Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-15 / 217. szám
1963. szeptember 15. 2 Vasárnap SZÁRAZFÖLDI KIKÖTŐ Nyolcvanhárom éve zsong benne és körötte az élet. Ez a megyeszékhely legforgalmasabb, legelevenebb szeglete. A zai, a lárma sohasem ül el, csak csendesül, hogy aztán újra felcsapjon. Naponta tízezer ember fordul itt meg, jön és készül valahová vagy tétlenül ődöng. Olyan ez a vasútállomás is, mint a többi, olyan mint egy nagy szárazföldi kikötő. A sínek kanyarulataiból naponta 50 személyvonat tűnik fel és több tucat tehervonat. Budapest, Szeged, Kötegyán, Lőkösháza és Békés- sámson felől hajnaltól hajnalig ömlik az utas és az áru. A kocsikaravánok országútiknak e földre merevített sín-lombjában csaknem ezer ember teszi dolgát. Forgalmi szolgálattevők és váltóőrök, tolatásvezetők és kocsirendezők, mozdonyvezetők és rakodó- munkások, takarítónők és... ki tudná felsorolni azt a sok foglalkozást, amely egymáshoz kapcsolódik és a munka harmóniáját teremti meg nap, mint nap. Barangoljunk egy kicsit ebben a — kamaszhoz hasonló — ruháját kinőtt kikötőben, ennek a színpadán, ahol örökösen változik minden, csak a díszletek: az épületek állnak méltóságteljesen és — szürkén ... Békéscsaba rengeteget fejlődött az elmúlt években, de az állomása nem tartott lépésit vele. Iiépten-nyomon a szűkösséggel, j helyhiánnyal találkozunk Hajdú I Géza rakodótiszttel együtt. Ö a! kalauzunk. Régi vasutas, régi! „bútordarab'’, talán bekötött j szemmel is eligazodna az épületek, raktárak, bódék között.1 Azt mondjuk, hogy eligazodna, de azt is menten hozzátesszük, hogy sokszor megbotlana .;. A raktárakban és a raktári vá- ! gányok mellett nagyon nagy a zsúfoltság. Az 50—60 kocsi ki- és ! berakására épített síneken na- j ponta 200—260 vagont ürítenek es töltenek meg mindenféle anyaggal. Gép, építőanyag, mező-1 gazdasági termék áramlik ide. ■ exportáruk, gabona s más anyag ! indul útnak. Ez év első nyolc hónapjában Békéscsabán 109 ezer ] mázsa darabárut raktak fel és 187 ezer mázsát pakoltak ki, 15 J ezer vagonba 2 millió 526 ezer \ mázsa árut raktak be és 24 ezer 363 tehervagonból 4 millió 451 ezer mázsa árut rakodtak ki. Különb-; sen az áruforgalmazók előtt lehet megemelni a kalapot. Százötvenen vannak. Milyen emberek? Százféle jellemárnya- latúak, de egy közös ismertetőjelük akad: nem hagyják cserben egymást, mindenkor kisegítik egymást. Csak egy példát, s máris megyünk tovább: Néhány nappal ezelőtt úgy estefelé, sok áru érkezett. A torlódás réme fenyegetett A Béke brigád: három raktározó és nyolc raktári munkás a munkaideje lejártával, 19 órától 22 óráig visszamaradt és „kirámolt” öt vagont. Aztán vette a cókmókcrt és csendesen hazaballagott.... A rakodótéren csillog a pocsolya vize és porfüggönyt „köt” egy-egy elrobogó teherautó. Ha esik az eső, úszik minden, ha nem esik az eső, poros mindenki. A konzervgyáriak üveget pakolnak ki. Teherautók vesztegelnek. A sok ládától alig lehet mozogni. Nem jól van ez így. Korábban szó volt arról, hogyha a konzervgyár besegít a vasútnak egy bizonyos összeggel és felújítják a dohánybeváltó iparvágányát, akkor ott rakodnak. Tárgyalások kezdődték. A gyár belement volna a dologba, ha egy épületet is kap tárolásra a dohánybeváltótól. De nem kapott, s így nem vállalkozott a MÁV segítésére. Ha az élelmezésügyi miniszter közbeszólna, talán megoldódna a helyzet. Mindenki nyerne vele, addig is, míg megoldódik a mezömegyeri rendező pályaudvar ügye. Ez még a jövő zenéje ... Mustrálgatjuk a hatalmas darut a repülőhíd alatt. Két sínpár felett dolgozik. Roppant súlyokat emel. Kár. hogy csak 20 méternyi síné van. Meg lőhetne hosz- szabbítani — legalább 10 méterrel — a pályát! S még jobban ki lehetne használni. A TÜZÉP telepe egy valóságos kis sziget. Őrének kunyhóját futóka veszi körül, ő maga pedig fából arcokat, szobrokat vés. Irtunk már róla, ne zavarjuk, inkább lépkedjünk tovább. Vegyük szemügyre az ídetelepített telepeket. A TÜZÉP lerakata vízben áll, ha zuhog az eső. Rossz hely ez számára. .ló lenne minél előbb elköltöztetni. Mit keres itt a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat lerakata? Helyet bérelt és helyet kapott. Logikus? Növeli