Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-03 / 232. szám
BÉKÉS M Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVm. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM JÓ szervezés: (oiyametos munka | Kétegyháza mai és a holnapi gondjai | Szarvasi képek | Sport | Felhős idő Űjabb akadályok az atomcsend-egyezmény bonni ratifikálása előtt Az MTI bonni tudósítója jelenti: Egyes nyugatnémet lapok értesülései szerint újabb nehézségek merültek fel az atomcsend- egyezmény bonni ratifikálása körül, amit eredetileg októberre terveztek. A hírek szerint a nyugat-berlini szenátus azt javasolta, hogy a ratifikálási törvénybe kifejezetten vonják be Nyugat-Berlint is, azon az alapon, hogy Nyugat-Berlin az NSZK része. Adenauer, aki ebben újabb esélyt lát a ratifikálás elgáncsolására, rögtön melegen támogatta ezt a követelést. Bonn angolszász szövetségesei viszont aggodalmaskodnak, s a kormány több tagja is ellenzi ezt a tervet. Az angolszász szövetségesek rámutatnak: a Szovjetunió feltehetően nem járulna hozzá ahhoz, hogy az NSZK kifejezetten Nyugat-Berlin nevében is ratifikálja az egyezményt. Nyugat- Berlin jelenlegi nemzetközi jogi helyzete egyébként — hangsúlyozzák angolszász körökben — egyáltalán nem is tesz lehetővé egy ilyen eljárást, mint ahogy Nyugat-Berlint nem vonták be kifejezetten sem a NATO-szer- ződésbe, sem pedig a nyugateurópai unióra vonatkozó — szerződésbe. A KISZ Központi Bizottságának titkársága határozatot hozott az őszi vasúti és közúti szállítások se. gítéséről. Felhívta a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait, szervezeteit és bizottságait, hogy mivel az egyébként is nagy erőfeszítést igénylő ősz; csúcsforgalmat jelentősen megnövelték a rendkívüli téli időjárás következtében kiesett és most esedékes szállítások, szervezzenek és irányítsanak brigádo. kát azokra a vasúti csomópontokra, amelyben nagy mennyiségű Gagarin találkozott a Normandia Nyeman Párizs Jurij Gagarin a francia fővárosban találkozott a Normandia Nyeman francia légikötelék egykori tagjaival, akik a második világháborúban a szovjet repülőkkel együtt harcoltak a hitleri fasizmus ellen. áru és anyag kerül kj. és berakodásra. A KISZ-szervezetek mindenütt segítsék azokat a vállalatokat és mezőgazdasági üzemeket, amelyek — jóllehet nagy feladatotokat kell megoldaniuk, — nem rendelkeznek elegendő munkaerővel a ki- és berakodás gyors lebonyolítására. Ehhez a munkához hívják segítségül az egyetemi és főiskolai hallgatókat, a középiskolásokat és az ipán tanulókat Is. Az üzemek és a termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei mozgósítsák tagjaikat a helyi vállalat és közös gazdaság szállítási munkáinak segítésére. A feladatok megoldására használják fel a munkaszüneti napokat és a szombat délutánokat is. A KISZ KB titkárságának határozata ismerteti a bizottságok részletes feladatait, s arról is tájé. koztat, hogy a fiatalok az elvégzett munkáért teljes bért kapnak. (MTI) A negyedik negyedév küszöbén Ha az idő kedvez, teljesíti éves tervét a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat A KISZ KB titkárságának határozata az őszi szállítási és rakodási munkák segítéséről Kevés olyan üzem és vállalat i van megyénkben, amelynek termelését annyira befolyásolja az I időjárás, mint a tégla- és cserépipari vállalatét. A téglagyárak csak márciusban kezdhetik el a nyers tégla és cserép gyártását, s az első fagyok — az ősz közepén — megálljt parancsolnak. A közbeeső hónapokat alaposan ki kell hát használni. Megyénk tégla- és cserépipari vállalata a tavasz késése miatt a hagyományos március 5-i gyártáskezdést nem tudta „nyélbeütni”. A nyers tégla és cserép készítése csak április elején kezdődhetett meg. A példátlanul nagy időveszteség tetemes kiesést okozott a termelésben. A tavaszi és nyári hónapokban feszített ütemet kívánt a munka, a tervteljesítés szükségessége. A 13 téglagyár mintegy 1800 dolgozója eleddig nagyon lelkiismeretesen szorgoskodott, mindent megtett a lemaradás behozásáért. Lányi Frigyes, a vállalat termelési osztályának vezetője és Árendás Béla, a tervgazdasági osztály vezetője, a IV. negyedév küszöbén, október elsején a következőket mondotta el kérdésünkre: —A harmadik negyedév elején minden gyárunkban felmértük a lemaradás nagyságát és olyan reális ütemtervet készítettünk a második félévre, amit teljesíteni lehet. Az időjárással ugyan hadilábon állunk, de ha október 2frig kedvez, akkor a nyerstégla- és nyerscserép-gyártás terén nem lesz különösebb fennakadás. — Hány millió téglát és cserepet gyártanak az idén megyénkben? — összesen: 165 millió égetett és 172 millió nyers téglát. 51 millió égetett és 57 millió nyers cserepet készítünk, többet, mint bármely évben. — Most milyen helyzetjelentést kaphatunk? — Ha a negyedik negyedévben le tudunk gyártani 20 millió nyers téglát — naponta tehát egymilliót — és 17 millió cserepet, akkor minden további nélkül teljesíteni tudjuk az éves nyersgyártási és égetési tervet. Ha legalább október 20-ig dolgozhatunk, akkor nem fáj a fejünk sem, de ha korábban megjelennek a reggeli fagyok, akkor a nyersgyártással bajban leszünk. Az égetést természetesen tovább tudjuk folytatni az év végéig. Bízunk abban, hogy segítségünkre lesz a jó idő. Vállalatunk dolgozóinak igyekezetével elégedettek vagyunk. Az eddigi megfeszített munkáért minden elismerést megérdemelnek. P. R. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet újfajta öntözési módszert mutatott be a szakembereknek. Az új eljárás szerint a főcsatornából nem árkokkal, hanem műbőr-tömlővel vezetik el a vizet a barázdákba. A műbőr-tömlőnél nincs szivárgási veszteség, tehát azonos mennyiségű vízből mintegy 30 százalékkal nagyobb területet öntözhetnek. A hajlékony műbőrcső oldalát egyméterenként kilyukasztották, hogy ezeken a nyílásokon folyjon ki a víz a növénysorok közé. ötletes megoldással könnyen el lehet zárni a tömlő első szakaszainak oldalnyílásait, s így jóval messzebbre tudják vezetni a vizet, mint az árkokkal. Az új módszer a nagyüzemi földművelést is megköny- nyíti, mert a földárkok nem állják útját a gépeknek *és még azt a helyet is növénytermesztésre hasznosíthatják, amit egyébként az árkok elfoglaltak volna. Az új módszer vizsgálatainak kiszélesítésére a jövő évben százholdas területet rendeznek be kísérleti tömlős öntözésre, de az eddigi tapasztalatok alapján már több nagyüzemi gazdaság bejelentette, hogy jövőre felhasználja az újfajta öntözési eljárást. Nhu asszony Rómában Róma: Míg Ngo Dinh Nhu asszony, Diem dél-vietnami diktátor sógornője szeptember 23-án sajtóértekezleten igyekszik megcáfolni a dél-vietnami eseményeket, az olasz dolgozók Nhu asszony távozását követelik és tiltakoznak a Diem-kormány vallásüldöző politikája ellen. A képen: a tüntetők egy csoportja. Gizenga megmentéséért Moszkva: Szeptember 28-án a Lumumba egyetemen nagygyűlést rendeztek, amelyen Gizenga azonnali szabadonbocsátá- sát követelték. A képen: fehér és néger diákok a nagygyűlésen. A plakát felirata: „Szabadságot Gizengának!” (MTI Külföldi Képszolgálat) oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Nagy hírű tudósok előadásai megyénkben az Országos Múzeumi Hónap alkalmából Hagyományossá vált már, hogy! évenként egy-egy hónapban a mú- | zeumotk felé fordul az emberek figyelme. Különösen azok számára jelent mégis zsúfoltabb programot, akik egyébként is figyelemmel kísérik a múzeumok életét, rendszeresen látogatják a kiállításokat, múzeumi rendezvényeket. A Múzeumi Hónap eseményeibe megyénk múzeumai is belekapcsolódnak és sok érdekes előadással teszik emlékezetessé a közönség számára az 1963. évi Múzeumi Hónapot. Megyénk közönsége az egyes előadásokon nagy hírű tudósokat hallgathat meg érdekes témákról. Békéscsabán október 3-án dr. Czenner Mihály, a Színháztörténeti Intézet tudományos kutatója tart előadást Nagy magyar komikusok címmel: Október 6-án, Gyulán dr. Pogány ö. Gábor előadását hallhatja a közönség Mai képzőművészetünk és a modem építészet címmel. Ugyanezen a napon nyílik Orosházán a helyi képzőművészek hagyományos kiállítása. Nagy érdeklődésre tarthat számot a világhírű sámánkutató dr. Diószegi Vilmos előadása Kevermesen, melynek címe: A magyar és rokon népek ősvallása. Ugyancsak kiemelkedő programpont lesz dr. Katona Imre előadása Gyulán, „Parasztságunk életének átalakulása”. B. 2.
