Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-25 / 251. szám

IMS. október 25. 4 PénteS KOMMUNISTÁK A KÖZIGAZGATÁSBAN A Békéscsabai Városi Tanács apparátusában és az odatartozó intézményekben mintegy 180 em­ber dolgozik. A tanácsi dolgozók­nak mintegy fele párttag. Milyen a befolyása a pártalap&zervezet- nek, hogyan dolgoznak a kommu­nisták, mennyire tudják befolyá­solni az egyre nagyobb követel­ményekkel járó államigazgatási munkát? — erről beszélgettünk Dombóvári György elvtárssal, a városi tanács pártalapszervezeté- nek titkárával. — Kezdem tálán azzál — mon­dotta —, hogy 1956-bam mmdösz- sze hat tagja volt az alapszerve­zetnek. Bár nem voltunk sokan, de biztosítani tudtuk, hogy az ap­parátusban az államhatalmi mun­ka zökkenőmentesen menjen. Még egyszer a tüzelőszállitásrói Ezen a hétien lapunkban már foglalkoztunk a tüzelőszállítás ügyével és azokkal a panaszokkal, amelyekkel szerkesztőségünket felkeresték. A Békés megyei TÜZÉP igazga­tósága most olyan határozatot ho­zott, hogy más megyék példájára, nálunk is megvalósítják a meg­rendelőlapok módszerét. Ezek sze­rint a TÜZÉP-telepen a vásárolni szándékozók egy levelezőlapot kapnak, amelyre felírják saját cí­müket. A levelezőlap másik olda­lán beírják az arra rendszeresített rovatra az igényelt szón- vagy brikettmennyiséget, amelyet aztán leadnak a megrendelőirodán. A TÜZÉP, illetve a telep vagy éppen a rendelőiroda az átvett la­pokat érkezési sorrendben lerak­ja, sonszámozza és áruféleségen­ként külön-külön rendezi. A te­lep a naponta átvett igénylőlapo­kat összegezi darabszám szerint, majd a tüzelő érkezésének sor­rendjében értesíti a megrendelőt, hogy mikor jelenjen meg a tele­Azóta megerősödött az alap- szervezet a városi tanácsnál. S mint ahogy megtudtuk, jelenleg 83 tag és három tagjelölt erősíti az alapszervezetet. — Milyen a hivatali vezetés és az alapszervezet kapcsolata? — Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy nagyon jó. Gondolom, ezt mondaná akár a végrehajtó bizottság elnöke vagy titkára is. Bármilyen fontosabb határozat meghozatala előtt ott van a kommunisták véleménye is. Ezt igénylik a végrehajtó bizott­ság vezetői, de mi magunk is hallatjuk javaslatainkat. A veze­tőségi ülésen is sok esetben részt vesz vagy az elnök, vagy a titkár. — A hivatali kötelességen túl hogyan segítik az államigazgatást a kommunisták? — Van erre régi és új példánk is. Például, amikor volt a mező- gazdaság szocialista átszervezése, akkor kaptak olyan feladatot a párttagok, hogy egy-egy termelő­szövetkezetet patronáljanak és se­gítsék az átszervezést. De most is befolynak a hivatali munkán kí­vül a tanácsi munkába. Rendsze­resen járnák például tanácstagi fogadóórákra úgy, mint az alap­szervezet kiküldöttjei. Itt, ha szükség van rá, elmondják a vé­leményüket, de általában az a feladatuk, hogy szervezzék a tár­sadalmi munkát. Egyébként alap­szervezetünk határozta el azt is, hogy a pártszervezet minden tag­ja köteles részt venni a. társadal­mi munkában. Nincs is hiba e tekintetben. A Mokri utcai víz- bevezetésnél, a Földvári utcai ala­pozásnál nagyon derekasan dol­goztak az elvtársak. A strand épí­tésénél a városi tanács alapszer- vezetének kommunistái 60 kabint építettek társadalmi munkában. — Ha már a város fejlesztésé­ről van szó, mennyire szólnak be­le a kommunisták a kivitelezésbe, a megtervezésbe? szerint 18 elvtársat kötelezett a középiskolai érettségi megszerzé­sére. Jelenleg a kommunisták kö­zül ketten járnak egyetemre, 12-en pedig középiskolába. Szak­mai oktatásban osztályonként j vesznek részt. Egyébként az egész ; apparátusban 69 főt köteleztek arra, hogy elvégezze az általános államigazgatási tanfolyamot. A pártépítésről szólva elmon­dotta Dombóvári elvtárs, hogy szinte minden taggyűlésen van tag. vagy tagjelöltfelvétel. De ez mégsem jelenti azt, hogy most már minden jelentkezőt feltétel nélkül párttaggá „ütnek”. Olyan kommunistákkal akarják erősíte­ni az alapszervezetet, mint Ko­vács Pál, Szabados Béláné, Ur­ban András, Sütovics Henrik, Ko­vács Ferenc és a többiek, akik mind a hivatali munkában, mind az alapszervezeti munkában na­gyon becsületesen dolgoznák és példamutatók. Előfordult. hogy egyik elvtársnő felvételi ügyét egy évre elhalasztották, s miután képezte magát, valamint javított munkáján, csak azután került a taggyűlés elé az ügye. — Az alapszervezet vezetősége hogyan törekszik a bürokrácia- mentes munka meghonosítására az apparátusban? — Ez az egyik fontos feladata a kommunistáknak. Dolgozunk is, s ahol problémát látunk, ott szólunk. Nemrég figyelmeztet­tünk négy vagy öt elvtársat ar­ra, hogy legyenek türelmesebbek az ügyfelekhez, legyen „idejük.” velük foglalkozni. Sőt a műszaki osztályt is meg kellett egy kicsit pirongatni, mert nem tartotta be a kötelező ügyfélfogadási időt. Végül elmondotta a párttitkár, hogy az alapszervezet kommu­nistái előtt legfontosabb az ól- lamigazgatási munka állandó tár­sadalmasítása, a bürokráciamen­tes munka megteremtése, vala­mint a város fejlesztésének, szé­pítésének állandó segítése. Varga Tibor 5 — 125 évvel ezelőtt, 1838. ok­tóber 25-én született Georges Bizet (ejtsd: Bizé) francia zene­szerző. Első operája, a Gyöngy­halász nem hozott sikert. Ké­sőbb műveit a realisztikus és népies elemek felhasználása jel­lemzi. (Daudet: Arlesi lány c. müvének zenéje, az arab motí­vumokat tartalmazó Djamileh.) Fő műve a Carmen c. opera, ma is állandó műsoron van. Érde­kessége, hogy az újszerű, zenei realizmussal megirt s a forró spanyol atmoszférát árasztó mű csak szerzője halála után hozott sikert. 1963. október 25. GEORGES BIZET * — 310 évvel ezelőtt, 1653. október 25-én halt meg Théophras- te Renraudot (ejtsd: Rönodó) francia orvos, az első francia he­tilap, a Gazette de France megalapítója. Tiszteletére a francia újságíróik létrehozták a „Renaudot-díj”-jat irodalmi művek j utalmazására. * — 75 évvel ezelőtt, 1888-ban e napon született Richard Byrd (ejtsd: Börd) angol sarkkutató, aki 1926. május 9-én először re­pülte át repülőgéppel az Északi-sarkot, két nappal megelőzve Amundsen léghajós expedícióját. 1927—1948-ig négy expdíció- val kutatta fel az Antarktiszt, 1929. november 28—29-én a Déli-sark felett repült el és ebben az évben rendezte be a Ross- jégmezőn az első déli-sarkvidéki kutatóállomást (Little Ame­rica). 1955—1956. évben a geofizikai év keretében ő vezette a déli-sarki amerikai expedíciót. * — 45 évvel ezelőtt, 1918. október 25-én alakult meg Budapes­ten a Katonatanács és a Nemzeti Tanács. Egy hónap múlva államkölcsön-'sorsolás Az elmúlt évek hagyományaitól eltérően az idei utolsó államköl- csön-sorsolásokat korábban ren­dezik. Az Országos Takarékpénz­tár egy hónap múlva, november 25-én és 26-án Budapesten bonyo­lítja le a II., a III. és a IV. Béke­kölcsön 1963. második félévi hú­zását. Az első napon a II. Békeköl­csönt sorsolják, 143 000 kötvényre 28,2 millió forintot. A sorsolás második napján a III. és a IV. Békekölcsön húzását bonyolítják le. A III. Békekölcsönből 200 000 kötvényre 51,5 millió forint, a IV. Békekölcsönből pedig 146 000 köt­vényre 31,5 millió forint jut. Az idei utolsó államkölcsönhú- záson a három békekölcsönből összesen csaknem félmillió köt­vényre 111,2 millió forint jut nye­remény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosoknak. (MTI) GERŐ JÁNOS: 1 pen, így most már nem a fuvarosok fogják irányítani a szénszállítást, hanem maguk a megrendelők. Hiszen így a kiértesített levelező­lap alapján ők annak a fuvaros­nak adják a megrendelőlapot, amelyiknek éppen akarják. Meg­változik a sorrend, elkerülhető a torlódás, nem a vevők állnak sor­ba, hanem a megrendtelő-nyomtat- ványök. A telepek csak annyi megrendelőt értesítenek ki, ahány megrendelésnek eleget tudnak tenni A TŰZ ÉP-igazgatóság gondolt arra is, hogy Békéscsabán, Oros­házán és Gyulán, valamint Szarva­son e^y-két mázsa szenet bárkinek kiadnak a telepek. Ehhez termé­szetesen az szükséges, hogy azok, akik már tíz vagy húsz mázsa sze­net vásároltak — mert ilyen is van — azok ne szaladjanak most mindjárt a megrendelőirodába, értsék meg, hogy másoknak