Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-05 / 260. szám

1963. november 5.

4

Kedd

Mi a helyzet az „ébredő gyárban ”?

Lapunk április 28-i számaiban, Ébred a gyár címmel hírt adtunk azokról a dicséretes kezdeményezésekről, amelyeket a Békéscsabai Kötöttárugyár illetékesei tettek a tavalyi termelési tervlemaradás, a vállalati gazdálkodás kedvezőtlen alakulásának alapvető megjavításáért. A rendkívül szerteágazó, átfogó intézkedési programban egyaránt helyet kapott a műszaki színvonal megjavítására, a termelékenység növelésére, a készletgazdálkodás normalizálására, a vállalati eredmény javulására, a szocialista munkaverseny felkarolására irányuló egészséges törekvés.

Az azóta eltelt több mint fél esztendő eredményei azt igazolják, hogy a gyár vezetőinek erőfeszítései nem bizonyultak hiábavalóknak. Szembetűnően érzékelhető ez az első háromnegyed év legfontosabb termelési mutatóiból,

indexeiből, különösen, ha azokat szembeállítjuk a tavalyi, kedvezőtlen eredményű gazdálkodás termelés indexeivel.

Ismeretes, hogy a gyárban az elmúlt évben — különösen az oly fontos exporttevékenység területén — a mennyiségi tervteljesítésben is számottevő lemaradás mutatkozott. Mit mutatnak most az összehasonlító, elemző adatok? A mennyiségi termelés a teljes termelési érték szintjén a tavalyi bázishoz képest, időarányosan 114,23 százalékot, tonnában 109,37 százalékot, az idei tervszámokhoz képest 104,86 százalékot, illetve 104,03 százalékot mulat. E viszonyszámok értékét csak növeli az, hogy a normaórateljesítés a bázishoz viszonyítva 114,75 százalékos, ami arra mutat, hogy az idei termelés munkaigényesebb a tavalyánál.

Ml a helyset as exportsxállításoknál ?

Tavaly — különösen a második félévben — e területen volt a legnagyobb lemaradás. Ezt azonban mér ez év első felében teljesen pótolták. Exportszállításban az első háromnegyedévben összevontan már 133,54 százalékos, illetve tonnában 142,81 százalékos a teljesítés, a folyó évi időarányos tervvel szemben pedig 107,5 százalékos, illetve 116,65 százalékos az eredmény. A vállalat teljes termelésének egynegyedét meghaladó exporttevékenységben eddig elért mennyiségi teljesítés annál értékesebb, mert a tavalyi súlyos lemaradás pótlásán túlmenően a gyár az idei tervét is túlteljesítette.

...és a belkereskedelmi ssállításoknál?

Ez év elején a múlt évről áthúzódó exportszállítási kötelezett, sóg nehéz feladat elé állította a gyár vezetőit, A népgazdaságálag fontos exportkötelezettségek teljesítése, sürgős pótlása az év elején csak a belkereskedelmi szállítások terhére volt megvalósítható. S erős elmaradása, illetve késedelme természetszerűen vonta maga után a figyelmeztető jellegű költségkihatások növekedését.

Napjainkban már más a helyzet, amit a mutatószámok híven érzékeltetnek. Az év háromnegyed részében összevontan a belkereskedelmi termelés a bázishoz képest 112,5 százalékos, a tervhez viszonyítottan 103,92 százalékos teljesítést mutat, amiből világosan látszik, hogy a gyár mind exportban, mind pedig belkereskedelmi vonatkozásban eleget tesz mennyiségi tervkötelezettségének.

Termelékenység, gasdaságosság

Két olyan fontos követelmény, amelyet pártunk és kormányzatunk a második ötéves tervben a termelés homlokterébe állít. Nos, a kötöttárugyárban ezeket sem hagyták figyelmen kívül. Már a mennyiségi termelés tervkötelezettségének teljesítése is fényt vet arra, hogy a termelékenységnek javulnia kellett. Az idén az egy teljesített órára eső változatlan normaóra alapján mért tér. melékenység a tavalyihoz képest 7,11 százalékkal javult! Ugyancsak a bázishoz viszonyítva az egy termelőórára eső termelési érték 106,63 százalékra emelkedett. Ezeknek az indexeknek az értékét növeli az, hogy a termelőikategória munkabérszintje a tavalyihoz képest 3,41 százalékkal növekedett.

