Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-12 / 265. szám

tW3. november 12. Kedd 5 1963. november 12., kedd. ALEKSZANDR BOROGYIN — 130 évvel ezelőtt, 1833. no­vember 12-én született Alek. szandr Borogyin orosz zene­szerző. Eredetileg kémikus volt és a zeneszerzést autodi- daktikus úton sajátította el. Mint az „Ötök csoportjának" tagja, műveiben az orosz népi zene motívumait változatos harmóniákkal és ritmussal, új­szerű, egzotikusán ható zene­kari kolorittal dolgozta fel. Leghíresebb operája az Igor herceg, ebben van a Poloveci táncok című világhíres betét. Jó barátságban volt Liszttel, leve­lezésük nyomtatásban is meg­jelent. — 470 évvel ezelőtt, 1493-bom e napon született Baccio Bam- delli olasz szobrász. Fő műve a firenzei Palazzo Vecchio előtti Herkules és Cacus c. monumentális szobor. Művészetitörténeti érdekesség, hogy Michelangelónak kérlelhetetlen üldözője, de egyben utánzója is volt — 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon halt meg Camille Pissarro francia féstő. Az ún. „barbizoni iskola” hatása alatt álló művészt, kinek műveit a fény és a levegő hajtásának ki­fejezése jellemzi, az impresszionizmus egyik fő képviselőjének tekintjük. Az Új híd című képét a Szépművészeti Múzeumban őrzik. — 15 évvel ezelőtt, 1948-ban e napon halt meg Umberto Giordano olasz zeneszerző. Főleg operákat írt (André Chenier, Fedora), melyekkel a verizmus irányzatát követte. Megyénk minden járási székhelyén szélesvásznú mozi működik November 9-én délelőtt, Me- zőkovácsházán, a megyei ta­nács, a megyei moziüzetmi vál­lalat, a mezőkovácsházi járás, valamint a község hivatalos képviselőinek és nagyszámú érdeklődőnek jelenlétében, ün­nepélyes formában megnyitot­ták Mezőkovácsházán a kétmil­lió forintos költséggel épült szé­lesvásznú filmszínházat. Nagy Ferenc, a megyei művelődés­ügyi osztály vezetője és Borka József, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója méltatták a létesítmény kulturális jelentő­ségét Az újszerű világítással és korszerű nézőtéri akusztikai kiképzéssel rendelkező létesít­mény átadásával most már me­gyénk minden járási székhe­lyén működik szélesvásznú filmszínház. — ő — De azért Bujdosó elvtársat kü­lön ki kell emelnem. Mert neki sokat köszönhetünk, ezt nyugod­tan állíthatom. Mondhatnám úgy is: igen jól mutatkozott be. Ilyen agronómusunk még nem volt. Ért az emberek nyelvén és nem sajnálja a fáradságot, min­denütt ott van, ahol baj mutat­kozik. A pártszervezet nevében ezért külön köszönetét mondók neked, Bujdosó elvtárs... Egyéb­ként a napraforgó- és a kuko- ricavetésnék még húsz százalé­ka van hátra, de a jövő héten azzal is végzünk. Kis szünetet tartott, megtöröl­te verejtékező homlokát. Lát­szott, nincs ínyére a beszéd, de azért megfontoltan folytatta. — A tavaszi munkákról nem is akarok többet mondani. Ha­nem van itt egy másik ügy, amit meg kell beszélnünk. Ez sokkal kényesebb, mint az előbbi té­mák. A százalékokról meg a prémiumról van szó, hogy min­denki értse, hová akarok kilyu­kadni. A közgyűlés már döntött ugyan, de mivel a járás részéről sok bírálat ért bennünket ezzel kapcsolatban, kérem, mindenki mondja el véleményét. Igaz, ez nem szerepelt a napirendi pon­tok között, de tudomásomra ju­tott, hogy ma is vita támadt egy ilyen ügyben. A baromfifarmon Várnagy elvtárs kiadta a gondo­zónő prémiumát, amit Kálmán élvtárs nem tartott helyesnek. Az ilyen viták a tagságban bi­zonytalanságot keltenek, ezért le kell zárjuk egyszer és min­denkorra. Egyébként az intézke­dést én helyeslem, ezt kell mondjam, nem azért, hogy va­lakit befolyásoljak véleményé­ben, hanem, mert ez kötelessé­gem. Mindenkit meglepett ez a for­dulat. Kálmán András készült ugyan, hogy majd felveti ezt az ügyet, most mégis meghökken- ve hallgatott Vékony Béla tartotta fel elő­ször a kezét. — Egyetértek! — foglalta ösz- sze kurtán a véleményét a ker­tészeti brigádvezető. Várták, hogy feláll és tovább mondja. De a szófukar ember ennyivel be is fejezte. — Mivel értesz egyet? — szólt rá Sütős idegesen. — Legalább annyit mondjál meg, hogy ve­lem értesz egyet vagy azokkal, akik ellenzik a kombinált jöve­. delemelceztást? — Amit mondtál, azzal értek egyet A kertészetben is előrébb tartunk, mint tavaly, mert más­képp megy a jövedelemelosztás. Mi is rendesen kapunk, mégis háromszor annyi lesz a szövet­kezet tiszta haszna, mint az el­múlt két évben. Ennél többet nem volt haj­landó mondani, hiába biztatták. Szilasi cigarettára gyújtott. Egy ideig gondterhelten nézte a kígyózó füstöt, aztán szót kért. Felavatták a méhkeréki (Tudósítónktól.) Ha húsz-harminc évvel ezelőtt valaki megmutatta volna a méh­kerékieknek a megújhodott köz­ség arculatának a tervrajzát az új iskolával, tanácsházzal, postával, pártházzal, betonos járdákkal és a most felavatott gyönyörű kultúr- otthonnal, nem hitték volna neki vagy esetleg ugratásnak tekintet­ték volna az egészet. Hogyan? Tágas ablakú, modern épületek abban a faluban, amely­ben őszkor, besötétedés után em­ber ritkán vállalkozott kimenni az utcáról, mert csak egyetlen jár- dás utcája volt s így ki volt téve annak, hogy lábbelije beleragad a dágványos sárba. Kultúrintéz­mény létesítése abban a faluban, melyben a lakosságnak nyolcvan százaléka agrárproletár volt, ta­vasztól őszig cselédeskedett a kör­nyék minden nagyobb falujában? Ilyen körülmények közt ki tart igényt kultúrára? És mégis, ami egykor elérhetet­len volt, ma valóság. A valaha sötétségben élő falu központjában november 7-én modem kultúrott­hont avattak. Nagy, korszerűen felszerelt szinpad, világos öltözők, kényelmes székek, díszített falak, nagy előcsarnok, büfé, ruhatár és így tovább... Nem véletlen, hogy éppen no­vember 7-én avatták Méhkeréken ezt a kultúrintézményt ünnepé­lyes keretek között. Ez a világtör­ténelemben fordulatot jelentő dá­tum tette lehetővé, hogy az embe­rek Méhkeréken is emberhez mél­tó, kulturált életet éljenek. Kicsinek bizonyult az új kultúr­otthon nagyterme, amikor beözön­lött a nép. A neon fényű lámpák kellemes fényben fürösztötték az ünneplő közönséget és odakint fémyvirágokat rajzoltak a járdára az ablakok alatt. Két idősebb em­bert, Szucsigán Tivadart és Cso- tye Györgyöt megkérdeztem, mit éreznek most, amikor az állam új kultúrotthont ajándékozott Méh­keréknek? Azt felelték: — Azt kérem, hogy a mai fia­talság talán nem is tudja megbe­csülni milyen élete van, mennyi lehetősége van művelődésre, szó­rakozásra, munkára ... Igen. Igen, munkára is, mert a mi időnkben óiz volt a legfontosabb: hol kaphatunk munkát? Művelő­désről, színházról, ilyen szép mű­sorról nem is álmodoztunk ... A „szép” jelző a Balassi-együt- test illeti, amely ez alkalommal is bebizonyította, hogy méltó orszá­gos hírére és a külföldön aratott elismerésekre. Táncaikat vastaps­Egy héttel ezelőtt avatták fel Bélmegy er- Faspusz t án a volt Ho- yos-kastélyban berendezett általá­nos iskolát és gyermekotthont. A sál jutalmazták minden szám után, úgyszintén Palotás Miklóst és zenekarát is, valamint a közked­velt népdalénekest: Andó Mi­hályt. Most már az marad hátra, hogy az új méhkeréki kultúrotthon legyen az, ami a hivatása: olyan in­tézmény, amely világít a falu éle­tében, szórakoztatja az embereket és segít ismereteik formálásában, amely ma már alapkövetelménye szocialista,, társadalmunknak. Ivános Illés több millió forint költséggel res­taurált és berendezett épületet 80 I kisgyermek vette birtokába. Gyermekbirodalom a volt Hoyos-kastélyban Bélmegyer-fáspusztai képek — Ami azt illeti, nehéz egy­értelműen állást foglalni ebben az ügyben. Mert tény, hogy a munkák jobban haladnak, mint tavaly, de vajon nincs-e ebben az is, hogy a tagság már bele­szokott a közösbe? — Másfél hónappal ezelőtt még sztrájkoltak — szól közibe Bujdosó ingerülten. Sütős erélyesen leintette. — Várjál, agronómus elvtárs! Meghallgatunk majd téged is, de most hadd mondja az elnök elvtárs. — Igen, másfél—két hónappal ezelőtt még nagyon rossz volta hangulat — válaszolt Szilasi. — Télen ráértek az emberek, te­lebeszélhették egymás fejét. De amint megjött az igazi tavasz, munkához láttak. Én nem taga­dom, sok embernél közrejátszott a részesedés reménye is. Én is megszavaztam a vezetőségi ülé­sen az új jövedelem elosztását. Mégis el kell gondolkozni azon, hogy egy baromfigondozónak harminc rántanivaló csirkét ad­junk ezerből. Vagy a juhászok­nak negyven—ötven bárányt egy évben, amikor félmillió a mér­leghiányunk. Nem mondom én, hogy teljesen vessük el ezt a módszert, csak azt szeretném, ha még egyszer megfontolnánk. Beszélt aztán még sok min­denről, de úgy csűrte-csavaria, hogy semmiben nem foglalt ál­lást egyértelműen. (Folytatjuk) Vidám játék a kastély bástyájának tövében. „Kincsünk a gyermek“, hirdeti az előcsarnok szerény felirata... Az otthon lakói az étte­rembe indulnak. (Fotó: Kocziszky) AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ács, épületlakatos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő és fűtésszerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba. Kazinczy utca 4. szám alatt. ______________________________________________85392

Next

/
Thumbnails
Contents