is szükségük van tüzelőre. Ez első­sorban embertársaink iránti kö­telezettség. — Eddig még különösebben nem szóltunk bele úgy, mint pártalapszervezet, a tervekbe. De magam is gondolom, hogy hasz­nos lenne, ha a kommunisták is elmondanák egy-egy tér vagy ut­ca építésénél a véleményüket, ki­fejezést adnának ízlésüknek. Több ember mindig több okosat is tud létrehozni. A kommunisták képzésével kapcsolatosan elmondotta a párt- titkár, hogy éppen a legutóbbi taggyűlésen értékelték a párt-, az állami, valmint a szakmai okta­tást. Jelenleg marxista—leninista esti egyetemre négyen járnak, más marxista oktatásra 22-en. (Megjegyezzük, hogy négy pár- tonkivüli is részt vesz marxista oktatáson.) Sokat törődnek az ál­lami oktatással is. Elmondotta Dombóvári elvtárs, hogy mielőtt még megjelent a rendelet, amely kötelezte az apparátus dolgozóit különböző iskolai végzettség megszerzésére, már az alapszer­vezet határozatot hozott, mely (5) Az agromomus, a nagy darab gépész mellett egész gyereknek látszott. Kabátját fázósan húzta össze magán, s minduntalan for­gatta a fejét, nézelődött, mintha keresne valamit. — Magához jöttünk, Miska bátyám — mondta Sütős köszö­nés után barátságosan. — Az ag- ronómus kartársat, ha még nem ismernék, most ismerjék meg. Bujdosó Árpádnak hívják. — Azért kerestük fel, hogy megkérjük, jöjjön vissza a ker­tészetbe — wette át Bujdosó a szót. A gazda habozás nélkül, eré­lyesen felelt: — Én' egyszer már kipróbál­tam a közös kertészetet. Nem mondhatja senki, hogy nem dol­goztam eleget. De most másképp határoztam. — Nincs ennek semmi értelme — kezdte Sütős újra. — A lovát is el kell adni, tudja, hogy ter­melőszövetkezeti tag nem tart­hat lovat. Veres Mihály felcsattant: — Ki vagy te itt, elnök, hogy parancsolgatni akarsz? Ki kért fel rá? Azért, mert párttitkár vagy, semmi közöd hozzám. Pa­rancsolgass a párttagjaidnak, ha azok meghallgatnak. Sütős nem veszítette el türel­mét: — Nem veszekedni jöttünk. Higyje el, nem akarunk magá­nak rosszat. Az idén megleli a számítását a szövetkezetben is. Veres Mihály a csendes hang­tól nékibátorodott: — Nem érdekel, hogy mit akarnak! Egyszer már megmond­tam, amiellől nem tágítok: ele­gem volt a közösködésből. Be­rendezkedtem magamnak, meg­élek az egy holdból. — Csakhogy azzal az egy hold­dal is baj lesz — szólt közbe Bujdosó. — Mert arra törvény van, ha valaki nem vesz részt a közös munkában, meg lehet tők vonni a háztájit. Veres Mihályt ez a fordulat vá­ratlanul érte. Elfehéredve emel­kedett fel palántái mellől: — Azt velem nem tehetik meg. Nyolc holdam bent van a közösben, azt ingyen használják. Még földjáradékot se kérek érte. Bujdosó nem hagyta abba az elkezdett támadást. — De bizony, elvesszük a ház­tájiját, ha nem akar érteni a szó­ból. — Azt pór bál ja meg valaki, hogy ide betegye a lábát, amikor egyszer már rendezve van a ház­táji adója — mondta dühösen a fiatal Veres és fenyegetően kö­zelebb lépett. — Ide különben sem hívta magukat senki. En­nek a földnek az adóját éppen a múlt héten fizettük ki, ide csak az teheti be a lábát, akinek mi megengedjük. Másnak kívül tá­gasabb. Bujdosó mérgesen összehúzta a szemöldökét. — Miért nem szól a fiára! — Mert igaza van — csattant fel Veres. Sütős megunta a szócséplést, felfortyant: — Tudja ő nagyon jól, hogy nincs igaza. De ha ez az utolsó szava, mi is másképp beszélünk. Gyerünk! Megérintette az agronómus karját és határozottan elindult. Bujdosó kis tétovázás után kö­vette. Még köszönni is elfelej­tettek! Hörcsög-Budai csak most me­részkedett elő az ól mögül. — Mondtam ugye, hogy erő­szakos ember? Ezzel még sok ba­junk lesz, a fene a bokáját — mutatott a távozók után jelentő­ségteljesen. * Bujdosót a pjrkadat mindig talpon találta. Nagyhangú, ber­regő órával kényszerítette ma­gát ébredésre. Sokszor ötfelé is szaladnia kel­lett, mert mindenütt baj volt és GÖRD01Ö CSAPÁGY JAVÍTÁS RÖVID HATÁRIDŐRE , Budapest VU, AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB JAVÍTÓÜZEME Telefon:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents