Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-19 / 271. szám

I9*S. november 19.

5

Kedd

Menetrend— a művelődési otthonban

A Mezőhegyesi MEDOSZ Művelődési Otthon ízlésesen berendezett folyosóján az érkezőnek azonnal a szemébe ötlik egy tábla, melynek élén ez a szó áll: Tájékoztató. A tábla a művelődési otthon életének pontos menetrendjét tartalmazza, közli a különböző művészeti csoportok, szakkörök összejövetelének pontos időpontját és helyét is.

Ügy gondoljuk, sok művelődési otthonban hasznos tanácsadó lenne egy-egy ilyen szépen elkészített „Tájékoztató”.

Fotó: D. Gy.

— 135 évvel ezelőtt, 1828. no- 1963. november 19., kedd. vember 19-én halt meg Franz Schubert osztrák zeneszerző, a dalok halhatatlan mestere. Fiatal korában Magyarországon nevelősködött (Divertissement á l’Hongroise) s az itteni verbunkosok hatottak zenéjére. Dalai jellegzetessége a csapongó érzés, a hangulatfestő felfogás és a népdalok közvetlensége.

Leghíresebbek a Szép Molnáráé (1823) és a Téli utazás című dalciklusok. Nyolc szimfóniája közül megemlítjük a

Befejezetlen szimfóniát. Kama- FRANZ SCHUBERT razenéje és zongoraszonátái édes dallamokkal gyönyörködtetnek. Tizenkilenc operát és a Három a kislány című operettet írta.

— 55 évvel ezelőtt, 1908 novemberében halt meg Victorien Sardou francia drámaíró. Művedben a modem színpad technikáját ügyesen használta fel (Agglegények, A szókimondó asszonyság). Tosca című művéből írta Puccini hasonló című híres operáját.

összeszorította száját, hogy majdnem feljajdult.

Bujdosó egész idő alatt mozdulatlanul, forró pillantásokkal nézte. Most közelebb lépett és fáradt, élettelen hangon megszólalt:

— Marika... én akkor megyek ... tovább... Mert nehéz itt állni tétlenül maga mellett... Talán sejti, hogy első pillanattól kezdve... szóval, ezt akartam mondani. Tudom, már késő... ne haragudjon érte.

És megfordult, bizonytalan, óvatos léptekkel megindult lova felé.

A lány dermedten állt, érezte, hogy jó lenne válaszolni valamit, de hang nem jött a torkára. Szemét könny futotta el, némán sírt, gyerekes tehetetlenséggel és zsebkendőjével itatta fel könnyeit.

A gyerekek semmit nem vettek észre a jelenetből. Csak azt látták, hogy Bujdosó lova felágaskodott és minden átmenet nélkül eszeveszett vágtába kezdett.

Csakhamar el is tűnt szemük elől a hídon túl, az utat szegélyező akácsor sűrűjében.

Nem állt meg az irodánál sem, hagyta, hogy vigye a ló tetszése szerint. Jólesett most az arcába csapódó szél, az ingét púpozó hűsítő áramlat, fegyik gondolat a másik után villant fel benne, mind szomorúak és lehangolok.

Elvált felesége jutott eszébe és keserű mosolyra húzódott a szája.

Hogy esett neked, amikor az as idegen betört az életedbe?

Meg tudtad volna fojtani! És most ugyanúgy akarsz tenni? Nem, barátocskám, békében kell hagyni a jegyespárt. Menjen minden a maga útján, úgy, ahogy annak lenni kell.

Azután másképp töprengett:

Nem lehet véletlen, hogy, évek óta éppen Marika keverte fel így a lelkemet. Miért nem Erzsiké, aki szintén üde, csinos teremtés? Vagy Piroska, aki két kézzel kapaszkodna utánam? Mondjon akárki amit akar, kiszámíthatatlan titkokat rejteget az emberi lélek.

Anélkül, hogy észrevette volna, jókora utat tett meg. A szántóföldek közé beékelődött birkalegelőig jutott el. Lova lecsendesedett, idegesen kapkodta fejét a rajokban támadó legyek elől.

Ügy határozott, ha már kijött idáig, megkeresi az öreg Köteles Mihályt, a juhászt, megnézi az állományt.

A juhhodály mögött, a ritka nyárfásban lelte meg a juhászt. Az öreg fűben heverészett, onnan tartotta szemmel a nyugodtan bégető, összebújt falkát. Megvárta, amíg a Bolygót kikötötte, azután barátságosan kezet nyújtott és így szólt:

— Telepedjen ide, agronómus kartárs! ■ ,

Mielőtt Köteles Mihállyal érdemben tárgyalhattak volna, egy autó fékezett az erdő előtt.

A falka felriadt. Rémült bé- getésbe kezdtek. A bárányok vékony hangon sírtak, az anyák öblös hangon felelgettek rá.

