Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-14 / 216. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGY El TAN ÁCS LAP J A V NÉPÚJSÁG 1963. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Ara 50 fillér xvra. ÉVFOLYAM. 216. SZÁM Egyenlőség, baráti segítség, kölcsönös előnyök | Fusizás helyett | Ami nincs a Sportműsor | Meleg idő Hatmillió-nyolcszázezer forint a békéscsabai városi tanács községfejlesztésének jövő évi költségvetése Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt tartotta ülését a A falvakban még a tüzelési idény kezdete előtt beváltják az utalványokat Most okozzon gondot... A takarmánymérleg elkészítése, annak pontos megállapítása, hogy milyen takarmánykészlettel vágnak neki megyénk termelőszövet, kezeti gazdaságai a hosszú télnek, csak jó másfél hónap múlva, a kapásnövények betakarítása után válik lehetségessé. A becsié, sek, s a valóságban mutatkozó elég alacsony terméseredmények azt mutatják, hogy — néhány szövetkezet kivételével — kevesebb lesz mind a szálas, mind az abraktakarmány a szükségesnél. A vártnál alacsonyabb termés- eredményeken való töprengés csak annyiban hasznos, amennyiben azok tanulságot adnak ahhoz, hogy most jobban igyekezzenek megvetni szövetkezeteinkben a jövő évi bővebb takarmányter- més alapjait Ennél többet nem érdemes merengeni rajta, mert száguldó sebességgel közeledik az az időszak, amikor kimondottan a kazlak, a górék és a magtárak tartalmára szorítkozik az állatállomány takarmányozása. Éppen ezért az a leghelyesebb, ha közös gazdaságaink vezetői és gazdái most annak megszervezésén fáradoznak, hogy a széna vagy silóként tárolni nem lehetséges növényzetet legeltessék mindaddig, amíg lehet a juhokkal és a növendékmarhákkal. Ez természetesen csak kismértékben csökkenti a már látható hiányt, de ezt is ajánlatos kihasználni. Különösen azokban a szövetkezetekben, ahol már nyilvánvaló, hogy a széna és az abrak a legnagyobb takarékosság, a hüvelyesek — és a maglucema szalmájának etetése ellenére sem tart ki az új termésig. Mint az előző, csapadékban eléggé szegény és alacsony takarmányhozamot eredményező esztendők telén, az idén is több helyütt sor kerül a kukoricaszár etetésére. Felesleges bizonygatni, hogy az összetépett és besilózott szárat szívesebben elfogyasztja a jószág. Különösen akkor, ha répakoronával, nyers szelettel vagy melasszal ízesítik. Előreláthatólag a termelői járandóságon felül is nagyobb mennyiségű cukor, gyári mellékterméket kapnak a takarmányszűkiben lévő szövetkezetek. A szár szecskázásához a megyében rendelkezésre álló 188 silókambájn, 65 Orkán és az e célra átalakítható ÁC—400-as ga. bonaarató kombájnok nagy részét odairányítják, ahol a legin- dokoltabb a szárból silót készíteni Ami kukoricaszárat nem tudnak így tárolni szövetkezeteink, azt se hagyják tavaszig a földön, az idő martalékául, hanem hordják be a szérűbe, s rákják beázhatat- lanul kazalba. A járási és a megyei tanácsi szervek a tőlük telhető módon igyekeznek az idén is különböző forrásokból enyhíteni a takarmánygondokat. Ez azonban kevés. Éppen ezért ne erre számítsanak elsődlegesen szövetkezeteink, hanem igyekezzenek összegyűjteni és jól tárolni minden takarmányozási célra alkalmas növényt most, amikor minősége a legalkalmasabb erre. Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Napirendjén szerepelt Kircsi István, a közgazdasági technikum igazgatójának t. beszámolója a technikumi nevelő munkáról. Jelenleg tizennégy nappali osztály működik 549 tanulóval. A tanulók 70 százaléka bejáró. A városi tanács vb elismerését fejezte ki a közgazdasági technikum tanári karának az iskola jó nevelő munkájáért, és örömmel állapította meg, hogy az iskola évek óta húzódó helyiségproblémájának megoldásához 1964-ben hozzákezdenek. A végrehajtó bizottság ezután jelentést hallgatott meg a városi tanács kórházának munkájáról. Megállapították, hogy a kórház állandó túlzsúfoltsággal küzd, beteg, forgalma évről évre növekszik. Évenként átlag 17 ezer beteget látnak el. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy tovább kell szorgalmazni a kórház rekonstrukciós, A legfelsőbb kormányzati fórumokon is állandó figyelemmel kísérik az építőipar helyzetét, s hatékonyan segítik a szállítási és munkaerőproblémák megoldását. Az építőmunkások teljesítménye, fegyelme az utóbbi hónapokban lényegesen javult, nagyobb mérvű változást azonban csak újabb gépek üzembe helyezésével lehet elérni. A hazai gyártmányú építőgépeken kívül nagyobb mennyiségű külföldi gép vásárlására is jelentős összegeket szánt a kormányzat. Az idén több mint 400 millió forint értékű építőipari gépet hozunk be a Szovjetunióból, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából, kétszer annyit, mint 1960-ban és 30 százalékkal többet, mint tavaly. Az újonnan érkező gépek között megtalálhatók a toronydaruk, az alapozáshoz szükséges vibrációs tömörítőlapok, az úthengerek, a nagy befogadóképességű cementtartályok és a kotrógépek egyaránt A gépek gyors megérkezését és üzembe helyezését meglehetősen akadályozza, hogy a rendelést a legtöbb vállalat késve adta fel. A baráti országok azonban gyakran soron kívüli szállítmányokkal is igyekeznek segíteni építőiparunk helyzetén. A Német Demokratikus Köztársaság például már az idén elküldi a jövőre és az 1965-re esedékes toronydarukat, más országokból gyors egymásutánban 100 cementtartály, 55 vibrációs és stabil úthenger érkezik. Az év eleje óta majdnem 250 millió forint értékű építőipari gép érkezett külföldről, s a berendezéseket a hailletőleg beruházási tervének meg. valósítását. Ezután került sor arra, hogy a végrehajtó bizottság megtárgyalja az 1964. évi községfejlesztési alap költségvetését. A tervek szerint Békéscsabán különböző hozzájárulásokból ötmillió-nyolcszázezer forint áll a községfejlesztési tervek megvalósítására. Mint minden évben, jövőre is számít azonban a városi tanács arra, hogy a város lakói társadalmi munkájukkal hozzájárulnak a város szépítéséhez. Az így előirányzott költség- vetés együttes összege hatmilliónyolcszázezer forintot jelenthet. Ebből az összegből járdaépítésre 760 ezer forintot, utak építésére másfél millió forintot, a szerjpy- vízlevezető csatorna építésére 750 ezer forintot, a vízvezeték építésére 570 ezer forintot fordítana a városi tanács a többi között. A végrehajtó bizottság által elfogadott költségvetés kerül a közeljövőben megtárgyalásra a városi tanácsülés élé. tárról legkésőbb 15 napon belül a munkahelyre szállítják. A jövőben kevesebbet kell állniuk a gépéknek alkatrészhiány miatt, mert most már minden szállítmánnyal együtt a pótalkatrészek is megérkeznek. A NIKEX külkereskedelmi váll. már nagyrészt a jövő évi építőgép-importot is előkészítette. Az 1964-re tervezett mennyiség majdnem 20 százalékra már a Budapesti Nemzetközi Vásár idején megállapodást kötött, hasonló kötések történtek a poznani vásáron, s folytatódnak a megállapodások a lipcsei és a bmoi vásárokon. (MTI) v Az eddigi békéscsabai központi napiközi otthonos konyha szűk, korszerűtlen, az egészségügyi követelményeknek sem megfelelő körülmények között működött. Szükségessé vált egy új konyha létesítése. Ennek azonban — úgy látszott — anyagi okok vetnek gátat vagy legalábbis késleltetik a megvalósítását. Ekkor a városi tanács úgy határozott, hogy a községfejlesztésd alapból 1 millió forintot fordít erre a célra. Az összeg azonban nem lett volna elegendő, ezért a művelődésügyi minisztériumi költségkeretből még 1 millió 800 ezer forinttal járulták a terv megvalósításához. A falusi, földműveszövetkezeti tüzelőanyag-telepek is részt vesznek a SZOT tüzelőanyagutalvány. akciójában. Ezek a telepek gondoskodnak a falvakban lakó ip>ari munkások, nyugdíjasok, s egyéb, utalvánnyal rendelkezők tüzelőjéről. Az utalványok száma az elmúlt évihez mérten az idén any- nyira megnövekedett, hogy beváltásuk hosszabb időt vesz igénybe, s emiatt panaszok érkeznek az illetékes szervekhez. A SZÖVOSZA