Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-19 / 271. szám

I9*S. november 19. 5 Kedd Menetrend— a művelődési otthonban A Mezőhegyesi MEDOSZ Mű­velődési Otthon ízlésesen beren­dezett folyosóján az érkezőnek azonnal a szemébe ötlik egy táb­la, melynek élén ez a szó áll: Tá­jékoztató. A tábla a művelődési otthon életének pontos menet­rendjét tartalmazza, közli a kü­lönböző művészeti csoportok, szakkörök összejövetelének pon­tos időpontját és helyét is. Ügy gondoljuk, sok művelődési otthonban hasznos tanácsadó len­ne egy-egy ilyen szépen elkészí­tett „Tájékoztató”. Fotó: D. Gy. — 135 évvel ezelőtt, 1828. no- 1963. november 19., kedd. vember 19-én halt meg Franz Schubert osztrák zeneszerző, a dalok halhatatlan mestere. Fia­tal korában Magyarországon nevelősködött (Divertissement á l’Hongroise) s az itteni ver­bunkosok hatottak zenéjére. Da­lai jellegzetessége a csapongó érzés, a hangulatfestő felfogás és a népdalok közvetlensége. Leghíresebbek a Szép Molnár­áé (1823) és a Téli utazás című dalciklusok. Nyolc szim­fóniája közül megemlítjük a Befejezetlen szimfóniát. Kama- FRANZ SCHUBERT razenéje és zongoraszonátái édes dallamokkal gyönyörködtet­nek. Tizenkilenc operát és a Három a kislány című operettet írta. — 55 évvel ezelőtt, 1908 novemberében halt meg Victorien Sardou francia drámaíró. Művedben a modem színpad techni­káját ügyesen használta fel (Agglegények, A szókimondó asszonyság). Tosca című művéből írta Puccini hasonló című hí­res operáját. összeszorította száját, hogy majdnem feljajdult. Bujdosó egész idő alatt moz­dulatlanul, forró pillantásokkal nézte. Most közelebb lépett és fáradt, élettelen hangon meg­szólalt: — Marika... én akkor me­gyek ... tovább... Mert nehéz itt állni tétlenül maga mellett... Talán sejti, hogy első pillanat­tól kezdve... szóval, ezt akar­tam mondani. Tudom, már késő... ne haragudjon érte. És megfordult, bizonytalan, óvatos léptekkel megindult lova felé. A lány dermedten állt, érezte, hogy jó lenne válaszolni vala­mit, de hang nem jött a torkára. Szemét könny futotta el, némán sírt, gyerekes tehetetlenséggel és zsebkendőjével itatta fel könnyeit. A gyerekek semmit nem vet­tek észre a jelenetből. Csak azt látták, hogy Bujdosó lova felágaskodott és minden átme­net nélkül eszeveszett vágtába kezdett. Csakhamar el is tűnt szemük elől a hídon túl, az utat szegé­lyező akácsor sűrűjében. Nem állt meg az irodánál sem, hagyta, hogy vigye a ló tetszése szerint. Jólesett most az arcába csapódó szél, az ingét púpozó hűsítő áramlat, fegyik gondolat a másik után villant fel benne, mind szomorúak és lehangolok. Elvált felesége jutott eszébe és keserű mosolyra húzódott a szája. Hogy esett neked, amikor az as idegen betört az életedbe? Meg tudtad volna fojtani! És most ugyanúgy akarsz tenni? Nem, barátocskám, békében kell hagyni a jegyespárt. Men­jen minden a maga útján, úgy, ahogy annak lenni kell. Azután másképp töprengett: Nem lehet véletlen, hogy, évek óta éppen Marika keverte fel így a lelkemet. Miért nem Erzsiké, aki szintén üde, csinos teremtés? Vagy Piroska, aki két kézzel kapaszkodna utánam? Mondjon akárki amit akar, ki­számíthatatlan titkokat rejteget az emberi lélek. Anélkül, hogy észrevette vol­na, jókora utat tett meg. A