Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-01 / 257. szám

1963. november 1. 5 Péntek Gyulai veteránok panasza Cfjtajijelojö^izájqbmi (ártani... Szvelle Bálint és Szikszai Jó­zsef elvtársak gyulai lakosok, régi mozgalmi harcosok, olya­nok, akik már 1919-ben kom­munistához Illő módon álltak helyt és fegyverrel is küzdöttek a Tanácsköztársaságért. Ezt egyikük sem tartja rendkívüli dolognak, olyan hősi cseleke­detnek, amiért bármikor különö­sebb elismerést vártak volna. Azt vallják, hogy legtermészete­sebb munkáskötelességüket tel­jesítették. Horthyék természetesen nem fogták fel ilyen magától értető­dően szerepüket és annyi más elvtársukkal, ők is szenvedték a brutális rendszer kegyetlensé­geit. Mindez azonban már a múlté, a történelemé. A két ve­terán csendes munkálkodásban tölti napjait. Szvelle bácsi szak­májában, a szobafestésben, Szik­szai bácsi pedig az asztalosko­dásban leli örömét. Ez azonban napjaiknak csupán egy részét tölti ki. Ügy érzik, többet is te­hetnének, mint amit a szakma adhat. Életük egyetlen percében sem felejtik, hogy ők kommunis­ták és ily módon is szeretnének hozzájárulni új társadalmunk életéhez. Az a panaszuk, hogy ehhez nem kapnak rendszeres lehetőséget. Vajon hajlott ko­Van-e élet Az Egyesült Államok kutatói rövidesen két „indiszkrót” rakétát szándékoznak kilőni a Mars irá­nyába: a Multivá tort és a Gulli­vert. Céljuk: megbizonyosodni a Mars-lakók létezéséről. A rakétá­kon elhelyezett fotométereknek és spektroszkópoknak kell megvizs­gálniuk: megvannak-e a Marson az élő szervezetek jellegzetes fel­tételei? lanatban semmit sem látott. Kö­högés fogta ed, hányingere tá­madt. Tapogatózva haladt előre, míg váratlanul fél nem bukott egy ócska szekérkerékben. Ak­korát vágódott, hogy majd be­szakadt a padlás. — ölik egymást! — sikoltott odalent Budainé. Tehetetlenségé, ben a haját tépte, úgy jajveszé- keüit, hogy rossz volt még halla­ná is. Sütős nagy nehezen feltápász- kodott. Végre megpillantotta a sarakban kucorgó, vinnyogó kis embert. Megragadta a gallérját, és mint valami kutyakölyköt, fél kézzel hozta kifelé. A füsttől már szédelgés fogta ed, úgy érez­te, újra elesik. Pufajkája több helyen füstölt és vörösen izzva ette belé magát a tűz. Hörcsög-Budai tehetetlenül ka­pálózott a markában. Ö is köhö­gött fuldokolva, miközben érthe­tetlen szavakat kiáltozott. A padlásajtó körül is lobogott már a halál, de legalább lélegez­ni lehetett. A tűzoltók megköny- nyebbülten felkiáltottak, amikor megpillantották Sütőséket. — Megvannak! — Munkára, emberek! — Vizet még, vizet... Bujdosó húzta a kútból a meg­telt vödröt és az elnök edényé­be öntötte, aki sápadt arccal, szó nélkül dolgozott mellette. Hosz- szú láncban álltak az emberek, kézről-kézre járt a vizesedény, míg végre eljutott a lobogva égő istállóig. Sütős a földön elengedte a inegpörkölődött kis embert. Hör­rukban hol és miben Végezhet­nének társadalmi munkát, párt­munkát? Ök ketten már kiter­velték. Városukat, annak lakóit szinte gyermekkoruk óta isme­rik. Különösen a lakókörzetük­ben élők gondjával-bajával van­nak tisztában. Szívesen lennének segítségére mind a lakóknak, mind pedig a városi tanács szo­ciális osztályának olyan esetek­ben, mikor családok, különösen idősebb emberek megsegítésérői van szó. Ok — mint mondják — jobban tudják, hogy kinél hol szőrit a cipő, mekkora a rá­szorultság, s hol legsürgősebb a segítség, mint a „hivatal”, mely minden jóakarata ellenére sem ismerheti olyan alaposan az egyé­nek helyzetét, sorsát, mint azok, akik közvetlen köztük élnek. A gyulai „panasz’’ az ember­ben azt a gondolatot veti fel, hogy nem egyedi esetről van szó. A megye