Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-13 / 241. szám

»S3, október 13. 10 Vasárnap SPORTSPORTSPORT értelmi nevelést labdarúgásunk oktatásába Frankót és Gulyást fegyelmileg vonta felelősségre a Békéscsabai Előre elnöksége labdarúgásunk jelen­legi HELYZETÉBEN, de egyéb­ként is van olyan területe a lab­darúgás oktatásának, amely elég­gé elhanyagolt, mert látszólag lé­nyegtelennek tűnő, de éppen a mostani kevésbé eredményes lab­darúgó-időkben a sok probléma közül feltétlenül az egyik, amely- lyel nemcsak érdemes, hanem kell is foglalkoznunk. Jellemző a se­gíteni akarásra, hogy sokan kere­sik a helyes megoldás lehetőségeit, csak nem mindig ott, ahol az okok előidézése vagy éppen a megszün­tetése magát az okozatot is meg­változtatná. Ebből a szempontból igen érde­kes, de nem véletlen Salamon Bé­la legutóbbi cikke, amely az „Ed­ző és rendező” rokonvőnásain és különbségén keresztül próbál rá­világítani a labdarúgás alapjainak helyesebb lerakására és nagytu­dású, tapasztalt edzők bevonásá­val a fiatalok oktatásába, a lab­darúgás ABC-je és az ésszerű já­ték megtanítása céljából. Főleg az utóbbi ragadta meg figyel mem, mert ez az elhanyagolt te­rület, ez függ szorosan össze a na­gyobb tudású, tapasztaltabb edzők intenzívebb alkalmaztatásával a fiatal generáció oktatásánál. Hogy ez mennyire így van, erre mi sem jellemzőbb, mint az a sok köz­mondásos megállapítás, amelyek közül csak egyet idézek: „Amíg erőm volt, eszem volt kevés, most eszem lenne, erőm nincs elég!” Vagy hányszor hallhatjuk egy-egy edző kifakadását a mérkőzések után, amelyen a játékosok egy szezonravaló helyzetet hagytak ki: „Hiába, észt nem adhatok a játékosoknak!” „NOS, BE AKAROM BIZONYÍ­TANI, hogy igenis lehet észt adni a játékosoknak, csak közelebb kell hozni az erő és az ész idejét egymáshoz! Ehhez kellenek az el­méletileg is jól képzett edzők, akik a tapasztalatokat a labdarú­gás elméletével kapcsolják össze, és így a szakmai képzés gyakor­lati része azzal a jelenleg általá­nosan hiányzó résszel is kiegészül, amely nemcsak a „mi”-re ad vá­laszt, hanem — és főleg: a „miért” és a „hogyan”-ra is! És akkor el­jutunk oda, amit például a sakko­zók csinálnak, akiknél már az át­lagot is a sakkozás elméletének megfelelő ismerete jellemzi, nem is beszélve az élsportolókról, akik­ről senki el sem tudja képzelni ezt a hiányosságot. És most felte­szem a kérdést, válaszoljon min­denki önmagának erre: Elmond­ható ez az elméleti képzettség a labdarúgókra is? Legyünk őszin­ték és minden bántó szándék nél­kül mondjuk ki: nem! Enyhíti ennek a megállapításnak az éles­ségét az a tény, hogy nem ők te­hetnek erről! Miért? Eljutottunk oda. hogy ifjúsá­gi labdarúgásunkat tömegesítet- tiik. De mi van a minőséggel? Nos, aki kiváncsi rá, az nézzen jól körül. Mit fog látni? Testileg is nagyon különböző, pedig erről a természetes fejlődés gondoskodik, hát még technikailag milyen kép­zetlen legénykéket, hogy taktiká­ról ne is beszéljünk, mert ez mind a technikai, mind az értel­mi (elméleti) alapokat nélkülözni kénytelen. MI TEHÄT A SÜRGŐS TEN­NIVALÓ? Nem a szövetségi kapi­tányt látni él hasznos tanácsokkal és főleg az elvesztett mérkőzés után, hanem megszívlelni Sala­mon Béla egyáltalán nem kinevet­hető cikkét, ahogyan ezt ő felté­telezi, és hozzáfogni annak a meg­valósításához a magyar labdarúgás gyökeres megváltoztatása érdeké­ben, amint ezt Grosics Gyula is kifejezésre juttatta az élvonallal kapcsolatos problémái közben. Megvalósítható-e, ez a kérdés és hogyan? A válasz: meg kell valósítani, mert: a) ezt kívánja a fiatalok testi és értelmi fejlődése, amely a gyen­gébb testalkat révén szinte kény- szerítőleg megköveteli a kettő együttműködését; b) nincsenek még helytelen be­idegzések, ha vannak is, nem olyan erősek, hogy zavarnák a mozgás kialakításának helyes módját, annyira, mint ahogyan ez a felnőtteknél állandóan tapasz­talható egészen egyszerű esetek­ben is; c) a magyar labdarúgás minősé­gi javításának egyik legfontosabb részletmunkája a helyes alapok lerakásával kapcsolatban ez lenne. Megpróbálok egy hasonlattal élni a sokat emlegetett labdarúgó ABC felhasználásával: el kell jut­nunk oda, hogy alsó fokon az „ABC” középfokon helyes „sza­vak” és egyszerű „mondatok” kép­zése, az élsportolóknál pedig ösz- szetett „mondatok” kialakítása se legyen olyan súlyos probléma, mint jelenleg. És mindezt az út­törők és ifjúságiak intenzívebb értelmi foglalkoztatásával, amely az általános embernevelés és ezen belül a sportolók jellemnevelését is lényegesen megjavítaná. ÉS MOST JÖN A LEGSÚLYO­SABB KÉRDÉS: hogyan? Hiszen nincs olyan sok edzőnk, főleg nagy tapasztalattal is rendelkező, hogy jusson az összes fiataloknak és maradjon ugyanakkor az élvo­nalbelieknek is. Külön nincs. De együtt, igen! Most megint olyan kérdést kell érintenem, amely ed­digi tapasztalataim alapján tény. 1. Mind a fő-, mind a mellékfog­lalkozású edzőket az első csapat részére sajátítják ki a sportkörök, illetve a szakosztályok leginkább, pedig a szerződésben leszögezett óraszám nincs is meg mindig. 2. Az ifjúságiakkal foglalkozó edzők, akár fizetették, akár nem, főleg ha kezdők, feltétlenül igénylik azoknak az első csapatbeli edző­társaiknak az önzetlen segítségét, akik minősítésüknek megfelelő tudással is rendelkeznek és azt hajlandók is fiatalabb munkatár­saiknak közvetlenül átadni, ön­ként kínálkozik tehát a megoldás és ilyen van is már sok sportkör­nél: az edzők munkaközösségének a megalakítása egy sportkörön belül, amely nemcsak az egész évi munkaterv elkészítésénél dolgozik együtt, hanem annak elméleti és gyakorlati megvalósításában is. LEHET, HOGY PILLANAT­NYILAG túlzásnak látszik ez a megállapításom: de, amíg a fiata­lok nem kapnak legalább annyi elméleti, mint gyakorlati kép-zést, labdarúgásunk nélkülözni lesz kénytelen az ésszerűbb megoldá­sokat, minden más technikai és erőnléti feltételek biztosítása mel­lett is. Taktikai megoldásokat, látni, azt elvárni, reménytelen! És bosszankodva nézi az ember a te­levízióban például, hogyan nem veszik észre, hogy Jasin jóval kint áll a kapujából? Majd mikor Ma­chos végre betalál, örül: végre a tapasztalt és eszét is használó „öreg” észrevette a lehetőséget. És mikor olvasom a Népsportban a nyilatkozatát, kiderül, hogy té­vedtem! Nem tudatosan csinálta, hanem véletlenül, a kényszerítő helyzet következtében. Vagy: a jugoszláv csatársor belső hárma­sának körkörös eltolódása egyesek és ezzel az egész védekezés kidol­gozott és közölt taktikájának a csődjét és talán a vereséget is ma­gával hozta. Hát mi az, ha nem a józan gondolkodás hiánya, ebben az esetben? De kérdés, mikor kezdték el az ehhez hasonló fel­adatok végrehajtásának a meg­követelését és milyen elméleti előkészítéssel? Arányban állt-e az erőnléti technikai fejlődés biztosí­tása a feltétlen gondolkodás, sok­szor önálló taktikai képzéssel’ Félő, hogy nem! Ne csodálkoz­zunk tehát azon, ha labdarúgóink nehezebb taktikai elképzelést megoldani nem