Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-11 / 239. szám
1963. október IX. Péntek Aki a gyermeket szereti, szinte nem is öregszik... Szervező körúton Egy-kétórás kirándulásra gonGyermek, nagyon kell szeretni [téged mert végtelen a gyengeséged...” (Vörösmarty) A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben volt dolgom. Oda igyekez- temi mikor megálltam a község bölcsődéje előtt, mert meg kellett állnom. Ki is lett volna képes a gondtalanul csdvitélő gyermeksereg láttán továbbmenni? Köszöntem is nekik egy nagyot, vidámat, s ők bájos óvó nénijükkel — mint később megtudtam, Hajdú Károly- néval — kórusban köszöntek visz- sza. Ezt a szívet melegítő képet vittem magammal, s így történt, hogy dolgom végeztével a tsz-ből egyenesen a bölcsődébe siettem, hogy láthassam ezt a viruló gyermekkertet és írhassak róla. Rövidesen ott ültem az „irodán”, szemben Báli Jánosné vezető gondozónővel, ezzel a mindig derűs asszonykával. Dióhéjban elmondta, hogy a 7000 lakosú Gyulavárinak ez a tiszta, szép bölcsődéje 1961-ben nyílt, 13 gyermekkel. Jelenleg már csaknem kétszer any- nyian vannak. „Korosztály” szerint csecsemőket, tipegőket és kisóvo- dásokat láthattam. Tsz-dolgozók, vasutasok, pedagógusok és sok más szülő kicsinye éli itt világát. Ez szó szerint értendő. A 14 helyiségből álló épületben ugyanis a háromféle évjárat mindegyikének külön rezidenciája van, megfelelő módon berendezve és díszítve. Végtelen kényelem mindenütt; és virág és függönyök, és a falakon a mesevilág festett alakjai. Ennek a kis birodalomnak a polgárkái pedig egytől-egyig vasgyúrók. Nem csoda! A kisóvodá- sok étrendje ittlétemkor: vajaske. nyér, kakaó, májgombócleves, csirkesült, paradicsomszósz, alma- püré, vajas-mézes kifli, alma, őszibarack, szőlő. Tessék ezt szépen napi menürendszerekre osztani, még akkor is, még olvasva is jóllakik tőle az ember, hát akik valóban fogyasztják. A csecsemőké ugyanilyen tápdús étel, csak hát fogak híján mindent folyadékban, pürében kapnak. Az eredmény? Néhány kiragadott név: Szabó Éva 4 hónapos, 4 kg és 90 deka. Széles Ágnes 6 hónapos, 7 kg és Megyénk muzeológusai nemrégiben elkészítették 1964. évi munkatervüket. Ebben első helyen szerepel az a kollektív néprajzi és helytörténeti gyűjtőmunka, melyet a jövő évben Doboz községben végeznek. Doboz az egyetlen Békés megyei Sajátságos centenáriuma lesz október 13-án a magyar újságírásnak, pontosabban az újságírói melléfogásnak, mely száz évvel ezelőtt életre hívta az azóta legendássá vált Leiter Jakabot. E sajtóhíresség sohasem volt élő személy, csupán egy figyelmetlen fordításnak köszönheti létét, s óriási kar_ rierjét. „Szülőatyja”: Ágai Adolf, a múlt század ismert szerkesztője, aki egy francia léghajós-utazás tudósítását magyarra fordítva (inkább ferdítve) Leiter Jakabnak nevezte el Jákob létráját. ... Fel, fel, olyan magasra akarunk szállni, mint Leiter Jakab — olvashatjuk a híressé vált fordítást a Magyar Sajtó című lap 1863. október 13-i számának tárcarovatában. Pedig a léghajó derék utasai az eredeti szöveg szerint olyan magasra akartak emel. kedni, mint „Jakobs Letter”, 50 deka. Nagy Károly 6 és fél hónapos, 9 kiló. És így tovább. Az első esztendőben, a múltból származó előítéletek miatt, csak kevés édesanya, az is visszafelé szíva a levegőt, adta be ide a gyermekét. Ma már boldogan hozzák. Érthető: orvosilag ellenőrzötten, egészségesen, ragyogó tisztán és jóllakottén kapják vissza délután