Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-24 / 250. szám
1963. október 24. 3 Csütörtök Egy harminc év előtti ütközet Tizenöt év legjobb zárszámadására készül a szarvasi Táncsics Tsz Beszélgetés Gyekiczky Pál elnökkel A búzavetés finisével párhuzamosan megkezdődött a felülvizsgálás Jó munkáról adhattak számot a gádorost ellenőrök szerűen dolgoztak a mezőn, az istállókban és másutt. — Jelenleg 4500 holdon gazdálkodunk. Úgy szerveztük meg, hogy aki a gondjaira bízott területen annyiszor kapál és olyan minőségben, mint amilyet elvárunk tőle, az holdanként pénzjutalmat kap. Az állattenyésztésnél úgy jutalmazunk, hogy aki négy éve változatlanul egy helyben dolgozik, az pontosan kétszer Az öntözéssel is nyertünk Gabonából volt ugyan kiesésünk, de pótoltuk másból. A pulykanevelés például háromszázezer forint terven felüli bevételt hozott, a lenünk ugyanannyit. Az öntözéssel is sokat nyertünk: háromszáznegyven holdon locsoltunk. Bizony, 40—50 mázsa csöves kukoricát adott az öntözött terület holdja, másutt pedig harmincat. Persze a 30 mázsa is nagy eredmény a mi határunkJubb minőségű áruval növelik a% árbevételt annyit kap, mint aki két éve dolgozik egy helyen. Ez nagyon lényeges, mert az állattenyésztés a munkaerővándorlást nagyon megsínyli. Az eredmény várakozáson felüli. Csak egyet említek: harmincezer csirkét, tizenötezer pulykát neveltünk fel s az elhullás minimális volt. Pedig ideiglenes férőhelyeken, még a tagok portáin is a közös csirkék nőttek. ban. így aztán számításunk szerint meglesz munkaegységenként a tervezett 32 forint. Eddig a legmagasabb osztás 27 forint volt. — Gondoltak-e arra, hogy a tagok nemcsak dolgozni akarnak, néha szeretnének szórakozni is? Készülünk a jövő évre — Igen. Minden brigádban közös rádióhallgatást biztosítottunk. Vásároltunk helyiséget és klubot rendeztünk be, televíziót két üzemegység központjában lehet nézni. Halásztelek Szarvas legeldugottabb tanyavilága volt. Kö- vesutat építünk, bevezettük a villanyt s kulturáltabb körülmények között élnek az ott dolgozó tagjaink. — Az elért eredményeknek nagyon örülünk, hisz közösen küzdöttünk érte. Készülünk a jövő évre, még sokoldalúbb munkával akarunk nagyobb jövedelmet elérni. Talajjavítást, öntözés bővítését tervezzük, ezenkívül 1700 libát törzsállománynak hagytunk, s jövőre legalább 20 000 libát nevelünk, hizlalunk eladásra. i Ary Róza Most harminc éve, három I héten át elhagyottak voltak országszert e az épületállványok. Az építési vállalkozók testületé — vagy ahogy a munkások nevezték: a kutyaszövetség — bértáblázatán negyvenkilenctől hatvannégy fillérig terjedt a szakmunkások alapbérének határa, a valóságban a kőműveseknek, az ácsoknak, a betonozóknak, a burkolóknak és az állványozóknak ennél jóval kevesebbet fizettek. Volt, ahol már huszonnégy 'fillérig szorították le az építők órabérét. Sokan beletörődtek: élni kell valahogy — gondolták — a keserves kenyér is jobb az éhenhalásnál. A munkások régen nem nyúltak a sztrájk fegyveréhez — évente öt-hat hónapot dolgoztak — s a mesterek azt hitték, kényük-kedvük szerint bánhatnak velük. Aztán, több mint egy évtized után, a dolgozók megunták a tűrést és azt mondták: elég. Kiéhezettek voltak, lerongyolódottak — a húsz- huszomnégy forintos keresetből nehéz volt élni, a családról gondoskodni — mégis, mintha ezekben a napokban újjá éledt volna a forradalmi idők harcos szelleme, mintha Bokányi Dezső állt volna újra a küzdők élén, egyszerre mozdult meg az építők nagy serege az egész országban. Október volt, a szakszervezet vezetői féltek az összecsapástól. Hosszú ideig egyezkedtek a munkaadókkal. De ez nem vezetett célra. A baloldali ellenzék vette át a kezdeményezést. Meg kellett küzdenie minden nehézséggel, a tőkésekkel, az ellenforradalmi államhatalommal, a felbérelt sztrájktörőkkel és azok kenyérféltésével, akik haboztak, kockáztassák-e a meglevőt, ha az mégoly szűkös is, a bizonytalanért Apró—Fodor—Kenéz—Palotás— Kristóf—Reszegi—Papp Lajos és más kommunisták, baloldali szociáldemokraták bátorító szavára tízezer építőmunkás tette le a szerszámot. Egy része volt csupán a munkások hatalmas táborának, de valamennyi elszánt és önfeláldozó. Közeledett a tél az építtetők I sürgették a munkát. A vállalkozók árulókat toboroztak, hogy megtörjék az ellenállást. Rendőr- j ségi riadóautók járták az építkezési helyeket, rendőrök, csendőrök törtek a sztrájkőrségekre. Budapesten nagy bérházak épültek a Lipótvárosban, a gazdasági válság ellenére a vidéki városokban is sok • helyütt épületekbe fektették pénzüket a gyorsan gazdagodó gyárosok, birtokosok. A sztrájkba lépett munkások követeléseit pontokba foglalták: negyvennyolc órás munkahétért, béremelésért, az akkord-rendszer eltörléséért, kollektív szerződésért, a bizalmiak elismeréséért folyt a harc. A munkások több megbecsülést, emberibb bánásmódot akartak. A többi között, hogy szombat délutánonként ne kelljen órákig várakozniuk a heti bérért. Rózsa Ferenc fiatal építészmérnök, az illegális KMP egyik vezetője is részt vett a bérmozgalom irányításában. A budapesti Aréna úton a MÉMOSZ székházéval szembeni térséget — a Városliget sarkán — a munkások Marx- platznak hívták. Ott találkozott most harminc esztendeje a komlói Szántó János a többi sztrájkoló- val. Megfordult ott a gyirmóti származású Czigler Vince, a nóg- rádverőcei Krivanszky József, a debreceni Hevesi Gyula, a haj- dúszoboszlói Váradi László, a kis- várdai Horváth János, Radik Pál, a gyömrői Szukop Ferenc és a többiek. Ezek sok társukkal — köztük Török Jánossal, aki ma is az építők szakszervezetének egyik vezetője — börtönbe kerültek, mert a sztrájktörők elleni fellépésük közben, szembekerültek a rendőrséggel. Magánosok elleni erőszak bűntette címén indítottak ellenük eljárást. Pécsett Szegedi József vezetésével az elkeseredett munkások szétszórták a régi sorházba összetoborzott sztrájktörőket. Büntető eljárás kezdődött a szolnoki Csapó Ferenc, a Borsod megyei származású Uhlman András és a sztrájk sok más szervezője, részvevője ellen. De a terror, a kenyérharcot folytató munkások kegyetlen üldözése csak olaj volt a tűzre: a szerelők, az épület- lakatosok, a fások, a szállítómunkások és a pékek is rokonszen- vükről, együttérzésükről biztosították az építőket, segítették a harcosokat, fl mesterek kénytelenek voltak leülni a tárgyalóasztalhoz. Engedniük kellett, de a győzelem nem sokat változtatott a munkások sorsán, ötvennégy fillérnél ezután se lett több sehol az órabér. Csupán az vált világossá, hogy lehet is, kell is harcolni, mert a belenyugvás pusztuláshoz vezet. Az 1933-as október—novemberi építősztrájk a tőkés-földbirtokos uralom, a Horthy-fasizmus ellen küzdő magyar munkásosztály egyik jelentős fegyverténye volt.. Vadász Ferenc Az 1948 óta működő szarvasi Táncsics Termelőszövetkezetet megyénk leggyengébb kollektív gazdaságai között emlegették hosszú ideig. Most az a hír járja, hogy a gabona kivételével jó termésátlagokat takarítottak be, az állattenyésztésük nagyot változott s fennállásuk óta a legjobb zárszámadásra készülnek. Erről beszélgettünk Gyekiczky Pál tsz- elnökkel, aki nemrég került a szövetkezet élére a járási tanács mezőgazdasági osztályáról. Anyagi ösztönzés — Dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy sokat szilárdult a Táncsics — magyarázza lassan, megfontoltan az elnök elvtárs. — Azelőtt sokfelé jártam, számos kollektív gazdaságot ismertem, így a tapasztalatok alapján állíthatom, hogy a jobb munkaszervezés, az anyagi ösztönzés sokat segített. Bár tagjaink többsége idős ember, mégis favasztól őszig nagyAz őszi búzavetés finiséhez érkeztek megyénk termelőszövetkezetei. Az átcsoportosított gépek sok helyen már az utolsó táblákon készítik a vetőágyat és vetik a kenyémekvaló magját. A gyomai járásban például szerdán száz százalékra teljesítették a búzavetés tervét, csütörtök estig pedig földbe kerül a terven felüli öt százalék is. A búzavetés finisével párhuzamosan megkezdődött a vetés felülvizsgálata. Megnézik a szakemberek, hogy a jelentett holdakat valóban elvetették-e, milyen a vetőmag fajtája, mi volt az elő- vetemény, elég magot raktak-e földbe s milyen minőségben, mennyi műtrágyát használtak fel a nagyüzemi gazdaságok? i Elsőnek a gádorosi termelőszö- I vetkezetek nagytábláin történt meg a felülvizsgálat. Kiderült, hogy ebben a faluban, amióta termelőszövetkezetek működnek, nem volt még ilyen jó minőségű őszi vetés. Műtrágyát általában 160—200 kilót használtak fel holdanként, többet, mint az előző években. A mag jó mélyen került földbe s egyenletesen, szépen kelnek a korábbi vetések. Az Orosházi Bamevál dolgozói a III. negyedéves termelési tervüket 5,9 százalékkal teljesítették túl. Á vártnál nagyobb mennyiségű tojás és baromfi érkezett a telepre, ami főként a kedvező időjárásnak köszönhető. A csirke, pe- ! csenyekacsa és liba magasabb átlagsúlya lehetővé tette a minőségi terv 105,1 százalékos teljesítését. Ez az eredmény a termelők gondosabb munkájának, elsősorban pedig az állatok szakszerű takarmányozásának tudható be. Az 1962—G3-as év időjárása rendkívül kedvező volt a gabonapoloska elszaporodására, ennek következtében egyes vidékeken a gabonaszemek szívogatásával je- i lentős kártételt okozott mind a liszt, mind a vetőmag minőségében. Kártétele kihatással volt az őszi búza csírázási százalékára is. Az Állami Vetőmagfelügyelőség megyénkben vizsgálatot folytatott a gabonapoloska kártéA III. negyedévben elért sikerek azonban a tavaszi mennyiségi lemaradást csak részben pótolják. A dolgozók az év hátralévő részében arra törekednek, hogy a beérkező tojás és baromfi gondos feldolgozásával jobb minőségű árut állítsanak elő és így növeljék az árbevételt, ami a lemaradást értékben csökkenti. Ennek a törekvésnek részben már most megmutatkozik az eredménye: az exportra kerülő áru 3—4 százalékka' több a tavalyinál telének felmérésére. Megállapította, hogy a poloska által szúrt szemek csírázási százaléka 50,3, szúrásmentes szemeké 92 százalékos volt. Mivel az idén# az időjárás kedvezett elszaporodásuknak, ezért várható a gabonapoloska jövő tavaszi pusztítása is. Védekezni ellene parathion és DDT tartalmú szerekkel kell. Munkásőrök segítették a betakarítást \ . „x if a «a. 'át Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy október 16- és 17-én 100 munkásőr segítette a békési Október 6. Termelőszövetkezet betakarítási munkáját. Képünkön a munkásőrök a késő esti órákban is még a tsz központjában szórják le a beszállított kukoricát. A gabonapoloska kártétele megyénkben ee ■■ A megtervezett munkaegységei, a vezetőség mwaiiszBvtniEZEm! h tu 486
