Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-10 / 212. szám

1S63. szeptember 10. 2 Kedd „Ha munkám lenne... ír — Az volt az érzésem, hogy egy gyereket tartok a kezemben. Nem hiszem, hogy harminc kilónál több lehetett a súlya... Az újságírók minden különö­sebb izgalom nélkül jegyezték az életmentő tűzoltó szavait, hiszen az angol fővárosban mindennapos esemény a munkanélküliekkel kapcsolatos dráma. Öngyilkosjelölt Ronald Torton volt a március­ban történt eset szereplője, egy 22 esztendős fiatalember, aki Skócia, ból utazott Londonba — munkát keresni. Olvasta a hirdetéseket és kilincselt, de hiába próbálkozott. Amikor aztán minden reményét elvesztette, London St. Rankras negyedében egy második emeleti, elhagyott lakásba húzódott, be­zárta maga mögött az ajtót és a sarokba feküdt. Fáradt volt és éhes. Elhatározta, elalszik és többé nem ébred fel. Egy hétig feküdt így. Akkor hir­telen feltámadt benne az életösz­tön, utolsó erejével az ablakhoz vánszorgott és öklével betörte az üveget. A csörömpölésre egy járó­kelő figyelt fel, s értesítette a tűz­oltókat. Extrém eset? Talán az, de csak az első pillantásra. Angliában a munkanélküliek a rendkívül ala­csony segély miatt tulajdonképpen éhhalálra vannak ítélve, Ronald Torton csak meg akarta gyorsítani ezt a folyamatot. A kórházban őt is megszólaltat­ták az újságírók. A következőket mondotta: — Ha munkám volna, senki sem törődne velem, soha nem írnának rólam az újságok, viszont boldog lennék,.. , Ugyanezt a munka teremtette boldogságot kérte számon az amerikai hatóságoktól Thomas Pastellak is, a pennsylvaniai Scranton város polgára Pastellak 26 éves, de még sohasem volt ál­landó munkája. 14 éves korában el kellett hagynia az iskolát, mert szülei is munkanélküli _ segélyből tengődték. Mindenfelé megpróbál­kozott, mindenre vállalkozott, de sehol sem talált állandó munkát. Két évvel ezelőtt menyasszonya tanácsára beiratkozott a Manpo­wer Development and Training Aet nevű elektronikus átképző tanfolyamra. Az elsők közt végzett, s képesített elektronikus szerelői igazolványt kapott. Munkát azon­ban a mai napig sem kapott — sem az elektromos iparban, sem másutt. — Mi a legfőbb vágya életében? — tette fel neki a kérdést a „News­week" riportere. — Kevés. Egy biztos, állandó munkahely. Akkor elvehetném fe­leségül a lányt is, akit szeretek. 1961-ben jegyeztük el egymást, az­óta tervezgetünk a boldogságról. Azóta kell napról napra lemonda­nunk a boldogságról Ötven kérvény Még szörnyűbb azoknak a hely­zete, akik úgy kerülnek az utcára, hogy már családot kell eltartaniuk. A „Minneapolis Star” című lapban jelent meg az alábbi levél: „Ügy érzem, rövidesen az elmegyógyin­tézetbe kerülök. Három hónappal ezelőtt bocsátottak el, miután nyolc évig dolgoztam munkaadóm­nál. Nyolcán vagyunk a családban, gázt, villanyt kell fizetnem, s a ház jelzálogkölcsönének részleteit is. A munkanélküli segélyből min­denre nem telik. A jövő héten minden bútorunkat, egy lámpa ki­vételével, elviszik, ha nem tudom befizetni az esedékes részletet... Majdnem ötven céghez küldtem be kérvényt, de egyetlen szó választ sem kaptam.” Ennek az amerikai családnak a tragédiája nem elszigetelt. Az az ország, amely sokak szeméten „az ígéret földje”, tulajdonképpen