Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-26 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI Ara 50 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Pártiroda: a határ I Aki mindenkit ismer | Tisztítástól a fürdésig | Szombat—vasárnapi sportműsor | Száraz idő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG lÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kál­lai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjak Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és postaügyi mi­niszter szólalt fel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áru­szállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szük­ségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállításokra Elmondotta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösé­re, a távolsági autóbuszok for­galma pedig húszszorosára emel­kedett 1957-hez képest. 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedés­ben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokoza­tosan javítják az utazás kényel­mét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utasellátás színvona­lát. Körülbelül háromszáz lakott helyiség kivételével az ország va­lamennyi városát és községét be­kapcsolták a közlekedési hálózat­ba. Az illetékesek mindent elkö­vetnek, hogy minél rövidebb időn belül valamennyi helység — el­sősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az or­szágos közlekedési hálózatba. A személyszállításból mind na­gyobb terhet vállal magára a köz­úti közlekedés, növekszik a tá­volsági autóbuszok és a magán­gépkocsik forgalma. Ezért kor­mányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolat­tal. A gépkocsik növekvő száma mi­att előtérbe került az állami és személytulajdonban levő gépko­csik javításának és ellátásának problémája is, amit a javítóüze­mek fejlesztésével, új országos szervizhálózat és korszerű üzem­anyagellátó állomások építésével, és felszerelésével kívánunk meg­oldani. A miniszter hangoztatta, hogy á legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer any- nyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben! Az idén a feladatok még nagyob­bak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 szá­zalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. Kossá István ezután részletesen ismertette az áruszállítás nehézsé­geinek okait. A közlekedés jelenlegi legfonto­sabb feladata — mondotta —, hogy a meglevő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szervezé­sével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb áruk fuvarozását és megszervez­ze a jövő év elejére áthúzódó utószállításokat. Szükséges, hogy azok a tárcák, amelyek önálló szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból. Az ipari és a kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a ja­vításokhoz, a fenntartáshoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket, a már meg­rendelt járműveket, berende­zéseket és az üzemanyagokat. — Már megkezdődött a felké­szülés a jövő évi szállítási fel­adatok lebonyolítására is. A kor­mány elrendelte: a jövő évi elő­szállítási igényeket november 1- ig be kell jelenteni, hogy a tava­szi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra terve­zett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befe­jezésül elismeréssel szólt a köz­lekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel tel­jesítik kötelességüket. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában elhangzott hozzá­szólásokra Fock Jenő, a Miniszter, tanács elnökhelyettese válaszolt. Fock Jenő szavai után határo­zathozatal következett. Az országgyűlés az ország gaz­dasági helyzetéről szóló miniszter, tanácsi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szalay József, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt időszakban végzett munkájáról. Szalay József: Előtérbe kerül a jog vesető szerepe — A szocializmus sikeres építé­se — mondotta — megköveteli, hogy fokozottabb gondot fordít­sunk a társadalmi tulajdon meg­óvását és gyarapítását szolgáló, a tervgazdálkodás rendjét szabályo­zó rendelkezések megtartására, hatékonyan lépjünk fel a társa­dalmi tulajdon megkárosítói, va­lamint az állami és munkafegye­lem megsértői ellen. Fontos érde­künk fűződik ahhoz, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sét követő időszakban polgári jogi eszközökkel is segítsük a termelő- szövetkezetek megszilárdulását. A szocialista törvényesség megkö­veteli, hogy védelmezzük az ál­lampolgárok személyi és vagyoni jogait is. Mindezeknek a felada­toknak eredményes elvégzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jogalkal­mazók jól ismerjék jogszabálya­ink gazdasági, társadalmi céljait és a konkrét ügyeket a társadal­mi, a gazdasági összefüggések szem előtt tartásával, a jogsértése­ket kiváltó körülmények elemzé­sével vizsgálják. A polgári ügyek elbírálásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy érvényesüljön a társadalmi és egyéni érdek össz­hangja. A polgári jogalkalmazás­nak a gazdasági és társadalmi vi­szonyok széles körére gyakorolt hatásából adódik nevelő szerepé­nek nagy jelentősége. Ezek azok a lényeges jogpolitikai elvek, amelyeknek figyelembevételével kell mérlegelni a Legfelsőbb Bí­róságnak a polgári jogalkalmazás területén végzett munkáját. A beszámoló ezután a termelő- szövetkezeteket érintő perekkel kapcsolatos kérdésekkel