a reggel behozott emberkéket. Azonban nemcsak testkultúra, hanem szellemi is érvényesül a csöppségeknél. A csecsemők, igaz, hogy még csak gügyögnek, gőgi- csélnek, csörgőt ráznak, de a tipe- gősök már belépnek a tevékeny szellemi élet világába. Az óvodában teadélutánok vannak időnként. Közönség: a szülők és az óvó nénik, szakács nénik, takarító nénik meg a szerelő bácsi. Szereplők a Jancsikák, Julikák, Petikék, Pö- tyikék és a többi gyerek. Műsorukban mese, vers, nóta, dalocska, körjáték, bújócska, létramászás és különféle versenyjáték járja, ki- nek-kinek kora, kedve és tudása szerint. Ez egy kicsit már termelőmunka is, éspedig úgy, hogy a teadélutánok bevételéből szőnyegeket és egyéb, a bölcsődét szebbé, otthonosabbá tevő tárgyakat vet- tek. Miközben a vezető óvónővel ebben a kis paradicsomban sétálgatunk, gyakran hallom tőle e kifejezéseket: „tanács”, „községfejlesztési alap”, „szülői összefogás” és hasonlók. Valóban, ez nem is lenne ilyen jó és szép környezet, s talán az óvodai kollektíva sem ennyire idevalóan tevékeny, ha nem állna mindezek mögött Gyulavári község hivatalos és nem hivatalos ereje, szeretete, támogatása. Hogy, hogy nem, távozóban szóba kerül éveink száma. Elcsodálkozom, mikor Báli Jánosnénak, a vezető óvó néninek a korát hallom. Bár én tartanék még csak ott, de annál is fiatalabbnak látszik. — Akj a gyermekeket szereti, szinte nem is öregszik — mondja búcsúra nyújtva kezét. Szeressük hát a gyermekeket, hiszen bennük vagyunk örök fiatalok! ' Huszár Rezső település, amely nem pusztult el a törökvész idején, s így története egészen a honfoglalásig vezethető vissza. A jövő évi gyűjtőmunka eredményeképpen nagy terjedelmű, tudományos igényű monográfiát jelentetnek meg megyénk legöregebb községéről. vagyis olyan csúcsokra akartak feljutni, mint Jákob égig érő létrája. Azóta a lexikonok egyszerűen leiterjakabnak nevezik az újságírói balfogás nagy szülöttét, s a név egybeolvadt az értelemzavaró sajtóhibák fogalmával. Megérdemli tehát, hogy születésének századik évfordulóján — a tanulságok megszívlelésével megemlékezzünk róla. A mezőkovácsházi járási művelődési ház szavalókörének tagjai szép sikereket értek el az elmúlt években a különféle kulturális vetélkedőkön. Most újabb próbatételre, a jövő évi kultudoltam, amikor a színház szervezői meghívtak: menjek velük Kardoskútra, ahol a helyi tsz-ve- zetőkkel fognak találkozni bérletügyben. A várt egy-két órából majdnem tíz lett, mert közben „beugrottunk” Csorvásra meg Tótkomlósra is. A körút mégsem volt unalmas egyetlen pillanatra sem. Amíg az út első állomásához értünk, Pallag Sándomé főszervező elmondta, hogy az idén tovább akarják szélesíteni a tavaly már bevált tsz-szervezési formát: bizonyos számú bérletet a tsz-ek egy tételben vesznek meg, s a bérleteket előadásonként adják oda egy. egy dolgozójuknak. Csorvás Jó hírek várnak bennünket: a Túri András, a Békési Háziipari Kosárfonó Szövetkezet dolgozója a minap fonott bútoraival első díjat nyert a Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV országos — kiállítással egybekötött — kosár- és fonásáru pályázatán. Ez alkalomból felkerestük békési otthonában. Az 55 év körüli mestert műhelyében, pezsgősüvegtartó kosárkák készítése közben találtuk. Innen invitált át minket lakásába. Fonott bútorral berendezett fedett verandán keresztül jutottunk a szintién fonott gamitúrás, szőttes függönnyel díszített hallba, hol hellyel kínált. — Amit eddig láttunk lakása berendezéséből, már az is jó propagandát csinál bútorainak, s indokolja az első helyezést — mondtuk András bácsinak. A falon kézi faragásé, aprólékos művű keretben nagy bajuszú, század eleji katonaruhát viselő fiatalember fényképe. Mellette be rámázott tusrajzok. — Mint látják, nálunk a családban van a kézművesség, a háziipar — mutat a képekre Túri András. Apám, míg élt, egész nap fúrt-faragott. Ezermester volt, nem fogott ki rajta semmi, minden munkát megcsinált, amire csak szükség volt a házban. A saját fényképét is a saját maga faragta keretbe tette. A kézműves hagyományt én a kosárfonó-bú- torfonó mesterségben folytattam, s a fiam is örökölte hajlandóságunkat, bizonyítják azok a rajzok a falon, no meg saját fonású bútorai is. — Régen foglalkozik kosáréi bútorfonással András bácsi? — Tizenkét éves koromtól, amióta beálltam tanoncnak a békési állami kosárfonó szakiskolába. Azóta több mint 40 év elmúlt. — S mióta szerepel bútoraival kiállításokon? Nyert azelőtt is díjat? — A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV kilenc év óta minden esztendőben rendez kosár-, fonásáru pályázatot és kiállítást, s én azon minden évben részt veszek. Az első díjat — melyet most rális szemle bemutatóira készülnek a fiatalok. A versmondás tudománya mellett dr. Harsányi Lászlóné pedagógus beszéd- és mozgástechnikára tanítja a szavaló* kat. I tavalyi 30 bérlet helyett most 50 megvásárlását határozta el. Kíván, csiak a színház előadásaira a községtől 12—20 kilométerre lévő tsz-ek tagjai is. A Petőfiből, az Ady-ból, a Kossuthból vontatóval, motorral, kerékpárral járnak majd be a nézők, ami — főleg téli időben — bizony elég nagy áldozat. A környék útjai amúgy sem túlságosan jók, még a mi „terepjáró” Moszkvicsunk is félig agyonrázza utasait. Tótkomlós Felvesszük a kultúrház igazgatóját, Tejsi elvtársat, vele járjuk a környékbeli és helyi tsz- eket. Lelkes nézője és agitátora a színháznak, az ő érdeme is, hogy a tavalyi évadban Tótkomlóson minden darabot kétszer játszott a színház, telt házak előtt. Ilyen Bébi elnevezésű, négy karosszékből és egy asztalból álló garnitúrámért kaptam — ezúttal már másodízben értem el. — A kagylófotelekből, kisasztalokból álló garnitúrái, mint látom, a modem lakberendezés által kedvelt formákat követik. Bizonyára nem ilyen bútorokat készített 20 évvel ezelőtt... Hogyan tart lépést a divattal, honnan meríti elképzeléseit? — Különböző úton-módon kilesem, milyen formát tervezzek. A kagylófotélt például először egy filmplakáton láttam. A szövetkezetbe jár lakberendezési lap, s azokból is tanulok. Sokat segít a kosár- és fonottáru pályázatok bíráló bizottsága, amely elbíráláskor közli véleményét, kifogásait és tanácsokat ad. Meg aztán az ember valahogy meg is érzi, hogy milyen formák tetszenek ma az embereknek, hogy mit kíván az élet. — Hogyan és mennyi idő alatt készít el egy bútort? — A tervezés a legnehezebb. Ha van valami új elképzelésem, sokáig töprengek a forma megoldásán, a kivitelezés módján. (Sokszor még éjjel is felkel az uram ilyenkor, kimegy a műhelybe és megcsinálja elképzelését, az új bútor kis modelljét, — szól közbe felesége.) Amikor elkészítem az első mintadarabot, azt beadom a szövetkezetbe, ahonnan elküldik a HISZÖV-höz ár- és formajóváhagyás végett. Ha ez megtörtént, s a HISZÖV rendel a bútorból, garnitúrából, akkor kezdődhet a so- rozatkészítés. — Egy anyagi vonatkozású kérdés: egy karosszéket például mennyi idő alatt fon meg és mennyit keres rajta? — Egy fotel 150 forintot fizet. Tizenhat-tizennyolc órai munkám van vele. — Milyen bútorokat készített már életében? — Karosszékeket, fonott ládákat, asztalokat, vasszerkezettel kombinált bútorokat stb. Még szekrényt is csináltam. Mindenre alkalmas az én nyersanyagom, a fűzfavessző. A belőle készült bútor szép, olcsó és akár 20—30 évig is eltart. Nem zavarjuk tovább Túri András bácsit, ki visszamegy munkájához és újból dolgozni kezd. Műhelyéből az ország minden részébe — népművészeti boltokba, bútorüzletekbe —, de még külföldre is kerül a szép, modern forrná jú, olcsó fonott bútorokból. Padányi Anna eredménnyel a megye egyetlen más városa, községe sem büszkélkedhetett, pedig itt a lakosság száma a tízezret sem éri el. Valószínűleg ebben az évben is ugyanekkora lesz az igény, hiszen a Viharsarok és a Haladás együt. tesen csaknem egy teljes házat vett már meg. Az elnök, a főkönyvelő, a párttitkár a legtöbb tsz-nél külön bérletet is vált. A családjának is. Nemcsak azért, hogy „példát mutasson”, hanem őszinte érdeklődésből. Komlóson is bebizonyosodott ez és utunk végállomásán, Kardos- kúton is. Kardoskút Régen láttam olyan lényegretö- rő, konstruktív és a mellébeszéléseket így „nélkülöző” értekezletet, mint az itteni megbeszélés volt. A kultúrház vezetőin kívül ott volt a tanácstitkár, a tsz-ekből pedig vagy az elnök, vagy a főkönyvelő (a Kossuthból pedig mindkettő). Teljes volt az egyetértés abban a kérdésben, hogy összesen 150 kollektív bérletet kötnek le. így jut esetenkénti vásárlásra is. (Hogy aztán a tervezett 150-ből 170-nél is több lett, annak csak örülni lehet.) Élénk vita alakult ki azonban akkor, amikor a helyek elosztására került sor. Keresztben vagy hosszában parcellázzák-e fel a termet az igénylők között? — Úgy osztjuk most a színházjegyet, minit a földet annak idején — mondja Susán Géza, a kultúrház igazgatója. És az arcokon megjelenik a visszaemlékezés jóleső kifejezése. Érthetően, mindenki a legjobb helyeket akarja választani. Lőrinc János bácsi segít megoldani a nehézséget: — Játszón a színész jól, akkor mindegy, hogy honnan nézi az ember az előadást. Tetszeni fog az még a kakasülőről is. És megoldják ezt a problémát is. Aztán két kérés a színházhoz: kezdjenek néhány előadást korábban, hogy az Orosházán lakók még elérjék a vonatot; a színházi busz pedig előadás után vigye haza a Pusztaközpontból bejárókat. — Mindkét kérést teljesíteni fogjuk — ígéri a színház képviselője, aztán a viszontlátásnak tényleg őszinte reményében búcsúzunk... Közben késő délután lett. Indulunk. Hazafelé a szervező jóleső fáradtsággal számolja: — A mai nap jól sikerült. Az orosházi járásban 230 új bérletet váltottak. (—d—) Házassági mérleg az Egyesült Államokban Az amerikai statisztikusok máris felállították az 1963-as év házassági mérlegét: 1 600 900 házasságra 400 000 válás esik. Más szóval, négy házasság közül egy nem bizonyul tartósnak. Országos Söripari Vállalat azon- nalra felvesz malátagyár! munkára férti betanított és segédmunkásokat állandó munkára vagy májusig szerződéssel. Munkásszállás van. Természetbeni juttatás napi 2 liter I sör. Jelentkezni lehet, Bp. X., Mag- lódi út 17. Munkaerőgazdálkodás. 2418 Monográfia készül megyénk legöregebb településéről Leiter Jakab százéves Beszéd- és mozgástechnikát tanulnak a mezőkovácsházi szavalok Vörös Október Tsz közgyűlése a Negyven éve a mesterségben
