Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-28 / 279. szám

19«, november 28. 3 Csütörtök Számvetés Kaszaperen A kaszaperi Lenin Termelőszö­vetkezet határa a terményektől letakarítva, a szárfélóktől né­hány napon belül megtisztítva, és mélyszántva várja á tél bekö­szöntését. A tagság most már az­zal a biztos tudattal készül a zárszámadásra, hogy elvégezte a rá háruló feladatokat. Nem min­dig volt ez így. A szövetkezet éle­tében volt idő, amikor a határ egy része letakarítatlanul és fel- szántatlanul várta a hótakarót. Akkoriban a tagság jó része ked­vetlenül,* szinte bizakodás nélkül, csak tessék-lássék módjára dol­gozott. Most viszont fordított a'helyzet. Az idei évben a szövetkezetiek olyan nagy mennyiségű terményt takarítottak be, amelyre a tsz fennállása óta még egyetlen év­ben sem volt példa, pedig igen jelentős elemi csapások is érték a szövetkezetét. A határ az aszálytól és a jégveréstől egya­ránt szenvedett. Ennek ellenére a termelési tervek teljesítése mégis sikerült. Amit emberileg meg kellett tenni, a tagság megtette. Sokakban felvetődött már ed­dig is a néhány évvel ezelőtti és a mai gazdasági helyzet mérlege­lése. A változások mozgató té­nyezőit keresik. A mi szövetkezetünkben az említett változások nem máról holnapra következtek be. Az új termelési eljárások befogadása, az anyagi érdekeltség elvének va­lóra váltása, a tagság jó munkája hozta az eredményeket. Az em­berek ió munkája szolgáltatott szilárd alapot a rendszeres előleg­fizetésre, a korábbi pénzügyi za­varok megszüntetésére. Szövetkezetünk erre az évre 165 ezer munkaegység felhaszná­lását tervezte. Egy munkaegység­re terv szerint 41 forint 07 fillért állítottunk be. A bevételek és a kiadások legutóbbi szembeállítá­sakor már láttuk, hogy az idén a tervezettnél tízezer munkaegy­séggel többet használunk fel, ugyanakkor az egy munkaegy­ségre jutó részesedés 43—44 fo­rint között várható. A többlet­munkaegység felhasználása, egy­részt abból adódik, hogy a gazda­ságot gépesítettük. A saját gép­pel végzett gépi munkákat mun­kaegységre számoltuk el. De hoz­zájárult a tízezer munkaegység­felhasználáshoz a terven felüli termés után jóváírt munkaegység is. A növénytermesztés dolgozói 1400 mázsánál több kukoricát kaptak prémiumként. Az igazgatóság azt tervezi, hogy a decemberi munkaegység­előleggel együtt a földjáradékot is kifizeti. Ezt azzal az elgondo­lással valósítjuk meg, hogy az idősebb tagok — akik november­ben, decemberben kevesebb mun-1 kaegységet szereznek — nagyobb! összeghez jussanak a karácsonyi | ünnepek előtt Az igazgatósági üléseken már! szóba kerül: az idei nagy erőfe- J szítás nem marad nyomtalan. Je- ; lentősen növekszik a tagság jöve­delme, ugyanakkor a jövő évi j gazdálkodás is megalapozódon az ! eddigi feladatok teljesítésével. ! Varga József tsz-elnök [ A pusztaföldvári Dóssá földjeit< szántanak a békéssámsoni Ifjú Gárda Tsz traktorosai A békéssámsoni Ifjú Gárda Ter­melőszövetkezet november 16-án befejezte az őszi mélyszántást. A tsz két MTZ-vel segíti a mélyszán­tás gyorsítását a pusztaföldvári Dózsa Termelőszövetkezetben. A békéssámsoni Ifjú Gárda Tsz befejezte a betakarítást, kukori­cából holdanként csövesen 28 má­zsás termést takarítottak be, cu­korrépából 143 mázsa termett hol­danként. Már készülnek á zárszámadás­ra, december elején megkezdik a leltározást. sággal, jól ismerik a problémá­kat, jobban el tudják bírálni, hogy mit, hogyan lehet a legjob­ban megoldani, mint az állam- igazgatási szerv dolgozói. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az állandó bizottságok javaslatuk és véleményük kidolgozásához vagy az ügyek eldöntéséhez a lakosság köréből szakembereket és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező embereket hallgat­hatnak meg. Ezért helyes az az elképzelés, hogy egyes ügyekben az államigazgatási szerv nem­csak a javaslat figyelembevéte­lére legyen köteles, mint pl. a kórházi ápolási költségek elen­gedése vagy a gyermek- és ifjú­ságvédelmi feladatoknál jelent­kező egyes ügyek elbírálása, hanem néhány ügyben, például iparengedély kiadása, adóelen­gedés, szociális segélyezés, ha­tósági jogkörrel ruházzák fel az állandó bizottságok. Ebben a vetületben már az ügy eldönté­séből a szakigazgatási szerv ki­esik és az ügyeket az állandó bizottság a lakosság koréból be­vont személyekkel együtt intézi el önállóan. Ahhoz, hogy a lakosságot na­gyobb mértékben bevonhassuk az állami ügyek intézésébe, sok feltételnek kell megvalósul­nia. Így többek között — csak a legfontosabbakat említve — az államigazgatási munkát tö» kéletesebbé, a jogszabályokat érthetőbbé, pontosabbá kell ten­ni, az alsóbb fokú tanácsoknak nagyobb hatáskört kell kapniuk, az államigazgatási munkát a le­hetőségekhez mérten egysze­rűbbé és áttekinthetőbbé kell tenni és nem utolsósorban az állandó bizottságot és egyéb szerveket, amelyekkel ezeket a feladatokat el akarjuk végez­tetni, alkalmassá kell tenni e feladatok elvégzésére. Véleményünk szerint a lakos­ság bevonásának már a jelen­legi viszonyok között is nagyobb lehetősége volna, úgyhogy egyes államigazgatási ügyek el­döntésénél követelményként kellene támasztani az állam- igazgatási szervek részére, hogy az ügyben csak akkor ha­tározhatnak, ha az állandó bi­zottságot, vagy annak albizott­ságát meghallgatják és javasla­tát kikérik. Tanulmányozni kel­lene, melyek azok a szakigaz­gatási területek, amelyeknél erre lehetőség van. Kézenfekvő­nek látszik pl. a költségvetési beszámolók, az adótörlések, részletfizetési kedvezmények, az elemi csapás által okozott károk megállapítása, a gyümölcs-, sző- lőtelepítésd és öntözésfejlesztési tervek készítése, felvásárlási tervek lebontása, állami beru­házási hitelek elosztása, fásítás­ra alkalmas területek kijelölése, tanácsi vállalatok nyereségré­szesedésének felosztása, iparjo­gosítványok kiadása, visszavo­nása, áthelyezése, kisipari ía­Ha lúd, legyen kövér Négy hét múlva jöhetnek a 40 libáért — mondja Pákozdi Mihályné Csüllög Ist- vánnénak, aki sokat segít férjének a felvá­sárlásban és a szerződött állomány ellen­őrzésében. Nem kis büszkeséggel újságolta Csüllög István, a Vésztői Földmű­vesszövetkezet baromfifelvásárló­ja, hogy a vésztői háziasszonyok ez évben 800 mázsa baromfi és egymillió 160 ezer tojás átadására szerződtek. A baromfiból már csak 300 mázsa, a tojásból mintegy 100 ezer átadása van hátra. Ezek a számok is érdekesek, de még érde­kesebb volt hallani, hogy a vész­tői háziasszonyok 7500 Kövér libá­ra is szerződést kötötték, ebből öt­ezret már át is adtaik. Néhány percig dr. Kertész Már­ton kandidátus szavai csendültek a fülünkbe. A Körös-vidéki me­zőgazdasági napokon tartott elő­adásában mondotta, hogy az utób­bi években közkedvelt eledellé vált a nyugati országokban "a liba­hús, és mind többen főznék ki­mondottan csak libazsírral. Nem valami fényűző hóbortból, hanem egészségvédelmi okokból. Köztu­domású ugyanis, hogy az érelme­szesedést jórészt a nehéz húséte­lek idézik elő. Az érelmeszesedés meggátlásának lehetőségeit kutató szövetkezetek szá­ma, s ezért a li­bahizlalás jórészt a háztáji gazda­ságokra, vagyis a háziasszonyokra hárul. Akadnak köztük, akik szí­vesen vállalják 50 —100 liba meghiz- lalásának a fára­dalmait is. Közé­jük tartozik a vésztői Pákozdi Istvánné is. Amel­lett, hogy az idén 200 csibe nevelé­sére és 40 tyúk to- jástermelésére kö­tött szerződést a földművesszövet­kezettel, leszerző­dött kilencven li­ba szállítására is. A kérdésre, ho­gyan tud meg­birkózni ennyivel, az volt a válasz, hogy kevesebbéi is bajlódni kell, de nem érdemes, mert kisebb a jö­csak aztán kezdte meg 40 libája tömését, amikor Pákozdi Istvánné már értékesítette a meghizlalt 90 Munkában a libatömők Pákozdi Istvánok udvarában, libát, s viszonozni tudta a segítsé­get. Azt, hogy mennyit kapott ér­te, -azzal intézi el, hogy élég sokat, de hát négy hétig minden reggel négy órakor kellett kelnie neki is, férjének is, s családja többi tagjá­nak is. A kapott összegből többek között egy szép kombinált bútort akarnak venni. Kissé távolabb, egy másik utcá­ban Csüllög Sándomé is azért szerződött le huszonkilenc hí­zott libát, hogy az egy éve férjhez ment. lányuk bútorát ki­készítsék az árából. Mikor ottjár­tunk, azt mondot ta, hogy még tö­mi néhány napig a libákat, bár már akkor átlagosan bőven nyom­ták a kilenc kilót. Csüllög Sándo­prvosok megállapították, hogy a vedelem. Vagyis, ha lúd, legyen rék három sertést és egy bikát is libazsírból hiányzik az az anyag, kövér — jelszóval hozzálátott 9Ó li- hizlalnak szerződésre, de 1600 amely ezt a betegséget előidézi ba töméséhez családjának tagjai, tyúktojás szállítására is kötötték Éppen ezért a nyugati országok­ban bármilyen mennyiségű liba­zsír eladható. Akad megyénkben jó néhány olyan termelőszövetkezet, ahol jó üzletnek tartják, s ezrével tömik a libát. De még kevés az ilyen Egy kis családi megbeszélés Csüllög Sándoroknál az értékesí­tésre kerülő 29 hízott liba árának hovafordításáról. nulótartás jogának bevonása, üzletek nyitvatartási idejének szabályozása, gázpalackok szét­osztása, új üzletek létesítése, építési-bontási engedélyek ki­adása, szociális otthonba való felvétel, szociális segélyezés, egészségügyi intézmények léte­sítése, bővítése, művelődésügyi intézmények létesítése, bővíté­se, örökbeadás, kiskorúak házas­ságkötésének engedélyezése, kü­lönböző birtokviták, lakásügyek­ben az igényjogosultak sorrend­jének megállapítása, községfej­lesztési hozzájárulás mértéké­nek megállapítása stb. szakigaz­gatási feladatoknál már most kö­telezővé lehet tenni az ügyek elbí­rálása előtt az állandó bizottsá­gok javaslatainak figyelembe­vételét. A felsorolt ügyeken kí­vül még nyilvánvalóan más ügyekben is van ilyen lehetőség. Világosan látható tehát, hogy a lakosság bevonása az állam- igazgatási munkába csak alapos elemzéssel, megfontolással, fo­kozatosan valósítható meg olyan ütemben, ahogy ennek gazdasá­gi, társadalmi és kulturális fel­tételei megérnek. Ezért kell a fejlődés új jelen­ségeit tanulmányozni, a kísérle­teket bátorítani, gyűjtögetni a tapasztalatokat, s ezekből le­vonni a megfelelő következte­téseket. Dr. Árus Tibor a megyei tanács vb-titkára s a szomszédasszonyok segítségé­vel. Afféle kölcsönös ez a segítség, mert például Pákozdi Mihályné megállapodást Csüllög István fel­vásárlóval. (Kocziszky László felvételei) A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és ndpi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Űtiköltséget felvétel esetéin megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572

Next

/
Thumbnails
Contents