Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-31 / 256. szám
1903. október 31. 3 Csütörtök Ötvenkilenc tsz-munkacsapat, 2226 egyéni versenyző a baromfitenyésztési mozgalomban A nő tan ácsok, a termelőszövetkezeti nőbizottságok a Magyar Nők Országos Tanácsának felhívására az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is bekapcsolódtak a baromfitenyésztési versenybe. Megyénk asszonyai és lányai megértették ennek jelentőségét és már a nőtanácsok által szervezett gyűléseken sokan jelentették be a versenyhez való csatlakozásukat. Lapunkban annak idején beszámoltunk ezekről a gyűlésekről és az itt elhangzott vállalásokról. Azóta szép eredmények születtek megyénk termelőszövetkezeteiben és a háztáji gazdaságokban is. Ezekről az eredményekről és a versenymozgalom jelenlegi állásáról beszélgettünk Boros Gábor- névál, a nőtanács megyei titkárával. A megyei nőtanács a napokban tárgyalt a mezőgazdasági munkaversenyről, s ezen belül a baromfitenyésztési akcióban részt vevő asszonyok és lányok versenyéről — mondotta Boros elvtársnő. — Év elején az asszonyok érdeklődését sikerült felkelteni ismét a baromfitenyésztés iránt. A nőta- nácscfc aktívái sok helyen házról házra jártak és beszélgettek az asszonyokkal, ismertették a mozgalom jelentőségét és szervezték a versenyre kelő résztvevőket. Megyénk termelőszövetkezeteiben jelenleg összesen 59 baromfitenyésztési munkacsapat és 2226 egyéni versenyző vesz részt a baromfitenyésztési akció során indított munkaversenyben. A tsz-baromfigondozók munkájában az idén jelentős fejlődés tapasztalható. Különösen nagy gondot fordítottak a baromfijak takarmányozására, ápolására, s így a legtöbb helyen sikerűit az el- hullási százalékot csökkenteni. A baromfigondozók nagy része az elmúlt évben szakmai tanfo/ Közületek munkaerőigénye A 44. sz. Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munkahelyekre tsz-tagokat szerződéssel, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. A vállalat a dolgozó kívánságára szerződést köt. Szállást, napi kétszeri étkezést, családfenntartóknak kü- lönélési díjat biztosítunk. Munkaruha, tanácsigazolás, tsz-tagoknak a tsz- vezetőségtől igazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest; V., Kossuth Lapos tér 13—15. 1367(5 As Országos Sertéshizlaló Vállalat 1. számú telepe (Békéscsaba, Kétegyházi út) felvételre keres vizsgázott stabil kazánfűtőt. 8338« Országos Söripari Vállalat azonnal felvesz malátagyári munkára férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára vagy májusig szerződéssel. Munkásszállás /an. Jelentkezni lehet: Budaiest X., Maglódi út 17. Munkaerőgazdálkodás 2878 lyamokon vett részt, s így nagyobb hozzáértéssel végzi munkáját. Az idén a gyulai járásban például 40 gondozó szerezte meg a szakmunkás-képesítést. Sokat jelentett a mozgalom eiőbbréviidében az is, hogy a munkacsapatvezetők részére ankétokat szerveztünk, s ezeken igen értékes tapasztalatokat szereztek a baromfitenyésztésben dolgozók. A gyulai Aranykalász Termelőszövetkezet asszonyai arról adtak számot, hogy gondos munkával a viszonylag korszerűtlen férőhelyen is jó eredményeket lehet elérni. Tervüket túlteljesítették és az elhullást százalékot 2,7-re csökkentették. A körösladányi Dózsa Tsz baromfigondozói erre az évre 70 000 csirke felnevelését vállalták és 106 ezret neveltek fel. Az elhul- lási százalék itt is alatta van a háromnak. A mozgalom és a munkaverseny elősegítésére ismét ankétokat és tapasztalatcseréket szervezünk a járásokban. Eddig a gyomai, a szeghalmi és az orosházi járásban került sor erre, s az ankéton ismertettük a verseny eddigi állását, a további feladatokat. A baromfitenyésztési versenyben részt vevő asszonyok munkáját ez év végén külön versenybizottság értékeli — fejezte be tájékoztatását Boros Gábomé. K. J. ____________ A rizstáblák szélén ütemesen dohognak a motorok, s a dob nyög egyet, amikor nagyobb kéve kerül elé. Zizeg a szalma, elevátor viszi a kazal tetejére, s a zsákokba ömlik a rizs. Csépelnek. Itt találjuk az elnököt, mert az irodán hiába kerestük. Ott csak szálló-vendég — mint mondja —, különösen most. A rizs cséplése különben is nagyon érdekli. Ott bábáskodott, amikor megszületett a terv: Gödény laposon pedig rizst termelünk. Gödénylapos fizet Itt — ahol most hatalmas rizstáblák terülnek el, ahonnan