tudnak, mikor sokszor még élsportolók is elköve­tik azt a hibát, hogy a kapu elő­terében „agyonrúgják” a labdát, mert nagy gólt akarnak rúgni, el­felejtik követni társukat a táma­dásban és így egészen egyszerű, de ugyanakkor nagyszerű helyze­tekről maradnak le, amivel el- dönthetnék az egész mérkőzés, sőt sokszor egy bajnokság sorsát. He­lyette nézik, pedig a technikai és erőnléti feltétel is meglenne’ezek­hez! Milyen jó lenne, ha ilyen­kor csak nagyon keveset gondol­koznának: mit is gyakoroltunk az edzéseken, mivel bocsátott az ed­zőm a pályára? Mert állítom, van erre lehetőség, a magam számta­lan példájából tudom. Nos, ezért derül ritkán mosoly­ra nemcsak Bukovi, hanem a töb­bi edző arca is, mert gondolatban már a következő mérkőzésnél tar­tanak: vajon hogyan fogják a já­tékosok teljesíteni a kapott fel­adatot, amelyet már sokszor gya­koroltak? Abban igaza van Sala­mon Bélának, hogy a mérkőzésen száz meg száz, előre nem látott helyzet adódhat és a játékosokat nem lehet minden eshetőségre felkészíteni. Mindenre nem, de sokra igen! Ezért kell korán el­kezdeni és nemcsak gyakorlatban, hanem elméletileg is, a jó sakko­zókhoz hasonlóan. AZ ÉRTELMI KÉPZÉS NÉL­KÜL a testi képzés nem sokat ér. Ezt sók más sportág elég világo­san bizonyítja. És ez nem is új, csak fel kell újítani annak a régi latin közmondásnak a jegyében, amely így hangzik: „Mens sana in corpore sano”, „Ép testben ép lé­lek”. De ebben az esetben a lélek kifejezést az ész behelyettesítésé­vel pótoljuk, és majd legközelebb a lélekről, lelkesedésről, amely például a jugoszláv—magyar mér­kőzésen egyeseknél mintha hiány­zott volna. Glózik Pál Szeged. Tanárképző főiskola Okány az ötödik Október 11-i pénteki számúinkban közöltük a megyei II. osztályú labda­rúgó-baj nokság eredményeit es tabel­láját. Téves adatközlés miatt az Észa­ki csoport tabellája hibás. A Békés­csabai Közlekedés csapata ugyanis nem győzött, hanem 2:0 arányban ki­kapott Okánytól. így Okány a^ ötödik helyre, a Bcs. Közlekedés pedig a 12. helyre került. Leplezetlen gondokkal küzd az utób­bi időben a Békéscsabai Előre Sport­kör elnöksége, hiszen az NB II-ben szereplő labdarúgó-csapat eléggé mér­sékelten szerepel. Az elnökség tagjai igyekeztek a játékosokkal elbeszélget­ni és rábírni őket arra. hogy lelke­sebben küzdjenek a sportkör színei­ért. Néhány játékos többszöri ígérete ellenére továbbra is rontja a szellemet, sportemberhez nem illő módon él. Ezek közé tartozik Frankó és Gulyás, akik ellen munkahelyükön is kifogás van, s akiket legutóbb is elengedtek a játékos-értekezletre, ok azonban nem jelentek ott meg, Hanem még éjfél után is italoztak. Éppen ezért az el­nökség úgy határozott, hogy a két já­tékost a mai, Debreceni Dózsa elleni A megyei I. osztályú telkébaj nokság tizenhetedik fordulója után a tabella állása nem változott. Továbbra is a Gyulai MEDOSZ csapata vezet, csak­nem húsz ponttal. A tizenhetedik for­dulóban újabb nagyarányú győzelmet ért el Békéscsabán a MAV-Bocskai el­len. A gyulaiak ezen a találkozón az őszi forduló legnagyobb eredményét érték el, s ennek következtében hiába értek el jó eredményt a MÁV teké- zői és nem tudták megakadályozni 8:0-ás győzelmüket. A Békéscsabai Spártákusz is folytatta jó szereplését, ezúttal a még eddig ’ veretlen Batto- nyai MEDOSZ ellen győztek 7:1 arány­ban. A battonyai csapat az utóbbi he­Sporthír Ma délelőtt 10 árakotr a békéscsa­bai téglagyár kultúrtermében a Bé­késcsabai Honvéd NB n-es ökölvívó- csapa/ta és a Békés megyei válogatott ökölvívó mérkőzést rendez. A tv műsora október 13-án, vasárnap 10.00 Foxi-maxi kalandjai. 