városaiban és falvai­ban hány, de hány Szvelle és Szikszai elvtárs, régi harcos él­het, akik csak arra várnak, hogy sok évtizedes tapasztalatukat, emberismeretüket, munkaszere­tetüket, becsületes, önzetlen ten- niakarásukat efféle pártmunkák elvégzésére használják fel! Huszár Rezső a Marson? Bizonyos reagensek hatást gya­korolnak a Mars-homokra; a re­akció fotometriai vizsgálatából megállapítható, hogy van-e élet a Marson. Az élő szervezetek ugyan­is fluoreszcenssé tesznek bizonyos anyagokat Ha a keveréket vizs­gáló spektroszkóp fényt észlel, ak­kor van élő anyag a Marson. Ha pedig van élet, akkor talán van vagy volt értelmes élet is. csög-Budai valami vasdarabot szorongatott a kezében, de olyan szánalmas látvány volt, hogy már senki sem félt tőle. Már az egész környék bent volt az udvaron. Szétdobálták a tetőt, földet lapátoltak a sziszegő nádra és vízzel árasztottak el mindent... Fél óra múlva csak az üszkös szarufák gőzölögtek. Néhány em­ber maradt mindössze a ház kö­rül, inkább kíváncsiságból, mint attól tartva, hogy valamelyik égett nádcsomóban újra tűz tá­mad. A bizottság is tovább haladt. És még aznap estig, minden el­lenállás nélkül befejezték a lo­vak összeszedését... i * Miután Veres Mihály a köz­gyűlésen sem jelent meg, a veze­tőség elhatározta: behívatják az irodába és beszélnek a fejével. Veres Mihályt a felszólítás nem érte váratlanul. Napok óta leste már a dűlőutat, a bizottság megjelenését várta. Magában még nevetett is, ha arra gondolt, milyen meglepett képet vágnak az üres istálló láttán. Mert ezt az ügyet elintézte még a közgyű­lés utáni napon, amikor hírét vette, mire készül a vezetőség. Pusztaligeten túl, a nyárfás er­dőben lakik egy katonacimborá­ja, az erdész. Ahhoz vitte ki a lovat meg a szekeret. Bent, a tanácsházán átíratták a járlatlevelet is, így hát lova ezentúl neki nincs. Azaz mégis van. Mert a koma csak névleg vette át a fogatot. Használhatja A táncoslábú, fiatal Jutka — teljes nevén: Prisztavok Judit — élménybeszámolót tart az osztály dolgozóinak a nagy kirándulásról. Van miről beszélnie, hiszen tíz napig a Balassi Táncegyüttes tag­jaként a franciaországi Poitiers- beli Compagnon de la Claire Fon­taine nevű, amatőr népi együttes vendége volt. ömlik a szó az egyébként nem bőbeszédű, 20 éves kislányból. Hogyne, hiszen ttzelőtt sohasem lépte még át szép ha­zánk határait, most meg egyszer­re Európa számos országán ke­resztül tehetett több ezer kilomé­teres kirándulást. Hallgatom a lel­kes szóáradatot, jegyezgetek s a sok-sok élményből egy csokorra valót közreadok. , 0 Október 4-én indultunk el Bé­késcsabáról a Wiener Walzerrel s csaknem kétnapos utazás után, 6-án hajnalban érkeztünk meg vendéglátóinkhoz, Poitiers-be. Csodálatos volt az út, de nagyon fárasztó is. A hivatalos program már másnap elkezdődött s össze­sen hét fellépésünk volt különbö­ző városokban, községekben. Si­kersorozatunk — mert nyugodtan annak nevezhetem — Mirabeau- ban kezdődött s összesen vagy 6—7 ezer ember tapsolta meg népi táncainkat és népdalainkat. Érde­kes, hogy a francia közönség vi­szonylag nehezen melegszik fel, de aztán szinte nem ismer határt a tetszésnyilvánításban. Közön­ségsikerünkre jellemző, hogy szin­te minden helyen már elővétel­ben elkapkodták a jegyeket, pe­dig francia honban nem olcsók ám a színházjegyek! a Poitiers megyeszékhely és afféle mezőgazdasági város, akár Békés­csaba. Még lélekszámra is körül­belül azonosak. Párizstól 280 ki­lométernyire délre, az Atlanti-óce­án közelében, két folyó közé éke­lődik a dombokra épült városka. is természetesen, amikor piaci nap nincsen. A takarmány árát megfizeti neki, ellátja zöldségfé­lével is a szívességéért. Aztán majd, ha kezdődik az árusítás, esténként kikerékpározik a ko­csiért, hazahajt és éjszaka rako­dik meg. Piacról meg egyenesen az erdőbe megy vissza. Még ha meg is látják, nem szólhatnak semmit. Szívességet elfogadhat bárkitől. Különösen egy katona- cimborájától, akivel együtt szen­vedték végig a háborút. Hanem a ló, az a kisebbik ügy, azt mondta a hírhozó. Mit akar. hatnák hát, mire készülnek? A háztáji földjét akarják elvenni? Az agronómus a múltkor ezzel fenyegette meg. Tudja a bitang, hogy Így teljesen megfojtaná. Mert hatszáz négyszögöllel mit kezdhetne? Még az egy hold is kevés, legalább még fél kellene hozzá. Hogyan védje meg magát, mit mondjon reggel az irodában? Sütőssel nehéz lesz boldogulni, az egész megszállottja lett ennek a szövetkezetnek, mióta itt van az új agronómus. Hiába töprengett, nem jutott eszébe semmi elfogadható érv. Tanácstalanul, leszegett fővel ha­ladt az iroda felé és egyre nőtt belsejében az idegesség. Kökény- bokrok bimbója pattant a ragyo­gó napsütésben, verebek csiripel­tek boldogan a gyönyörű tavasz­ban. De ő semmit nem vett észre a csodálatos világból, csak ment komoran... Az irodában Sütős meg az ag­ronómus várta. Barátságosan kö­szöntötték és hellyel kínálták, (Folytatjuk) Két-háromemeletes, rendben tar­tott házak fogják közre a tűka­nyarokkal tarkított, szűk utcákat. Műemléknek nyilvánított templo­mok, gondozott terek s a hamisí­tatlan, csodálatosan szép, azúrkék francia ég teszi teljessé és kelle­messé az összbenyomást. Poitiers lakói nyugodt, derűs emberek, akikből persze nem hiányzik az oly közismert francia tempera­mentum. « „Támaszpontunkról” számos ki­rándulást tettünk s ilyen esetek­ben magánházakban szállásoltak el bennünket. A francia ember la­káskultúrája egy pillanat alatt elárulta, hogy szereti a kényelmet. Valahogy itt is érvényesül a kö­zeli szigetország jelmondata: Az én házam, az én váram. Tágas szobák, egyszerű, de nagyon ízlé­ses bútorzat a fő jellemzője a köznapi ember lakásának. A lak- berendezésnek úgyszólván min­den darabja a praktikusságot, ké­nyelmet szolgálja. A konyhák gé­pesítettek. Apró térítőkét, porce­lán lakásdíszeket sehol sem lát­tunk, annál több fafaragást és olcsó, de mutatós babát, csecsebe­csét Az étkezés rendkívül szertartá­sos. Jellemzők a könnyű ételek. A burgonyát például rendkívül sok változatban tudják elkészíteni. Félig sült húsok, felvágott, rakott húsok, olajban párolt karfiol, saj­tok, gyümölcsök teszik változatos­sá az étkezést. Kenyeret alig esz­nek. A francia ember egyszerre nem sokat eszik, de sokfélét és nagyon kényelmesen. A napi ét­kezések együttesen 4—5 órát is igénybe vesznek. Vizet nem isz­nak, csak bort vagy konyakos fe­ketét. Sokszor az volt a benyomá­sunk, hogy hozzájuk képest sokat falunk. Persze a nem éppen diétás koszthoz szokott magyar gyomor... D Az öltözködés? Ki hinné, hogy a lehető legegyszerűbben öltöz­ködnek nők, férfiak egyaránt. Ru­házatukról mégis lerí az utánoz­hatatlan francia elegancia. A nők csak sötét cipőt hordanak s ru­házatukban is a sötét tónus do­minál. Még az iskolás fiatalok ru­házatán is ezt tapasztaltuk. A nők valószínűtlenül vékonyak, kar­csúk. A férfi utcai ruházatában elengedhetetlen a zakó és nyak­kendő. Fiatal lányoknál most az a divat, hogy lapos sarkú félcipőhöz fél-lábszárig érő, sötétkék vagy fekete zoknit viselnek. A francia és magyar öltözködés között álta­lában sok a rokon-motívum, de például pantallós nőt sehol sem láttunk. 0 Két napot Párizsban töltöttünk. Párizst megpillantani: lenyűgöző látvány. Este kilenckor érkeztünk oda s a milliónyi, ezerszínű neon­Az Országos Sertéshizlaló Vállalat I. számú telepe (Békéscsaba, Kétegytiázi út) (elvételre keres vizsgázott stabil kazánfűtőt. 35)86 A 44. sz. Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munka­helyekre tsz-tagokat szerződéssel, to­vábbá kubikosokat és férfi segédmun­kásokat. A vállalat a dolgozó kívánsá­gára szerződést köt. Szállást, napi két­szeri étkezést, családfenntartóknak kü­lönélés! díjat biztosítunk. Munkaruha, tanácsigazolás, tsz-tagoknak a tsz- vezetőségtől igazolás szükséges. Je­lentkezés: Budapest. V., Kossuth La­pos tér 13—15. 13676 Kőműveseket, állványozókat, kubi­kosokat, kubikos brigádokat, építő­ipari férfi segédmunkásokat, festőket és másolókat állandó és meghatározott időre szőlő munkára felveszünk. Mun­kásszállást, különélést és napi egy­szeri étkeztetést biztosítunk. Tanács­transzparens szinte elkápráztatott bennünket. Láttuk a Notre Dame- ot, a Louvre-t, az Eiffel-tornyot. Megérkezésünkkor rögtön szembe­tűnt, hogy a gyalogjárók szinte néptelenek voltak. Énnek magya­rázatát is megtudtuk percek alatt. A széles allée-kon véget nem érő folyamként, négysorosán, tízezré­vel hömpölyögnek az autók. A parkoló kocsik kerítésként veszik körül a háztömböket. A tíz nap alatt kerékpárt talán kettőt-hár- mat láttunk. Feltűnt, hogy az épületek kormosak, piszkosak. Párizsban most tisztasági kam­pány van. A nagy metropolis épü­leteit a szó szoros értelmében mossák! Az Opera környéke pél­dául már patyolat-tiszta. A gépjárművek rendkívül sebe­sen közlekednek. Utaztunk autó­buszon, amely állandóan 90—100 kilométeres sebességgel szágul­dott. A közlekedés rendjében többnyire valamiféle „szokásjog” érvényesül. Megfigyeltem, hogy­ha a gyalogos-átkelőhelynél már öt-hat ember csoportosul, az iszo­nyú gépkocsi-folyam megáll és utát enged a gyalogosoknak. 0 A franciák szeretnek szórakozni. Feltűnt azonban, hogy a mi értel­mezésünkben vett zenés-táncos szórakozóhely alig van. Ezek a kényelmes emberek inkább „ücsö­rögve” hallgatnak zenét. Nagyon sok viszont a kávéház, mind­egyikben Wurlitzer. A fiataloknál rendkívül elterjedt a klubélet. A twist és a madison kezd kimenni a divatból, de továbbra is a rit­mikus, gyors táncok dominálnak. Gallia vidám polgárai viszony­lag olcsón öltözködnek, de az élel­miszer meglehetősen drága. Napi programjukat szinte percnyi pon­tossággal osztják be. Az idegenek­hez is, egymáshoz is igen udvaria­sak, de a legtermészetesebben viselkednek. 0 S végül néhány apró érdekes­ség ... Öceán-parti látogatásunk­kor vendégeink osztrigás díszebé­det adtak. A kikötőváros han­gárszerű, hangos vásárcsarnoká­ban külön élmény volt a zsibongó halpiac, ahol százféle halak, rá­kok, kagylók cseréltek gazdát. Itt még valódi kapitalista árverést is láttunk. Szeretik a szép lakást, az autót. Ha egy fiatal dolgozni megy, igyekszik autót vásárolni — per­sze részletre. Egyszer láttunk egy motorbicikliző apácát, teljes „har­ci díszben”: fekete csuhában, hó­fehér főkötőben. Az egyik vidéki városkában né­hány percre nagyon otthonosan éreztem magamat. Villanyvezeté­keket fektettek le, az utcán föld­hányások, kőkupacok, terelő-táb- lák — akárcsak otthon ... Kazár Mátyás igazolás szükséges. Jelentkezés: Buda­pest VI., Szív u. 60. sz. Munkaügyi osz­tály. 2871 Vizsgázott kazánfűtőt azonnali belé­pésre felvesz a békéscsabai tejüzem. 85399 Országos Söripari Vállalat azonnal felvesz malátagyári munkára férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára vagy májusig szerződéssel. Munkásszállás /an. Jelentkezni lehet: Buda­pest X., Maglódi út 17. Mun­kaerőgazdálkodás _________________________2878 K ozületek munkaerőigénye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents