Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-21 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI, PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TAN ÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. NOVEMBER ZU CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Egy perc külpolitika | A fényest példa | 100 esztendő az emberiesség zászlaja alatt | Sport | A hőmérséklet csökken A leszerelés — elmélet és gyakorlat között A* ENSZ Politikai Bizottsága a hét fordulóján jelentős lépést tett előre a leszerelési tárgyalások megkönnyítése felé. A bizottság határozati javaslatot fogadott el az általános és teljes leszerelésről. Már önmagában az, hogy a javaslatot negyvenhét ország terjesztette elő, s elfogadása egyhangúan történt — jelzi a Szovjetunió által képviselt nagyhatalmi békediplomácia' előretörését. Az általános é® teljes leszerelés még messze van a gyakorlati megvalósulástól, nem szabad azonban elfelejteni, hogy három esztendővel ezelőtt még elvileg is elutasítóan álltak szemben ezzel a gondolattal a nyugati nagyhatalmak. Azóta a helyzet megfordult. Az általános és teljes leszerelés gondolata ma már a nemzetközi politika tengelyében áll. Voltaképpen minden részlethatározat, amely a nemzetközi enyhülést elősegíti, egyben az általános és teljes leszerelés megközelítésének egy módja. A mostani határozat meghozatalát ennék megfelelően nagymértékben megkönnyítette, hogy létrejött a részleges atom- csend-egyezmény, a Washington és Moszkva közötti gyors és kritikus pillanatokban döntő véleménycserét lehetővé tevő „forró drót”, valamint a tömegpusztító fegyverek világűrbe juttatásának tilalma. Mindez azt jelenti, hogy most első ízben ezekre az eredményekre támaszkodva az ENSZ Politikai Bizottsága formális megbízást adhatott a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságnak a tanácskozások folytatására és részletmegállapodások elérésére. Ezen a ponton megmutatkoznak a leszerelési határozat hiányai és gyengeségei is. E gyengeségek gyökere, hogy számos ponton (tömegpusztító fegyverék felhalmozásit, támaszpont-politika, atlanti atomhaderő terve) a nyugati hatalmak gyakorlati politikája ellentétes ennek a határozatnak a szellemével. Ezért a leszerelési bizottságnak adott utasítás szellemében helyes — de nem eléggé határozott, nem javasolhat tényleges gyakorlati intézkedéseket. Így önmagában még nem mozdíthatja ki a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságot az immár két esztendeje tartó holtpontról. Ez egyben azt jelenti, hogy a Politikai Bizottság szellemében helyes új határozata csak keret és lehetőség. A leszerelési bizottság rövidesen megkezdődő tanácskozásai mutatják majd meg, hogy a Nyugat mennyire kész érvényesíteni ezt a szellemet a politikai gyakorlatban. Szerdán délelőtt bizottságokban folytatódtak a magyar—lengyel tárgyalások A magyar és a lengyel párt- és kormányküldöttség közötti tárgyalások szerda délelőtt bizottságokban folytatódtak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Wladyslaw Gomulkával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Józef Cyran- kiewiczcel, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnökével, Zénón Kliszkóval, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titA szerdai lengyel lapok a lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának második napjáról A Trybuna Ludu majdnem egész oldalt betöltő feltűnő cím alatt ismerteti a keddi nap eseményeit. A tudósításban a fő helyet a Csepel Vas- és Fémművekben tett látogatás foglalja el. A küldöttség mellé akkreditált újságíróknak alkalmuk nyílt — írja a tudósító — meggyőződni arról, milyen spontán módon nyilatkozik meg a két nép közötti barátság lépten-nyomon a pesti utcán. Alkalmunk volt meggyőződni arról — írja a lap —, hogy Go- mulka elvtárs rendkívüli népszerűségnek örvend a dolgozók és a budapesti utca névtelen emberei között is. A Zycie Warszawy négyhasábos cikkben számol be a Csepel Vas- és Fémművekben tett látogatásról. Sztandar Mlodych kiemeli, hogy a baráti hangulatú látogatás alkalmával százak és százak igyekeztek kezet szorítani a lengyel nép vezetőivel. A Slowo Pov- szechne című varsói napilap az első oldalon közölt tudósításában ugyancsak ezt a meleg, baráti légkört húzza alá. Valamennyi lap kiemeli csepeli tudósításában a magyar ipar fejlettségét és rámutat arra, hogy a két ország ipara közötti együttműködés előtt hatalmas távlatok állnak. (MTI) kárával, Apró Antal, az MSZMP. Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke Stefan Jedrychowskival, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács mellett működő Állami Tervhivatal elnökével és Ka- zimierz Olszewskivel, a külföldi gazdasági együttműködés bizottságának alelnökével, Péter János külügyminiszter Marian Nasz- kowski külügyminiszter-helyettessel, a LEMP Központi Bizottságának tagjával, Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes Tadeusz Kropczynski külkereskedelmi miniszterhelyettessel folytatott tárgyalást. (MTI) Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés pénteken a Sporicsarnokban A tv helyszíni közvetítést ad az eseményről A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága pénteken délután 4 órakor magyar—lengyel barátsági nagygyűlést rendez a Sportcsarnokban. A nagygyűlésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mond beszédet. A Magyar Televízió 15 óra 55 perces kezdettel helyszíni közvetítést ad a nagygyűlésről, a rádió pedig 20 órakor, az Esti krónikában hangképekben számol be a nagygyűlés eseményeiről. (MTI) Békés megye legkorszerűbb sütőipari létesítménye lesz a Gyulai Kenyérgyár A gyár tervéről, sorsáról, jövőjéről nyilatkozott Vokány Béla iparigazgató A község felszabadulásának huszadik évfordulójára készülnek Batlonyán (Ttidósitónktól) * Magyarországon Battonya volt az egyik elsők között felszabadult község. A felszabadulás huszadik évfordulójára, amit 1964-ben ünnepelnek, már jó előre készülnek a községben. Ennek előkészületeiről tanácskoztak a községi párt-, tanács és tömegszervezeti vezetők, valamint a község több közéleti személyisége. A megbeszélést november 19-én, a tanácsteremben tartották. Borka Sándor tanácselnök ismertette az ezzel kapcsolatos feladató, kát. Javaslatot tett a »község hely. történeti, néprajzi, földrajzi vonatkozásainak feldolgozására. A tervezett tanulmányok a Batto- nyai Füzetek sorozatban jelennének meg, körülbelül 12 füzetet adnának közre, melyből az első már el is készült. (Takács László: Battonya község helytörténeti dokumentációs anyagának felhasználása az oktató-nevelő munkában.) Ez a füzet a helytörténeti ismeretek gyakorlati nevelési célkitűzéseit hasznosítja. Arról szól, hogyan illeszkedik be a község helytörténeti múltja a haladó nemzeti megmozdulások sodrába. Ügyszintén folyamatban van a község történetének, földrajzának, néprajzának tudományos feltárása is. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogadták a füzetek megjelentetésének gondolatát. A füzetsorozat tervét, szerzőit, a tanulmányok sorrendjét Takács László ismertette. Elmondta, hogy az anyag gyűjtésében és feldolgozásában nagy segítséget kapnak a kutatók a különböző múzeumoktól és levéltáraktól. A munkában segít Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes is, a község felszabadulás utáni párttitkára, aki egy részterület feldolgozását is vállalta. Palotai Béla, a községi népfrontbizottság elnöke a felszabadulás jubileumi ünnepségsorozatára tett nagyon hasznos javaslatokat. Szóba került az ünnepi hét megszervezésének gondolata is. A tanácskozás a résztvevők egyetértésével és megelégedésével ért véget. Minden remény megvan arra, hogy az ország első felszabadult községe méltó körülmények között ünnepelje felszabadu. lásának huszadik évfordulóját. Szántó Zoltán A közelmúltban hírt adtunk ar. j ról, hogy elkészült az ötéves terv j . új létesítményének, a következő években megépülő Gyulai Kenyérgyárnak a műszaki tervdokumentációja. A tervről, a gyár jövőjéről, valamint a tervkészítés közben adódott problémákról az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Igazgatóságán Vokány Béla iparigazgatótól érdeklődtünk. Békés megye új sütőipari nagyüzeme, egyike lesz az ország legmodernebbül felszerelt gyárainak. Termelése nemcsak Gyula és környékének kenyérszükségletét elégíti majd ki, hanem megoldja a gyakori péksüteményhiányt is — mondotta Vokány elvtárs. A gyár tervének részleteiről kérdezve érdekes, eddig nem ismert adatokat ismertetett. — Miután a gyár helykitűzése megtörtént, a jövő évben mintegy 3 millió forintos költséggel megkezdik a gyulai hengermalom közelében az építkezést, majd pedig, ha az építkezés befejezéshez köze. ledik, a gépek felszerelését. Ez utóbbiak korszerűségéről és teljesítőképességéről szólva elég talán annyit elmondani, hogy a szakmai körökben igen elismert, úgynevezett FNA—24-es típusú olajfűtésű kemence és az egy sorba állított tésztakeverő gépéit segítségével a napi két műszak alatt összesen 14 tonnányi készáru, azaz 10 tonna kenyér s negyvenezer különféle péksütemény kerülhet ki a gyárból. A helyi sütőipari üzemecskék decentralizáltságának megszűnésével együtt szinte majdnem teljesen megszűnik a pékek nehéz fizikai munkája. Még a sokáig megoldhatatlannak vélt „bevetési”, illetve a tészta kemencébe rakási nehéz műveletét is automatizálják. Természetesen az* ilyen nagy kapacitású termelésre berendezkedő nagyüzemben meg kellett oldani a liszt tárolását is. A sok tonnányi, állandóan szükséges lisztmennyiséget silós tárolókban, a lehető leghigiénikusabb körülmények közt helyezik el. Ennyit a jövendő gyárról. — A gyár megvalósulása felveti a kérdést, vajon több vagy kevesebb munkalehetőséget biztosít elkészülte után a gyulai sütőiparban dolgozók, illetve elhelyezkedni akarók számára? — Nehéz lenne most még egyértelmű választ adni a kérdésre. Tény, hogy esetleg az eddiginél nagyobb területű körzet ellátására is alkalmas lehet a gyár és ez több munkaerőt is kívánna, de ezt csak utólag, az igények utólagos, tehát néhány év múlva meglévő szintjének megállapításakor lehet felmérni. — Van-e határidő a gyárépítkezés megkezdésére és befejezésére? — Az Élelmezésügyi Minisztérium költségvetési tervében már szerepel a szükséges összegű beruházás, de őszintén szólva még nem biztos, hogy pontosan mikor foghatnak hozzá Gyulán az építéshez. Az azonban minden ígéret nélkül is biztosra vehető, hogy jövőre megkezdik az építési munkákat, s ha közben nem lesznek építési nehézségek, különösebb időveszteség nélkül valóság lesz az «ötéves terv végére az új ipari létesítmény — mondotta Vokány Béla elvtárs. Wegroszta Sándor *