'Amerikai rajzfilmsorozat, 10.25 Házavatás... Helyszíni közvetítés a IX. kerületi úttörőház megnyitó ünnepségéről. 11.00 Hétmérföldes kamera. Űttörőhíradó. 11.15 Mit tudsz róla? A Tábortűz és a tele­vízió nyári rejtvényversenyénék döntője. 17.10 A Magyar Hirdető műsora. 17.25 Tausz János belke­reskedelmi miniszterrel beszélget munkatársunk, Molifár Margit. 17.45 Te és én Európából. Ketten Svédországból. 18.10 Vasárnapi vers. Vajda János: Tünemények. Előadja: Ascher Oszkár. 18.15 Esti mese. 18.25 A kosárlabda Eu- rópa-bajnokság döntője. Közvetí­tés Wroclawbói. Riporter: Vitray Tamás. 19.50 TV-híradó. 20.05 A Magyar Néphadsereg Művész- együttesének jubileumi díszelő­adása. A műsor második részének közvetítése a Magyar Néphadse­reg központi klubjának színház­terméből. 21.05 Maupassant no­vellái. Az elítélt. Magyarul be­szélő francia film. (14 éven felüli­eknek!) 21.30 Hírek — sporthírek — TV-híradó- (ism.) (MTI) csapatból kihagyja, s hétfőn döntenek atfelől, hogy szerepelhetnek-e továbbra a sportkör színeiben. A csapat összeállítási gondját növeli Farkas Gábor lázas betegsége. A szak­osztály vezetősége elé az elnökség ép­pen ezért a következő javaslatot tet­te a csapatösszeállítást illetően: Krát- ki — vári, Radnal, Szikora — Amb­rus, Rieger — Miklya, Mitykó, Balogh, Nagy, Szita. Helyeseljük az Előre elnökségének ezen lépését, amely minden bizony­nyal a város labdarúgó-szurkolóinak támogatásával is találkozik. Remél­jük, a javasolt csapat játékosai lel­kes játékukkal bizonyítani fogják a fegyelmi felelősségre vonás helyén­valóságát. (Szerk.) tökben gyengébben szerepelt, nem tudja tavaszi jó formáját megismétel­ni. Mezőberény a Gyulai Lendület el­len győzött, míg az Orosházi MÁV a Gyulai Spartakuszt otthonában győz­te. le, A tizenhetedik forduló eredményei: Bcs. Sparfakusz—Battonya 7:1, Mező­berény—Gyulai Lendület 6 a, Gyulai MEDOSZ—Bcs. MÁV 8:0, Bcs. Kötött —Bcs. Pamut 5:3, Orosházi MÁV— Gyulai Spartakusz 7:1, Gyulai Kinizsi —Orosházi Spartakusz 7,5 á>,5, A bajnokság állása: 1. Gyulai MEDOSZ 17 40.231 115,5 2. Bcs. Spart. 17 40.582 97,5 3. Battonya 17 39.886 89,5 4. Mezőberény 17 39.637 82,0 5. Gyulai Lendület 17 40.702 76,5 6. Gyulai Kinizsi 17 39.741 75,5 7. Orosházi Spart. 17 39.121 73,5 8. Bcs. MÁV 17 39.179 61,0 9. Orosházi MÁV 17 34.460 50,0 10. Bcs. Kötött 17 34.726 44,5 11. Gyulai Spart. 17 37.173 27,0 12. Bcs. Pamut 17 36.404 23,0 OKTOBER IS. Békési Bástya: Valahol Európában. Békéscsabai Brigád: A vérdíj. Bé­késcsabai Szabadság: A vérdíj. Békés, csabai Terv: Egy szélhámos vallomá­sai. Gyomai Szabadság: Tücsök. Gyu­lai Erkel: A hetedik esküdt. Gyulai Petőfi: Hogy állunk, fiatalember? Me- zőkovácsházi Vörös Október: A lány és az államügyész. Orosházi Béke: Négy szerzetes. Orosházi Partizán: A hetedik esküdt. Sarkadi Petőfi: Beke­rítve. Szarvasi Táncsics: Udvari bo­lond. Szeghalmi Ady: A púpos. • Figyelem! Figyelem! A békéscsabai Szabadság filmszínház október 24-től előadásait hétköznap 5. 7, vasárnap és ünnepnap 3, 5, 7 órai kezdettel tartja. műsora Október 13-án este fél 8 órakor Kar- doskúton: LEANYVASAR A békéscsabai Gázlerakat értesíti fogyasztóit, hogy 1963. október 14-től reggel 7 órától 15.30-ig tart nyitva. _________________________ 83419 N agyarányú és biztos győzelmek a megyei I. osztályú tekebajnokságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents