Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-13 / 266. szám
november 13, 3 Szerda November 14—15—16-án Békés megye és hazánk más tájainak legégetőbb mezőgazdasági problémáit tárgyalják Békéscsabán Előzőleg már közöltük lapunkban, hogy Békéscsabán, november 14—15— 16-án, a Békés megyei Tanács VB, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete, a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete és a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja — Körös-vidéki Mezőgazdasági Napokat rendez. Ezzel kapcsolatban felkerestük a rendező szervek egyikének, a TIT Békés megyei szervezetének titkárát, dr. Krupa Andrást, s felkértük, tájékoztassa a nyilvánosságot a küszöbönálló mezőgazdasági napok jelentőségéről. Krupa elvtárs elmondotta, hogy olyan témák kerülnek elsősorban napirendre, melyek közvetlenül segítik a megyénkből és hazánk más tájairól érkezett mezőgazdasági szakemberek munkáját. Az a cél, hogy a mezőgazdasági napok a megjelent szakemberek valóságos vitafórumává váljanak, s hozzájáruljanak mezőgazdaságunk legégetőbb kérdéseinek tisztázásához. A program felől érdeklődve megtudtuk, hogy az igen gazdag és változatos lesz. A mezőgazdasági napokat november 14-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor nyitja meg Békéscsabán, a városi tanács dísztermében Papp István, a megyei tanács elnöke. Az előadás, illetve munka- és vitaprogram három tagozatban (növény- termesztés, állattenyésztés, kertészet) bonyolódik le. Elsőként, november 14-én, csütörtökön 10.30 órakor a növénytermesztési tagozat kezdi meg munkáját a csabai városi tanács dísztermében. A vitákkal váltakozó előadások olyan fontos témakört ölelnek fel, mint dr. Kovács Gábor kandidátusnak (ÖRKI, Szarvas) A szántóföldi öntözéses termesztés című szakreferátuma. A lucerna-, a széna- és a magtermesztés nagy horderejű témája is szerepel a programban, dr. Bajai Jenő tudományos kutató (MTA Kutató Intézet, Martonvá- oár) előadásában. November 14-én, csütörtökön délelőtt, ugyancsak Békéscsabán, az MSZMP Megyei Bizottságának előadótermében kezdi meg üléseit a növény- termesztésivel párhuzamosan, az állattenyésztési tagozat is. Itt hasonlóképpen jelentős előadásokra kerül sor. Dr. Tóth Márton kandidátus (Kisállattenyésztési Kutató Intézet, Gödöllő) A nagyüzemi baromfitenyésztés néhány kérdése címmel tart előadást. November 15-én, pénteken 9 órakor folytatják ugyanott az állattenyésztési tagozat előadásait, vitáit. A sertés- tenyésztés és hizlalás időszerű kérdéseiről dr. Kertész Ferenc kandidátus (Állattenyésztési Kutató Intézet, Budapest) beszél. A kertészeti tagozat, az előző kettővel egyidőben, ugyancsak november 14-én, csütörtökön délelőtt kezdi tevékenységét Békéscsabán, a megyei tanács irodaházának előadótermében. A zöldségellátásunk fontosságának megfelelően Korai szántóföldi és kon- zervipari zöldségtermesztés címmel tart előadást dr. Somos András akadémikus, rektor (Budapest, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola). November 15-én, pénteken folytatódik a kertészeti tagozat programja. A hajtatásos zöldségtermesztés címmel dr. Angelt Lambert docens (Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola) ad elő. Mindhárom tagozat, közös programként november 16-án, szombaton délelőtt 9 órakor, a csabai városi tanács dísztermében meghallgatja dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes A magyar mezőgazdaság előtt álló feladatok című előadását. Miként a többit, ezt is vita követi, melyet dr. Varró József, a TIT országos főtitkárhelyettese nyit meg. A mezőgazdasági napok három napon át tartó előadásait és vitáit Bordás Mihály, a TIT Békés megyei szervezetének elnökhelyettese, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszéddel zárja, értékelve és méltatva az elhangzottakat. Huszár Rezső Újítók a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben Kissé szokatlannak tűnik, ha a termelőszövetkezetek újítóiról beszélünk, pedig a mezőgazdaság nagyüzemeiben is vannak már ilyen emberek. Szerényen dolgozA békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet kollektívája már sok ötletet valósított meg. Gépeket alakítottak át, új alkatrészeket gyártottak, s ezzel sokat segítetM aró ti György bemutatja a hagymaosztályozó gépet Szondi Imrémének. nak a szövetkezetek, gazdaságok műhelyeiben, s közben töprengenek azon, hogyan lehetne ésszerűsítéssel, újítással megkönnyíteni a mezőgazdaság egyes munkafolyamatait. Egy-egy újítás bevezetése után újabb ötletek születnek, egymást segítve sokszor egész kis kollektíva alakul. Asztalosok, gépszerelők, lakatosok, kovácsok, bognárok sokszor együtt dolgoznak egy- egy új ötlet megvalósításán. Járási tapasztalatcsere Eleken A gyulai járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztői és gondozói november 13-án Elekre látogatnak, ahol tapasztalatcsere-értekezleten beszélik meg az állat- tenyésztés időszerű kérdéseit és ezen belül a borjúnevelés eddigi eredményeit. Az elekiek az idén különösen jó eredményeket értek el a mesterséges borjúnevelésben, s ezért kerül sor ma a tapasztalatcsere megtartására Eleken. A résztvevők többek között megtekintik a mesterséges borjúnevelő telepet is. — Egyetértek — jelentette ki Vékony Béla. Bujdosó csodálkozva ránézett, majd hirtelen leült. Hallgattak. — Kálmán elvtárs, most mondhatod! — törte meg Sütős a csendet A járási kiküldött kelletlenül tett eleget a felszólításnak. — Az „elherdálás” válóban túl kemény volt nem is szó szerint értettem. Inkább meggondolatlanságnak nevezném az elvtársak döntését. De mi azért vagyunk, hogy ilyesmit is szemmel tartsunk. Képzeljék el, a járásban több helyen már harmadába adják ki a kapásokat. Ennek egyszer és mindenkorra véget kell vessünk! Mert, ha nem avatkozunk közbe, jövőre ki tudja, milyen újmódit találnak ki? A munkaegység országosan bevált, tessék aszerint dolgozni! ■— Csakhogy kilenc forintért nem dolgoznak az emberek — vágott közbe Várnagy Géza. — Ügy kell gazdálkodni, hogy ne annyit érjen a munkaegység! — Azért kombináljuk most a kettőt, hogy talpra álljunk! Üjra Sütős avatkozott közbe. — Kálmán elvtársé a szó, hagyjuk beszélni. — Én lényegében ennyit akartam mondani. És még egyszer felhívom a taggyűlés figyelmét a munkaegység becsületére. Várnagy Géza meg sem várta az elnöki engedélyt. Már nem óvatoskodott, mondta meggyőződése szerint. — Hogy a tavaszi munkákkal ilyen jól állunk, az nem véletlen. Ha nem tértünk volna át a munkaegység és a részesedés kombiná dójára, a tagök még mindig sztráj kolnának. Hát hogyne lennének bizalmatlanok, mikor hónapokig nem fizettünk semmit? De menjünk tovább. Tavaly meg azelőtt ellopták a tengeri felét és nem kapálták meg becsülettel. Hiába terveztük, hogy munkaegységre tengerit osztunk, annyit se takarítottunk he, hogy a közös állat- állománynak elég lett volna. Így meg juttathatunk mindenkinek és több jön be a közösbe is. Nem értem, miért ellenzik ezt a járásnál? Én szerintem az a fontos, hogy a városi munkásságnak sok húst adjunk és ellássuk a mi tagjainkat is. — Várnagy elvtárs is a tömegek uszályába került... — Nem kerültem én semmiféle uszályba. Én csak azt tudom, hogy Ilonka összecsókolta örömében a csirkéit, amikor a részét kiadtam. Amikor meg visz- szavontuk a szavunkat, agyon akarta taposni a sok gonddal felnevelt apró jószágokat. Tavaly pirult a pofám, amikor százával ástuk el a dögöket. Most meg örül a szívem, mert alig van elhullás. Ezért én Bujdosó elvtársat támogatom. Kálmán András sértődötten hallgatott. Látta, hogy a szavazásnál kisebbségben marad, szeretett volna már túl lenni ezen is. „Egész megbolondította ölcet ez az agronómus. De egy fél év múlva biztosan nem így beszélnek majd, ha rájönnek, hogy nem csodaszer az újmódijuk” — gondolta elkeseredve. A szavazásnál valóban csak az