Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-03 / 259. szám
IMS. november 3. 3 Vasárnap flktívaiilésen vitatták meg az időszerű feladatokat a sarkadi járásban Szorgalmasan dolgoztak és jó termést takarítottak be az ecsegfalviak Pénteken délelőtt megbeszélésre hívta össze a sarkadi járási párt- bizottság a községi, üzemi és vállalati párttitkárokat, valamint a községi tanácsok elnökeit. A megbeszélés napirendjén többek között a sajtó olvasottsága, az időszerű mezőgazdasági feladatok és a tömegszervezetek munkájának értékelése szerepelt. Az értekezlet napirendjei közül most csak a mezőgazdasággal foglalkozó részt ragadjuk ki. Erről Lestyán István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. Elmondotta, hogy a sarkadi járás termelőszövetkezetei is határidőre teljesítették az ez évi búza vetéstervet, s jórészt jól előkészített talajba került a mag. Csak helyenként található olyan vetés, amely egy kis felelőtlenségről árulkodik. Lestyán elvtárs felhívta a figyelmet: elsősorban a kevésbé jó minőségű vetés fejtrágyázását kell majd annak idején szorgalmazni. De természetesen nagy gondot kell fordítani a búzavetés egészére a tél végi és a tavaszi hónapokban, mert hiszen az a közös cél, hogy jövőre 12 mázsa átlagtermést takarítsanak be kenyérgabonából a sarkadi járásban. A továbbiakban arról beszélt Lestyán elvtárs, hogy a felmérések szerint a december elsejei határidő helyett november 20-ig be lehet fejezni a mélyszántást a járás területén. Egyébként a járásban már nem sok betakarítanivaló van a szövetkezetekből péntek délig befutott jelentések szerint. Az emberek egész tömegei szállták meg a cukorrépa- és a kukoricaföldeket. Az okányi Alkotmány Tsz-ben például már csak 350 hold kukorica törése és néhány hold répa szedése van hátra. A mélyszántással is jól előrehaladtak. A tervezett 2243 holdból 1156 hold van készen. A méhkeréki Balcescu Tsz-ben és a kötegyáni Vörös Csillag Tsz-ben is jó felénél tartanak a mélyszántásnak. Az istállótrágyázás sem kevésbé fontos, mint a mélyszánval és bevonásával készülnék a zárszámadásra, ott eleve elejét lehet venni az esetenként előforduló demagóg, rendbontó törekvéseknek is. Gyakori, hogy a közgyűléseiken azok hangoskodnak a legjobban, akik egész éven át nem sokat tették a közösség asztalára, de bőre nyitott zsákkal jelentkeznek év végén az osztalékért. A politikai előkészítéshez tartozik az is, hogy arra neveljük a becsületes dolgozó tagokat: az ilyen embereket bátran bírálják és mondják a szemébe, hogy a demokratizmus gyakorlása mindenekelőtt azoknak a joga, akik becsülettel dolgoztak a közös ügyért egész éven át. A zárszámadási közgyűlések előkészítése időben egybeesik egy másik igen fontos eseménnyel, a tervjóváhagyó közgyűlések előkészítésével. A zárszámadások előkészítését össze lehet és össze is kell kötni az 1964-es esztendőre vonatkozó részletes gazdálkodási tervek kialakításával. A mezőgazdaságnak az ipartól eltérő sajátosságai miatt az éves tervek kidolgozása tulajdonképpen már az év közepén, az élőtervek készítésekor megkezdő, dik. De az előtervekben csak a termeléssel, értékesítéssel és beruházásokkal kapcsolatos legfőbb előirányzatok szerepelnek. Az éves részletes gazdálkodási tás. Eddig azonban a betakarítás foglalta le a szállítójárműveket, s a tervezett 4100 holdból október elsejéig mindössze 2378 holdat terítettek meg a járás szövetkezetei. A továbbiakban a termelési tervek elkészítésének fontosságáról beszélt Lestyán elvtárs. Elmondotta, hogy a vetés és a betakarítás miatt ez egy kicsit háttérbe szorult. Hangoztatta, hogy a terv készítését a munkaerő felmérésével kezdjék a termelőszövetkezetek, s csak annyi munkaigényes növényt, többek között cukorrépát vessenek, amelynek a művelésével és betakarításával meg tudnak birkózni. Nagyon fontos az is, hogy a szövetkezetek adottságaik maximális kihasználására törekedjenek. Eszerint készítsék el a termelési tervet, nem pedig túl -alacsonyan, mint egyes helyeken tették az állami dotáció reményében. A tervben pontosan meg kell határozni a jövedelemelosztás és a premizálás módját. Tavaly a terv- készítéskor néhány szövetkezetben elfeledkeztek az anyagi ösztönzésről, s akkor kapkodtak, amikor nem vagy lassan haladt valamelyik munka. Beszélt Lestyán elvtárs arról is, hogy egy-egy községben a szövetkezetek hangolják össze a jövedelemelosztás módját, a földjáradék összegét, az idős tagokról való gondoskodást, s a fiatalokkal való törődést. A továbbiakban a zárszámadás előkészületeiről, s az állatállomány fejlesztéséről beszélt Lestyán elvtárs. Elmondotta, hogy az ez évi 15 000 hízott sertés helyett jövőre 18 ezer hízott sertést kell értékesítsenek a járás termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai. Ez a terv azonban veszélyeztetve látszik, mert bár a háztáji gazdaságokba a nyár folyamán C70 akciós kocát helyezett ki az állatforgalmi vállalat, a tavalyihoz viszonyítva 500-al mégis kevesebb kocával rendelkeznek a háztáji gazdaságok, s félő, hogy most a tél folyamán ismét több kocát hizlalnak meg eladás vagy levágás céljára. tervek kidolgozása a téli hónapokra — december-január — esik. Azokban a közös gazdaságokban, ahol az előtervezést komolyan vették és a legfőbb irányszámok kialakításánál olyan felmérésekre is jutott idő, melyek a mostani tervezésnek az alapját képezik, könnyebb ez a munka. Ahol viszont csak minden felmérés nélkül, szinte „saccolva” ve. tették papírra az előterveket, most ezt a korábbi mulasztást is pótolni kell. A tervkészítés nagy körülte. kintést, alapos szakmai hozzáértést és nem utolsósorban azt követeli meg, hogy a tervszámok kialakításában minél több embernek a véleménye, javaslata, elképzelése testesüljön meg. Ha a tervet 2—3 ember készíti, bármilyen jónak is néz ki az a terv, de hiányzik belőle a végrehajtásának egyik legalapvetőbb biztosítéka, hogy azok, akik a terv végrehajtói lesznek, magukénak érezzék a tervet, annak végrehajtása nem lesz könnyű feladat. Éppen ezért azok a vezetők gon. dolkoznak helyesen, akik a terv- készítés egyik legalapvetőbb követelményének tekintik a dolgo. zók bevonását e munkába. Ha a tervkészítést minden munkaterü. létén a dolgozókkal való beszélgetéssel kezdik, összegyűjtik az ott elhangzott javaslatokat és Szinte végeláthatatlan pusztaságnak tűnik az ecsegfalvi határ. Nagy kiterjedésű, kopár legelő, üdezöld friss vetés és zörgő kuko- ricaszár-tábla váltja egymást. Fát gyéren látni, többsége annak is satnya. A 6500 holdas határ az Egyetértés Tsz tulajdona, azon gazdálkodik a fiatal község lakossága A termelőszövetkezetet főleg egyházi birtokon alakították az egykori cselédek, sommások, kisgazdák. Endrédi Dezső tsz-elnök- kel beszélgetünk a szövetkezet 13 éves múltjáról, eredményeiről. A 45 év körüli férfi nyugtalanul morzsolgatja a terítő rojtját, bal szeme gyakran idegesen megrándul. — Mindig ilyen nyugtalan volt? — Nem, de 13 év egy közös gazdaság élén, nem kevés idő. Sok minden megtörténik, különösen ott, ahol kedvezőtlen körülmények között küzdünk a magasabb jövedelemért. Érdeklődésemre, hogy mikor és hogyan lett elnök, elmosolyodik s kisvártatva így felel: — Nagyon érdekesen. Még nem is voltam akkor termelőszövetkezeti tag. _ 7 ; •" — Tizenhárom évvel ezelőtt történt. Tanyán laktam, 17 hold földön gazdálkodtam. Sok jószágot tartottam, jó gazdának ismertek a faluban. Egyik este munka után elmentem meginni egy fröccsöt. Találkoztam jó cimborákkal s hívtak, hogy menjek velük, gyűlést tartanak, szövetkezetei akarnak alakítani. Mondom, én nem vagyok tag. Nem baj, csak menjek el, mint hallgató. Gondoltam, ettől még semmi bajom nem lehet. Hát nem engem választottak elnöknek? Hazamegyek, mondom az asszonynak: no pajtás, elnök lettem!... Szigorúan nézett rám, s azt kérdezte: mi lesz ezután? Semmi, kedves!Majd eligazítunk mindent valahogy. Egy időben volt dotációs elnök észrevételeket és ezeket be is építik a tervbe, akkor az így kialakított tervet a dolgozók sajátjukénak tekintik és érzik a terv megvalósításáért is a felelősséget A zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítése jó alkalom arra is, hogy számos olyan — a termelőszövetkezeti élettel, gazdálkodással összefüggő — kérdést is megbeszéljünk a tagsággal, melyeknek megértése körül még mindig problémák vannak. Hogy melyek ezek a kérdések, azt az adott helyen a párt- és gazdasági vezetőknek kell kiválasztani. Vannak olyan kérdések, melyekre újból és újból vissza kell térni szinte minden gazdaságban, pl. egyéni és közös érdek, jövedelemelosztás, háztáji és közös, stb. De vannak kérdések, melyek alaposabb megmagyarázására csak az adott gazdaságban van szükség, pl. beruházás, állattenyésztés fejlesztése, gépesítés stb. A zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítéséhez sok segítséget nyújtanak a különböző politikai és szakmai tanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások is. Helyes, ha ezeken a tanfolyamokon és rendezvényeken, külön is megbeszélik a zárszámadással és tervkészítéssel összefüggő kérdéseket dr. Náfrádi Sándor is Ecsegfalván, de Endrédi Dezső akkor is vezetőségi tag volt, s hamarosan ismét őt választotta elnökké a tagság. Bíznak benne, hallgatnak a szavára ma is, mint valamikor egyéni gazda korában. — Nem könnyű a mi helyzetünk, kérem — magyarázza halkan —, mert a földünk mindössze kilenc aranykoronás. Gyengén terzik rendszeresen növénytermesztésben. Sok embert leköt az állat- tenyésztés és a gépesítés. Szinte emberfeletti munkát végeznek. Viszik apjukat, anyjukat, nagyobb gyermeküket a mezőre, csakhogy a felvállalt területet a legnagyobb gonddal rendbe tegyék. Elmondja azt is, hogy sokat fejlődött a szövetkezet az utóbbi években. Háromezer holdnál nagyobb területen volt már talajjaMegyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban az őszi betakarítási munkákat az általános iskolák felső tagozatú tanulói és a középiskolai diákok is segítették. Sokat jelentett ez. Nagyrészt ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a betakarítást mielőbb befejezzék szövetkezeteink és állami gazdaságaink. A tapasztalatokról beszélgetünk Jankó Sándorral, Maczák Andrással és Pillér Sándorral, a békéscsabai közgazdasági technikum tanáraival. Éhnek 'az iskolának a diákjai és tanárai ugyanis példamutatóan dolgoztak. — Igen jó kapcsolatot alakítottunk ki már évek óta a felsőnyomási és Hidasháti Állami Gazdaság vezetőjével — mondotta Jankó Sándor. — Az 5+1-es oktatás keretében a foglalkozásokat rendszeresen itt tartják az osztályok s amikor arról volt szó, hogy segíteni kellene a kukorica betakarítását, vállaltuk a munkát. Felsőnyomáson kilenc osztály 350 tanulója és a tanárok hat napig dolgoztak. Hidasháton öt osztály teljes létszámmal megjelent és szorgalmasan törte á kukoricát. A Feisőnyomási Állami Gazdaságban különösen derekasan dolgozott a III./a osztály. A hat nap alatt 20 holdról törték le a kukoricát olyan területen, ahol holdanidéin Is jelentős mértékben hozzájárultak a hús, a tej, a tojás, a zöldség és egyéb áruféleségek ellátásához. A kertészeti termékekből a Petőfi Tsz szállított a legtöbbet a felvásárlóknak, a kereákedelmi szerveknek. A Kossuth Termelőszövetkezet hízó marhávítás, 1700 holdon öntöznek. A rossz földön 1963-ban 9 mázsás átlag búzatermés volt, kukoricából harmincöt, cukorrépából pedig 200 mázsán felül termett holdja. A tagság évi átlagos keresete kétezer forinttal haladja meg a tavalyit. 13 000 forint évi keresetre számítanak. — Bosszantó, hogy egészen szép eredményeink vannak, mégsem ősz tunk még olyan sokat, mint a memert sok az adósság, amit lassan le kell törleszteni. Évente kétmillió forintot fizetünk vissza az államnak. De annak idején nagyon kellett a hitel, hisz nem volt semmi komolyabb épület, se jószágállomány, se géppark. Az összbevételünk szépen emelkedik évről évre. Egyszer elfogy az adósság is, nagyon bízom abban, hogy hamarosan utolérjük az élenjárókat. Ary Róza ként átlagosan 40^-45 mázsa termett. Mindkét helyen a diákok külön-külön brigádokat alakítottak és versenyeztek egymással. A két gazdaságban összesen 330 hold termését takarították be, s a gazdaságok vezetői szerint jó minőségű munkát végeztek a diákok. A tanárok elmondották többek között azt is, hogy az iskola tanulói szívesen vettek részt ebben a munkában. Nem volt ismeretlen előttük, hiszen csaknem minden évben hasonlóan segítik a gazdaságokat. Azóta már szülői értekezletet is tartottak, s ezeken a fiatalok munkára való neveléséről volt szó. Több szülő elmondta véleményét a betakarításban végzett munkáról is. A legtöbben úgy lát. ták, hogy tulajdonképpen ezzel több célt is elértek az iskola tanárai. Megismertették a gyermekekkel a mezőgazdasági munkát, kapcsolatot alakítottak ki a gazdaságokkal és azok dolgozóival, ugyanakkor minden osztálynak anyagi haszna is származott a munkából. A diákok az így kapott pénzt osztályonként külön takarékbetét, be helyezték és úgy tervezik, hogy a nyáron országjáró kirándulásokat szerveznek, melyek költségeit ebből fedezik. K. J. bőt adott át a legtöbbet. A békéscsabai tsz-ak áruértékesítési tervüket eddig 52 százalékra teljesítették. Ebben a Petőfi Tsz jár az élen, 56 százalékos eredménnyel, a Kossuth Tsz pedig 53 százalékra áll. A város tsz-ei összesen 26 millió 493 ezer forint étékCi árut adtak át eddig az államnak. AZ ÉM. BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ács, épületlakatos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő és fűtésszerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. szám alatt. _____________________________________________________85392 t éssel, a dolgozók meghallgaitásámő talajt vettünk birtokba. Aztán a tagság is kevés. Tessék elképzelni: mindössze 92 tagunk dolgogye élenjáró szövetkezetei. Azért, A diákok segítsége is hozzájárult a betakarítás mielőbbi befejezéséhez Több mint 26 millió forint értékű árut adtak át az államnak eddig Békéscsaba termelőszövetkezetei Békéscsaba termelőszövetkezetei az