a vizet már régen lecsapolták, csak itt-ott süpped még a talaj, s hordják az érett kalászé kévéket — tavaly még búza termett. Termett-e? Nem. Csak kínlódott szegény a kemény, szikes talajban. Az aratás is kín-keserv volt a tagoknak. Nem azért, mert nehezebb lett volna a munka, hanem mert az embert olyan gondolat foglalkoztatja, hogy kár a fáradságért, nem jár érte fizetség, akkor bizony kétszeres annak a terhe. A békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai fjedig ezt érezték éveken át, mikor aratták az itt elvetett búzát, mely holdanként mindössze két mázsát adott. , Gödénylapos most fizet. Mégpedig nem is akárhogy. Nagy József tsz-elnök pedig naponta többször is kijön és alig várja, hogy összegezzék az eredményt. Az eddigi hozzávetőleges számítások szerint holdanként 28—30 mázsa termést takarítanak be, s hogy ez mit jelent, azt csak azok tudják, aikik éveken át küszködtek azért, hogy valamit kicsikarjanak ebből a földből. Sokszor hiábavaló volt a küzdelem, s az Elkészült a téglaipar fejlesztésének húszéves terve Százhetven mázsa holdanként átlagtermés cukorrépából A gádorosi Petőfi Tsz-ben Vida János és Lukácsik Ipaté növény- termesztő brigádja a vasárnapokat is kihasználva dolgozik, hogy mielőbb befejezze a cukorrépaszedést. Bíró János, a tsz és Jako- bovics István, a Nagyszénás! Gépállomás traktorosa a répa kiszántásával könnyíti meg a még néhány napig tartó munkát. A holdankénti átlagtermés eléri a 170 mázsát, ami 15 mázsával több a tervezettnél. Nagy gondot okoz a szállítás, mert csak a tsz járművei állnak rendelkezésre. Arra törekednek azonban, hogy éjjel-nappali munkával eredményesen oldiák meg ezt a feladatot is. Érdekes megemlíteni még, hogy a tsz egyik 50 holdas tábláján az átlagtermés meghaladta a 300 mázsát. Ezt az eredményt jó talajelőkészítéssel és megfelelő meny- nyiségű trágya, valamint műtrágya alkalmazásával érték el. 87 vadkacsát lőttek az első napon Biharugrán az olasz vadászok A biharugrai „vadvízországba'’ évről évre több külföldi vadász érkezik. Hétfőn olyan négy olasz vadászt fogadtak, aki először jár ezen a tájon. A természeti szépségekben és vadban gazdag vidéket hamar megszerették, jól érezték magukat s már az első napon 87 vadkacsát ejtettek. Az olasz vadászok hét végéig maradnak Biharú grán. A Tégla- és Cserépipari Tröszt most készítette el húszéves tervét. Így 1980-ig évi 1817 millióról 2440 millióra kell növelni a téglatermelést, hogy az országban ne legyen hiány ebből a fontos építőanyagból. A fejlesztés időszakában áttérnek a vékony falú, de erős, üreges tégla tömeges gyártására, s a termékeknek mindössze 38,5 százaléka marad tömör gyártmány. Az országban nem kaphat mindegyik új lakótelep kohóhabsalakból készített falelemet, mert nagy távolságra már gazdaságtalan a szállítás. Ezért a köhóhabsalak blokkgyártó telepek körzetén kívüli lakótelepek korszerű anyagellátásáról a téglaipar gondoskodik. Üreges téglából készítenek blokkot, valamint fal- és födémpanelt. Eddig négy téglagyár tért át a falelemek termelésére, s az ötödik is hamarosan megkezdi a munkát Szombathelyen. Ezek évente 2500 lakáshoz elegendő falelemei szálAz idén 350 holdon öntözték a kukoricát a békésszentandrási Rá. kóczi Termelőszövetkezetben. A vártnál nagyobb eredmény lett, s átlagosan 30 mázsás holdankénti termést adott az öntözött kukorica, de van olyan tábla is, ahol lítanak az építkezésekre, de 1970- ben már 6000 új otthon, 1980-ban pedig több mint 14 000 lakás korszerű építőelemét készítik el a gyárakban üreges téglából. Az iparág gyártási módszereit a világszínvonalra emelik a fejlesztés időszakában. Távvezérléssel irányított automata-berendezésekkel cserélik ki a régi gépeket. Megváltoztatják az agyagmasszából préselt nyers termékek szárítási módszerét is. Nem a szabadtéri tárolóhelyeken, hanem a téglaégető kemence hulladékmelegével fűtött szárító alagútban párologtatják el a vizet a nedves agyngáruból. Ez lesz a legjelentősebb változás, mert a szárítás megoldása miatt nem kell attól tartani, hogy télen széjjelfagy a kiformázott nyers tégla. így a> távlati terv végére az iparág már függetlenítheti magát az időjárástól és megszüntetheti a téglatermelés idényjellegét. (MTI) 50 mázsát takarítottak be egy holdról. A tavalyi eredményhez képest ez kiemelkedő, ugyanis 1962-ben egy holdon, májusi morzsol tban átszámítva, csak, 9 mázsa termett. Jól fizet a kukorica emberek belefáradtak. És milyen rossz tanácsadó a kedvetlenség, az elégedetlenség... Megújhodás Nagy József nem szívesen emlékezik vissza az első közgyűlésre. Már csordultig volt a pohár, mikor idekerült. Lehetett is. hiszen 1961-ben 12 forint, jutott egy munkaegységre. Az elnök idegenből jött, a távoli Dunántúlról. — Mit várhatunk tőle?... — gon. dolták a tagok, s az első közgyűlésen igen fagyos volt a hangulat. Először szóhoz sem akarták engedni, s ő aztán nem is beszélt sokat. — A szövetkezet minden évben mérleghiányos volt — idézi az elmúlt éveket az elnök, s a csendes beszélgetést a cséplőgépek zúgása kíséri, mintegy zenei aláfestésként a kialakuló képhez. A megújhodó élet kísérőzenéje ez, hiszen a tsz most kezd igazán életre kelni. — Először az emberekkel kellett megértetni és elfogadtatni azt, ami jó — folytatja az elnök. — Nagyon nehéz volt. Nem akartak dolgozni. Külön-külön mentünk el mindegyikhez, még a távoli tanyákra is. Csak lassan, nagyon lassan sikerült rábírni őket: kezdjük együtt. Tavaly még 490 ezer forint mérleghiánnyal zártunk. A búza holdanként 5.6 mázsát fizetett. Az idén 1 700 000 forint állami dotációval kezdtük az évet, így sikerült 5 forint munkaegység-előleget is adni. A búza pedig már 13 mázsával fizetett holdanként, a tavaszi árpa meg 18 mázsát adott. Hogy hogyan sikerült ezt elérni? Nem volt benne semmi ördöngösség. Csak meg kellett értetni a traktorosokkal: előírásos mélységben szántsanak, a tagokkal, hogy a vetőmagot ne spórolják el és a szükséges műtrágyát is szórják ki. Megértették. A traktorosok már a télen, hóban, fagyban vállalták a fejtrágyázást is. Egyszóval: betartottuk az agrotechnikai előírásokat, így termett 13 mázsa egy holdon. ott, ahol eddig hat mázsánál nagyobb termést még soha nem értek el. Az emberek egy ideig tamáskod tak, később — amikor látták, így talán jutunk valamire — jelentkeztek munkára. A gödényla- posi 228 holdas rizstáblát már együttesen alakítottuk ki. Az ag- ronómusok, a növénytermesztési brigádvezetők, a tagok és jómagam is, építettük a gátakat, csatornákat. Az „elnök úr" Most már nagyobb a bizalom, s ez érthető. A tagok látják mivé fejlődik a tsz, mert az eredmény már önmagáért beszél. — Elnök úr, már kidöglenek a lovak, nem győzzük a szállítást. Mit csináljunk? — állít Nagy József elé az egyik fogatos. A megszólítás kissé furcsán hat, s az elnök észreveszi. — Már mondtam neki sokszor, ne szólítson így, de azt kérte, ne sértsem meg azzal, hogy eltiltom ettől. Ö így akarja a tiszteletet megadni. A tsz-nek 147 idős, 70 év körüli tagja van, s a nyugdíjkorhatárt is sokan elérték már a 340 fős létszámból. Az előbbi fogatos sem fiatal már, s az idős emberek így szokták meg a tiszteletadást. Nem lehet tőlük rossz néven venni. Az idegenből jött ember tehát már „elnök úr” lett. Bíznak benne és a köréje csoportosuló fiatal szakember-gárdában. Látják, van iövője a tsz-nek. Anyagi érdekeltség Az állattenyésztésnél bevezették a premizálást. A tehenészek minden kifejt egy liter tej után 20 fillér prémiumot kapnak. Ez havi 4—500 forint többletjövedelmet jelent. A szarvasmarha-hizlalásnál egy kilogramm gyarapodás után egy forint jár a gondozónak és így tovább. A tagok érdekeltek abban, hogy dolgozzanak, méíS)e4íg jól. Az asszonyokat sikerült meggyőzni. hogy vállalják a baromfinevelést. Vállalták. A tsz most a betervezett 80 mázsa baromfihús helyett év végére 700—750 mázsát ad le. Az egy tagnak jutó évi jövedelem így az idén meghaladja a 10 ezer forintot. Ez még nem sok, de már lényegesen több az előző évekénél s a gazdaság pénzügyileg egyenesbe jutott. Az állami dotációnak csak a felét használták el. A jó terméseredmények, az állgttenyésztésben elért sikerek, a tervezettnél 3 millió forinttal több jövedelmet jelentenek a tsz-nek. Az új gazdasági évet így már kétmillió forint tartalékalappal kezdhetik, ez biztosíték arra, hogy jövőre még több lesz a szövetkezet, a tagság jövedelme. Természetesen mindez nem egy ember munkájának eredménye. Az elnök helyes vezetési módszere, a fiatal szakemberek tudása, a pártszervezet tagjainak hozzáállása és a tagság munkaszeretete együttesen alakítja ki az új életet a békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezetben. Kasnyik Judit
