Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-06 / 235. szám

KÖRŐS TÁJ KULTURÁLIS melléklet A „Körös Népe” legújabb számáról Az utóbbi időben or. ” szAgszerte igen sok szó esik a helytörténeti ku­tatómunkáról és az ezzel szorosan összefüggő publi­kációs nehézségekről. Van ugyan néhány, többé-kevés- bé helyismereti-helytörté­neti jellegű folyóirat az or­szágban, azonban olyan nagy múltú és élénk tudo­mányos életű városok is, mint például Debrecen vagy Szeged, még mindig nélkü­lözik az ilyen kiadványo­kat. Békés megye fokozot­tan büszke lehet arra, hogy a helyi állami és pártszer­vek minden segítséget meg­adnak a Viharsarok múlt­jának feltárása érdekében. Ezt az értékes segítséget jelzik a mór megjelent nagy értékű monográfiák, a korszerű múzeumi kiadvá­nyok és erről tanúskodik az ebben az évben már má­sodszor is megjelent Kőrös Népe című történelmi és néprajzi szemle is. ‘ Nem könnyű a recenzens feladata, aki az adott szűk keretek között akarja is­mertetni e kötet igen jelen­tős, egyes esetekben ko­moly problémákat felvető tanulmányait. A szemle első oldalain " DanM Imre köszönti az alkalomhoz méltó for­mában a 75 éves Banner János professzort, aki pél­damutató és felbecsülhetet­len munkát végzett a Dél- Alföld régészeti feltárásá­ban. Eperjessy Kálmán: Békés megye az első katonai fel­vétel (1782—1785) országle­írásaiban című munkájában rendkívül becses adatokat tár a szűkebb pátriájának múltja iránt érdeklődő ol­vasóközönség elé. A bécsi Kriegsarchiv-ban őrzött ka­tonai térképezés és az ezt kiegészítő országleírások feltárása a szerző érdeme, aki a közölt Békés megyei adatokkal eddig kevéssé is­mert történetföldrajzi for­rásokra hívta fel a kutatók figyelmét Horváth Róbert: Tessedik a társadalomtudós című ta­nulmányában az egyetemes ■nüveltségű tudós férfiú köz- gazdasági, statisztikai és szociológiai nézeteit és mun­kásságát tárja az olvasó elé „kifejezetten az első meg­közelítés jellegével”. A szerző eddigi tudománytör­téneti munkásságára is tá­maszkodva, igen alapos ku­tatások alapján mutatja be Tessedik társadalomtudo­mányi nézeteit, kimutat­ván, hogy milyen kapcsos latban állottak azok a ko­rabeli európai tudományos élet kiválóságainak: Som- menfels-nek, Süssmtlch-nek és a debreceni kollégium tudós professzorának, Hat­vani Istvánnak a munkás­ságával. Sápi Vilmos: Az arató­munkások társadalmi és jogviszonyai Békés megyé­ben a századforduló körül című közleménye jól vág a Körös Népe profiljába, amely egyik legfontosabb feladatának éppen a vihar­sarki agrárproletárok félév­százados harcának feltárá­sát tekinti. E szám több írása azonban azt a céltu­datos, igen helyes szerkesz­tői koncepciót is tükrözi, hogy a szemle a szűkebb értelemben vett köz, és helytörténeten túlmenően nagy figyelmet kíván szen­telni a megye művelődés­éi irodalomtörténeti hagyo­mányainak Is. Tibori János: Fejezetek a békéscsabai Aurora zenei, irodalmi és képzőművésze­ti kör történetéből című dol­gozatában a felszabadulás előtti alföldi kisváros foj­togató szellemi sivárságából szabadulni akaró értelmi­ségi rétegek — az úgyneve­zett: „kultúremberek” (96. o.) — lelkes közreműködé­sével megalakult és fenn­tartott, 40 éves működése alatt igen jelentős sikereket elért egyesület történetét tárja az olvasó elé. A szer­ző dokumentálja módszerrel dolgozik: teljes terjedel­mükben idézi az egykorú műsorok szövegeit, vala­mint a lapok közleményeit és kritikáit is. E módszer feltétlen méltányolandó, azonban túlhajtása esetleg több veszéllyel járhat. Pél­dául : előadásról előadásra megismerjük a szereplőkés a közreműködők teljes név. sorát, nem is kell fellapoz­ni a Békés megyei Közlöny vaskos köteteit sem, ha Gyöngyösi János dr. Heli­kon ünnepére című, megle­hetősen dagályos ódáját meg akarjuk ismerni, azon­ban az Auróra kör tényle­ges társadalmi szerepéről már jóval kevesebbet tu­dunk meg. Ezzel lényegé­ben adós maradt a szerző, éppen ezért hat meglepően rövid értékelése, amely sze­rint „az Aurora kör jól töl­tötte be hivatását, és ala­pokat adott szocialista kul­túránk épületéhez”. Az Ok­mánytárban közölt, eddig ismeretlen Bartók- és Ko- dály-levelek a szerző ala­pos kutatómunkáját dicsé­rik. Mind a témaválasztás, mind a feldolgozás és a forrásközlés szempontjából elismeréssel szólhatunk Vi- rágh Ferenc: A repülőköz­lekedés Békés megyei úttö­rői című munkájáról, amely a magyar repülés hőskorá­nak, az ötven évvel ezelőtti bátor „aviatikusoknak” az •emlékeit idézi, akik között ott találhatjuk Szamuely Ti­bor pilótáját, a gyulai szü­letésű Dobos Imrét is. C szám kétségtelenül " egyik legjelentősebb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó írása a Tevan Andor kiadói munkássága című tanulmány, amely Szíj Rezső szakavatott tolla alól került ki. A szerző me­leg szavakkal emlékezik a híres békéscsabai kiadó üz- leíi szempontok fölé emel­kedő, nemes irodalomtörté­neti értékű szerepéről. Ez a becses tanulmány részünk­ről is több szót érdemelne, ehelyett azonban álljanak itt azok a nevek, amelyek méltóan fémjelzik Tevan munkásságát: Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Somlyó Zoltán, a külföldiek közül a két Mann-testvér, Anatole France, hogy csak a legna­gyobbakat említsük. A Körös Népe Békés me­gyei Okmánytár című ro­vatában a korábbi számok­ban kialakított gyakorlat­nak megfelelően Maday Pál szerkesztő az 1848 őszi me- zőberényi zendülés 18 do­kumentumát első ízben bo­csátja a nyilvánosság elé. a Körös Népe IV. szá- " ma a gyomai Kner- nyomda hagyományainak megfelelően szép és ízléses kiadásban jelent meg, igy mind tartalmilag, mind for­mailag méltán veszi fel a versenyt a hasonló rendel­tetésű kiadványokkal. E ki­adványsorozat eddig is jól szolgálta a szocialista kultú­ra terjesztésének ügyét, hisszük, hogy olvasói to­vábbra is örömmel forgat­ják újabb köteteit. Ehhez azonban az szükséges, hogy rendszeresen jelenjék meg. S végül még egy megjegy­zés: a Körös Népe bár he­lyi kiadvány, ez azonban nem indokolhatja azt, hogy a megye határain kívülre csak elvétve kerül egy-egy száma. A Körös Népe ed­dig megjelent számai azt bi­zonyítják, hogy tartalma or­szágos érdeklődésre tarthat számot. Ruszoly József Á békéscsabai múzeum története és gyűjteményei Mint korábban említettük, a Múzeum-Egyesület gyűjtemé­nye a Rudolf-főglmnáziumban kapott helyet: egy első emeleti termet. Ahogy azonban a gyűj­temény gyarapodott, túlnőtt az adott lehetőségeken, és előbb a gimnázium további négy ter­mét foglalta el, majd egy újabb termet kellett bérelni a Békés­csabai Takarékpénztár Egyesü­let épületében. Ez a nagyléptű haladás napirendre tűzte egy múzeum céljaira építendő „pa­lota” létrehozását, annál is in­kább, mer* * hiszen a gimnázi­um is fejlődött és egyre nehe­zebben nélkülözte a kölcsön adott termeket. Az új múzeumépület elké­szültéig azonban igen rögű6 utat kellett bejárni a Múzeum- Egyesület vezetőségének, mely­nek tagjai már működésük el­ső éveiben megtették az első lépéseket arra, hogy állandó otthont létesítsenek a múzeum céljaira. Az Egyesület — védnöke se­gítségével — nagyszabású ter­vet dolgozott ki egy olyan ha­talmas kultúrpalota építésére, mely elfoglalta volna a Kos­suth tér egy egész oldalát, ma­gában egyesítette volna a mú­zeumon kívül a színházat, és a város összes többi társadalmi egyesületét. Anyagi okok miatt azonban ez a szép terv nem va­lósulhatott meg. A különféle épület- és telek- vásárlási lehetőségek közül a város képviselőtestülete azt a megoldást választotta az Egye­sület javaslatára, hogy a város megvásárolta a telket a múze­um felépítéséhez, viszont a Mú­zeum-Egyesület a város tulaj­donába bocsátotta az egész meglévő gyűjteményt. A váro­son belül így ed is lett volna Intézve az ügy. A múzeum megépítéséhez azonban több magasabb szerv erkölcsi és anyagi támogatására volt még szükség. A sok-sok kérvény az államsegély ügyében, küldött­II. A múzeum épülete 1. rés* ségek a miniszter urakhoz, nem utolsósorban pedig a város lel­kesedése azt eredményezte 1907- re, hogy hozzá lehetett fogni a tervek átvizsgálásához, fel le­hetett készülni az építkezéshez. A múzeum épületének tervét Achim Gusztáv főmérnök ké­szítette el, Wagner József épí­tész bevonásával. A terv meg­vitatása elég hosszú időt igé­nyelt, mert közben több gondo­lat is felvetődött a tervek mó­dosítására, míg végre 1909 ta­vaszán elfogadták a terveket a műszaki leírásokkal és az elő­méretezett költségvetéssel. A tervek elfogadása azonban még nem Jelentette azt, hogy annak valóra váltása Is meg­kezdődhet. A bürokrácia is­mert útvesztőjében nagyon so­káig tartott még a tervek jó­váhagyása, visszaszármaztatása, hasonlóképpen hosszú Időt vett Igénybe az építkezéshez szük­séges kölcsönök biztosítása. E kényszerű körülmények miatt a vezetőség csupán abban az ügyben intézkedhetett, hogy JCéfiek a Fogarasi-havasokból A himlőoltással kapcsain, tos akadályok, leküzdése után, késve bár, de csak üt vagyok Fogarason, a Déli- Kárpátoknak ebben a meg­hitt zugában. Kitartóan hull azonban a szeptemberi eső, ami nem nagyon kedvez tervezett havasi túráimnak, ezért egyelőre — az idő­járás alakulására várva — a múlt emlékeinél időzöm. A fogarasi református templom cintermében hosz- szan eltűnődöm Árva Beth­len Kata síremlékénél, ame. lyet különös módon megkí­mélt két évszázad vihara. Azután az egykori Apafi- várat körülvevő vizesárok taván csónakázok és közben figyelem a havasoknak a vá­ros háztetői között fel-fel- villanó, lenyűgöző képét. * Másnap reggel ragyogó napsütés. Gyors bevásárlás. Ütitársammal, Kálmánká- val, egy most érettségizett diákkal, a „Diploma de maturitate” boldog tulaj­donosával ebéd után in­dulunk az autóbuszmegálló­hoz, amikor megtudjuk, hogy „kiesett" a járat, ami Simbata de Sus-ra (Felsö- Szombatfalva) szállított vol­na bennünket, Gyors „át­Wagner József építészt megbíz­ta az árlejtésre vonatkozó ja­vaslat elkészítésével. Tekintve, hogy az ügyek teljes elintézése csak 1910 szeptemberére volt várható, eddig az időpontig várni kellett a javaslat előter­jesztésére is. A vezetőség az­után szeptemberben a Vállalko­zók Lapjában, a Békés megyei Közlönyben és a Békés megyei Függetlenségben közzétette az árlejtési hirdetményt. A vállal­kozók jelentkezésére kitűzött időpont október 6. volt. Erre az időre összesen 24 ajánlat ér­kezett be. Achim Gusztáv és Wagner József okt. &-án tett Jelentést a választmányi gyűlé­sen a beérkezett ajánlatokról. Az Igazgató-választmány hatá­rozatait és javaslatait a köz­gyűlés elé kellett terjeszteni, é=> annak jóváhagyását kellett, kér­ni. A közgyűlés megtárgyalta és Jóváhagyta a vezetőség dönté­seit, és határozata alapján ok­tóber 12-én lezárult az előkészí­tés munkája, megkezdődött a tervek valóra váltása. Koszta Rozália lengyelországi útirajzaiból mmm m* ■- ** |Vf S ti'." t ' ' 1 t. ' j * '' - *: üü Városrészlet nyergelés" vonatra. Taxi­val rohanás a vasútra, fél­óra utazás után Simbata de Jos-on (Alsó-Szombatfalva) sikerül autót kapnunk és nemsokára magunk mögött hagyjuk Fels Ő-Szombatfal- vát is Az útmenti legelőkön az itteni kollektiv gazdaság né­pes bivalycsordái, juhnyá- jai. Ez az állatállomány ta­vasztól szeptember közepé­ig a havasi legelőkön van, amikor itt leesik az első hó és az állatok lekerülnek a havasról téli szálláshelyük­re. Az emelkedő térszín hát­terében mind pompásabban bontakozik ki a Fogarasi- havasak nagyszerű panorá­mája. A hirtelen felszök­kenő előhegyek fölé emel­kedő, hócsíktól szikrázó szurdokok, meredélyek, fö­léjük kapaszkodó szikla- szálak, az egymásra torló­dó erdős hegyhátak szinte nyomasztó hatást kiváltó tömkelegé, középpontjában a hegység gerincvonalában trónoló Fereastra Maré (2188 méter), havasi túránk célja • A lenyugodni készülő nap szinte vízszintes sugarak­kal süt végig a szombatfal­vi völgy bejárata felett emelkedő kis fennsíkon, ahol a Manastire brinco- veanu bizánci stílusú épüle­tei szinte operettdíszletként hatnak ebben a valószínűt­len megvilágításban. A kolostor kapujában hengeralakú, magas, fekete *süveget viselő, szakállas szerzetes végzi monoton sé­táját, a templom előtt egy másik kalugyer kalapács­osai deszkalapot verve hív­ja a híveket esti ájtatosság- ra. Benn a templom alig 12—15 négyzetméter alap- területű hajójának gyer­tyafénnyel is dúsított ho­mályában négy kalugyer végzi a görög ritusú mi­sét. Tíz szerzetes él itt szigorú középkori regulák szerint, * A Fogarasi-havasok leg- vadregényesebb völgyén, a Valea Simbetén kapaszko­dunk felfelé, sűrű lomber­dőben. öt órai gyalogtúra áll előttünk. A jelzéssel el­látott turistaút hol a Szom- batfalvi-patak partján ha­lad, hol azt áthidalva emel­kedik egyre magasabbra, hogy az alant szikláról- sziklára zuhogó hegyipatak vizének dübörgésével fesse alá a táj hangulatát. Bizarr mozgású szamár­karaván jön velünk szem­ben a szombatfalvi mene­dékház irányából. A hajtó előtt szabadon engedve A fogarasi vár,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents