Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-20 / 247. szám
1963. október 9Ü. 2 Vasárnap A pártbizottságok átszervezésének, a pártmunka társadalmasításának tapasztalatai Békés megyében Piros, fehér, fekete gombok halványzöld mezőben... Üzempróba — Magyarországon a negyedik — Készenléti állapotban az unformer — Szigetelt sínek — Állomás, váltóőrök nélkül — Átadás: november 7-én Col szó esfk ma arról, hogy Most ennek munkája megoszlik a ^ a pártmunka formáit az járás és város között. Azelőtt a ország megváltozott viszonyaihoz kell alkalmazni, s így a régi formák bizonyos változásokat követelnek. Erről ma sokat vitázunk, sokat írunk. Már eddig is az ország különböző területein, különböző szervezeti formákat hoztak létre. Keresik a pártbizottságok azt a leghelyesebb módszert, amellyel ma a legeredményesebben tudnak dolgozni, amellyel az előttünk álló feladatokat, az ötéves terv teljesítését, az emberek szocialista nevelését, a szocializmus felépítését meg tudjuk valósítani. A pártmunka új formáinak kialakítása szélesebb körű. Itt csak két fontos kérdéséről kívánok szólni, ez pedig a pártbizottságok átszervezése és a pártmunka társadalmasítása. Az elmúlt évben Békés megyében is végrehajtottunk bizonyos átszervezést a járási, városi, községi pártbizottságoknál. A járási pártbizottságokat és azok apparátusát egyesítettük a járási székhelyek városi, községi pártbizottságaival, illetve apparátusával. (Kivéve az orosházi járást és vá-. rost.) Az átszervezés óta elmúlt egy év. Ennek tapasztalatai azt mutatják, hogy az átszervezésnek vannak nagy eredményei, azonban mutatkoznak negatív jelenségek is. Meg kell mindjárt mondani, hogy a hiányosságok jó része nem az átszervezés tényéből adódik, hanem annak tudható be, hogy ez a módszer új és még nem teljesen kiforrott. iben látjuk előnyeit és mi1 " lyen hiányosságok vannak még? Az átszervezésről a vélemények nem voltak egyértelműek. A községi pártbizottságok, az alapszervezetek, a különböző szervezetek tartottak attól, hogy a községeknek nem lesz gazdájuk. Ebben a községek kellemesen csalódtak. Most a járási székhely alapszervezeteivel, különböző szerveivel közvetlenül a jb foglalkozik. Így az irányításuk, tájékoztatásuk színvonalasabb. A jb-k a járási székhely községpolitikai kérdéseivel többet és magasabb szinten tudnak foglalkozni. Az ügyek intézése gyorsabb, eredményesebb. A járási székhelyek irányító munkájának színvonalát emeltük még azzal is, hogy a községek, városok ügyeivel a jb-k egyik titkára foglalkozik, aki tagja a községi tanács vb-nek, a Hazafias Népfront elnökségének stb. Az egyes osztályok az alapszervezetek és egyéb szervek problémáival közvetlenül törődnek. Részt vesznek vezetőségi üléseiken, taggyűléseiken, szervezik az oktatást stb. Az alapszervezetek titkárainak a havonta megtartott titkári értekezleteken most nem a községi, hanem a jb-tit- kár tart tájékoztatót. kapcsolat a községi pártbizottságokkal megszokott és közvetlenebb volt. Szinte naponta találkoztak a községi titkárral, például a tömegszervezetek vezetői. Ebben, a véleményünk szerint két fontos dologban kell előbbre lépnünk. Egyrészt nagyobb önállóságra nevelni a járási, községi állami és tömegszervek vezetőségeit, másrészt megtalálni a módját annak, hogy e községek szerveit is rendszeresen tájékoztassák, hogy minden problémájukkal megtalálhassák az utat a jb- hez. Ott, ahol erre idejében gondoltak, például a mezőkovácsházi járásban, ez a probléma nem mutatkozik. A járási pártbizottságoknak a