A látogató hozzájuk lépett. Tisztességesen bemutatkozott, megmondta a nevét is, de a

Hasznos tervekkel készülnek Csorváson az új művelődési otthon megnyitására

Néhány hét múlva nemcsak a mozilátogatók előtt, hanem a csor- vási műkedvelők, szakkörök, klubélet kedvelőik előtt is megnyitja kapuját a — sajnos — lassan, de most már nagyon szépen elkészült művelődési otthon. Groska Mihály, az otthon igazgatója hosszú hetek óta készül már erre a napra, és az idei művelődési terveket már az új otthon nyújtotta nagyobb lehetőségekre építették fel. A régi helyen szűkén, szorongva, alig tudtak valamit produkálni.

Az új tervek a község művelődési életének új korszakát nyitják meg. Az elvek, melyeket valamennyien, akiknek köze van Csorváson a kultúrmunkához, jól tudnak, most végre a nélkülözhetetlen tárgyi feltételekkel is megerősödtek. Ebből kiindulva határozták el, hogy valamennyi művelődési intézményt az új művelődési otthonba összpontosítják; így kapott helyet ott a községi népkönyvtár is, az épület egyik szárnyá ban. Az elgondolás nagyon okos, és máshol is meggondolandó, hiszen kultúrotthoni klubélet végeredményben el sem képzelhető az ott székelő könyvtár nélkül. Groska Mihály elgondolásainak is a klubélet fejlesztése az alapja. Természetesen nemcsak az otthon klubját szeretné látogatott, kedvelt hellyé tenni, ugyanez a célja a termelőszövetkezeti klubokkal is. A Kossuth & a Vörös Október Termelőszövetkezetben hamarosan meg lesz a klub, igazi klub, nem olyan alkalmi jellegű, mint eddig volt.

Tervezik még, hogy több új szakkört szerveznek, mert Csorváson is ez bizonyult az egyik legjobb módszernek ahhoz, hogy minél több és rendszeresebb látogatója legyen az otthonnak. Báb, méhész és szabás-varrás szakkörük volt tavaly, most kiegészítik a

sort egy új fotó, honismereti és mezőgazdasági szakkörrel, december végén pedig megalakul a képzőművészeti kör is. A művészeti csoportokkal már sokkal több a probléma. Ezek a csoportok szinte évről évre vezetőválsággal küzdenek, jelenleg a színjátszók vezetője mondott le, őt az irodalmi színpad vezetője követte. Groska Mihály — mint mondotta — mindent elkövet, hogy elhárítsa a „válság-felhőket” a csorvási művészeti csoportok egéről, hiszen most, az új művelődési otthonban lehetne igazán kibontakoztatni a népművelésnek ezt az igazán hasznos és sok örömöt okozó ágát is.

Végezetül meg kell említenünk az otthon ismeretterjesztő munkáját, mply több év óta igen gyü| mölcsözőnek bizonyul. Most is j megszervezték a művészeti akadé- I mia zenei tagozatát, melyen a községi énekkar és a szimfonikus zenekar tagjai vesznek részt, nagy az érdeklődés a szülők akadémiája és a belkereskedelmi akadémia II. évfolyama iránt is, a Vörös Október Tsz-ben pedig sokan járnak a szakmunkásképző iskola II. évfolyamára.

Az új, feladatának kitűnően megfelelő művelődési otthon falai között — ha elgondolásaikat sorra megvalósítják —, gazdag és széles körű művelődési élet bontakozik majd ki. Kétmillió 300 ezer forintot költött az építkezésre a község, 3 évig gyűjtötték rá a forintokat. Megbecsülni tehát nem lesz nehéz. (s—n)

Kirakatrendezésről — gyulai kirakatokról

birkakoncert miatt nem értették.

— Engem keres az elvtárs? —

kérdezte Bujdosó.

— Azt hiszem, igen. A járási pártbizottságtól jöttem.

Bujdosó első pillanatban megdöbbent. Kettős érzés viaskodott benne, örült, hogy végre személyesen elmondhatja véleményét, terveit és hogy saját szemükkel látják a járás vezetői a gazdaságot. De ugyanakkor szorongás fogta el, mint aki tudja, hogy most dől el a sorsa, most mondják ki felette az ítéletet.

— Akkor mehetnénk is..: A lovam Mihály bácsi, majd hazajuttatja ... az irodába?

— Nem, nem sürgős! Két elvtársat otthagytam, hadd udvaroljanak a könyvelőnőnek.

„Értem, nem akarják, hogy jelen legyek, míg az elnököt kérdezgetik. A sofőrt elküldték, hogy kerítsen elő, de még korai lenne odaérni” — gondolta lehangoltam

A gépkocsivezető elbúcsúzott a juhásztól és beült a volán mellé. Fél kézzel kikönyökölt a kocsi ablakán, úgy vezetett, hanyag mozdulattal. Látszólag nem nagyon figyelte a határt, mintha nem érdekelné. De a nagycsatorna túlsó oldalán, amikor a százholdas kukorica mellett haladtak el, csendesen megjegyezte:

— Sokan vannak kint a földeken.

— Dolgoznak itt az emberek — felelte élénken Bujdosó. — Nem kell munkába csalogatni senkit. Még a nagyobbacska gyerekek is segítenek.

(Folytatjuk)

A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyulai kirakatrendezői részlegét meglátogatva, a műhely három dolgozójával — Schriffert József és Dányi Tóth Károlyné kirakatrendezőkkel, valamint Hóbei Lajos grafikussal — beszélgettünk szakmájukról, a ki- raktrendezők mesterségéről.

A vezető kapitalista országokban már a század elején felvirágzott a kirakatrendezés, mely megfelelő szinten űzve, az iparművészetek egyik ágának tekinthető. A szakmáról az elmúlt évtizedek alatt könyvtárnyi irodalmat adtak ki, s a kirakatrendezés mesterségével, művészetével ma már igen sok országban — így hazánkban is — rendszeresen megjelenő szakmai folyóiratok foglalkoznak.

Milyen munkát végez a kirakat- rendező? Ezermester: asztalos- munkától a grafikáig mindenhez kell értenie. Színkultúra, formaérzék és áruismeret, fantázia, komponálókészség és szinte ipar- művészeti fokú kivitelező képesség, párosulva kereskedelmi érzékkel — elengedhetetlen feltételek a jó kirakatrendezőnél. A szakma legkitűnőbb mestereinek tudása néhol már vetekszik egy díszlet- tervezőével — ez jutott eszünkbe a műhelyben a magyar, nyugatnémet szakmai folyóiratokat lapozgatva, egyes kirakatok fényképeit nézegetve.

— Milyen alapvető szempontból indul ki, mikor új kirakatot tervez? — kérdezem Dányinét, a fiatal kirakatrendezőnőt

— fl fŐ szempont: a figyelem felhívása az árura, s hogy azt legelőnyösebben mutassam be. A reklám: ez hívta életre a kirakat- rendező szakmát. Hogy milyen módon propagáljuk az üzlet árukészletét, arra ezernyi lehetőség van, s az már a kirakatrendezőn múlik.

— Igen nehéz a bemutatott áru mennyiségének eltalálása. A vevők 90 százaléka a kirakatból vásárol. Azt veszi meg, amit ott megpillantott. Ha túl kevés cikket teszünk ki — hiába lesz mutatós az összkép, hiába került szép fotó, grafika az áru mellé — könnyebben elhalad a járókelő. Ha viszont zsúfoljuk az árut, akkor a bemutatott cikkek elrontják egymás hatását. Ilyen esetben a kevesebb több lett volna. Mi általában közepes mennyiségű árut rakunk a kirakatba, mert akkor esztétikailag is, propaganda szempontjából is célt érünk — szól közbe Schriffert József. — Nem mellékes az sem, hogy az áru mellé milyen és mennyi dekoráció kerül. Ha a

„körítés” túl harsány, elvonja a figyelmet az áruról. Ha túl szerény, jelentéktelenné válik a kirakat, s a járókelő oda sem néz. Arányérzék kell a bemutatott cikkek mennyiségének, s a melléjük kerülő dekoráció hangsúlyosságának eltalálásához egyaránt. Például kabátok mellé elég lehet dekorációnak egy őszi lomb rajza. Mosószereknél nagyobb, feltűnőbb grafika vagy fotó kell, lehetőleg figurális.

Hogy a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződhessünk, rövid sétára indultunk a főbb útvonalakon a két kirakatrendezővel. Az élelmiszerboltokon kívül majd minden kirakat a dekorációs részleg dolgozóinak keze nyomát viseli: az illatszerbolt, a ruházati és cipőboltok, a háztartási, kötöttáru, méteráru boltok kirakatai. összesen 22 üzlet tartozik a részleghez, s ez azt jelenti, hogy a műhely öt dolgozója havonta 35— 40 „ablakot” rendez be.

A kirakatoknál elsősorban az tetszik, hogy a berendezők szívesen használják az újszerű alapanyagokat — színes plexit, hab- szilikátot sbb. — s hogy sok fotót és grafikát alkalmaznak. Érdekes, hogy egyes kirakatoknál magából az árukészletből alkotnak dekorációt, például a rövidáru szaküzletnél fonalból, cérnából.

A kirakatrendezők elmondják még, hogy nehéz, de szép és újszerű feladatot kaptak, amikor egy éve Gyulán — a vidéki városok közül elsőnek — az üzletek kirakatait átalakították „betekintés” kirakattá: a kirakat mögött láthatóvá vált az üzlettér.

(Ezáltal építészeti hatásában is szebb, tágasabb benyomást keltő lett az utcakép.) A berendező munkáját ez annyiban módosítja, hogy a betekintés kirakatnál nemcsak egy oldal felé, az utca irányába komponál, hiszen a bolttól is látható a kirakat. (Kár, hogy sok üzletben, így például a gyermekcipő boltban a kirakat mögötti részt rakodótérnek használják, így a betekintés kirakat mögött a betekintő — raktárt lát.)

fl gyulai kirakatokat a hallottak után most már szakértőbb szemmel próbáltuk nézegetni, s megállapítottuk, hogy a tetszetős kirakatok rendezői nemcsak a kereskedelem területén belül végeznek hasznos tevékenységet. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyulai dekorációs részlegének dolgozói munkájukkal hozzájárulnak a városkép szebbé tételéhez is.

Padányi Anna