foglal­kozott, majd ezután a bíróságok munkájának nevelő jellegéről be­szélt. Társadalmi fejlődésünk jelenle­gi szakában mindinkább előtérbe kerül a jog nevelő szerepe, a bí­róságok munkájának a tudatfor­málás szolgálatába állítása. A Legfelsőbb Bíróság működését is az a törekvés hatja át, hogy ha­tározataival és elvi állásfoglalá­saival az emberi tudatot a szo­cialista erkölcs magasabb nor­mái szerint alakítsa. Szalay József ezután arról be­szélt, hogyan érvényesülnek a büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei. A jogpolitikai elvek értelmé­ben fő szempont a bűncselek­mények megelőzése. Alapvető követelmény, hogy egyetlen bűncselekmény sem ma­radhat felderítetlenül, s vala­mennyi bűncselekmény elkövető­jét törvényeink alapján, büntető­politikánk elveinek megfelelően felelősségre kell vonni. A kisza­bott büntetésnek, illetve az alkal­mazott intézkedésnek — az általá­nos megelőzés mellett — vissza kell tartania az elkövetőt az újabb bűncselekményektől. A szocialista (Folytatás a 2. oldalon) A tíszaíöldváríak felhívásának határidejére megyénk teljesítette felemelt kenyérgabonavetési tervét Az ország legnagyobb gabo­natermő vidékén, Békés me­gyében péntekre teljesítet­ték az öt százalékkal fel­emelt kenyérgabonavetési tervet, összesen 179 607 hol­don került földbe a búza és rozs. A szakemberek szerint az idén igen jó magágyba ke­rült a Körös-vidéken a jövő évi gabona magja. Nagy gon­dot fordítottak a talajelőké­szítésre és javítására is: jóval több műtrágyát szórtak a föl­dekre, mint az előző években. A termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon a nag> munka befejeztével percnyi pihenő nélkül hozzáláttak a további feladatok elvégzésé­hez. Befejezéshez közeledik a kukoricatörés a megyében, s a kukoricaszár nagy részét is le­vágták már. A szántóekéket vontató traktorok továbbra is két műszakban dolgoznak, mert a 359 ezer holdnyi mély­szántásra váró területből még csaknem 200 ezer hold hátra van. A tervek szerint novem­ber 25-re ezt a munkát is be­fejezik a megyében. A társadalmi ellenőrök munkájáról tárgyalt a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága A dolgozók jobb áruellátásának elősegítése, a kereskedelem kul­turáltságának fejlesztése, a hiá­nyosságok megszüntetése érdeké­ben tovább szükséges emelni a társadalmi ellenőrök munkájának színvonalát. Ez a felismerés volt a mottója annak a tegnapi tanács­kozásnak, melyet a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága rendezett. Jelenleg csak három textilipari üzemben dolgoznak társadalmi el­lenőrök megyénkben. A Békéscsa­bai Kötöttárugyárban 18, a pa­mutszövőben 10, a Gyulai Haris­nyagyárban pedig nyolc dolgozó vesz részt e fontos munkában. A legeredményesebb tevékenységet a kötöttárugyáriak fejtik ki. A köz­elmúltban sikeres vevőankétot rendeztek. Igyekezetükért az idén megkapták a kereskedelmi fel­ügyelőség vándorzászlaját. A Gyulai Harisnyagyár társa­dalmi ellenőrei a városi tanács kereskedelmi osztályának segíte­nek. A jövőben önállóbban sze­retnének dolgozni. A pamutszövőben az észrevéte­leket a szakszervezeti bizottság­hoz továbbítják, innen pedig az il­letékes kereskedelmi osztályhoz. A megyei bizottság javasolta, hogy a Mezőberényi Pamutszövő­ben is alakítsák meg a társadalmi ellenőrök csoportját és hatéko­nyan segítsék a község kereske­delmi hálózatának fejlesztését. Tanácskozik a KIOSZ választmánya A Kisiparosok Országos Szer­vezete október 25-re és 26-ra hív­ta össze választmányát, amely a kisiparosok eredményeit veszi számba, megtárgyalja helyzetüket, problémáikat, feladataikat. A két­napos választmányi ülést Nagy János, a KIOSZ alelnöke ünne­pélyesen nyitotta meg. Dr. Gervai Béla, a KIOSZ el­nöke ismertette a vezetőség be­számolóját. Bevezetőjében elmon­dotta többek között, hogy az idén a magánkisipar 2,5 milliárd Ft értékű termelési és szolgáltatási tevékenységet végzett, s szeptem­ber végéig csaknem ötvenmil­lió forint értékű árut termelt köz­vetlenül exportra. Az igények nö­vekszenek, a kisiparosok létszáma pedig sajnálatosan csökken. Jól­lehet az idén 2110 új iparenge­délyt adtak ki — a tavalyinál öt­százzal többet —, a kisiparosok létszáma mégis ezerkétszázzal csökkent. Ez különösen vidéken és a főváros külső kerületeiben érez­teti hatását. Kellner Gyula, az ellenőrző bi­zottság jelentését terjesztette elő, amelyben többek között foglalko­zott a kisiparban alkalmazott ipa­ri tanulók helyzetével. Az idén 4347 tanulót vettek fel a kisipa­rosok csaknem száz szakijában, jó néhány fejlődő szakma azon­ban, mint például a villanyszere­lés, a központifűtés-szerelés, a tetőfedés, a rádió- és televízió­javítás nem kapott megfelelő utánpótlást.. A beszámolók után megkezdőd­tek a hozzászólások, majd Hor­váth Gyula könnyűipari minisz­terhelyettes négy kisiparost tün­tetett ki a Könnyűipar Kiváló Dol­gozója jelvénnyel. A KIOSZ választmánya szom­baton fejezi be munkáját. (MTI) KISZ-szervezet alakult az endrődi fmsz-nél (Tudósítónktól) Az endrődi fmsz-nél eddig KISZ- csoport működött a fiatalok kevés létszáma miatt. A napokban azon­ban mintegy 20 fiatal önálló alap­szervezetet alakított. A múlt héten tartották az alakuló gyűlést, me­lyen Hornok Bélát . választották meg a KISZ-szervezet titkárává. Az alapszervezet tagjai csütörtö­kön már részt vettek a községi KISZ-bizottság által szervezett szellemi vetélkedőn is.

Next

/
Thumbnails
Contents