Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-17 / 270. szám
! november 11. Vasárnap NAPTAR — 190 évvél ezelőtt, 1773. no- 1963. november 17, vasárnap. vember 17-én született Csokonai Vitéz Mihály költő, a felvilágosodás korának jelentős egyénisége. Szembefordult a feudális hatalommal, küzdött a haladás ügyéért. Első írásai kiadási költségét a pozsonyi országgyűlésre összegyűlt főuraktól kellett összekoldulnia (Diétái magyar múzsa). Vajda Júliához írta a Lilla-dalokat. Költészetén különféle nyugat-európai áramlatok hatása érezhető, de legjobban az eredeti magyarság ütköződik ki belőlük- (A reményhez, Szerelemdal a csikó- OKONAI VITÉZ MIHÁLY boros kulacshoz, A tihanyi echóhoz). Ö irta az első magyar komikus eposzt, a Dorottyát. Néhány színműve is van: Tempeföi, Az özvegy Kamyóné. összes művei legutóbb 1957-ben jelentek meg. — 145 évvel ezelőtt, 1811 novemberében halt meg Ivan Kotljarevszkij ukrán író. Jelentős műve Vergibusz Aeneisére int traveszrtdája, melyben az istenek helyett ukrán parasztokat szerepeltet. Szatírái éle a papság és a földbirtokosok ellen irányult. A poiitavai natalka című színművéből opera készült. * — 145 évvel ezelőtt, 1818-ban e napon született Vachot Sándor költő, Petőfi barátja. A szabadságharcban való részvétele miatt börtönbüntetésre ítélték, majd kiszabadulása után újból bebörtönözték, mert menedéket adott birtokán a szabadság- harc üldözöttednek. Főleg lírai verseket írt, fő műve a Külföld rabja c. verses elbeszélés. Korszerűbb külsőt érdemel az orosházi járási könyvtár Nyugdíjasok Szombaton este bensőséges ünnepség színhelye volt a békéscsabai fütő- ház étterme. Nyugdíjba vonuló fűtő- házi dolgozókat köszöntöttek s búcsúztattak. Thurzó László lakatos művezető, Vígh Imre segédmozdonyvezető, Zsebik István motorszerelő csoportvezető és Kovács László mozdony- vezető hosszú évtizedek becsületes munkája után érdemelte ki a nyugodt pihenést. A fűtőház vezetősége és szakszervezeti bizottsága értékes ajándéktárgyakkal lepte meg az ünnepeiteket. Thurzó Lászlónak ezúttal nyújtották át a Kiváló Dolgozó jelvényt. A többiek a vasutasnapon kapták meg. Az üdvözlő beszédet Nagy Sándor szb-titkár tartotta. Keresetlen szavakkal méltatta a nyugdíjasok munkáját és jó erőt, egészséget kívánt az elkövetkező évekre. Ez az ünnepség egyben találkozó is volt. A szakszervezeti bizottság meghívta azokat is, akik az idén mentek nyugdíjba, hogy érezzék: nem feledkeztek meg róluk. Ott volt Molnár István nyugdíjas mozdonyvezető, Török Ferenc villanyszerelő és ott voltak még néhányan ■-* családtagjaikkal együtt. Az ünnepség második részében ünnepi vacsorára és jó hangulatú szórakozásra került sor. Békés megyében a Megyei Könyvtár irányításával, nyolc járási könyvtár működik. Feladatuk, hogy a területükhöz tartozó községi közművelődési könyvtáraknak szakmai, módszertani segítséget nyújtsanak, működésük technikai feltételeinek biztosítását tanácsadói minőségben ellenőrizzék és így tovább. A másik, nem kevésbé fontos ténykedésük; állomáshelyükön, a járási székhelyen való könyvtároskodás, kölcsönzés. Mindezt előrebocsájtva természetesnek tűnik, hogy szaktudás- belileg jól felkészült könyvtáros kollektíva mellett, szerepkörükhöz méltó helyen, környezetben és hiánytalan felszereléssel is rendelkezniük kell. Évek során, államunk jelentős anyagi támogatásával, egymás után alakultak, épültek át a nem egy esetben gyenge felszerelésű, szerény külsejű járási könyvtárak modern, üdén ható intézménnyé, az olvasómozgalom méltó járási parancsnoki helyévé. Az összkép még nem teljes, hiszen folyamatban lévő akcióról van szó. Békés, Gyula, Mezőkovácsháza, Sarkad, Szeghalom esetében már nincs probléma, esetleg csak helyszűke szempontjából, mint Mezőkovács- házán és Szeghalmon. Gyomén távlati tervként olyan elgondolás szerepel a megfiatalítást illetően, hogy telket vásárolnak és azon teljesen új könyvtárépületet emelnek. A szarvasiak jövő esztendőben átköltöznek a befejezéshez közeledő modern, nagy művelődési házba. Egyedül az orosházi járási könyvtár áll úgy, hogy még sehogy. Mindenfelől kapott, stílusában egymástól elütő, kopott, sötét színű berendezés látványa fogadja az olvasót. Komor, lehangoló az egész