Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-10 / 264. szám
5 Vasárnap 1*63. november 10. Az Orosházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gólyabálján. WWMWMWWHMWWWWWWMWWWWHWWW Mozaikok a bélmegyeri általános iskola úttörőcsapatának életéből Száguld a motor! Községünk párttitkára biztos kézzel vezeti. Mögötte vörös nyakkendős úttörőkislány ül. A kezében tartott zászlót lobogtatja, csattogtatja a szél. Űttörők díszsorfala közt érkeznek az iskola udvarára. Szólnak a kürtök, peregnek a dobok. Országos parancs érkezett, mely az ,>Üttörőexpedlció a jövőbe” mozgalomba szólítja a csapatot. Ezért a nagy fogadás. A parancsot feszült figyelemmel hallgatják a pajtásokkal együtt a szülők, a párt-, a tanácsi vezetők, a KISZ-fiatalok, a nevelőtestület tagjai mind. Szép őszi vasárnap... Az iskolából mindenfelé különböző színű útjélek vezetnek. Túrára indul a csapat. Útközben „akadály-állomások»■ során haladnak át a pajtások. Ezeken a helyeken kell számot adniuk arról, hogy eredményes volt-e a felkészülés, valóban ismerik-e községük múltját, jelenét és jövő terveit? Hiába füti lelkesedés Szegedi Elek csapatvezetőt, egymaga képtelen lenne lebonyolítani 200 gyermek akadály- versenyét. De jön a segítség: a tanácstitkár, a beülök és a kiszeSek is, akik közül nem egy a múlt évben még magas is .úttörő, volt. De talpon vannak a nevelők is. Mindenki örömmel vállal részt ebből a kedves feladatból. Ismét csak igazolódik az elv: valamennyien együtt! Újabb őrs érkezik. Nem akarok hinni a szememnek, mert élén Farkas Ilonka halad, aki a múlt évben volt nyolcadikos. Egykori őrse tagjai menetelnek büszkén mögötte. Ilonka ipari tanuló Pesten. Egynapi szabadságon van. Mi ahhoz szoktunk, hogy a községünkből felkerülök szeretik kicsit fitogtatni öltözködésben, miegyébben, hogy ők „mire vitték". Ilonka azonban melegítőt húzott magára, úttörőnyakkendőt kötött és volt őrse élére állt. Mind együtt van? Igen bizony, hiszen tavaly megfogadták Ilonkának, hogy együtt maradnak. <-H e-í A gyülekezőhelyen az elsőnek érkezett őrsök főzéshez készülődnek. Köztük vannak a szülői munkaközösség főzésre vállalkozott tagjai is. Jó a szakértő tanács, hadd legyen Ízletes a paprikás. Megérdemlik a pajtások a kemény erőpróba utáni Valamennyi résztvevő érzi, hangoztatja, de az értékelő parancsból is kiderül, hogy az akadályverseny kitünően sikerült. Sikerülnie is. kellett, hiszen sokan segítették, mindnyájan együtt Hirják Balázs a bélmegyeri általános iskola igazgatója. A brigádvezetó négy óra tájban kikötötte lovát a csibetelep előtt egy akácfához és nagyot kiáltott: — Ilonka! Készüljél a legrosz- szabbakra! A kiáltásra fiatal, szőke lány került elő a takarmányoskam- rából. Tizennyolc éves lehetett, molett, dús keblű, abból a fajtából, akiről az ember első látásra megállapítja: legalább három gyereke lesz, ha férjhez megy. — Már azt" hittem, nem jön Géza bácsi. — Igen rosszul hitted. Nem is érezném már jól magam, ha naponta nem látnálak. Az udvarlódat hova dugtad, mi? És megcsípdeste a lány izmos karját. De mindjárt kapott is érte. Ilonka Csattanósat vágott az öreg keze fejére. — Magának is huncutságon jár még mindig az esze. De megjárja, mert elmondom Mariska nénémnek. Az öreg dörmögött valamit az orra alatt, majd megindult a drótkerítés felé. — Száznegyven jár! — kiáltotta Ilonka, azzal bement akiskapun, felkapott egy téglaszínű, nagy tarajú kakast és összevissza csókolta a búbját. A csirkék mindössze tízhetesek voltak, de a kilót már mindegyik megütötte. A baromfitáp és Ilonka hallatlan szorgalma meghozta az eredményt. Minden ezerből kétszázzal hullott el kevesebb, mint tavaly, mindössze öt százalék volt a pusztulás. Nem is sajnálta Várnagy Géza a száznegyven rántanivalót. — Szólítsd őket, lányom, de csak egyenként jöjjenek — adta ki az utasítást. Alig győzték számolni, úgy tolakodtak az ismerős szóra. Tíz perc alatt végeztek a prémiumr kiadással. Ekkor robogott be motorkerékpárjával Kálmán András. Elégedetten megszemlélte az állatokat, azután nem fukarkodva a jó szóval, így dicsérte a gondozónőt: — Végre megértük ezt is. A nyírzsadányi Kossuthban felnevelődött az első négyezer baromfi és nem vitte el a felét a dögvész. Gratulálok, nagylány. Remélem, maga most már végleg ittmarad és nem kell háromhetenként új gondozónőt keresni. — Ilonkát már él se lehetne kergetni — dicsérte a brigádvezetó is. — Egy hét múlva újabb transz, portot hoznak. Négyezerötszáz naposcsibét. Én vállaltam azt is. Egyedül. A járási ember most vette ész. re az üvegablaknál kapirgáló el- rekesztett száznegyven csirkét. Rosszat sejtve kérdezte: — Azokat minek zárták ide ? — Ilonka prémiuma — felelte Várnagy Géza nyugodtan. — Most adtam ki, mert hajnalban szállítják a többit. — Az a rengeteg mind a magáé ? Az „utolsó” falu Kocsink elhagyja Füzesgyarmatot és egyből azt hisszük, hogy „lementünk” a térképről. Ez nemcsak a távolság és nemcsak az út miatt van, hanem a belénk idegződött rossz miatt is. Másokkal beszélgetve, Bucsát említve egy-egy kézlegyintés és máris másról folyt a szó. Mikor megér- kezek a faluba, kutatom, hogy ez a kézlegyintés mit takar, valóban olyan utolsó-e ez a falu, mint az esetleges hiedelmekben, rossz jelzőkben él. Nyírségtől —Szentgotthár dig Mikor Bucsán jártam sütött a nap és Nyilas Péter vb-elnök szélesre tárta ki a modern tanácsháza ablakát, az ablakdeszkára könyökölve a téren át figyeltük.a főutca forgalmát. Dél elmúlt, néha egy-egy kocsi zörgött át a falun, megrakodva kukoricaszárral vagy cukorrépával. A pártház előtt a sarkon asszonyok beszélgettek, egy kicsit ünnep előtti hangulat, hét vége volt már. Ide vártuk a falu párttitkárát és Föl- desl Györgyöt, a Kossuth Termelőszövetkezet elnökét, aki korábban volt párttitkár. Mikor négyesben ültünk le az asztalhoz, akkorra már tudtam néhány adatot a községről. Háromezer-hét- száznyolcvanegyen laknak itt és 918 családi ház van. Bucsáról valamikor talicskát tolva indultak el munkát keresni az emberek egy-egy nagyobb építkezésre vagy éppen Budapestre, a nagyvárosba. És ez a vándorlás ma is megmaradt, csak a talicska hiányzik már meg bizonyára a tarisznyából az a kenyér, amelyet valamikor talán még vissza is hoztak. A faluból most kétszáznyolc vanan járnak, el dolgozni, a többség az építőiparba, nagyon sokan az állami gazdaságokba. — A bucsai embert megtaláljuk a Nyírségtől a Szentgotthárdi Kaszagyárig, a Hosszúháti Állami Gazdaságtól a dunántúli állami gazdaságokig mindenütt — mond— Nem sok az! Százhatvan. Kálmán András jó ideig hallgatott. Várnagy bácsi tekintetét kereste, de az öreg lesütötte a fejét. Végül mégis öt szólította meg. — Ilyen szegény szövetkezetben nggy luxus ez, Várnagy élvtárs. Négy garnitúrából hatszáznegyven darab. Az testvérék között is tízezer forint. — Megérdemli — vágta rá az öreg. — A tavalyi példán okulva azt mondom: nagyon megérdemli. — A munkaegységkönyv eny- nyit nem engedélyez. Ilonka élsápadva szólt közbe: — így egyeztünk. Az agronó- mus elvtárs megígérte, ha öt szá_ zaléknál nem lesz több az elhullás, negyven darabot kapok minden ezerből. Kálmán András izgatottan cigarettára gyújtott, közben a sze. mét összehunyorítva magyarázott a lánynak. — Könnyelműség volt kérem. Ne haragudjon, de ezt nem gondolta meg eléggé az agronómus elvtárs. — Én megdolgoztam érte! Négyszáz forintot kapok havonta, munkaegység-előlegre. De az utolsó hónapban még nem adtak semmit. Én kilencszáz—ezer forintot kerestem az állami gazdaságban. Nem jöttem volna haza, ha nem ígérik be a baromfiból a prémiumot. (Folytatjuk) ja nevetve Földesi György, a Kossuth Tsz elnöke. — Munkaerőfölösleg most is van? — Most? — néznék rám mindannyian, s aztán szinte egymás szavába vágva sorolják el a falu egyik súlyos gondját. Elöregedett a munkaerő, mert az eljárók átlagéletkora nem haladja meg talán a harminc évet sem, míg a termelőszövetkezetekben mindösz- sze öt 23—24 éves fiatalember van csak! Feketekávé — pénznélküliség Lehet, hogy ezzel az epizóddal kellett volna kezdenem Bucsáról szóló beszámolómat. A közel háromnegyedórás zötyögős autóút után jólesett volna egy feketekávé. Kálmán bácsi, a mindent tudó gépkocsivezető azzal vigasztalt, hogy ő tudja, hogy van Bucsán cukrászda, sőt a cukrász neki ismerőse is, bizonyára jó feketét kapunk. Nem panaszkodhatunk, a fogadtatás tényleg kedves volt, azonban a feketekávéfőző gép ott állt a pult sarkán jéghidegen. — Nem szeretik a kávét Bucsán? — Csak vasárnap érdemes bekapcsolni, akkor van valami forgalom. Olyankor jönnek haza a munkások vidékről, máskor nincs itt pénz. Tényleg nincs pénz Bucsán? Ennyire utolsó ez a falu? Mikor elmesélem ezt a történetet a tanácselnök szobájában, elnevetik magukat a beszélgetésben részt vevők. — Az lehet, hogy feketekávéra nincs pénz, de azért a kocsma például nem panaszkodik — mondja Kónya Sándor párttitkár, majd mikor meglátja az ablak alatt elhaladó földművesszövetkezeti főkönyvelőt, kikiált: — Gyula bácsi... gyere csak be! Néhány pillanat múlva köztünk ül már Ambrus Gyula, az fmsz főkönyvelője is, aki elmondja, hogy Bucsán a vendéglátóiparnak havonta körülbelül 230 ezer forint forgalma van, míg a kiskereskedelmi boltoknak mintegy 700 ezer forint. Ehhez az adathoz sajnos nem tudjuk beszerezni azokat a számokat, s azokat a forintokat, amelyeket Karcagon költenek el, hiszen a legközelebbi „nagy” város az. Az „utolsó helynél” előrébb Továbbra is ott motoszkál bennem az utolsó hely gondolata. De, hogy körbenéztem a falut, egyre több új épület hívja fel magára a figyelmet. Hiszen nemrégen épült új iskola, gyógyszer- tárat építettek, új pártház készült, nevelőlakásokat építettek és 1955-ben még csak másfél kilométer hosszú betonjárda volt, most pedig már tizennégy kilométer. • — Mi is éreztünk olyasmit — mondja a beszélgetés során Nyilas Péter —, hogy mi vagyunk az utolsó falu. Pedig ez csak akkor van úgy, ha a térképre nézünk, hiszen ezen az úton már más megye következik. És az, hogy itt ebben a községben az elmúlt évben ennyi minden épült, azt is bizonyítja, hogy gondolnak miránk is. — Persze mi is igyekszünk — teszi hozzá Földesi György. — Tehát minden rendben? — Nana! — emeli fel kezét Kónya Sándor községi párttitkár. — Azért jó lenne egy-két dologban előrébb jutni. Mert igaz, hogy épült itt már egy-két dolog, de a kultúrház nagyon kellene. Erre elindul a lavina. Egymás szavába vágva mondják el, hogy a község vezietői évek óta szeretnék megépíteni az új művelődési otthont. És takarékos gazdák módjára már 650 ezer forintot összespóroltak. Ahhoz pedig, hogy kultúrház legyen, legalább — egy 200 férőhelyes — másfél millió kellene. * Vakítóan süt a novemberi nap és az őszi szél hullott leveleket pörget az úton a tanácsháza előtti parkban, ahol búcsúzkodunk. Magammal hoztam azt a kedvet, s azt az elszántságot, amivel a bucsai vezetők viseltetnek falujuk sorsa iránt. Szeretnének előrébb lépni és úgy érzem, hogy jó szándékuk mellett mással is rendelkeznek. Visszafelé a döcögős úton arra gondoltam, hogy bizonyára majd csak sima lesz ez az út is és talán segítséget kapna,k majd művelődési otthonuk felépítéséhez is. Dóczi Imre MOZI NOVEMBER 10. Békési Bástya: Egy asszony meg a lánya. Békéscsabai Brigád: Transzport a paradicsomból. Békéscsabai Szabadság: Üresjárat. Békéscsabai Terv: Az utolsó előtti ember. Gyomai Szabadság: Monte Christo grófja I—II. Gyulai Erkel: Mici néni két élete. Gyulai Petőfi: Mandrin kapitány. Mezőkovácsházi Vörös Október: Párbeszéd. Orosházi Béke: A prágai tréfacsináló. Orosházi Partizán: Kéz kezet mos. Sarkadi Petőfi: Itt lakik a szerelem. Szarvasi Táncsics: Az orosz csoda I. Szeghalmi Ady: Korzikai testvérek. A tv műsora november 10-én, vasárnap 10.00 Hétmérföldes kamera. Üttörő- híradó. 10.15 Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat. 11.00 Jókai hőseivel a nagyvilágban. Irodalmi vetélkedő úttörőknek. 13.00 Bajnoki labdarúgó-mérkőzések közvetítése a Népstadionból. Bp. Honvéd—Szegedi EAC (H. félidő). Riporter: Zalka András. 14.00 Ferencváros—Üjpesti Dózsa. Riporter: Vitray Tamás. A mérkőzés szünetében: a Magyar Hirdető műsora. 18.20 Párbeszéd. Herskó János filmjét bemutatja a kritikus: Hámori Ottó. 18.45 A traktorok dala. Román bábfilm. 18.55 Utazás a Föld körül. Görögország. 19.20 Esti beszélgetés. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Szép álmokat, gyerekek! 20.00 Jaj, doktor úr... Vidám félóra Gádor Béla írásaiból, képfelvételről. 20.30 Maupassant novellái X. Barátom, József. Magyarul beszélő francia film. <14 éven felülieknek!) 20.55 Éjszakai repülés. Luigi Dallapiccola egyfelvonásos operájának tv-változata. 21.50 Telesport. 22.10 Hírek. Tv-híradó (ism.) (MTI) A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat azonnali belépésre központi műhelyébe TMK-gyakorlattal rendelkező EGY Fö GÉPIPARI TECHNIKUST, A BÉKÉSCSABAI CSATORNAMŰHÖZ EGY FÖ GÉPÉSZT, EGY Fö ELEKTROMŰSZERÉSZT, KÉT Fö GÉPAPOLÓT, meghatározott időre békéscsabai, illetve békési munkahelyre öt fő számlázásban jártas adminisztratív munkaerőt felvesz. Jelentkezés: Békés, Berényi út 33. x é