községek, főleg tsz-ek irányában végzett munkája az átszervezés óta eredményesebb. Elősegítette ezt az elmondottakon kívül az is, hogy az ÁMG-k függetlenített titkári rendszerét megszüntettük és az így felszabadult státuszokat átcsoportosítottuk a jb-k mezőgazdasági osztályaira. Másrészt, a státuszokkal függetlenítettük a 20—25000 kataszt- rális holdas állami gazdaságok párttitkárait. Most minden vb-n a mezőgazdaság ügyeivel két munkatárs foglalkozik, míg azelőtt csak egy látta el ezt a feladatot. A pártbizottságok, pártszervek átszervezésében további lépéseket egyelőre nem kívánunk tenni. Fő feladatnak azt tartjuk, hogy az eddig kialakított új szervezeti formákat szükséges szilárdítani, segíteni, hogy ezek tökéletesedjenek. A pártmunka másik sokat vitatott kérdése a pártmunka társadalmasításának módszere, mérete. Az elmúlt év tavaszán a megyei, járási és városi pártbizottságok társadalmi munkatársakból osztályokat, illetve alosztályokat hoztak létre. A társadalmi osztályok és alosztályok munkatársait a legfejlettebb, leghozzáértőbb aktivistákból, szakemberekből alakították meg. Vezetőit és tagjait az illetékes vb hagyja jóvá, ők a vb hatáskörébe tartoznak ugyanúgy, mint a függetlénítettek. Olyan területek összefogása a feladatuk, ahol függetlenített pártmunkások nincsenek, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, a fegyveres testületek, az ügyészség, a bíróság, az MHS-szervek stb. pártirányítására. A bizottságok élén társadalmi osztályvezetők állnak, 2—3 társadalmi munkatárssal. Az osztályvezetők, a függetlenítettekhez hasonlóan valamelyik titkárhoz tartoznak és a vb munkaterve szerint végzik munkájukat. A míg ez a községek esetében ” eredményes és a községek politikai, gazdasági, kulturális életére pozitívan hat, addig például Gyula város munkájában e téren a tapasztalat inkább negatív. Igaz, hogy a város politikai, kulturális erejét az átszervezés óta eredményesen használják fel a járás községeiben. Tehát a községek munkája javult. A városban azonban a munka hézagosabb lett. Egyes területek segítése csökkent. Az átszervezés előtt itt öttagú apparátus dolgozott. E társadalmi osztályok és al- “ osztályok létszáma nem nagy, csupán 3—7 fő. Így egy-egy megyei osztályon 10—15, egy-egy jb-n 60—80 társadalmi munkatárs dolgozik. Ezenkívül minden jb-n létrehoztak egy 20—25 főből álló állandó társadalmi instruktor- csoportot. A társadalmi instruk- torcsoport feladata egy-egy alapszervezet állandó segítése. Egy- egy jb-n így 80—100 főből álló aktivista csoport dolgozik. Ezek irányítása, tájékoztatása, ilyen szervezeti felépítés mellett nem jelent nehézséget a függetlenített apparátusnak. Az elmúlt rövid egy év alatt a társadalmi osztályok, alosztályok munkamódszerében jó tapasztalataink vannak. Munkájukban egyre több a tervszerűség, önállóan vizsgálnak meg területeket, s készítenek a vb elé jelentéseket. Ezen anyagok tartalma, színvonala jó. Helyenként azonban érezni rajtuk a pártmunkatapasztalat hiányát. Még nem mindenütt vizsgálják összefüggésében a párt- és egyéb szerveknek a termelésben végzett tevékenységét. Több helyen nem elég önállóak, munkájukból hiányzik a kezdeményezés, a magabiztosság. Sok helyen hiányzik még az egyes alosztályok munkájában az összhang. ky| iután a választott szerv az 1 1 előterjesztett anyagot megtárgyalta, az alosztályok egyik legfontosabb feladata a határozatok levitele és azok végrehajtásának ellenőrzése. Ez, módszerében még sok helyen kezdetleges. Azonban az a tapasztalatunk, hogy már így is sok segítséget adnak a községi bizottságoknak és az alapszervezeteknek, főleg olyan területeken, ahová a függetlenített apparátus létszám és idő hiányában ritkán vagy egyáltalán nem jut el. A szarvasi jb egészségügyi osztálya például megvizsgálta egy olyan tsz és község egészségügyi helyzetét, amely nagy tanyavilággal rendelkezik. Sok, eddig nem ismert probléma megoldására tettek javaslatot. Munkájuk nagyon hasznos még olyan szempontból is, hogy közvetlen a munkaterületekről, a munkapadok mellől merítettek ismereteket. Egyes jb-k, például a mező- kovápsházi, még nem ismerték fel azt a segítséget, amit a társadalmi osztályok adni tudnak, de általában a társadalmi munkatársak munkája,, munka- módszere jó úton halad. Bagyinka György a Békés megyei pártbizottság munkatársa. A békéscsabai vasútállomás forgalmi irodájában már napok óta nagy a sürgés-forgás. A megszokott kép felborult. A mennyezet alatt szürkésfehér huzalköteg függ mozdulatlanul, a fal mellől elpaterolták a régi biztosító- berendezést, átellenben új szerkezetet szereltek össze, az integra dominó rendszerű berendezést. A szoba délnyugati, félkörben kiugró részéhen egy halványzöld színű, körülbelül két méter hosszú és másfél méter széles vezérlőtáblán piros, fehér, fekete, sárga, kék, zöld műanyaggombokat nyomogat Földi Endre műszaki átvevő. Előtte, a rézsű tan megdöntött asztal túloldalán szinte percenként cseng a telefon... Leülünk a műszaki átvevő mellé. Az ablakon túl a síneket, vonatokat, utazáshoz készülő, várakozó embereket lehet látni. Mögöttük serényen dolgozik az iroda személyzete, a meglehetősen szűk helyen. Nem zúgolódik senki a nagy felfordulás miatt, s erre van is ok. — Megkezdtük az új biztosító- berendezés üzempróbáját — módja Földi Endre két telefonbeszélgetés között. — A szerelési munkálatok egy évvel ezelőtt indultaik. Az új berendezés tizennégy és fél millió forintba került. A kivitelezést a Távközlő és Biztosító Berendezési Építési Főnökség dolgozói végezték. — Milyen jelentősége van ennek az új berendezésnek? — Óriási. Ki van zárva, hogy a vágányon benn álló szerelvényre egy másikat véletlenül ráengedjenek. Az összeütközés, a baleset ki van zárva! Emellett meggyorsul a vonatok forgalma. Az üzembe helyezés után nem lesz szükség váltóőrökre, mert a szolgálattevő forgalmista a vezérlőasztalról gombnyomással állítja a váltókat Üjabb telefon.;. Gombnyomások, fényvillanások... — Eddig az volt a gyakorlat (és még ma is az), hogy amikor egy Új telephelyre költözik az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsége Hosszú éveken át vajúdó probléma oldódik meg rövidesen Orosházán. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsége elköltözik a Táncsics utcából a jövő év tavaszáig. Az új telephelyet a város ,,ipamegyedébenn, az üveggyár tőszomszédságában, a gépjavító állomás mellett jelölték ki. Aki ma szétnéz a kirendeltség területén, az hitetlenkedve állapítja meg: csoda, hogy eddig is elfértek a felszerelések és a műhelyek. Nem szocialista üzemhez méltó körülmények között éltek, dolgoztak, s dolgoznak még ma is az emberek, a „folyékony arany” bányászai. Az udvar szűk, télen bokáig ér a sár, nyáron poros, piszkos mindien. A műhelyek zsúfoltak. A gépkocsik a szabad ég alatt kénytelenek parkírozni vagy a Táncsics utcában, akadályozva a közúti közlekedést. Az irodákat éppen oda telepítették, ahol helyet tudtak szorítani. A szociális jellegű létesítményekről jobb nem is beszéltú. Ez a telep öt évvel ezelőtt, amikor még csak négy fúróberendezéssel dolgoztak az olajbányászok a környező olajmezőkön, többéke vésbé megfelelt a követelményeknek, de ma, amikor tizennégy berendezést kell a fúrásokhoz szállítani, ott szerelni, amikor megnövekedett a munkáslétszám, a gépkocsik mennyisége, nem felel meg a követelményeknek. Az új, nyolcholdas telephelyet már körülkerítették. Az üzem a gépjavító állomástól négy épületet vett át. Ezekbén az épületekben kapnak helyet a raktárak, értékes műszerkocsik, szociális létesítmények. Az irodákat moduli-barakkokban helyezik él. A nagy területen könnyű lesz mozogni a gépkocsikkal, bőven akad hely a csöveknek, felszereléseknek. A tervek szerint a telepig meghosszabbítják az üveggyár iparvágányát és rakodóteret építenek. A dolgozókra gondolva fürdőt, mosdót, ebédlőt, kerékpár- és motorkerékpárszínt és sportpályákat létesítenek itt. szerelvény érkezését jelezték, mondjuk Szolnok felől, akkor az emberek kézzel állították a váltókat, kulccsal lezárták azokat, a kulcsot bevitték a szolgálati helyre, s telefonon közölték a szolgálattevővel, hogy a vonat vágány- útja le van zárva. Ez sok időbe, mászkálásba került és a téli ítéletidőkben alaposan próbára tette a váltóőröket. November 7-e után innen, a vezérlőasztalról kezelik a váltókat. — Hogyan? — Nézze. Erre a táblára fel van rajzolva az állomás sínlombjának mása. Ha a vonat érkezését jelzik, akkor a szolgálattevő meghatározza, hogy melyik vágányra állhat be vagy melyiken roboghat át. Benyomja itt a kezdő- és a célgombot, s ekkor á táblán megjelenik a sárga szaggatott vágánycsík, ahová a szerelvény majd befut. Ezután a kezdő- és a jelzőgombbal szabadra állítja a jelzőt. A jelzőkön — az állomás mindkét oldalé’ állnak jelzők — megjelenik a helyes színkép. A mozdonyvezető ezt figyeli, s ebből tudja, hogy nullára, vagy 40 kilométerre kell csökkenteni a sebességet, vagy pedig maximális gyorsasággal futhat át az állomáson. A vezérlőtáblán, a sín kicsinyített másán, ahol a vonat halad, vörös, szaggatott csík villan el. Ez jelzi, hogy hod a vonat eleje és vége. — Ezt hogyan sikerült megoldani? — Ügy, hogy a síneket szigeteltük. A vezetékek össze vannak kötve a jelfogó berendezésekkel. Amikor a sínek és a kerekek érintkeznek, a jelfogók függőségeket hoznak létre, s a vezérlőasztalon megjelenik a vonat csíkja. — A váltóállítás ideje hogyan redukálódik le? — Mindössze három másodperc szükséges ahhoz, hogy egy váltót átállítsanak. — Az elektromosságot honnan biztosítják? A .városi 220 voltos hálózattal dolgozik a berendezés, de ha áramszünet keletkezik, az úgynevezett unformer azonnal,, észrevétlenül bekapcsol és biztosítja az áramot. Az unformer — motorgenerátor — állandóan készenlétben van. Ha ez kimerül, akkor még mindig van tartalék, mert automatikusan működésbe lép a Diesel-generátor. — Magyarországon ez a berendezés újdonságnak számít? — Többé-kevésbé annak, hiszen kevés van még. Angyalföldön, Vámosgyörkön és Fényeslitkén (Záhony mellett) szereltünk fel ilyen berendezéseket. A békéscsabai a negyedik. Még ebben az évben elkészül a céildömölki és a kecskeméti állomás biztosító berendezése is. — Mikorra tervezik az átadást? — November 7-én, ünnepélyes keretek között adjuk át a csabai vasutasoknak. A kezelési utasítást most készíti Balogh Béla, a MÁV Szegedi Igazgatósága V. osztályának műszaki főelőadója. Az elmondottakhoz hadd tegyük még hozzá, hogy a felszabadulás óta ez a létesítmény készült a legnagyobb beruházással és a legnagyobb gondossággal a békéscsabai vasútállomáson. Ballag Róbert
