segédmun­kások részére, akiknek már 4—10 éves gyakorlatuk van a szakmá­ban. Ezekkel és a január elsejé­vel belépő néhány szakmunkással körülbelül három százalékkal emelkedik a jelenlegi arányszám, ami még mindig alatta marad a kívánt követelménynek. A jövő évtől az eddig évenként beütemezett ipari tanulók számát fokozatosan emelik, az eddigi szer­ződtetések nem állottak arányban a vállalat rohamos fejlődésével és az utánpótlás biztositásával. ' A vállalat vezetősége a szak- nunlkás. és egyéb munkáslétszóm /eltöltésénél számításba veszi az előírt nagyobb tervek teljesítését, amit kétharmados termelékenység- emeléssel és csak egyharmados létszámnöveléssel szeretnének megvalósítani. A nyitott szájú kemencéből rőt lángok fénye színesíti meg az évek nyomát viselő, barázdált arcát nagyanyónak. Tesz-vesz a kicsiny konyhában, s pillanatok alatt ren­det teremt. Aztán becsukódik a kemence szája... Leül, ölbe ejti ke­zét. A munkától megviselt kezek árulkodnak. De beszél ő maga is. Elérje, Varga Sándor, csor­dás volt Vésztőn. Kilenc gyermeket neveltek fél be­csületes, dolgos emberekké. A férj mór nem él. Néhény éve hagyta itt életpárját, aki most az egyik lányánál lakik. Korához képest egészséges, életvidám asszony, ma is dolgozik, segít a ház körül. Eteti az állatokat, befűt a kemencébe, rendben tartja a házat, míg a csa­lád többi tagja távol van. Unokái és dédunokái meg-meg- látogatják. Hetvenhét unokája és dédunokája él az országban: Du­nántúlon, Budapesten, Észak-Ma- gyarországon és a Nagy-Alföld falvaiban. Néha levél jön Izraelből is, a tá­volba szakadt legkisebb lányától. Pihenő óráiban ezeket olvassa. Mire újabbat hoz a posta, meg- gyűrődnek, megszakadoznak. Kalandoznak a gondolatok, s ezeket követve hol a messzi múlt­ban járunk, hói a mába csöppe­nünk. — A nagy háborúban — az első világháborút érti ezalatt — egye­dül maradtam a gyerekekkel. Nap­számba jártam, arattam, kapál­tam, szóval, minden munkát elvál­laltam. Kellett, mert sok volt az éhes száj. Sokszor csak dohos liszt­ből sült kenyeret tudtam adni ne­kik. Néha jutott krumpli és pa- szuly is az asztalra. Ilyenkor az­tán, ha munkába mentem, előbb feltettem egy fazék krumplit a tűzre, s a gyerekek ebből éltek egész nap. Hazaérve, úgy szedtem össze őket. Az egyik itt aludt el, a másik ott, ahol éppen az este érte. Amikor a férje hazajött a hábo­rúból, akkor sem volt sokkal jobb soruk. Nyáron kihajtották a tehe neket, télien pedig vesszőkosara kát fontak. Egy kosarat — mel. még a régi időkből maradt muta­tóba —, ki is hoz a kamrából. — Ez jnég az én kezem munká­ja. Sokszor a hajnal is úgy talált bennünket, hogy fontuk a kosara­kat. Bizony belefájdult az ujjunk hegye. A gyerekek mégis mezít­láb jártak... Huszonöt krajcárt kaptunk egy kosárért... S ahogy a történetek sorakoz­nak egymás mellé, úgy nő óriássá. — Karácsonykor mi nem lát­tunk fenyőfát, legfeljebb az erdő­ben. Cukorkának, csokoládé­nak csak a hírét hallot­tuk. A gyerekeknek azért még­is volt egy kis ajándék, mogyoró, dió és alma került az ablakba. Ka­lácsot úgy adtak össze a gazdák, akiknek a teheneire vigyáztunk Hát ilyen volt a mi karácsé nyunk... — Egyszer meggyűlt a bajom s csendőrökkel. A fiaim feküdte« rz ágyban, mert fódoztam a nad- ágjukat. Egyszer csak zörögtek. A csendőrök jöttek, küldjem a fiú­kat leventébe. Már pedig nem mennek azok — mondom. — Nem látják? Nincs ruhájuk! Amíg fó­dozom, addig ki sem bújhatnak az ágyból. — Szó szót követett, jól odamondogattam nékik, még azt is, miért kell nekünk ilyen nyomorú­ságban élni. Elmentek, de másnap behívatták az uramat. Megfenye­gették: vigyázzak a nyelvemre, mert a dutyiba kerül ő is meg én is. Hát jó — mondtam — ott lega­lább enni adnak... Egy percre elTévedezik, aztán hirtelen átcsap a mába. Mesél gyermekeiről, akiket nagyon sze­ret és arról, hogy unokái és déd­unokái ajándékkal, levéllel gon­dolnak rá, Pardi mamára. Így be­cézik egymás között. Jár moziba, színházi előadásokra, s a rádiót 's szívesen hallgatja... Esteledik. A halk szavú beszél­getésbe belecsendül a babájával játszó dédunoka önfeledt kacagá­sa. Nagyanyó egy pillanat alatt megváltozik: odaadóan hajol a kislányhoz, hogy segítsen a babát öltöztetni. Elfelejtette már, hogy az előbb iiég a múltat idézte. Nagyanyó a mában él. Kasnyik Judit ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents