Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-23 / 249. szám

4 Szerda 1963. október 23. FV!/tf|fvttu>6 Szeptemberben 120 üzemi és közúti balesetes került a csabai kórházba Hogyan lehetne csökkenteni a balesetek számát? A 30. születésnap Szovjet film, egy asszony két házasságának történetéről. A filmet ezúttal a kötegyáni Rákóczi mozi tűzte műsorára és 1963. október 22-től 23-ig vetíti. Válasz az Üröm az örömben című cikkre A szövetkezeti lakástulajdono­sok megnyugtatására közöljük, hogy a beruházó a maga részé­ről mindent elkövet, hogy a vá­sártéri szövetkezeti lakások meg­felelő minőségben kerüljenek át­adásra. A legutóbb átadott szövetkezeti lakások átvételénél a beruházó 5 oldalas hiányjegyzéket állított össze csak minőségi hibákból, ki­sebb hiányosságokról. A hiányos­ságok pótlása a kivitelező válla­lat részéről folyamatosan törté­nik. Ennek végrehajtását a be­ruházó ma, szerdán ellenőrzi. Lehetnek olyan hiányosságok, melyek rövidebb vagy hosszabb idejű üzemeltetés után jelentkez­nek. Ezeket folyamatosan közölni kell a beruházóval, hogy intéz­kedhessen ezek kijavításáról. Egyébként a kivitelező vállalat egy évig jótáll a kivitelezett mun­káért — ez időn belül a kivite­lező hibájából jelentkező meghi­básodásokat köteles kijavítani. A beruházó több esetben java­solta a kivitelező vállalatnak, hogy az átadás előtt két héttel az összes átadásra kerülő szerke­zeteket együttesen vizsgálják meg, és átadásig az apróbb hiá­nyosságokat is szüntesse meg. Közületek munkaerőigénye A 8. sz. AKÖV felvételre keres au- tővülamos-műszerészeket, autószere­lőket, viHamosipari technikust, rako- dógépkezelőket (gépkocsi-vezetői jo­gosítvánnyal rendelkezőket). Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Bé­késcsaba, Tanácsköztársaság útja J7. Személyzeti osztály. 83478 Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre nyugdíjas kőműveseket, fize­téskorlátozás nélkül (nyugdíj megha­gyásával) az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, épí­tőipari könnyúgépkezelőket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vi­dékieknek tanácsigazolás, szakmunká­soknak szerszám szükséges. Munkaru­hát $ hónapig nem adunk. Jelentke­zés: Budapest V., Kossuth L. tér 13—15, földszint. Munkaerőgazdalko- das, 434 Azonban a kivitelező ezt a javas­latot ez ideig nem alkalmazta. Ezt figyelembe véve a kisebb hibák is beköltözés előtt pótolhatók és a szövetkezeti lakástulajdonosok az új lakás örömeit jobban élvez­hetik. A bosszantó apróbb hiá­nyosságok kijavításával nem za­varná a kivitelező a tulajdonosok nyugalmát. Dr. Pusztai Ferenc MTVB tervosztály-vezető Naponta szirénázva siet a bal­eset színhelyéhez egy-egy fehér mentőkocsi. Riadt tekintetek kísé­rik útját, van aki borzadva gon­dol a szerencsétlenség különböző lehetőségeire, mások találgatják: mi történhetett? Legtöbbször az első ijedt gon­dolatok, majd a hiteles hírek után néhány szóban megtárgyal­ják az emberek az eseményeket. A miért??... következett be... is sokszor tisztázódik. Később min­den feledésbe merül, néha még intő példaként sem marad meg az emberekben egy-egy tragikus eset. Pedig milyen kár! KRESZ-ismertetés Többet kellene arról beszél­nünk és nemcsak beszélnünk, ha­nem tennünk is: hogyan lehetne csökkenteni a baleseteket? Vegyük először a közlekedést.-A KRESZ-t nem elégséges csak meg­követelni, sőt a kiváló elméleti tudás elsajátítása sem jelenti azt, hogy a gyakorlatban jól is alkal­mazzuk azokat. Viszont a gyakor­lati tudás sem mentesíti az elmé­let jó elsajátításától a járműveze­tőket. Közelebbről nézve a dolog úgy fest, ha a gépkocsivezető jól alkalmazza a szabályokat, de olyan gyalogossal kerül össze, aki a legelemibb szabályokat sem tud­ja, már meg is történhet a baleset. Tehát a szélesebb tömegek szá­mára is meg kell találni a lehető­séget, hogy a legfontosabb szabá­lyokkal tisztában legyenek. Ha a cselekményt büntetés követi, az illető az újabb büntetéstől félve jobban vigyáz, de nem biztos, hogy a baleset után tudni fogja a KRESZ-t! Érdemes lenne az ille­tékes szerveknek a baleset után az ilyen egyéneket többször ellen­őrizni, illetve figyelemmel kísér­ni; esetleg ellenőrző KRESZ-vizs. gára berendelni. Józan élet Másik okként az italos állapotot kell megemlíteni. Szeptemberben a békéscsabai baleseti osztályra 25 súlyosabb állapotban levő fel­nőttet szállítottak be, mint a köz­lekedés áldozatait. Néhány súlyo­sabb esetet kell megemlítenem: K. B. szarvasi lakos, részeg álla­potban vezette gépkocsiját, élet- veszélyes sérüléseket szenvedett, de ugyanakkor több ember életét is veszélyeztette. Nem rajta mú­lott, hogy azok, hogy úgy mond­jam, megúszták a dolgot. K. P. kamuti lakos, motorkerékpárján az elfogyasztott alkohollal együtt rohant a halálba. A részeg kerék­párosok is (az országút törvényte­len lovagjai) méltó helyet foglal­nak el a baleseti statisztikában. Például: G. M. pusztaóttlakai la­kos, aki szeptember 13-án Csa- nádapácán az úttesten részegen kerékpározott, leesett és súlyosan megsérült. Ugyanakkor más em­ber életét közvetlenül vagy köz­vetve veszélyeztette. Gyakoriságukat figyelembe vé­ve, legtöbb baleset előidézői a mo­torosok, kerékpárosok és az illu- minált gyalogosok. Erősen ittas emberekből az elmúlt hónapban tíz került a békéscsabai kórház­ba. Ezek tehetetlenségükben a közlekedés első számú közellensé­gei. Gyakran végzik be életüket a kerekek alatt, miközben felelőt­lenségükkel más becsületes, józan dolgozót hoznak kellemetlen hely­zetbe. A részeges egyénék, megfi­gyelés szerint, nem először fo­gyasztanak italt, hanem visszaeső alkoholisták. Felgyógyulásuk után ezekkel az emberekkel a Vöröskereszt aktíváinak vagy egyenesen az alkoholelvonó bi­zottságnak rendszeresen kellene foglalkozni. Így kevesebb gyer­mek és család maradna apa nél­kül. Ma már van rá lehetőség, hogy a szabálytalanul közlekedő gyalogost is meg lehet büntetni — még inkább a szabálytalanul hala­dó, nemtörődöm részeget. Intő példa lenne! Közlekedési balesetből kifolyó­lag csak 2 súlyosabb gyermek- balesetes került a városi kórház­ba, de ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren a szülőknek és a pe­dagógusoknak nincs mit tenniük. Meg kell említeni, hogy a bal­esetek ténye nem merül ki csak a személyeken esett sérülésekben — hanem sok esetben súlyos anya­gi károkkal együtt jelentkezik. E károk nehezebb részét az állam kénytelen viselni. Ennek első for­mája a dolgozó táppénzes állo­mányba kerülése. Balesetelhárítási oktatás Az üzemi balesetek statisztiká­ja sem a legjobb, szeptemberben 15 üzemi sérült került a baleseti osztályra, ebben nem szerepel a halállal végződő balesetek száma. Az egyik baleseti ok, a dolgozók figyelmetlensége, amely az éjsza­kai munkában lévőknél a fáradt­ság következménye. Az okoknál a szakmai tudás hiánya sokszor együtt jár az üzem vagy vállalat hanyagsága miatt balesetelhárítási oktatás elhanyagolásával. Mivel némelyek egyes gépek működését nem ismerik kellően, a baleseti veszély lehetőségét tudatlanságuk­kal tartják fent. Az üzemi balese­tek száma a hét elején magas, főleg nappal — hét közepén csök­ken és hét végén alacsony. Itt vi­szont a bekövetkezett balesetek többnyire éjjelre tehetők. (Hét vé. gén előző nap többen maradnak ki.) A legtöbb és a legsúlyosabb sérülések a vasútnál, a téglagyár­ban, az építőiparban, végül pedig kisebbek, de gyakoriak a konzerv, gyárban fordultak elő az elmúlt időkben. Kereken ki kell jelente­nünk, hogy sokkal többet kell és szükséges a dolgozók balesetelhá­rítási oktatásával és kiképzésével foglalkozni a békéscsabai üzemek­ben. Ez utóbbi mondható el a mező- gazdaság dolgozóira is. Hozzáté­ve, hogy egymagában semmilyen oktatás nem elegendő talizmán, ha maga a dolgozó nem figyel és nem vigyáz saját testi épségére. Tizen­két mezőgazdasági sérült került kórházba a múlt hónapban. Kuko­ricakombájn két esetben roncsol­ta szét egy-egy dolgozó kézfejét vigyázatlanságból. > Megközelítő pontossággal szep­temberben 120 ember került a baleseti osztályra Békéscsabán, akiknek sérüléseik a legkülönbö­zőbbek. A fenti számok elgondolkoztató­ak. Nem elég csak, ha az ese­mények csendes szemlélői mara­dunk — tennünk is kell valamit. S az egyik ilyen az, ha még nem alakult meg a Békés megyei Bal­esetelhárítási Tanács, úgy azt ak­kor létre kell hozni. Ha van ilyen szerv, úgy többet kellene róla hallanunk! Kerekes László Békéscsaba Diákok a színházi klubban Miért jó az ifjúsági bérlet-rendszer? — Aki nem mehetett színházba ~ Ki a kedvenc színésze? — Zsebrádió a nézőtéren és más egyebek Ügy kezdődött ez a találkozó is — vagy nevezzük inkább klubdél­utánnak? — mint sok más ha­sonló. Az egészhez tudni kell, hogy a Jókai Színház KISZ-szervezete volt a meghívó fél, és Békéscsaba középiskolás diákjai a meghívot­tak. Persze, nem valamennyien, hiszen be sem fértek volna a szín­ház amúgy sem túlságosan nagy klubjába, csak az egyes osztályok ifjú közönségszervezői jöttek el. A fiatal színművészek — Rom- váry Gizi, Jablonkay Mária, Borhy Gergely és a többiek — nagy izgalommal és sok szeretet­tel rendezgették a klubhelyiség asztalait, hogy kényelmes és han­gulatos elrendezést alakítsanak ki, mire a vendégek megérkeznek. Mások szendvicskészítéssel buz- gólkodtak, az egyik ifjú színész pedig a rossz helyre irányított itó- ka: néhány láda szódavíz után szaladgált, hogy időre az is meg­érkezzen. Három óra körül kopogtattak az első vendégek és mire negyed né­gyet mutatott az óra, már vagy hatvanan ülték körül az asztalo­kat. Először kicsit megilletődötten nézelődtek körül a színháznak e számukra intim részében, ahol még sohasem jártak azelőtt, de aztán mindjobban felengedett az elfogódottság és a jól sikerült, rögtönzött kis műsor után — melyben Romváry Gizi, Jablon­kay Mária, Szegő Zsuzsa, Bíró Jó­zsef és Valkay Pál jeleskedtek — Keczer András KISZ-titkár, Vígh Károlyné és Tegyei Tibor szerve­zők, valamint Daniss Győző, a színház dramaturgjának ösztönzé­sére és kérdéseire egyre többen válaszoltak, hamarosan pedig na­gyon okos és értékes beszélgetés alakult. ki. A lányok, fiúk el­mondták, hogy jó dolognak tart­ják az ifjúsági bérleteket, később Romváry Gizi, akinek örmmel tapsoltak. azonban kiderült, hogy a hatvan meghívott közül csak tizenöten váltottak eddig. Vajon miért? Volt, aki csalódott tavaly, azért nem váltott. „Azt hittem, hogy a Csórdáskirálynőt is megnézhetem ifjúsági bérletben.” Erre többen megmagyarázták, hogy nem a Csárdáskirálynő a lényeg, elsősor­ban olyan darabokat akarnak lát­ni, melyek tanulmányaikat segí­tik. „Én kollégiumban lakom — mondta egy kislány — és tavaly, amikor egyedül csak nekem volt jegyem, nem engedtek ki.” „Jöj­jenek többen — ajánlották a szer­vezők, — kollektív színházlátoga­tás esetében biztos, hogy kapnak engedélyt” És ahogy már az len­ni szokott, egymás után hangzot­tak el a javaslatok is: mit szeret­nének látni? „Mai szerzők műveit — említette egy fiú —, sok a ro­mantikus darab, úgy érzem.” „Shaw, Ibsen miért nincs többször műsoron?” „Tolsztoj-regényeket nem dramatizálnak?” — kérdezte más... Már teljes egy órája tartott a csevegés, amikor Vígh Károlyné megkérdezte: „Áruljátok már el, ki a kedvenc színészetek?” A fiúk mélyen hallgattak, de nem azért, mintha nem tudtak volna vála­szolni. Egy kislány jelentkezett: „Nekem Romváry Gizi. A Tavasz­ban láttam. Nagyon tetszett...” Az viszont nem tetszett neki, hogy akkor éppen azon az előadáson, a diákok közül valaki zsebrádiót hallgatott a tizedik sor tájékán... Egy szó, mint száz: a klubdél­után remekül sikerült. Finom volt a szendvics is, a szódavíz is, és utána kitűnő tánczenére táncol­hattak együtt diákok és vendég­látók. Még twist is került, de cso- dák-csodája: a tangó ezúttal na­gyobb sikert aratott... Befejezésül egy barna hajú, vi­dám szemű kislány kérését tolmá­csolom: „Mikor lesz megint ilyen klubdélután?...” Így lett teljes a siker. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents