Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-30 / 281. szám
november 30, 3 Szombat Csehszlovák és Komárom megyei vadászok jártak Szarvason Országszerte javéiban tart a fáéin- és a nyúlvadászat. A régi hagyományokhoz híven, most is sok ItClföldi és az ország különböző részébe való vadász látogat el megyénkbe egy-két napi vendégvadászatra. A Komárom megyei vadászok közül hét látogatott el legutóbb Szarvasra, ahonnan jó zsákmány- nyál tértek vissza. — Bár az elmúlt tél megviselte a vadállományt, azért akad puska- esőrevaló. — Ezt magyarázza Ku- gyelka Mihály szarvasi vadász az egyik csehszlovák vendégnek. Tavasz helyett ősszel kiültették a sárgarépa és vöröshagyma maghozó dugványt a tsz-ek Megyénk talaj- és éghajlati viszonya rendkívül alkalmas különféle aprómagvak termesztésére, amiből évente 1600—1700 vagonnal értékesítenek, főleg nyugati exportra. A maghozó dugványokat általában megtermelik maguknak. A korábbi években a fagyállóbbakat is prizmába rakták és leföldelve teleltették át. Sok gondos mun. kg ellenére 15—20 százalékos veszteséggel szedték fel tavasszal a dugványt, s az időjárástól függően rakhatták végleges helyére korán vagy később. Ez év őszén először, a szakszerű előírásoknak megfelelően a petrezselyem- és a vöröshagyma-dugványt a felszedés után mindjárt szétültették végleges helyére. A kedvező őszi napokban nagyszerűen meggyökeresedtek, kizöldültek. Tavasszal, amint enged a fold fagya, kisüt a nap, máris fejlődésnek indulhat, • nagyobb lesz a terméskilátás. Békés megye termelőszövetkezetei egyébként annyi jó dugványt tér« mesztettek, hogy petrezselyemmagból például tízszer több termést várhatnak 1964-ben, sárgarépából hatszor, vöröshagymából pedig legalább háromszor többet értékesíthetnek, mint 1963-ban. A kétegyházi termelőszövetkezetek az elmúlt tizenöt esztendő alatt elért eredményeikkel kevésbé dicsekedhetnek. Tavaly például a Búzakalász és az Üj Barázda Tsz-ben 16, a Békében pedig 24 forint érték jutott munkaegységenként Ez év tavaszán, amikor a három gazdaság egyesült és létrejött a 7600 holdas Béke Tsz, a szövetkezet gazdái azt mondták: együtt jobb eredményeket lehet elérni. Így vélekedik Rotár István elv- társ, a szövetkezet elnöke is. — Az egyesülést megelőző években sem a Búzakalász, sem az Oj Barázda Tsz nem teljesítette élőállat- és állati termék értékesítési tervét — mondja az elnök. — Az ién — már közösen — 176 szarvas- marha hizlalására szerződtünk. A tervezett mennyiségből decemberben még harminchetet kell átadni. Hízott sertés értékesítési tervünk 1757 mázsa, ezt túlteljesítjük, az év utolsó hónapjában még 280 bacon fehér, hússertést értékesítünk. A pecsenyebárányból tervezett bevételt 90 százalékkal túlteljesítjük. Az év végéig még 3000 pecsenyecsirkét szállítunk a Barneválnak. Élő állatból és állati termékből így félmillió forint többletbevételünk lesz. Rotár István elnöktől arra is kérünk választ, hogy a mezőgazdaság másik fontos ágában, a növénytermesztésben milyen eredményeket értek el az idén? — Kukoricából 27, cukorrépából pedig 194 mázsás termést takarítottunk be holdanként A premizálás bevezetésével a tagokat anyagilag is érdekeltté tettük a közös munkában. Növénytermesztésből mintegy 500 ezer forint többletbevétel mutatkozik. Az őszi munkákat befejeztük, még a cirokmag-lehúzás van hátra, — Hány forintot ér majd a zárszámadáskor egy munkaegység? — A tervezett 24,30 forintos munkaegységértéket a háromnegyedévi felmérések alapján ki tudjuk fizetni tagjainknak. EzenDecember 3-ig befejezik a mélyszántást a szarvasi járásban A szarvasi járás termelőszövetkezeteiben a tervezett 25 500 holdon december 3-ig befejezik a mélyszántást. A munkát gépátcsoportosítással gyorsítják. Az örménykúti Egyetértés Tsz-ben tíz idegen erőgép dolgozik, a bé- késszentandrási Zalka Máté Tsz három lánctalpasa pedig a helyi Rákóczi Termelőszövetkezetben szánt kívül még 400 ezer forint prémiumot is osztunk óv végén. Együttes erővel a közös feladatok megvalósításáért — ez volt a kétegyházi Béke Tsz tagjainak és vezetőinek a célja ez év márciusában. A szövetkezetben előtérbe állították az anyagi érdekeltség elvét, amely meghozta az eredményt is: gazdaságilag megszllárCsaknem két éve, hogy Szarvas és örménykút tanyavilágának 76 udvaréban 2480 baromfit kellett lecserélni baromfikolera miatt. Ez a két év olyan sok gyakorlati megfigyeléssel telített, hogy bármikor felhasználható kontrollpéldának olyan helyen, ahol baromfikolera előfordul. Ez év október elején a Ma* gyár Tudományos Akadémián az Állatorvostudományi Tanács négy gyakorló állatorvos bevonásával a baromfikolera elleni védekezés újfajta értelmezéséből fakadó elmélet elfogadása céljából értekezletet 'tartott. Ezt az elméletet dr. Széchenyi István főállatorvos dolgozta ki, s az értekezlet egyhangúlag elfogadta, mivel a gyakorlatban is bebizonyosodott a módszer helyessége, Dr. Széchenyi elve az, hogy egy állomány kizárólag akkor betegszik meg, ha olyan gyengítő körülmények állnak fenn, mint a behurcolás vagy pedig, ha a virulens, baktériumokat tartalmazó és ürítő egyedek vannak az állományban. Mivel jelenleg a védekezéshez szükséges gyógyszerek nem állnak rendelkezésre, úgy nem marad más hátra, mint a beteg baromfiállományok lecserélése. Ezt a cserét hajtottuk végre 1962 januárjában az örménykúti Petőfi és Egyetértés Termelőszövetkezetben, valamint 76 olyan udvarban, ahol a betegség megállapítást nyert. Ezt megelőzően 1961-ben a két tsz-ben a közvetlen kár 65 500 forint volt. Az udvarokban összesen 54 000 forint. A lecserélés után tavaly igen komoly eredményt értünk el. Az idén pedig csaknem a duplájára emelkedett a baromíilétszám. A vizsgálat azt bizonyította, hogy ezenkívül még minőségben is nagyobb termelést értek el az újondult a tsz. A brigádok a munkában egymást segítették, kialakult a jó kollektíva. Az idén gazdaságilag megszilárdult a szövetkezet. A jövő évi feladatok között szerepel a vezetés színvonalának emelése, ami egyik biztositéka a még nagyobb és jobb eredmények elérésének Dékány Sándor nan beszerzett állatok. Megvizsgáltunk 10 udvart, s ezekből átlagosan 70 csirke került piacra, ami — ha a 70 baromfiudvar lecserélt állományát számítjuk — mintegy 5000 baromfit jelent, összesen 65 000 forint értékben. Ezenkívül az udvaronként! 30-as tyúkállomány tojástermelése tyúkonként évente legalább 100 forint értékű, ami Összesen mintegy 210 ezer forintnak felel meg. Az így megmentett érték — beleértve a saját fogyasztást is — legalább 300 ezer forint volt. Felvetődik a kérdés, nem túlzott-e ez a számítás, mivel kolera- mentesítés nélkül is lett volna termelés. Sajnos, ez nem így van, hiszen örménykút egy másik területén, ahol nem alkalmazták ezt a módszert, szinte 100 százalékos a veszteség. A termelőszövetkezetekben az így megmentett érték lényegesen nagyobb. Csupán az Egyetértés Termelőszövetkezetben 1962—63- ban összesen mintegy egymillió 360 ezer forintot mentettünk meg ezzel a módszerrel. A módszer alkalmazására viszont mindössze 40 ezer forintot fordítottunk. Kétségtelent a gyakorlati megvalósítás során több esetben fordult elő, hogy néhány udvar újból és újból fertőződött. De ez is minden esetben az elmélet helyességét igazolta, mert a nyomozás szálai mindenkor azt derítették ki, hogy a le nem cserélt bacilust hordozó állatok virulens baktériumokat ürítő egyedeiről van szó. Ez még jobban megerősíti az elmélet helyességét, de ugyanakkor óva int attól is, hogy egy-egy ilyen akció valójában csak akkor hozhat teljes sikert, ha az állattartó mindenkor betartja az orvos utasíA Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. ____________________________ 1572 tásait. Dr. Kovács András állatorvos Gépjárműtulajdonosok figyelmébe! A gépjárműveik adólapjait minden év december 15—31 napjai között a pénzügyőri szakasznál kötelesek új adólapra kicserélni. Üjonnan használatba vett gépjármű esetében gépjármfiadólapot a forgalmi engedély kiadásának napját követő 8 napon belül kell váltani és az adót befizetni. A gépjárműadó befizetését minden esetben igazoltassák a posta által. Békés megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal Békéscsaba, Sallai u. 2. Telefon: 21—85. A baromfikolera elleni védekezés tapasztalatai a szarvasi járásban