szántóföldek közé beékelődött birkalegelőig jutott el. Lova le­csendesedett, idegesen kapkodta fejét a rajokban támadó legyek elől. Ügy határozott, ha már kijött idáig, megkeresi az öreg Köteles Mihályt, a juhászt, megnézi az állományt. A juhhodály mögött, a ritka nyárfásban lelte meg a juhászt. Az öreg fűben heverészett, on­nan tartotta szemmel a nyugod­tan bégető, összebújt falkát. Megvárta, amíg a Bolygót ki­kötötte, azután barátságosan kezet nyújtott és így szólt: — Telepedjen ide, agronómus kartárs! ■ , Mielőtt Köteles Mihállyal ér­demben tárgyalhattak volna, egy autó fékezett az erdő előtt. A falka felriadt. Rémült bé- getésbe kezdtek. A bárányok vékony hangon sírtak, az anyák öblös hangon felelgettek rá. A látogató hozzájuk lépett. Tisztességesen bemutatkozott, megmondta a nevét is, de a Hasznos tervekkel készülnek Csorváson az új művelődési otthon megnyitására Néhány hét múlva nemcsak a mozilátogatók előtt, hanem a csor- vási műkedvelők, szakkörök, klub­élet kedvelőik előtt is megnyitja kapuját a — sajnos — lassan, de most már nagyon szépen elkészült művelődési otthon. Groska Mi­hály, az otthon igazgatója hosszú hetek óta készül már erre a nap­ra, és az idei művelődési terveket már az új otthon nyújtotta na­gyobb lehetőségekre építették fel. A régi helyen szűkén, szorongva, alig tudtak valamit produkálni. Az új tervek a község művelő­dési életének új korszakát nyitják meg. Az elvek, melyeket vala­mennyien, akiknek köze van Csor­váson a kultúrmunkához, jól tud­nak, most végre a nélkülözhetet­len tárgyi feltételekkel is megerő­södtek. Ebből kiindulva határoz­ták el, hogy valamennyi művelő­dési intézményt az új művelődési otthonba összpontosítják; így kapott helyet ott a községi nép­könyvtár is, az épület egyik szárnyá ban. Az elgondolás nagyon okos, és máshol is meggondolandó, hi­szen kultúrotthoni klubélet vég­eredményben el sem képzelhető az ott székelő könyvtár nélkül. Gros­ka Mihály elgondolásainak is a klubélet fejlesztése az alapja. Ter­mészetesen nemcsak az otthon klubját szeretné látogatott, ked­velt hellyé tenni, ugyanez a célja a termelőszövetkezeti klubokkal is. A Kossuth & a Vörös Október Termelőszövetkezetben hamarosan meg lesz a klub, igazi klub, nem olyan alkalmi jellegű, mint eddig volt. Tervezik még, hogy több új szakkört szerveznek, mert Csor­váson is ez bizonyult az egyik leg­jobb módszernek ahhoz, hogy mi­nél több és rendszeresebb látoga­tója legyen az otthonnak. Báb, méhész és szabás-varrás szakkö­rük volt tavaly, most kiegészítik a sort egy új fotó, honismereti és mezőgazdasági szakkörrel, decem­ber végén pedig megalakul a kép­zőművészeti kör is. A művészeti csoportokkal már sokkal több a probléma. Ezek a csoportok szin­te évről évre vezetőválsággal küz­denek, jelenleg a színjátszók ve­zetője mondott le, őt az irodalmi színpad vezetője követte. Groska Mihály — mint mondotta — min­dent elkövet, hogy elhárítsa a „válság-felhőket” a csorvási mű­vészeti csoportok egéről, hiszen most, az új művelődési otthonban lehetne igazán kibontakoztatni a népművelésnek ezt az igazán hasz­nos és sok örömöt okozó ágát is. Végezetül meg kell említenünk az otthon ismeretterjesztő munká­ját, mply több év óta igen gyü­| mölcsözőnek bizonyul. Most is j megszervezték a művészeti akadé- I mia zenei tagozatát, melyen a községi énekkar és a szimfonikus zenekar tagjai vesznek részt, nagy az érdeklődés a szülők akadémiá­ja és a belkereskedelmi akadémia II. évfolyama iránt is, a Vörös Ok­tóber Tsz-ben pedig sokan járnak a szakmunkásképző iskola II. év­folyamára. Az új, feladatának kitűnően megfelelő művelődési otthon fa­lai között — ha elgondolásaikat sorra megvalósítják —, gazdag és széles körű művelődési élet bonta­kozik majd ki. Kétmillió 300 ezer forintot költött az építkezésre a község, 3 évig gyűjtötték rá a fo­rintokat. Megbecsülni tehát nem lesz nehéz. (s—n) Kirakatrendezésről — gyulai kirakatokról birkakoncert miatt nem értet­ték. — Engem keres az elvtárs? — kérdezte Bujdosó. — Azt hiszem, igen. A járási pártbizottságtól jöttem. Bujdosó első pillanatban megdöbbent. Kettős érzés vias­kodott benne, örült, hogy végre személyesen elmondhatja véle­ményét, terveit és hogy saját szemükkel látják a járás veze­tői a gazdaságot. De ugyanak­kor szorongás fogta el, mint aki tudja, hogy most dől el a sorsa, most mondják ki felette az íté­letet. — Akkor mehetnénk is..: A lovam Mihály bácsi, majd haza­juttatja ... az irodába? — Nem, nem sürgős! Két elv­társat otthagytam, hadd udva­roljanak a könyvelőnőnek. „Értem, nem akarják, hogy jelen legyek, míg az elnököt kér­dezgetik. A sofőrt elküldték, hogy kerítsen elő, de még korai lenne odaérni” — gondolta le­hangoltam A gépkocsivezető elbúcsúzott a juhásztól és beült a volán mellé. Fél kézzel kikönyökölt a kocsi ablakán, úgy vezetett, ha­nyag mozdulattal. Látszólag nem nagyon figyelte a határt, mintha nem érdekelné. De a nagycsatorna túlsó oldalán, amikor a százholdas kukorica mellett haladtak el, csendesen megjegyezte: — Sokan vannak kint a föl­deken. — Dolgoznak itt az emberek — felelte élénken Bujdosó. — Nem kell munkába csalogatni senkit. Még a nagyobbacska gyerekek is segítenek. (Folytatjuk) A Békés megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat gyulai kira­katrendezői részlegét meglátogat­va, a műhely három dolgozójával — Schriffert József és Dányi Tóth Károlyné kirakatrendezőkkel, va­lamint Hóbei Lajos grafikussal — beszélgettünk szakmájukról, a ki- raktrendezők mesterségéről. A vezető kapitalista országok­ban már a század elején felvirág­zott a kirakatrendezés, mely meg­felelő szinten űzve, az iparművé­szetek egyik ágának tekinthető. A szakmáról az elmúlt évtizedek alatt könyvtárnyi irodalmat ad­tak ki, s a kirakatrendezés mester­ségével, művészetével ma már igen sok országban — így hazánk­ban is — rendszeresen megjelenő szakmai folyóiratok foglalkoznak. Milyen munkát végez a kirakat- rendező? Ezermester: asztalos- munkától a grafikáig mindenhez kell értenie. Színkultúra, forma­érzék és áruismeret, fantázia, komponálókészség és szinte ipar- művészeti fokú kivitelező képes­ség, párosulva kereskedelmi érzék­kel — elengedhetetlen feltételek a jó kirakatrendezőnél. A szakma legkitűnőbb mestereinek tudása néhol már vetekszik egy díszlet- tervezőével — ez jutott eszünkbe a műhelyben a magyar, nyugat­német szakmai folyóiratokat la­pozgatva, egyes kirakatok fényké­peit nézegetve. — Milyen alapvető szempontból indul ki, mikor új kirakatot ter­vez? — kérdezem Dányinét, a fia­tal kirakatrendezőnőt — fl fŐ szempont: a figye­lem felhívása az árura, s hogy azt legelőnyösebben mutassam be. A reklám: ez hívta életre a kirakat- rendező szakmát. Hogy milyen módon propagáljuk az üzlet áru­készletét, arra ezernyi lehetőség van, s az már a kirakatrendezőn múlik. — Igen nehéz a bemutatott áru mennyiségének eltalálása. A ve­vők 90 százaléka a kirakatból vá­sárol. Azt veszi meg, amit ott meg­pillantott. Ha túl kevés cikket te­szünk ki — hiába lesz mutatós az összkép, hiába került szép fotó, grafika az áru mellé — könnyeb­ben elhalad a járókelő. Ha viszont zsúfoljuk az árut, akkor a bemu­tatott cikkek elrontják egymás ha­tását. Ilyen esetben a kevesebb több lett volna. Mi általában kö­zepes mennyiségű árut rakunk a kirakatba, mert akkor esztétikai­lag is, propaganda szempontjából is célt érünk — szól közbe Schrif­fert József. — Nem mellékes az sem, hogy az áru mellé milyen és mennyi dekoráció kerül. Ha a „körítés” túl harsány, elvonja a figyelmet az áruról. Ha túl sze­rény, jelentéktelenné válik a ki­rakat, s a járókelő oda sem néz. Arányérzék kell a bemutatott cik­kek mennyiségének, s a melléjük kerülő dekoráció hangsúlyosságá­nak eltalálásához egyaránt. Pél­dául kabátok mellé elég lehet de­korációnak egy őszi lomb rajza. Mosószereknél nagyobb, feltűnőbb grafika vagy fotó kell, lehetőleg figurális. Hogy a hallottakról a gyakor­latban is meggyőződhessünk, rö­vid sétára indultunk a főbb útvo­nalakon a két kirakatrendezővel. Az élelmiszerboltokon kívül majd minden kirakat a dekorációs rész­leg dolgozóinak keze nyomát vi­seli: az illatszerbolt, a ruházati és cipőboltok, a háztartási, kö­töttáru, méteráru boltok kiraka­tai. összesen 22 üzlet tartozik a részleghez, s ez azt jelenti, hogy a műhely öt dolgozója havonta 35— 40 „ablakot” rendez be. A kirakatoknál elsősorban az tetszik, hogy a berendezők szíve­sen használják az újszerű alap­anyagokat — színes plexit, hab- szilikátot sbb. — s hogy sok fotót és grafikát alkalmaznak. Érdekes, hogy egyes kirakatoknál magából az árukészletből alkotnak dekorá­ciót, például a rövidáru szaküzlet­nél fonalból, cérnából. A kirakatrendezők elmondják még, hogy nehéz, de szép és újsze­rű feladatot kaptak, amikor egy éve Gyulán — a vidéki városok kö­zül elsőnek — az üzletek kiraka­tait átalakították „betekintés” ki­rakattá: a kirakat mögött látható­vá vált az üzlettér. (Ezáltal építészeti hatásában is szebb, tágasabb benyomást keltő lett az utcakép.) A berendező munkáját ez annyiban módosítja, hogy a betekintés kirakatnál nemcsak egy oldal felé, az utca irányába komponál, hiszen a bolt­tól is látható a kirakat. (Kár, hogy sok üzletben, így például a gyer­mekcipő boltban a kirakat mögöt­ti részt rakodótérnek használják, így a betekintés kirakat mögött a betekintő — raktárt lát.) fl gyulai kirakatokat a hal­lottak után most már szakértőbb szemmel próbáltuk nézegetni, s megállapítottuk, hogy a tetszetős kirakatok rendezői nemcsak a ke­reskedelem területén belül végez­nek hasznos tevékenységet. A Bé­kés megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat gyulai dekorációs részlegének dolgozói munkájukkal hozzájárulnak a városkép szebbé tételéhez is. Padányi Anna

Next

/
Thumbnails
Contents