elnök tartózkodott. Nyíltan azonban ő sem mert a többség ellen fellépni... A gyűlés után lassan széledtek hazafelé. Kálmán András motorja az iroda előtt várakozott. Ki- kísérbék a „vendéget”, kezet fogtak vele. — Aztán meg ne bánjátok, hogy letértetek a párt által kijelölt útról — mondta Kálmán az agronómusnak. Bujdosó hangjában nem volt harag, de azért határozottan felelt: — Ne azonosítsd te magad a párttal. Ne felejtsd el, mi is kommunisták vagyunk. Legalább annyit feltételezzél rólunk, hogy azonos a célunk. Hogy aztán melyik út lesz az igazi, azt eldönti a jövő. — Nagyon bízol magadban. — Meg az emberekben ... A motor felbődült. Fénycsóvája messzire előrevágott, átölelte az akácfák sűrűjét. Megrándult a gép, azután belefúrta magát a sötétbe. Pár perc múlva eltűnt a fekete, éjszakában, csak a por szállt még egy ideig. Mint valami finom háló, betakarta a motort észrevétlenül. (Folytatjuk) tek abban, hogy könnyebbé váljon egy-egy munkafolyamat a szövetkezetben. A Tótkomlóson szerzett tapasztalatok alapján alakították át az asztalosok az egyik cséplőgépet hagymaosztályozóvá, de ők már változtattak egy kicsit a szerkezeten s ezzel jobbá tették a gép működését. Most már hozzájuk is jönnek tapasztalatcserére. Amikor ott jártunk, éppen Szolnok megyéből volt látogatójuk. A tisza- bői és fegyverneki termelőszövetkezet vezetői hallottak erről a hagymaosztályozóról és elküldték Szondi Imrénét tapasztalatcserére, ugyanis hagymatermesztéssel ők is foglalkoznak és a géppel vató kitűnően fellazítja a talajt, jó magágyat csinál és lényegesen megkönnyíti a munkát. Körözsi Gábor ötlete nyomán újítottak fel egy „Tigár”-ekeva- sat, mely elkopott, hasznavehetetlenné vált. Körözsi Gábor levágta a kopott részt és új vassal cserélte fel. Könnyen ki lehet számítani, hogy milyen megtakarítást jelent ez a szövetkezetnek. Az újító ötletéért ezer forint jutalmat kapott a tsz vezetőségétől. A lakatosok, motorszerelők is újítanak. Az öntözőberendezéshez szükséges szórófejet ritkán vagy alig lehet beszerezni. A szövetkezetnek sokszor igen komoly gondot okozott ez. A szerelőműhelyben aztán megszületett a döntés: megcsináljuk magunk. Nem volt könnyű, de Dajka József és Megyeri Sándor addig próbálgatták, míg sikerült. Sok-sok töprengés, munka előzte meg ezt az eredményt. Használaton kívüli vascsövekből maguk készítették a kokil- lákat és a hulladék alumíniumot felolvasztva öntötték ki a szórófej darabjait. Üjítottak is. Az eddig rézből készült, két darabból álló, úgynevezett „lövőkét” műanyagból öntötték. Sokkal rugalmasabb és ellenállóbb, mint a rézből készült alkatrész. A műanyagot is régi vízvezetékcsövekből szerezték. Ez év januárja óta már ezekkel a szórófejekkel dolgoztak az öntözésnél és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jobbak a régieknél, ami pedig igen lényeges, hogy előállításuk összege csekély. A termelőszövetkezeti újítók hát megérdemlik, hogy felfigyeljünk rájuk, hogy szóljunk róluk. Minél nagyobb a gépesítés a mezőgazdaságban, annál több ilyen JjÉÉS' • • \ L v -, f w Mi Körözsi Imre és Kupás László a maguk készítette talajsimítóval. ló osztályozás, válogatás meggyorsítja a munkát. A kovácsok — Körözsi Imre és Gábor, valamint Kupás László — egy igen ötletes talajsimító berendezést állítottak össze kiselejtezett vasúti sínekből. Ez a simígondolkodó ember lesz termelőszövetkezeteinkben, újításaik, ötleteik megvalósítása pedig egy- egy lépés a tsz-ek további gyors fejlődése útján. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz kőműves, ács, központifűtés-szerelő, vízvezetékszerelő, bádogos, cserépkályhás, kovács, hegesztő, esztergályos, marós, gépjárműszervizes, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat. Vidéki dolgozóknak tanácsigazolás szükséges, munkaruhát, üzemi étkeztetést, munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai u. 10—12, munkaerőgazdálkodás. 83996