Ami a gazdaságosság előmozdítását illeti, megállapítható, hogy e téren is vannak már „fogható” eredmények. Tavaly az összes termelési költség több mint 3 százalékkal haladta meg a teljes termelési érték összegét. Ez az arányszám az idén már a két százalékot sem éri el, ami több mint egymillió forintos eredményjavulást jelent. Biztatónak mondható az anyaghányad arányának kedvező alakulása is. Míg tavaly az anyagköltség a teljes termelési érték 71 százalékát is meghaladta, ezidém már 70 százalék alatt maradt. E kedvező irányú eltolódásban jelentős szerepet játszik a technológiai veszteségek (hulladék. stb.) számottevő csökkenése.

Ugyancsak a gazdaságosság előmozdítását célzó intézkedés volt az idén a jelentős volumenű inmobil anyag- és árukészletek túlnyomó többségének értékesítése. A három és fél millió forintot meghaladó elfekvő anyag és áru felszámolása eddig mintegy százezer- forint körüli, szükségtelen figyelmeztető jellegű költség mellőzését tette lehetővé. Erre jellemző, hogy a folyó év felezőpontján még meglévő inmobilkészlet a harmadik tervnegyedben egyhar- madára csökkent.

Munkaverseny, brigádmosgalom

Jól ismert tény, ezek a szocialista termel« nélkülözhetetlen tényezői. Így van ez a kötöttárugyárban is. A gyár vezetőinek — és nem utolsósorban az üzemi bizottságnak — széles körű mozgósítása nyomán az idén tovább fejlődött a brigádmozgalom. terebélyesedett a munkaverseny. Csak egy pillantás az eredménytablókra: máris meggyőz, hogy a meny- nyiségi tervteljesítések a brigádoknál is, az egyéni versenyzőknél is rendre 100 százalék felett mozognak. A szabászaton a Csu- varszki-brigád hulladékmegtakarítási tervét fél százalékkal túlteljesítette; a festődet Gagarin-bri- gád a szövetfestésnél 99,3 százaié, kos, a fonalnál 99 százalékos minőséget ért el, de hasonló eredmények jellemzik a varrodai dolgozók teljesítményét is. A csévélőben Flender Jánosné, Pataki Jó- zsefné és Kmács Zsófia, a kötőüzemekben Kosznál Jánosné, Láp- ták Béla és Stefanik Jánosné, a szövetjavítóbam Rácz Pálné és Saombati Pálné, a kikészítőben Kovács Ferenc, Seben Károly és Botyánszki Györgyné, a szabásza, ton a Kutyik-brigád és a Jancsó- brigád, a varrodákban Antal Mária, Kővári Pálné és Vámos Jó- zsefné, az adjusztálóban Viczián Hona és Bene Ferencné eredménye emelhető ki a sok jó teljesítmény közül.

Gondok, tervek

Az év hátralévő részében a minőség javítása került a gyárban az érdeklődés középpontjába, A készgyártmányok minősége ugyanis a harmadik negyedévben az előző időszakhoz képest valamelyest romlott, s az ez évi 98,76 százalékos minőségi együttható sem kielégítő. Minthogy olyan tényezőről van szó, amelynek kedvező irányú, eltolódású, nagymérvű eredményjavulást eredményezhet, a negyedik negyedévi műszaki intézkedési terv e tárgyban igen komoly intézkedéseket irányoz elő.

A minőségi színvonal elégtelenségének számos eredője lehet: többnyire kötési, festési és varrá- si hibák, szennyeződés, stb. A műszintterv intézkedései nyomán most ún. dupla parafínozó- apparátot — amely egyébként gyári dolgozók újítása — állítottak fel a csévélő üzemrészben, amely jelentősen segíti a fonalszakadások számának csökkentését, s egy csévélési műveletet is megtakarít. A nagy forgási sebességű, új gépek bejáratásénál az esetleg adódó hibák pillanatnyi felismerésére és kijavítására oktatják ki a dolgozókat.

Persze, adódnak még a termelés folyamatosságát hátrányosan befolyásoló, vállalaton kívüli tényezők is. Ilyen például az, hogy a MODEX Külkereskedelmi Vállalat sürgős, soronkívüli rendelésed gyakorta felborítják a már összhangba hozott havi programozást.

Az elmondottakból összefoglalásként és áprilisi cikkünkre visiz- szaenrtlékezve megállapítható, hogy az 51 éves gyár tényleg „felébredt”, a többre, jobbra irányuló, egészséges törekvés jellemzi a gyári kollektíva munkáját. Hallottunk az üzemben olyan optimális számításról is, amely szerint a gyár már ez év végéig a gazdaságosság vonatkozásában is kilábal a „hullámvölgyből” s a következő évet „tiszta lappal” kezdheti. Az előbbiekben felsorakoztatott ered. menyek, a gyár műszaki vezetésének az év hátralevő részére előirányzott, határozott intézkedései bíztató jelek arra, hogy az a terv tényleg megvalósuljon.

Kazár Mátyás

Bélmegyer-Fáspusztán felavatták az ország 111. gyermekotthonát

A 3 millió forint költséggel átalakított volt Hoyos-kastélyban 80 kisgyermeket tanítanak és nevelnek

Szombaton délelőtt 11 órakor bensőséges ünnepségen avatták fel a volt Hoyos-kastélyban berendezett bélmegyer-fáspusztai általános iskolát és nevelőotthont, 80 gyermek új otthonát. A kastélyt 3 millió forintos költséggel renováltatta a megyei tanács és rendezte be korszerű, modern bútorokkal a hálótermeket, éttermet, társalgót és az általános iskola osztálytermeit, A műemlék jellegű, megkapó környezetben épült kastély felújítása már 1961-ben megkezdődött, és két esztendei megfeszített munka után érkezett el 1963. november 2-a, az avatás napja.

Az ünnepséget Kovács László tanulmányi felügyelő nyitotta meg, majd Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet.

—■ Ezzel a nevelőotthonnal — mondotta többek között — megoldódott az állami gondozott gyermekek elhelyezésének problémája. Eleken az óvodások számára épült korszerű nevelőotthon, itt Fáspusztán pedig most avatjuk az 1—4 osztályos általános iskolások otthonát, melynek terveit a Megyei Tervezőiroda készítette el gonddal és alapossággal, a kivitelezésért pedig a Békés megyei Tatarozó és Építő Vállalatot illeti elismerés. Nem volt könnyű dolguk, távol a kövesúttól, számtalan szállítási nehézséggel kellett megküzdeniük mindennap. A munka azonban zavartalanul haladt két éven át, nem akadályozta sem a sár, sem a hideg.

Beszéde további részében köszönetét mondott az építőknek, a bélmegyeri pártbizottságnak, a községi tanácsnak, a termelőszövetkezet és az erdészet vezetőinek állandó segítségükért, majd átadta az intézetet Szászfalvi László

igazgatónak, aki az ünnepélyes aktus alkalmával rövid beszédben vázolta a nevelőotthon pedagógusainak elgondolásait, céljait.

— Az otthon jó felszerelése, szépsége, anyagi alapja, személyi ellátottsága biztosítéka a megfelelő nevelőmunkának — mondotta. Bőven van tennivalónk, és mi tagadás, kezdeti nehézségek is akadnak. Célunk, hogy a több helyről érkezett gyermekeket egységes csoportokká, közösséggé formáljuk.

Az igazgató szavai után a gyermekek kedves kultúrműsora következett, majd a bélmegyeri iskola úttörői ajándékozták meg fáspusztai pajtásaikat zászlóval és dobbal. Befejezésül Molnár István, a Művelődésügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának vezetője szólott az ország 111. nevelőotthonának jelentőségéről, majd a vendégek megtekintették az intézetet, és még hosszan elbeszélgettek a gyermekekkel és a nevelőotthon pedagógusaival, technikai alkalmazottaival. A baráti beszélgetés során tettek említést az intézet vezetői arról, hogy a nevelőotthont Bél megy erre] összekötő földút néhány nap múlva járhatatlanná válik: a köves bekötő út hiánya jelenti számukra a legnagyobb nehézséget, hiszen a gyermekek ellátása állandó szállítást igényel. Ügy tudják, hogy másfél kilométer bekötő út elkészítésére már van fedezet; 3 és fél kilométer építési költsége azonban hiányzik. Ennek megoldását várják mielőbb, hogy a legutolsó akadály is megszűnjön, és az otthon 80 kis lakójának ta- nulását-nevelését zavartalanul, megfelelő színvonalon biztosíthassák

<s—n)

GERŐ JÁNOS:

AmUc mhcs taucény

(14.)

Bujdosó hosszan nézett a lány szikrázó szemébe.

— Marika! Higgye el nekem, nem szabad könnyelműen ítélkezni mások felett. Én nem ismerem az igazgatójukat és a feleségét sem. De maga biztos abban, hogy ismeri azt a két embert? Belelát a lelkűkbe? Vajon megtalálták egymás mellett a boldogságot?

— Hazudni akkor sem szabad! Maga képes lenne rá?

— Nem! Hazudni bűn.

A közeli akácosból verébcsa. pat röppent a levegőbe. Ott húzott el hangos surrogással a fejük felett.

Megpihentek egy kicsit a beszédben. A madarak után fordultak, azt figyelték, hol szállnak le a mező parányi, szürke .csavargói.

— Marika! — törte meg Bujdosó a csendet — már régen akartam mondani, hogy magával nagyon jó beszélgetni. Ilyenkor elfelejtem minden gondomat. Ne haragudjon meg az őszinteségemért, ha nem lenne menyasszony, én ' mindennapos vendég lennék maguknál.

A lány kényszeredettem felnevetett. Nem mert szemébe nézni. Hosszan gondolkozott, míg végre megszólalt:

— Kicsit zavarba hozott. Elkalandoztunk az eredeti témától.

Igen, vőlegénye van, nem akar velem ilyesmiről tárgyalni — gondolta Bujdosó lehangoltam

Most pillantották meg a két közeledőt. Nem folytathatták tovább az érdekesnek indult be. szélgetést. Elbúcsúztak.

Az agronómus frissen, határozottan sietett Szilasiék elé. Sejtette, hogy a bőrkabátos ismeretlen valamelyik felettes szerv, tol jött, napok óta várta már ezt a találkozást.

A bemutatkozás után Kálmán András kezdte a beszélgetést:

— Azt hiszem, sejti az eivtárs: nem perdültünk táncra örömünkben, amikor hírét vettük, hogy részesedést adnak a termésből. Nos, hát tárgyaljunk erről mindenféle jegyzőkönyv meg ilyesmi nélkül.

Meghökkenve tapasztalta, hogy már az első találkozáskor komoly felelősségre vonás következik. Az elnökre pillantott segélykérőén, de az lárva arccal hallgatott.

— Sokat nem mondhatok — kezdte akadozva. — Én már arra érkeztem ide, hogy nem dolgoznak az emberek. A körülmények kényszerítették bennünket erre a lépésre.

— Néhány demagóg, nagyszájú ember megszervezte a tagságot, maguk meg bedőltek.

— Nem! — rázta a fejét aka- ratosan. A komoly, szorgalmas tagoknak is ez volt az indítványuk. Mi elfogadtuk, s az idő miniket igazolt.

— Ezek nagy szavak!

— Nem. Tények! Az emberek visszanyerték a hitüket.

' — Talán még gratuláljunk is hozzá? Sikerült a termelőszövetkezetben megvalósítani a ku. lákok által kedvelt művelési formát, a részeskapálást.

— Jól tudja az eivtárs is, hogy ez így nem igaz — ellenkezett Bujdosó higgadtan. — Először is: a tag csökkentett munkaegységet kap. A húsz százalék pedig amolyan részesedésféle. Sőt, aki a magas tervet túlteljesíti, a többlettermés felét is megkapja. A közösség vállal minden terhet, szánt, vet, műtrágyát ad, fizeti az adót és biztosítást, betakarításkor pedig a termés hetvenöt százaléka a közös vagyont gyarapítja. A közös pfdig ugyancsak a tagoké. Hol van ez a kulák részesműveléstől?!