Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-24 / 250. szám

1963. október 24. 3 Csütörtök Egy harminc év előtti ütközet Tizenöt év legjobb zárszámadására készül a szarvasi Táncsics Tsz Beszélgetés Gyekiczky Pál elnökkel A búzavetés finisével párhuzamosan megkezdődött a felülvizsgálás Jó munkáról adhattak számot a gádorost ellenőrök szerűen dolgoztak a mezőn, az istállókban és másutt. — Jelenleg 4500 holdon gaz­dálkodunk. Úgy szerveztük meg, hogy aki a gondjaira bízott terü­leten annyiszor kapál és olyan minőségben, mint amilyet elvá­runk tőle, az holdanként pénzju­talmat kap. Az állattenyésztésnél úgy jutalmazunk, hogy aki négy éve változatlanul egy helyben dolgozik, az pontosan kétszer Az öntözéssel is nyertünk Gabonából volt ugyan kiesé­sünk, de pótoltuk másból. A puly­kanevelés például háromszázezer forint terven felüli bevételt ho­zott, a lenünk ugyanannyit. Az öntözéssel is sokat nyertünk: há­romszáznegyven holdon locsol­tunk. Bizony, 40—50 mázsa csö­ves kukoricát adott az öntözött terület holdja, másutt pedig har­mincat. Persze a 30 mázsa is nagy eredmény a mi határunk­Jubb minőségű áruval növelik a% árbevételt annyit kap, mint aki két éve dolgozik egy helyen. Ez nagyon lényeges, mert az állattenyésztés a munkaerővándorlást nagyon megsínyli. Az eredmény várako­záson felüli. Csak egyet említek: harmincezer csirkét, tizenötezer pulykát neveltünk fel s az el­hullás minimális volt. Pedig ide­iglenes férőhelyeken, még a ta­gok portáin is a közös csirkék nőttek. ban. így aztán számításunk sze­rint meglesz munkaegységenként a tervezett 32 forint. Eddig a legmagasabb osztás 27 forint volt. — Gondoltak-e arra, hogy a tagok nemcsak dolgozni akarnak, néha szeretnének szórakozni is? Készülünk a jövő évre — Igen. Minden brigádban kö­zös rádióhallgatást biztosítottunk. Vásároltunk helyiséget és klubot rendeztünk be, televíziót két üzemegység központjában lehet nézni. Halásztelek Szarvas legel­dugottabb tanyavilága volt. Kö- vesutat építünk, bevezettük a villanyt s kulturáltabb körülmé­nyek között élnek az ott dolgozó tagjaink. — Az elért eredményeknek na­gyon örülünk, hisz közösen küz­döttünk érte. Készülünk a jövő évre, még sokoldalúbb munkával akarunk nagyobb jövedelmet el­érni. Talajjavítást, öntözés bőví­tését tervezzük, ezenkívül 1700 li­bát törzsállománynak hagytunk, s jövőre legalább 20 000 libát ne­velünk, hizlalunk eladásra. i Ary Róza Most harminc éve, három I héten át elhagyottak voltak or­szágszert e az épületállványok. Az építési vállalkozók testületé — vagy ahogy a munkások nevezték: a kutyaszövetség — bértáblázatán negyvenkilenctől hatvannégy fil­lérig terjedt a szakmunkások alapbérének határa, a valóságban a kőműveseknek, az ácsoknak, a betonozóknak, a burkolóknak és az állványozóknak ennél jóval ke­vesebbet fizettek. Volt, ahol már huszonnégy 'fillérig szorították le az építők órabérét. Sokan beletö­rődtek: élni kell valahogy — gondolták — a keserves kenyér is jobb az éhenhalásnál. A munká­sok régen nem nyúltak a sztrájk fegyveréhez — évente öt-hat hó­napot dolgoztak — s a mesterek azt hitték, kényük-kedvük szerint bánhatnak velük. Aztán, több mint egy évtized után, a dolgo­zók megunták a tűrést és azt mondták: elég. Kiéhezettek vol­tak, lerongyolódottak — a húsz- huszomnégy forintos keresetből nehéz volt élni, a családról gon­doskodni — mégis, mintha ezek­ben a napokban újjá éledt volna a forradalmi idők harcos szelleme, mintha Bokányi Dezső állt volna újra a küzdők élén, egyszerre mozdult meg az építők nagy sere­ge az egész országban. Október volt, a szakszervezet vezetői féltek az összecsapástól. Hosszú ideig egyezkedtek a mun­kaadókkal. De ez nem vezetett célra. A baloldali ellenzék vette át a kezdeményezést. Meg kellett küzdenie minden nehézséggel, a tőkésekkel, az ellenforradalmi ál­lamhatalommal, a felbérelt sztrájktörőkkel és azok kenyérfél­tésével, akik haboztak, kockáztas­sák-e a meglevőt, ha az mégoly szűkös is, a bizonytalanért Apró—Fodor—Kenéz—Palotás— Kristóf—Reszegi—Papp Lajos és más kommunisták, baloldali szo­ciáldemokraták bátorító szavára tízezer építőmunkás tette le a szerszámot. Egy része volt csupán a munkások hatalmas táborának, de valamennyi elszánt és önfel­áldozó. Közeledett a tél az építtetők I sürgették a munkát. A vállalko­zók árulókat toboroztak, hogy megtörjék az ellenállást. Rendőr- j ségi riadóautók járták az építke­zési helyeket, rendőrök, csend­őrök törtek a sztrájkőrségekre. Budapesten nagy bérházak épül­tek a Lipótvárosban, a gazdasági válság ellenére a vidéki városok­ban is sok • helyütt épületekbe fek­tették pénzüket a gyorsan gazda­godó gyárosok, birtokosok. A sztrájkba lépett munkások köve­teléseit pontokba foglalták: negy­vennyolc órás munkahétért, bér­emelésért, az akkord-rendszer el­törléséért, kollektív szerződésért, a bizalmiak elismeréséért folyt a harc. A munkások több megbe­csülést, emberibb bánásmódot akartak. A többi között, hogy szombat délutánonként ne kell­jen órákig várakozniuk a heti bérért. Rózsa Ferenc fiatal építész­mérnök, az illegális KMP egyik vezetője is részt vett a bérmozga­lom irányításában. A budapesti Aréna úton a MÉMOSZ székházé­val szembeni térséget — a Város­liget sarkán — a munkások Marx- platznak hívták. Ott találkozott most harminc esztendeje a komlói Szántó János a többi sztrájkoló- val. Megfordult ott a gyirmóti származású Czigler Vince, a nóg- rádverőcei Krivanszky József, a debreceni Hevesi Gyula, a haj- dúszoboszlói Váradi László, a kis- várdai Horváth János, Radik Pál, a gyömrői Szukop Ferenc és a többiek. Ezek sok társukkal — köztük Török Jánossal, aki ma is az építők szakszervezetének egyik vezetője — börtönbe kerültek, mert a sztrájktörők elleni fellépé­sük közben, szembekerültek a rendőrséggel. Magánosok elleni erőszak bűntette címén indítot­tak ellenük eljárást. Pécsett Sze­gedi József vezetésével az elkese­redett munkások szétszórták a ré­gi sorházba összetoborzott sztrájk­törőket. Büntető eljárás kezdődött a szolnoki Csapó Ferenc, a Borsod megyei származású Uhlman And­rás és a sztrájk sok más szervező­je, részvevője ellen. De a terror, a kenyérharcot folytató munká­sok kegyetlen üldözése csak olaj volt a tűzre: a szerelők, az épület- lakatosok, a fások, a szállítómun­kások és a pékek is rokonszen- vükről, együttérzésükről biztosí­tották az építőket, segítették a harcosokat, fl mesterek kénytelenek voltak leülni a tárgyalóasztalhoz. Enged­niük kellett, de a győzelem nem sokat változtatott a munkások sorsán, ötvennégy fillérnél ezután se lett több sehol az órabér. Csu­pán az vált világossá, hogy lehet is, kell is harcolni, mert a bele­nyugvás pusztuláshoz vezet. Az 1933-as október—novemberi építősztrájk a tőkés-földbirtokos uralom, a Horthy-fasizmus ellen küzdő magyar munkásosztály egyik jelentős fegyverténye volt.. Vadász Ferenc Az 1948 óta működő szarvasi Táncsics Termelőszövetkezetet megyénk leggyengébb kollektív gazdaságai között emlegették hosszú ideig. Most az a hír járja, hogy a gabona kivételével jó ter­mésátlagokat takarítottak be, az állattenyésztésük nagyot változott s fennállásuk óta a legjobb zár­számadásra készülnek. Erről be­szélgettünk Gyekiczky Pál tsz- elnökkel, aki nemrég került a szövetkezet élére a járási tanács mezőgazdasági osztályáról. Anyagi ösztönzés — Dicsekvés nélkül elmondha­tom, hogy sokat szilárdult a Tán­csics — magyarázza lassan, meg­fontoltan az elnök elvtárs. — Az­előtt sokfelé jártam, számos kol­lektív gazdaságot ismertem, így a tapasztalatok alapján állítha­tom, hogy a jobb munkaszervezés, az anyagi ösztönzés sokat segített. Bár tagjaink többsége idős em­ber, mégis favasztól őszig nagy­Az őszi búzavetés finiséhez ér­keztek megyénk termelőszövetke­zetei. Az átcsoportosított gépek sok helyen már az utolsó táblá­kon készítik a vetőágyat és vetik a kenyémekvaló magját. A gyo­mai járásban például szerdán száz százalékra teljesítették a búzave­tés tervét, csütörtök estig pedig földbe kerül a terven felüli öt szá­zalék is. A búzavetés finisével párhuza­mosan megkezdődött a vetés felül­vizsgálata. Megnézik a szakem­berek, hogy a jelentett holdakat valóban elvetették-e, milyen a vetőmag fajtája, mi volt az elő- vetemény, elég magot raktak-e földbe s milyen minőségben, mennyi műtrágyát használtak fel a nagyüzemi gazdaságok? i Elsőnek a gádorosi termelőszö- I vetkezetek nagytábláin történt meg a felülvizsgálat. Kiderült, hogy ebben a faluban, amióta ter­melőszövetkezetek működnek, nem volt még ilyen jó minőségű őszi vetés. Műtrágyát általában 160—200 kilót használtak fel hol­danként, többet, mint az előző években. A mag jó mélyen ke­rült földbe s egyenletesen, szépen kelnek a korábbi vetések. Az Orosházi Bamevál dolgozói a III. negyedéves termelési tervü­ket 5,9 százalékkal teljesítették túl. Á vártnál nagyobb mennyisé­gű tojás és baromfi érkezett a te­lepre, ami főként a kedvező idő­járásnak köszönhető. A csirke, pe- ! csenyekacsa és liba magasabb át­lagsúlya lehetővé tette a minőségi terv 105,1 százalékos teljesítését. Ez az eredmény a termelők gon­dosabb munkájának, elsősorban pedig az állatok szakszerű takar­mányozásának tudható be. Az 1962—G3-as év időjárása rendkívül kedvező volt a gabona­poloska elszaporodására, ennek következtében egyes vidékeken a gabonaszemek szívogatásával je- i lentős kártételt okozott mind a liszt, mind a vetőmag minőségé­ben. Kártétele kihatással volt az őszi búza csírázási százalékára is. Az Állami Vetőmagfelügyelő­ség megyénkben vizsgálatot folytatott a gabonapoloska kárté­A III. negyedévben elért sikerek azonban a tavaszi mennyiségi le­maradást csak részben pótolják. A dolgozók az év hátralévő ré­szében arra törekednek, hogy a beérkező tojás és baromfi gondos feldolgozásával jobb minőségű árut állítsanak elő és így növeljék az árbevételt, ami a lemaradást értékben csökkenti. Ennek a tö­rekvésnek részben már most meg­mutatkozik az eredménye: az ex­portra kerülő áru 3—4 százalékka' több a tavalyinál telének felmérésére. Megállapítot­ta, hogy a poloska által szúrt sze­mek csírázási százaléka 50,3, szú­rásmentes szemeké 92 százalékos volt. Mivel az idén# az időjárás kedve­zett elszaporodásuknak, ezért várható a gabonapoloska jövő ta­vaszi pusztítása is. Védekezni el­lene parathion és DDT tartalmú szerekkel kell. Munkásőrök segítették a betakarítást \ . „x if a «a. 'át Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy október 16- és 17-én 100 munkásőr segítette a békési Október 6. Termelőszövetke­zet betakarítási munkáját. Képünkön a munkásőrök a késő esti órákban is még a tsz központjában szórják le a beszállí­tott kukoricát. A gabonapoloska kártétele megyénkben ee ■■ A megtervezett munkaegységei, a vezetőség mwaiiszBvtniEZEm! h tu 486

Next

/
Thumbnails
Contents