belsőség. Holott látogatottság, forgalom szempontját ból ez az .intézmény a járási könyvtárak közt nem áll az utolsó helyen. A legtöbb kötetet kölcsönözte az idei harmadik évne- gyedi kimutatás szerint és az olvasók számát tekintve második a megyében. (A gyulaiak előzik meg.) Az orosházi járási könyvtár, a gyomai után másodikként létesült a megyében, még 1952-ben. Vezetőjével, Seszták Andrással, (a régi-régi könyvtárossal, aki már őszülő halántékkal végezte el annak idején a pedagógiai főiskola könyvtárszakát, levelezőként), összesen négyen dolgoznak itt. A járási székhely ellátásán kívül még 10 község olvasómozgalmi, munkamódszerbeli és egyéb gondja az övék. Talán a nagy igyekezetben feledkeztek volna meg arról, hogy könyvtáruk kinőtte már a jelenlegi négy helyiséget és „öltözékében” is sok kívánnivalót hagy maga után? Minderről Seszták elvtárssal személyesen is beszélgettem nemrég Orosházán, az ódonnak nevezhető könyvtárban. Bizonygatta, hogy a helyszűke és a korszerűtlenség problémája őt szakadatlanul foglalkoztatja. Minden olyan fórumon felhozta a kérdést, vitázott, magyarázott, érvelt, ahol az ügyben segíthetnek, tehetnek valamit: a Megyei Könyvtárnál, a járási, városi tanácsnál, tán még a minisztériumban is. A ház, melyben a könyvtár működik, magánépület, de eladó. Ha megvásárolhatnák, szépen terjeszkedhetnének, nyomban levegőssé válnék az egész. Tág raktározási, kölcsönzési, olvasótermi lehetőség nyílna ezzel. A korszerűsítésnek sem lenne akkor akadálya. Azonban a szomszédos ruhagyár is helygondokkal küzd. Irodának, bölcsődének keres megfelelő belsőséget. Ilyen értelmű terjeszkedési lehetősége a könyvtár irányában van. Tehát az üzem is jogos igénylő. Nem lenne baj, csak akkor másutt biztosítsanak a járási könyvtárnak, kulturális feladatához méltó, megfelelő helyet,, ez Seszták elvtárs magától értetődő véleménye. fl napokban némi fordulat állt be az ügyben. Modern bútordarabokat kap a könyvtár. Az igazi, alapos átváltozás azonban még mindig várat magára. Huszár Rezső Mit mond az orvos? Nem egészségtelen a műanyag ruhanemű, ha tudunk vele bánni Bujdosó meghökkenve nézett rá, de azután folytatta: — A fiatal gyümölcsös, ahol á kertészek dinnyét vetettek már tavaly is, nagyon szép volt. Látszik rajta, hogy gondozva volt a föld. Ellenben a másik fele, a túlsó ötven hold, úgy elgazosodott, mintha nem is szántottuk volna le. Kár parlagon hagyni. — Meg kell kapáltatni! — vágott közbe erélyesen az elnök. — Nekem más tervem van. Még nincs későn, köztesként adjuk ki krumpliföldnek. Felesben. Vetőgumónk még van.;. Be sem fejezte a mondatot, Szilasi valósággal felüvöltött: — Felesben? Miért nem min- diben? Azután oszlassuk fel a szövetkezetét! Bujdosó arca elkomorult. Idegesen végigsimította haját, azután lassan, megfontoltan kérdezte: — Tehát kapáltassuk meg? Munkaegységre? — Ügy van! — Számíts legalább kétszer kapálást, akkor már száz holdról van szó. Tudod, hány munkaegységet jelent ez? — Pár száz munkaegységet még kibír a szövetkezet! — Hogyne! — felelte gúnyosan Bujdosó. — Akár ezret is. De emögött nincs termelés, teljesen improduktív munka. Mennyit teremhet köztesként ez a föld? Húsz mázsát holdanként? Az összesen ezer mázsa. Féle a közös alapra, féle a tagnak, leszámítva a vetőgumót. A művelés meg lenne oldva ingyen, ráadásul öt vagon burgonyával gazdagodna a szövetkezet. Világos, nem? Piroska csendesen közbeszólt: — Ésszerű javaslat. — Én meg tartsam a hátam? — fakadt ki az elnök. — Mindnyájan tartjuk! — felelte dühösen Bujdosó. — Egyébként néha nekem is az az érzésem, hogy nem tudod, miért állítottak ide. Ha jól sejtem, az a feladatunk, hogy minden talpalatnyi földön termeljünk. Adjunk a városnak élelmet és juttassunk a tagjainknak is bőségesen, hogy ne úgy induljanak a télnek, mint tavaly. Könnyű dobálózni a munkaegységgel! Ide ötszázat, amoda megint mit tudom én, mennyit. De még előleget is alig bírsz rá fizetni. Előbb meg kell teremteni a munkaegység becsületét. A te kilencforin- tos munkaegységedre fütyülnék a tagok. Kérdezd csak meg, haj- landök-e néhány munkaegységért megkapálni neked négy-öt holdat? Azt hiszem, sejted a választ. De ígérj be nekik húsz mázsa krumplit, még a nyugdíjasok is mind kapát fognak. És engem ez érdekel, nem az, hogy mit szól hozzá néhány „okos” ember, akitől te berezeltél. Ilyen hangnemben még soha nem beszélt Bujdosó az elnökkel. Piroska csak tátogatta a száját, békítőleg közbe akart avatkozni, de nem jutott szóhoz. Szilasi is nehezen talált magára. — Mit képzelsz te tulajdonképpen? Én vagyok az elnök vagy te? — Ennek semmi köze ahhoz, amit javasoltam. — De annak van, hogy nem dirigálhatsz kényedre-ked vedre! Bujdosó már teljesen elvesztette türelmét. Nem bírt idegei fölött uralkodni, kiabált, hogy zengett bele a szoba. — Én nem dirigáltam, hanem ésszerű javaslatot tettem, az, hogy nem érted meg, jellemző rád! — Hogy merészelsz velem így beszélni? Megtiltom! — A köztes vetést megtilthatod, de hogy megmondjam a véleményem, azt nem. Szilasi a dühtől fulladozva ordított és verte az asztalt. — Meg-til-tom! Meg-til-tom! És menj a fenébe a javaslataiddal együtt.;. Bujdosó valami gorombaságot akart mondani, de az utolsó pillanatban meggondolta. Sarkon fordult, bevágta maga után az ajtót és el viharzott. Az elnök pedig reszkető kezekkel hideg vizet töltött egy tiszta pohárba..: (Folytatjuk) A Textilipari Dolgozók Szak- szervezetében dr. Pétki Gusztáv bőrgyógyász főorvos tartott előadást arról, hogyan kerülhetők el azok a kellemetlenségek, amelyekre a műszálas ruhaneműek viselői panaszkodnak, hogy ilyen kellemetlenségek vannak, azt statisztikai adatok is bizonyítják. Például Dániában a műanyag ru- haneműek elterjedése óta megnégyszereződött az ekcémás megbetegedések száma, de másutt is szaporodnak a bőrgyulladások, a gombásodások stb. Ezek a tünetek azonban — állapította meg az előadó — nem szükségszerű velejárói a műanyagból készült ruhaneműek hordásának. A „gyári új” anyagban ugyanis a ; rostok közti hézagokon, pórusokon át megvan a lehetősége a test párolgásának. Ez szükséges is, hiszen körülbelül kétmillió mirigyünk naponta fél—másfél, sőt nehéz testi munka esetén 15 liter verítéket termel, amihez még hozzájárul a bőr zsírja is. Ha azonban ezek a pórusok eltömődnek, a test valóságos dunsztkötésbe kerül, a bőr kipálik, gyulladásba jön, elszaporodnak a bőrgombák és a baktériumok. Alapvető követelmény tehát a párusok tisztán tartása, vagyis a műanyag ruhaneműek szakszerű mosása. Viszont ugyancsak statisztikai adatok bizonyítják, hogy ekörül még sem nálunk, sem külföldön nincs minden rendben. Egy nyugat-németországi vizsgálat például megállapította, hogy a férfiak 47 százaléka csak hetenként, 20 százaléka pedig még ennél is ritkábban vált inget. Az egyik budapesti üzem nődolgozóinak nagy többsége viszont naponta mossa ugyan nylonharisnyáját, de csak 12 százalékuk használ hozzá mosószert, a többi szappannal mos. Pedig a szappan egy része a kemény vízben mész-szapanná alakulva mindjárt el is tömi a pillanatokkal előbb megtisztított pórusokat. Az újfajta mosószereknek viszont — mint amilyen például a Rapid, a Tisztaság, az Ultra stb. — nincs ilyen hátrányos velejárója. A gombásodás ellen viszont, amit elsősorban a műanyag harisnyák okoznak, teljes védelmet nyújt a kitűnő gyógyhatású hazai gombaellenes hintőpor, a Mikofen használata. Maguk a műanyagok tehát nem ellenségei az embernek, sőt még .gyógyhatásúk is lehet. Hiszen például a Vylont és a Rovilt azért nevezik reuma-fehérneműnek, mert a testen elektromosan feltől-" tődnek és miközben apró kisülésekkel kitágítják a kis ereket, mintegy letéphetetlen meleg „köpenyt” hoznak létre a test felületén. A műszálas anyagok — állapította meg az előadó — az ember ruhatárának ma már nélkülözhetetlen részei és nyilvánvalóan azok maradnak a jövőben is. Csak éppen nem volt még elég idő arra, hogy mindenki megtanulja a velük való helyes bánásmódot. Éppen ezért javasolta, hogy a kereskedelem a vásárlónak a műszálas textíliák mellé adjon mindjárt megfelelő használati utasítást is, amiből megtanulhatja, milyen módon kerülheti el a pusztán helytelen kezelésből származó kellemetlenségeket. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR pásteleki üzeméhez érettségizett és hosszabb ipari gyakorlattal rendelkező vezető adminisztrátort keres. Jelentkezni önéletrajzzal Békéscsabán, a személyzeti vezetőnél lehet. 92550