termelőszövetkezeti biztosítás időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót pénteken Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója. Elmondotta, hogy az idén különösen sokat pusztított a jég. Tavaly 715 község határában 857 alkalommal 160 000 holdat ért jég. verés, az idén pedig már eddig 2172 esetben ISO'S község 404 000 holdnyi földje szenvedett jégkárt s eddig 153 millió forint kártérítést fizetett a biztosító. Többek között a zsámbéki Petőfi Tsz több mint 4 millió forintot, a kókai Kossuth Tsz és -a körösla- dányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz 1,8—1,8 millió forintot kapott. Vagyonbiztosításuk alapján szeptemberig csaknem 100 millió forint kártérítést fizettek a közös gazdaságoknak az elhullott vagy kényszerből levágott állataikért. Az elmúlt nyolc hónapban sok anyagi kárt okozott a tűz is. A villámcsapások pusztítása miatt csaknem 3 millió forint, az összes tűzesetekre pedig mintegy 10,5 mii. lió forint kártérítést fizetett a biztosító. A közösön kívül 371 000 ter_ melőszövetkezeti parasztnak van háztáji biztosítása — az idén Az 1964/65-re áthúzódó építkezés befejeztével Békéscsabán, a megyében egyedülállóan korszerű felszereléssel és kivitelben, minden tekintetben megfelelő központi napközi otthonos konyha áll az iskolások rendelkezésére, ellátásuk biztosítására. Az iskolai objektumok építése során még az idén elkészül két új politechnikai műhely terem; az egyik a IV-es, a másik a VII-es számú iskolában. Ezzel Csaba mind a tíz általános iskolája rendelkezik a gyakorlati oktatáshoz olyannyira nélkülözhetetlen I műhelyekkel. ban ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy a földművesszövetkezeti tüzelőanyag-telepek már ez ideig több utalványt váltottak be, mint az elmúlt évben összesen. A szükséges mennyiségű szén rendelkezésre áll, s bár bizonyos szállítási nehézségek jelentkeznek, minden utalványtulajdonos, még az utalvány lejárta, tehát a tüzelési idény kezdete előtt hiánytalanul megkapja tüzelőjét. (MTI) mintegy harmincezren kötöttek ilyen szerződést s hogy az elővigyázatosság hasznos, bizonyítja: több mint 32 000 esetben 34 millió forint kártérítést kaptak. A mezőgazdaság igényeit figyelembe véve a múlt évben — hazánkban először — bevezették a kalászosok részleges fagybiztosítását. 336 termelőszövetkezet 160 000 holdnyi kalászosára, kötöttek ilyen biztosítást. A növényzetet különösen próbára tette az elmúlt kemény tél, amely után a fagybiztosítás alapján 38 millió forintot fizettek ki a termelőszövetkezeteknek. Az első kísérleti év tapasztalatai alapján most „korszerűsítették” ezt a biztosítási formát, s 1964-re — a zöldségfélék és a rizs kivételével — valamennyi szántóföldi növényre kiterjesztették. A kedvezőbb feltételű fagybiztosítást legkésőbb november 15-ig köthetik meg a vagyonbiztosítással is rendelkező termelőszövetkezetek. (MTI) Magyar küldöttség utazott az újságírók harmadik világtalálkozójára Pénteken magyar küldöttség utazott az újságírók harmadik világtalálkozójára. A világtalálkozón 80 ország képviseletében 250 újságíró vesz részt. A tanácskozások színhelye a Litva nevű szovjet hajó és a hajó útja során érintett több kikötőváros. Szeptember 23. és 25. között fontos megbeszélések zajlanak le Algírban. A további útvonal: Tunisz, Tripolisz, Alexandria, Port Said, Beirut. A magyar küldöttség tagjai: Boldizsár Iván, a New Hungarian Quarterly főszerkesztője, Fekete Sándor, a Magyar Rádió főmunkatársa, Kis Csaba, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztője, Rényi Péter, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja és Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. (MTI) Több mint négyszázmillió forint értékű építőipari gépet vásárolunk az idén külföldről Még az idén Békéscsaba minden általános iskolájában lesz műhelyterem Kétezernél több jégverés, 153 millió forint kártérítés Kiterjesztik a fagybiztosítást valamennyi szántóföldi növényre — Az Állami Biztosító tájékoztatója