a zsúfoltságot. Vajon meddig? Hogy mennyire kinőtte a ruháját ez az állomás, azt legjobban a gurító végéről lehet látni. Erről a maslatról szortírozzák szét a tehervagonokat és a személykocsikat. Jobb oldalt a fűtőház széndombocskái feketéllenek, jobbra előttünk a szertár trónol, alkot szigetet. Hat vágányon bonyolódik le a személykocsik forgalma, a többi a tehervagonoké. Ez a többi — édeskevés. Valamikor elég volt, amikor alig épült a város és kevesebb anyagot kért, de most már nem elég. Ma már a. békéscsabai vasútállomás a területi igazgatóságon belül a legnagyobb forgalmat bonyolítja le. Több figyelmet, több beruházást érdemelne. És új rendezőpályaudvart, Mezőme- gyer kornyekén. Minden Békéscsabához hasonló gócpontnak van már külön rendezőpályaudvara, ideje lenne itt is megépíteni. így csak nő a tumultusrörvendetes dolog az, hogy befejezéshez közeledik az új biztosító berendezések szerelése. Ha átadják rendeltetésének, akkor a váltókezelők egy részét más munkakörbe csoportosítják át. Nem küldenek el senkit, hisz így is kevés itt a vasutas. Ezek az új berendezések az eddiginél sokkal biztonságosabbá teszik az állomás munkáját. Sokat költöttek erre az állomásra az utóbbi néhány évben, de minden kevésnek bizonyult. Kicserélték a síneket, új, másfél méter mély, tömör sínaljazatot készítettek. Erre múlhatatlanul szükség volt. Az eljövő években nagy munka vár az igazgatóságra, hogy pótolja azt. amit különféle okok miatt elmulasztott. NAPTAR 1963. szeptember 15.. vasárnap. Glatz: Anya gyermekével — 5 évvel ezelőtt, 1958-ban halt meg Glatz Oszkár festő. A nagybányai festőiskola tagjaként a parasztok és munkások életéből festett (Este a havason, Birkózó fiúk), később munkáját Bujákon folytatta és derűs hangulatú, kitűnő technikával festett képeivel az itteni népviselet lelkes propagálóra lett (Vasárnap, Bujáki menyecske, Anya gyermekével). Jellegzetes műve a magyar írókról készített rajzsorozata. — 50 évvel ezelőtt, 1913. szeptember 15-én halt meg Vámbéfy Ármin orientalista, nyelvész. Keleten tett számos utazása során a magyar nyelv török eredetét bizonyította. Nyelvészeti és néprajzi munkásságával a turkológia megalapítója. Utazásai es munkái (Közép-Ázsiai utazás — 1873, A magyarok eredete — 1882, Küzdelmeim — 1905, A magyarság bölcsőjénél — 1914) külföldön is nagy feltűnést keltettek. e Ha nehéz körülmények között is. de él. dolgozik, jól dolgozik a kikötő legénysége. Most, a csúcsforgalom kavargásában áll helyt. Nagyon sokat vállal magára és sokat teljesít. Vasárnapok és hétköznapok jönnek, s olvadnak egybe. Kevés idő van a pihenésre. Az ország építésének gyors üteméhez igazodva öntudatosan és serényen munkálkodik sok száz ember. Pallag Róbert Fényes híd — fényes pocsolyával... Elkészült hát az új vasúti felüljáró, a megyeszékhely egyilk legszebb építészeti objektu. ma Rendkívül hasznos rendeltetésén túlmenően esztétikailag is — különösen az esti ostornyeles kivilágításban — kellemes, szívderítő látványosság. Dicséret, megbecsülés illeti érte a híd építőit, akik igazán derek as munkát végeztek. amikor az eredetileg meg. állapított határidő előtt csaknem másfél évvel átadták rendeltetésének. A közeli lakók gyakorta sétálgatnak az impozáns viadukton, Láttuk Hallottuk Szóvá tesszük jiimimiiHiiuiiiimitniimiiiiiiiiiMiiiiiiiimiiiiimiiHmiiiiiiimiiiiiimiimiiiiimiiimniiHiiiiiiiiimiHiiiiwiMiHmiuumiiiiummi Határidő Udvariasság Halkabban Magyar íróküldöttség utazik Finnországba A magyar'—finn kulturális munkaterv alapján szeptember 15-én. Helsinkibe utazik a Magyar Írók Szövetségének öttagú delegációja. A küldöttség vezetője: Darvas József, az írószövetség elnöke — tagjai: Veres Péter, Lengyel József, Képes Géza és Baranyai Ferenc. A magyar írók a Finn író- szövetség vendégeiként egy hetet töltenek Finnországban. (MTI) Átadták Afrika első magyar vízmüvét Jól vizsgáztak a veszprémi szakemberek Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a napokban kapta meg a Guineában dolgozó magyar szerelők jelentését Dinguiraye város vízmüvének átadásáról. Afrikában ez az első vízmű, amely magyar tervek alapján épült és magyar berendezésekkel működik. A vízügyi tervező iroda műszaki