hét­millió munkanélküli hazája. Azok közül is sokan nyomorognak, akik. nek állásuk van. Kennedy elnök választási beszédében többször megemlítette, hogy esténként 18 millió amerikai fekszik le üres gyomorral. Ez a közelmúlt és a jelen. A jövő pedig? „Rendkívül élesen vetődik fel a munkanélküli­ség tragédiája az ifjak körében — mondotta ez év áprilisában Esther Peterson, az USA helyettes mun­kaügyi minisztere — Az 1963— 65-ös időszakban mintegy 5,5 mil­lió fiatal amerikai fog munkát ke­resni. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezek nem eléggé képzettek és az új munkahelyek száma nagyon lassan növekszik, előre láthatjuk: sokan közülük a munkanélküliek sorait fogják -gyarapítani.” AO,v'* Az „almatolvaj” A „ha munkám lenne" problé­mája igen nagy gond napjainkban Olaszországban is. A „Poese Sera” a következő esetet mesélte el, ho­gyan próbált segíteni magán egy munkanélküli az 1 millió 300 ezer. bői. Aosta-baír a rendőrök vegyes ér­zelmekkel fogadták azt a férfit, aki az éjszaka kellős közepén beál­lított az őrszobába és feljelentést tett önmaga ellen — lopás vétsége miatt. Ambrogio Mella egy üzletbe tört be és két almát lopott. A kép­telen feljelentést a rendőrség azonban nem vette tudomásul és a hevesen tiltakozó férfit elbocsá­tották. Nagy volt azonban a cso­dálkozásuk, mert pár órán belül ismét előttük állt a „tolvaj”. Egy járőr érte tetten, amint éppen be­tört egy kirakatot. A másodszori kihallgatáson Mella bevallotta tet­tének indítóokát: már hetek óta nincs munkája, elfogyott a pénze, éhezik és nem tud hol aludni. Nyugat-berlini banditák NDK-határőrt gyilkoltak meg Berlin A Német Demokratikus Köz­társaság nemzetvédelmi minisz­tériuma hétfőn közölte, hogy va­sárnap belehalt sérüléseibe Sieg­fried Widern NDK határőr, akit szolgálatának teljesítése közben az NDK berlini államhatárán a Oirrmann nyugat-berlini terrorcso­port banditái sebesítéttek meg. A 'nemzetvédelmi minisztérium kö- ■zöite, hogy Siegfried Wiáéra gyil­kosai ugyanazok a személyek, akik az NDK néphadseregének más tagjait is meggyilkolták. Az idei esztendő első felében Nyugat-Berlinből hatvan ízben lőttek át az NDK területére, hét­szer kísérelték meg nyugat-berlini provokátorok felrobbantani a ha­tárbiztosító berendezéseket és to­vábbi ötven esetben próbáltak meg Összetűzéseket: provokálni, i (MTI) Abban reménykedett, a börtönben ennivalót kap, s végre — ha csak egy priccsen is — de kialudhatja magát. A munkanélküliek helyzetével kapcsolatban számos és szépen megfogalmazott nyilatkozat látott már napvilágot. Macmillan angol miniszterelnök például a követke­zőket mondotta: ,,Ha a munkanél­küliek száma 600 ezer körül jár, az egyes körzeteket visszavet a két világháború közt elszenvedett nyomorúságos állapotokba ...” Nos, azóta Angliában a munka- nélküliek száma meghaladta az 570 ezret! A népirtás törvénye Kennedy elnök pedig a követ­kezőket mondotta: „Az Egyesült Államok legsúlyosabb problémája a munkanélküliség”. Virginia állam vezetői akcióba is léptek, hogy megoldják ezt a fe­nyegető gondot. Igazi jenki mód­szerekkel A költségvetésből egy­re nagyobb összegeket kellett a munkanélküli segélyekre fordítani, következésképpen növelni kellett az adókat is. A gazdagok erre „fel­lázadtak”, a segélykérdés megoldá­sára pedig a következőket agyal- ták ki. Elfogadtattak egy olyan törvényt, amelynek értelmében meddővé lehet tenni minden 21 éven felüli nőt, aki szociális okok­ból beleegyezik. A törvény hang­súlyozza az önkéntesség elvét, ugyanakkor csak az kap munka- néküli vagy egyéb segélyt, aki alá. veti magát a törvénynek. Csak három országból idéztünk példákat, de hasonló százszámra akad Argentínától Portugáliáig és Fra n ciao rszág t ól Guatemaláig. Földünk minden gazdagsága és kincse ellenére — üzletemberek és politikusok kénye-kedve szerint — emberek millióinak kell éhezniük, még a fejlett kapitalista országok­ban is. Nem titok, hogy Nyugaton szépen keresnek azok, akiknek munkája van. De ugyanakkor mii. liószámra vannak olyanok is, akik esténként éhesen fekszenek le az­zal a sóhajjal: „ha munkám len­ne ...” (O. Gy.) NAPTAR 1963. szeptember 10., kedd. lev Tolsztoj — 135 évvel ezelőtt, 182S szep­temberében született Lev Tol­sztoj orosz író. A háború és béke (IS65—1869) című regénye a vi­lágirodalom egyedülálló alkotá­sa, utolérhetetlen jellemábrázo­lással megírt mű, a kor freskója, mely a múlt század elejének orosz életét mutatja be. A Ka­renina Anna az egyik legnagy­szerűbb társadalmi regény. A ' Feltámadás című művében a cá­ri Oroszország állami, egyházi és gazdasági rendszerét bírálja. „Tolsztoj az orosz parasztok millióinak hangulatát tolmácsol­ta abban az időben, amikor Oroszországban az idő már meg­érett a polgári demokratikus forradalom számára. Művei a világirodalomban az első helyet foglalják el.” (Lenin) — 385 évvel ezelőtt, 1578-ban e napon halt meg Pierre Lescot (ejtsd: Leszko) francia építész, főművével, a Louvre udvari ré­szével a legnagyobb reneszánsz mesterek egyike. * — 65 évvel ezelőtt, 1898-ban, e napon halt meg Stéphane Mal­larmé francia szimbolista költő. Műved nehezen érthetőek és in­kább muzsikájukkal kíván velük szerzőjük hatni. Az Egy faun délutánja című verséhez írta Debussy híres Prelude-jét. * — 10 évvel ezelőtt, 1953-ban e napon halt meg Berény Ró­bert Kossuth-díjas festő. A „Fegyverbe!” című műve a Tanács- köztársaság plakátművészetének jellegzetes alkotása. Politikai nátha Az őszinteség szép dolog. Hát még akkor, ha ez a nemes em­beri tulajdonság egy politikai időszaki sajtótermék dísze. Nos, a nyugatnémet Deutsche Zeitung az elképzelhető legmagasabb fokú őszinteséget is messze túl­szárnyalja. Divatos kifejezést használva „szuper őszinteség” gyanánt lehetne számon tartani. A Deutsche Zeitung nem egysze­rűen őszinte, hanem ordenáré módon, fejbeveröen, zajosan. Arról van ugyanis szó, miféle politika következzék Adenauer távozása után? Az idézett lap mindenekelőtt azt szögezi le, hogy a politikai náthák ellen ed­dig használt házi szerek többé nem használhatók. Pokolra tehát minden gyanús kotyvalékkal, szövetségesi hűséggel, diplomá­ciai illemszabállyal — mint há­zi szerekkel. Ehelyett elő kell venni a „német politikai nát­hák” legradikálisabb orvosságát. És ez vajon mi? Bonnak — tör ki a DZ-ból az abszolút őszinteség — továbbra is a kerékkötő szerepét kell ját­szania a világpolitikában és — csak semmiféle bizalom, mert „a politikában a bizalom nem erkölcsi kategória”... Hát igen. Ez valóban „őszinteség”. Még Rockefeller is tanulhatna tőle. És Maccliíavelli? ö viszont leg­feljebb kis elsős lehetne a Deutsche Zeitung politikai aka­démiáján. Abcz Aba Szállítás és tervteljesítés Az idén a szokottnál több szó esik az újságokban. hivatalos megnyilatkozásokban a vasút munkájáról. Nemrég még úgy ír­tak a lapok is erről, hogy melyik üzem rakja késedelmesen ki. vagy be a vasúti kocsikat és hát­ráltatja ezzel az ország egészének vérkeringését. Felhívások hang­zottak el, hogy a szállíttató vál­lalatok folyamatosan végezzék a rakodást, szombaton és vasárnap is vegyék igénybe a rendelkezé­sükre álló vasúti kocsikat. A Nép­újság vasárnapi száma már arról írt, hogy vasárnap 140 vagon árut vár a békéscsabai vasútállo­más, s az ipari üzemek, a szállít­tató vállalatok egyaránt jól ösz- szeműködve megszervezték a va­gonok kirakását és továbbítását. Sokak számára érthetetlennek tűnik talán, hogy a vasút mun­kája miért került ennyire előtér­be s keresik a magyarázatot, mi­ért vált közüggyé a szállítás. Ta­lán furcsának tűnik, ha most, amikor már csak rövid idő vá­laszt el bennünket az újabb tél­től, amikor az emberek igyekez­nek beszerezni a téli tüzelőt, elő­kerülnek és tisztítóba vándorol­nak a télikabátok, felöltők, egy pillanatra mégis a múlt télre em­lékezünk, a zord napokra, ame­lyek mindannyiunk számára sok kellemetlen percet okoztak. Em- lékeztes, hogy a vasút dolgozóira az elmúlt tél óriási feladatokat hárított, s most az ország előreha­ladása, meghatározott céljaink, terveink valóra váltása múlik azon, hogy időben rendeltetési he­lyeikre érkezzen a gyárak nyers­anyaga, megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre építkezésein­ken a tégla, a cement, s idejében eljusson a terményraktárakba, a malmokba a mezőgazdaság ter- melvénye. Minden évben így van ez ilyenkor — mondhatná bárki. Akkor miért került most ennyire előtérbe a vasút munkája? Azért, mert az elmúlt tél tör­vényszerűen növelte a vasút ener­giafogyasztását, a rendelkezésre álló készletek viszont éppen a zord időjárás miatt korlátozottak voltak. így a vasút is csupán a legfontosabb árukat tudta szállí­tani, amely miatt hatalmas kész­letek halmozódtak fel a különböző gyárakban, raktárakban, építőipa­ri nyersanyagokat előállító üze­mekben. Sok vállalat megyénkből sem tudta teljesíteni első ne­gyedéves tervét a vasúti korlátó­zások miatt. így a faipari vállalat, néhány textilüzem, s fennakadá­sok voltak a szénhiány következ­tében számos más üzemünk ter­melésében is. A felhalmozott készletek elszállítása önmagában is olyan feladat volt, melyet a vasútnak a normál szükségletek kielégítésével egyidőben kellett ellátnia. Helytálltak a vasutas dolgozók, több mint 70 százalékát elszállították a felhalmozott kész­leteknek és közben teljesítették normál terveiket is. De a 30 százalék fennmaradt, s most az őszi megnagyobbodott csúcsforgalom idején ez különö­sen tetézi a szállítási gondokat. Emellett olyan közvetett hatások is nagyobbítják az idei őszi csúcs- forgalmat, mint például az üze­mek első negyedévi vagy félévi elmaradásának pótlásáért megtett intézkedések. Ugyanis az elma­radt üzemek dolgozóinak és mű­szaki vezetőinek összehangolt erőfeszítései következetében egyre inkább pótolódnak az elmaradá-

Next

/
Thumbnails
Contents