Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-15 / 294. szám
Kurucz Pál: dilik a ídmámibcui A kisvárosban egészem ko- ra, hogy a nagyarányú eOlen- molv oéntk ütötte fel a őrzések mit fedték fel, és milyen megállapodások születtek a tanácskozásokon. Azt azonban, hogy a kisváros hivatalait, intézményeit és vállalatait mégsem véletlenül szállták meg a főhivatalok kiküldöttei, hanem közös cél vezérelte valamenn y iilket, egy tény világosan megmutatta. Az ellenőrzés ugyanis mindenütt pontosan három órakor fejeződött be. Ugyancsak akkor fejeződtek be a tapasztalatcserék, és függesztették fél az iskolai vizsgákat a rendkívüli vizsgabiztosok. Es fél ötkor már valamennyi főhatósági kiküldött ott ült a kisváros stadionjában, ahol a fővárosi. nagycsapat játszott hétközi bajnoki labdarúgó- mérkőzést a kisváros csapatévaU, moly pánik ütötte fel a fejét. A hivatalok vezetői hosz- szasan és suttogva beszélgettek a kávéházi asztalok mellett a hivatalos Idő után. Az arcuk sápadtnaik tűnt, szemük klal- vetlanraak. A gyárak vezetői Is gondterhelten sétálgattak Irodáikban és egymás után hívták össze a vállalati testületek tanácskozásait. . A kisváros felett lógott valami. Rendkívüli és kiszámíthatatlan. Mindenütt dolgoztak titkárnők is, Így hát hamarosan sz emberek Is megtudták, hogy a váróéban nagy dolog történt, történik, avagy történni fog. Volt aki tudni vélte, hogy országos szántén Is jelentős panama történt, mások esküdtek, hogy a városban épül fel majd az ország legnagyobb spárga- gyára, némelyek azt sem tartották kizártnak, hogy tárgyalások indulnak a fővárosnak a kisvárosba való telepítéséről. V alamennyi ■ találgatásnak volt alapja. Ugyanis valamennyi hivatal. Intézmény és üzem pontosan ugyanarra a napra várt ellenőrzésit, fontos tárgyalást vagy látogatást a legfőbb hatóságoktól. Miniszté- n^beszólie rtumi főosztályvezetők, tröszti főigazgatók, Igazgatóségi vezér- igazgatók, bankvezetők, beruházási szakértők, államigazgatási hatóságok vezetői jelentették be étkezésüket a hivatalokban és vállalatoknál. Az iskolákban folyó vizsgáikhoz remd- kfvüld vizsgabiztosok jelezték érkezésüket, a kórházhoz neves orvosok sürgönyöztek, hogy tapasztalatcserére érkeznek. ®s valamennyi főhatósági személy mellé Jelentkezett az aJiiatóeági megbízott Is azzal a határozott óhajjal, hogy a tanácskozásokon, megbeszéléseken, ellenőrzéseken, Illetve tapasztalatcserém feltétlenül részt szándékozik venni. A nagy nap reggelén a kisvárosi rendőrkapitányság kénytelen volt a fővárosi út kereszteződéseinél külön forgalomdrá»jHiissssamwBgwwgtM« HlniiiM ^L w J JU J l'j Elmentem a nap után Megragadó Ural történet egy kisfiúról, aki egyszer, Játékos szórakozásból elindult az örökös fény, a nap után... (Matiné- előadás keretében a lőkösházi Szabadság mozi mutatja be, december 15-én.) JŐ fontos tanácskozásra dugta össze a fejét. Kormányki tüntetésre A Főnök magához kérette Pár hónappal később a a Személyzetist. Mindig so- Főnök jókedvűen mondta a kát adott rá, hogy valakivel Személyzetisnek: a dolgozókat _ örömmel figyelem ezt kell fejterjeszteni egy dóiéin10 problémákat. Több 1 a derék Strinflit, rendkívül gozónkat. Véleményem széfül többet hall, ez volt a értelmes ember. És szerény, rint most szerencsés helyjelszava a kádermunkában, manapság ritka erény, zetben Vagyunk, mert A belépő Személyzetishez Azt állítja például, hogy ő Strinfli kartárs felterjeszté- fordult: mindent általam tud, hogy séhez nem férhet kétség. — Véleményem szerint ez <5 csak az én irányításom Rendkívül jó káder, egy ab- a Strinfli kartárs értékes alatt tud dolg02nii) másképp szoi^ íix P°nt- akire még u J.d!éÍf_,n^eÍem már el sem tudná képzelni saéP í°vó vár- Bátor, szóki- az életét. Egy kis jutalom- m°ndó- Emlékszik a leg- üdiilés jót tenne neki fá- utdbt>i munkaértekezletünkmár és minden értekezletünkön 6 az első hozzászóló. Már ez is nagy szó, emellett pedig mindig pozitívnak ítéli az általam elmondottakat. És mi az ön véleménye? — őszintén osztozom Főnök elvtárs megállapításával. ~ — Köszönöm. Szeretem az őszinteségét. És szeretem, ha egyetértenek velem. Ez valahogy olyan jólesik neradtságos munkája után. Persze, ez egyelőre csak az én véleményem.. — Szerintem is igen jó a vezetéshez való viszonya... Két hét múlva a Főnök örömmel újságolta: — Jó káder ez a Strinfli kartárs, megérdemli a fire? Hogy is mondta csak? Ja, igen, így kezdte: „Keményen meg kell bírálnom a Főnök elvtársat, akivel havonta több esetben is előfordul, hogy munkaidő után is aláír egyes ügydarabokat. Igaz, hegy a hivatal ilyen vezetés mellett remekül működik, de Főnök gyeimet. Képzelje csak el, elvtársnak vigyáznia kell az milyen jó a kapcsolata a hi- egészségére, nem szabad ellenőri, alhatóságl és más gép- Kocsik forgalmát biztosították, nyitókat felállítani, akik a hosz- -----w* — *------- — . b sú sorban érkező főhatósági» kém. Így nem érzem, hogy vatallal: mindennap kap- túlhajtania magát. egyedül vagyok a vélemé- tam tőle egy szép képesla- — Ugye, így volt? Ennek nyemmel, &m:ly szerint pót a jutalomüdülescről. az embernek helyén van a hogy még idejében érkeihea- Strinfli kartársunk jutalmat A* a véleményem, az ilyen szíve. Igazán keményen sernek « ben nil lök a tárgyalásaikra. A különböző megbeszélésekre a helyi lap a legszemfülesebb riportereit küldte ki, de azokról érdemleges hírt egyikük sem tudott szerezni. A tárgyalások mindenütt zárt ajtók mögött folytak. Így nem Is derült fény arApollónía é* négy gyermekükkel egyetemiben ott gyülekeztek a kapunál, elálltak a bejáratot, mialatt... jöttek mások is, próbáltak benézni, egy sovány gyerek a lábuk közt fu rakodott előre, hogy érdemel ember megérdemel egy megbírált. És emellett mégA Személyzetis helyeslő- rendkívüli előléptetést, nem- is milyen érzó szívű ember. de? Manapság ez igen ritka do— Főnök elvtárssal öröm lo8- Mé« az álatokat is szereti, a kutyusomat pé.dául minden második nap rendszeresen megsétál tatja. Azt mondja, így nyugodtabban alszik, mert boldoggá tesz egy oktalan állatot. A gyerekeket meg egyenesen imádja. A kisfiámat meg különösen. Sokszor kilesi, ha jön az iskolából és ilyenkop: mindig kerül nála egy kis cukor, csokoládé. És micsoda figyelmes! Nincs a csaleg bólogatott: — Igaza van Főnök elvtársnak. A Főnök elégedetten mondta: — Magának barátom kitűnő látószöge van.. a kádermunka, a legtitkosabb gondolatomat pendítette meg. Három hónap múltán a Főnök és a Személyzetis tisztelettudó és bájos és türelmes volt, keményen viselte a gyermek fájdalmát. Mindig jobban bírta a fáradságot és az éhséget, mint más között: „Juana elmegy a doktorhoz. Ez csodálatos dolog, az orvoshoz menni. Nevezetes dolog ez. Az orvos sohasem jön el a fonott Kino maga. A kenuban is kunyhók falvába. Miért is ládunkban olyan névnap láthasson valamit. És alak berek. És most meglepő dől' got mondott: — A doktor, a doktorhoz! fl szavak elől voltak, hátraadták a szavakat: „Skorpió. Megszúrta a gyermeket.” Jiiana egy pillanatig abbahagyta a szúrás helyének szívását. A kis mélyedés valamennyire megnedvesedett, pereme fehér lett a szívás- nyire. És megismételték egytől, de a vörös duzzanat körben terjedt tovább, kemény nyirok-halmazkává fejlődött. És ezek az emberek mind jól ismerték a skorpiót. Egy felnőtt is súlyos beteg lehet a szúrástól, de egy csecsemő áldozata lehet. Tudták, hogy először a duzzadás következik be és láz és összeszűkül a torok, azután görcs a gyomorban és Coyotito meghalhat, ha sok méreg kerül testébe. Azonban a szúrás fájdalma elmúlik. Coyotito sírása halk nyöszörgéssé változott. Kino gyakran megcsodálta törékeny asszonyának vas türelmét Ű, aki szolgálatkész és olyan volt, mint az erős era- tenné, van elég gondja a gazdag emberekkel, akik kő- és vakolt házakban lakmenjünk el nak a városban.” „Nem jön el” — mondják az em- átszálltak a 'DeT6^ a kapuban és ez gonszomszédok közé, akik ősz- dolatba ejtette Kinot. szezsúfo.ódva álltak a kuny- Nem jön el a doktor — hó mellett néhány méter- szdU Kino Juanához... Fordította: Scnyi Imre John Steinbeck, a Nobel díjas amerikai Irá, a Parlament •lőtt. . vagy születésnap, amiről elfelejtkezne. Példakép ez az ember. Nagy-nagy nyereségünk. Mi a véleménye? Ne csak egyedül döntsek... A Szeméiyzetis nagy át- érzésscl mondta: — Ennél jobban választani már lehetetlen. — Örülök az egyetértésének, nagyon szeretem, hogy így meg tudunk beszelni minden kérdést, mégis csak más kollektíván dönteni... Pár hét múlva a Személyzetis kényszeredetten topogott a Főnök előtt: A dolgozók mind többet suttognak, hogy nem tudják, miért fut ez a Strinfli, amikor örökké le van maradva a munkájával. A Főnök bosszúsan legyintett: — Ah, szűk látókörű, kicsinyes társaság! Ne törődjön velük! Annyi jó tulajdonsága mellett egy kicsi hibája a legtöbb kádernek •is lehet.., O, Kovács István Különös tcrmcszcirajz A SZAMARAK Nagyon becsülöm a szamarakat. Türelmesek és igénytelenek, mint a bölcsek, — szemlélődök, mint a költők, csökönyösek, mint az akamokok, de az nagy hibájuk, hogy a legkisebb kóró is képes eltéríteni őket útirányukból. Ebben vajon kire hasonlítanak? A kicsinyes emberekhez. A PILLANGÓ Csapongó, mint a költő és olyan állhatatlan is. Tiszta költészet — no nem a műve, hanem az élete. Hinnéd-e, hogy a csúszómászó hernyóból egyszer csak röpdöső pille lesz? A költő is így születik. Két szárnyat kap, a valóságot és a képzeletet — és már röpül is. A KAKAS A maga szemétdombján tarajával az eget verdesi, alázatos tyúkjei kotolásuk- kal pedig megerősítik tévhitében. — Az embereknél nem így van? A HANGYA Nemcsak szorgalmáért becsülöm, de kollektív munkájáért is. A PAVA Észtvesztő tollai vannak, nemes tartása, tudatában van szépségének. De menekülj, ha kinyitja csőrét! ö dallamtalan, rikácsoló hangját is szépnek hiszi. Olyan, mint egy nagyon szép, de nagyon buta nő, ha beszélni kezd. Ha meg akarod hódítani, nézd és hallgasd kitartóan. SZARKA Igénytelen kis madár, ügyesen lop. Szereti a fényes tárgyakat, pedig nem tud mihez kezdeni velük, ezért oktalan. Emberi hasonmása nem ilyen idealista, lop is, de csak azt, amire szüksége van. Ezért felsőbbrendű. A KANYA Hogy a kánya vigye el, csípje meg a kánya — mondjuk tréfásan. És ő el is viszi, meg is csípi. Nem egyszerűen tolvaj, mint a szarka, küzd is a harácsért. ö már rabló! S ez már lisztesebb rang. A GALAMB Szelíd, olykor szép is. A kitartottak a város főterein, a családosak a házak ereszei alatt élnek, míg a vadak a természetben és magasan fejünk felett húznak át az égen... A nők közül melyiket becsülöd? A KANARI Sárga, mint a répa, melyet annyira szeret, néha fütyül is, hiszen azért eteted. Sokszor szomorú, s ha teheti, búcsú nélkül hagyja el összkomfortját a számára veszélyes csodáért, mit úgy hívnak: szabadság. A PAPAGÄLY Tolla rikító, hangja rekedt, mégis ő képes egyedül az állatok családjában beszélni. Diktátorok ellesték idomításának titkát — az ismétlés ismétlését, s embertömegek idomítására alkalmazták. A TYŰK ÉS A TOJÁS így kérdezzük: mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? A helyes válasz szerintem: a tyúk meg a kakas. iiAziszArnyasok Láttál már háziszárnyasokat, amint repülni próbálnak? Hiú erőlködés! Azokhoz az emberekhez hasonlítanak, akik a jólétért aprópénzre váltották álmaikat. A GÓLYA Szeretem a gólyát. Elegáns madár és a legszebb szimbólum ő. — De vajon a békák is szeretik-e? És az önző emberek? A TISZAVIRÁG Miért oly szép a tiszavirágok élete? Szeretni egy pillanat legszebb műve, egy napi gyönyör pedig már egy örökkévalósággal ér fel. Hát nem csoda, ha ebbe bele is halnak? Ha őket megkérdeznék, biztos az lenne a válaszuk: megérte! Ezt tudva, nem is csodálatos oly sok emberi tragédia. A SIRÁLY Szép a röpte s két tengert bír: eget és vizet. Mégis elfogadja az alamizsnát, királyi koldus, udvaronc, hazug költő. A SAS Legmagasab bra száll s legmélyebbre merészkedik. Király, ki csak gyengébbet támad, s hóhér, ki végez is vele. Nemcsak politikusok és hadvezérek hasonlítanak rá, de az emberi szivek kirablói is. A VERÉB Gömbölyű kis madár, kedves, ugrálás. Ha csak a lópogácsából szedné ki a magot, de kiszedi a vetésből is, ezért kártékony. Nyárspolgár ö — akit úgy látszik, nem lehet átnevelni. A HATTYŰ Olyan fölséggel jár a vizen, mint egy hintó. Magát viszi gyönyörű fehér tolifogata, őt pedig az ár sodorja. Azokhoz az emberekhez hasonlít, akik igazán csak önmagukat szeretik. A PÖK Gyűlölöm és csodálom a pókokat. Gyűlölöm hideg kegyetlenségüket, de csodálom hálójuk tökélyét és türelmüket, mellyel bevárják áldozatukat. A legveszedelmesebb emberekhez hasonlítanak. Tímár István Ezüst György: Patak partján