tervei alapján a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei építették fel a tisztítómüvet és a vízmüvet. A vízmű — a, külföldi szakemberek véleménye szerint is — kitűnőre vizsgázott. A gépek kifogástalanul működnek és nagyon jól bevált az elemekből összerakható épületek szigetelése és szellőztetése, mert a trópusi forróság ellenére is csupán húsz fok meleg van a helyiségekben. A próbaüzemelés most már hamarosan befejeződik. Szeptember végére visszatérnek a magyar szerelők, csupán egy szakember marad tovább, hogy megtanítsa a guineai munkásokat a berendezés kezelésére. (MTI) Békéscsabán jelenleg túlzsúfoltság van a férfifodrász-üzletekben, mert a Tanácsköztársaság útján lévő legnagyobb üzletet renoválják. Rá is fér az üzletre a renoválás, hiszen padlóján már lyukak tátongtak és még a néhány évvel ezelőtti szép fotelek is elkoszolódtak. Szombaton reggel a ktsz vezetőivel néztük meg az üzletet, ahol már csempézik a falat és szedik a régi korhadt deszkát. — Mikorra lesz kész? — Egy hét múlva — hangzott a válasz, s most kíváncsian várjuk, vajon sikerül-e betartani ezt az önmaguk elé szabott rövid határidőt. Mert ha sikerül, úgy példát ■ mutatnak a gyors átalakításra. Ki tudja hányszor írtunk már erről a kérdésről és jó lenne, ha ez lenne az utolsó ilyen jellegű írás, amely egyúttal búcsúztatná az udvariatlanságot. Mert ugye találkozunk ezzel nap mint nap. Egy kedves asszony ismerősöm panaszolta, hogy a Békéscsabai Irányi utcai cipész ktsz-ben, ahol egyszerűen csak cipősarkot akart javíttatni, nem a legszívesebben fogadták, s a végén majdnem úgy jött ki, hogy „ha a tisztelt ügyfél akarja, akkor foghatja rossz cipőjét és kereshet más üzletet”. Tudjuk, hogy ez a néhány forintos munka tényleg nem befolyásolja döntően a tervteljesítést, de az udvariatlanság pedig nem emeli az üzlet ■épszerűségét. A békéscsabai kórház ügyéről tárgyaltak az elmúlt napokban a városi tanács vb-ülésén. Az egyik vb-tag, aki maga is jó néhány hetet töltött a kórházban és mint volt beteg szólt hozzá a kérdésekhez, említette meg: — Nem tudom, miért van az, hogy a motorbiciklisek a kórház előtt közlekednek a leghangosabban, de azt sem lehet megérteni, hogy vajon a ligetben lévő hangszórót miért az ebéd utáni pihenő idején bömböLteti'k a leghangosabban. Igaz, külön csendrendelet nem szabályozza a motorosok közlekedését, de a kórház előtt elhelyezett tábla figyelmeztethetné őket legalábbis a KRESZ-szabályok betartására. És a vursli üzemeltetőit pedig arra hogy tőle néhány méterre súlyos betegek várják gyógyulásukat. nem ritkán csak azért, hogy gyönyörködjenek benne Ámde, a legutóbbi néhány esős napon egy kis üröm is vegyült az örömbe, amiről a derék hídépítők talán nem is tehetnek. Arról van ugyanis szó, hogy a csupa beton híd az esőben is teljes tisztaságban pompázott, de nem így a belváros felöli gyalo- gosíeljáró. Ez a feljáró szorosan simul a közúti feljáró oldalához, de annál jóval meredekebb. Az eső a földből döngölt domboldalt több helyütt megtépázta s a le- sodrott, átázott föld — nem kímélve a gyalogosfeljáró betonkockáit — fényes pocsolya-tengert ké. pezett. amelyen az átkelés — a be. sározódás veszélye nélkül — lehetetlennek bizonyult. Talán egy 15—20 centiméteres betonperemmel ez elkerülhető lenne... Az imént említett bosszúságot csak tetézi az, hogy a vasútállomást a vasutaslaktanya és a kisvasút között az új híddal ösz- szekötő gyalogjáró állapota egyenesen elképesztő. Itt süppedések és földhányások, esőben pedig sár. tenger és víztócsák váltják egymást, s mindehhez este még a sötétség is párosul. Este és esőben itt aztán igazán művészet kényszerű lábfürdő nélkül átkelni. Erről persze már a hídépítők mit sem tehetnek, annál inkább az illetékes helyi szervek. S amidőn a fentiekre e szervek figyelmét felhívom, teszem azt azért, mert épül már a hídfőnél egy új, lépcsős gyalogfeljáró is, amely még tovább rövidíti az utat a vasútállomáshoz, következésképpen: tovább növeli ! az amúgy is tekintélyes gyalogos- forgalmat Másrészt — -s ez sem j megvetendő körülmény! — köze- I leg az esős, sáros évszak, amely j — szép. új hidunkkal és tiszta I járdákkal! — azért ’mégiscsak 1 szép... —zár.
