Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-08 / 211. szám
W6S. szeptember 8. 6 Vasárnap xí kerekét vesztett harciszekér mek&illen. A MEGVADULT LOVAK ELVÁGTATNAK. Ne szúrd le! A LÁNY szörnyethalt. L£a A LÁSS EZT VIGYÜK, ELVE' A VEZEJZHEZ! \UD!US PRAETORNÁK. A MONS VeZUV/US 'ÉBEN TÁBOROZÓ HAT COHORS PÁRÁNCS■Ezalatt a terven szájról SZÁJRA JÁR AZ UZSZTd HÍR. i Á RÓMAIAK megszálltak „ A LEFELE VEZETŐ EGYETLEN JA'RHATŐ ÚT TORKOLATÁT. £lvesztünk! CSALÁD-OTTHON SzUohUoU A nyárutó, kora ősz minden év- I E célra legalkalmasabb a kötött ben óvatosságra int: úgy kell öl- holmi, hiszen nem gyúródik, akár töznünk, hogy bármikor fordul hi. I nagy táskánkba gyömöszölve, akár FÓTI M degre az idő, ne érjen váratlanul. A nappali kánikulában könnyű, szellős ruhákat viselünk továbbra is, de mindig legyen velünk melegebb holmi, hogy a hirtelen eső utáni vagy esti lehűlést kivédhessük. Befőzés Szilvabefőtt. Magvaváló, félórett, nagyszemű szilvának kiszedjük a magját és helyére hámozott fél mandulát vagy diógerezdet rakunk. Az üveg aljára 1 centi magasan tiszta alkoholt öntünk, belerakjuk a gyümölcsöt. Miíiden üvegre késhegynyi szalicilt számítva vizet forralunk vele, ha kihűlt, a szilvára öntjük és lekötjük. Más módon készítve, nem túlérett szüvát kristálycukorral rétegezve üvegekbe rakunk. Minden üvegbe 4—5 szem szegfűszeget teszünk. Tetejére szalicilt szórunk, lekötjük és kigőzöl- jüüt, karunkon visszük magunkkal, s bármilyen ruha fölé felhúzhatjuk Az idén különösen nagy divat a pulóver és kardigán, helyesebben: a „kötött”. A hagyományos formák mellett új összeállítások jelentkeznek. Az őszi bemutatók és tudósí+ások külön foglalkoznak a kötött divattal. Nagyon sok a kötött ruha, szoknya, kosztüm is. Ál. talános jellemzők: laza kötés, dur. va, szőrös fonal, bő, zsákszerű fazon. Sok a kézi kötés és a szövettel kombinált mellény, kabátka. Üjra divat az úgynevezett norvég minta, csak másutt van elhelyezve, mint ahogy eddig megszoktuk. Mi most az őszi kötött divatból csak azokat a darabokat mutatjuk be, melyek ebben a felemás, hideg-meleg időszakban szükségesek. 1., 2. és 3. rajz az eddig is hordott típusok. Vonalvezetésük alig változott. Az első kötött blúznak Cs. Horváth Tibor — Zórád Ernő: cctfutcíi Folytatásos képregény Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben, Spartacus vezetésével fellázadnak a capuai gladiátorok. A vezér útnak indítja Rómába Amicát, a szép és művelt görög rabszolgalányt, hogy elvigye a felkelés hírét az ott élő rabszolgáknak. A kövei kísérője Mnogo, a fekete óriás, ingszabása és gallérja jelent újdonságot; a második rücskösen kötött kabátka ragián ujjakkal. (,,Aranypityké”-vel) gombolódik.) A harmadik lezser zsákszerű forma, tulajdonképpen a „klasszikus férfipullóver”. Nők blúz nélkül, meztelen nyakkal hordják. 4. és 5. modellünk szövettel kom. binált. A nagy gallérszabású anyagot két fehér kötés-csík kíséri. A kabátka többi része is kötött. Az uijas-szerűen megoldott szövetboleró piében végződik. Ez alatt van összedolgozva a bordásán kötött derékkal és ujjakkal. Dísze 3 aranygomb. 6. Fehér sportpulóver, norvég díszítéssel. 7.-nek ugyancsak norvég mintával díszített kabátkát mutatunk. Itt a szőrös pamutból lazán hagyott kötést szorosra kötött norvég mintájú rádolgozott csík fogja össze. (Ez az oroszos vonalvezetés egyik jellemző újdonsága az 1963-as őszi divatnak.) F. M. Alig egy hete kezdődött a tanítás. Az általános iskola első osztályában így szól a tanító: — Olyan csöndben legyetek gyerekek, hogy a légy zümmögését is meg lehessen hallani! Néhány pillanatig néma csönd, majd egy vékony hang a hátsó pádból: — Csöndben vagyunk már, tanító bácsi. Jöhet a légy! Meggyőző fejlődés, történeti érvelést hallottam a minap. Pisti, barátom 9 éves kisfia, újságolvasás közben tört apjára: — Mondd apu, tényleg a majomtól származunk? — Mire az apa ingerülten: — Az lehet, hogy te a majomtól származol, de én nem! Nagyon rég’ látott ismerősöm állított meg az utcán. Nagyon szívélyes volt, lén viszont roppant kényelmetlenül éreztem magam, mert sehogyan sem tudtam rájönni, honnan ismerem. Elgondolkodva fürkésztem: — Mintha már láttam volna valahol az ön arcát... — mire ő: — Semmi meglepő nincs ezen. Rendszerint ezt szoktam viselni...-t« A szórakozottság teteje: ha valaki a karóráját dobja a forró vízbe és a tojást nézi.«-t« Eklatáns példa a gyermeklogikára. — Apu, a kis csacsi apukáját hogy hívják? — Szamárnak, kisfiam. — Akkor miért mondod nekem mindig, hogy kis csacsikéin? »t« „Mit csinálsz ilyen sokáig az ablakban, kislányom?” „A hol. dat nézem, papa...” „Akkor mond meg a holdnak, hogy gyújtsa be r. motorját, te pedig térj nyugovó- ra!” »■•{•■« A nők nehezen változtatnak azon, amit egyszer kimondanak... Barátom bájos feleségét köszöntöttem születésnapján. A jókívánságok tolmácsolásakor bizonytala. nul — s eléggé tapintatlanul — megkérdeztem: — Hányadik is, Klárika? — Huszonnegyedik, maga kis feledékeny! Igaz is, tudhattam volna, hiszen három évvel ezelőtt is eny- nyi volt... —kazár „Kisasszonyt nevelnek a lányomból...” FELDÜLT ARCÜ asszony állított be a minap a fiatalkorúak ügyészségére. Azt kérte, hogy a tizenhat éves fiát adják ki két hétre az aszódi javítóintézetből. A szüleihez akar Erdélybe utazni, mind a négy germekével együtt. — A másik hármat akadály nélkül kiadták a Fóti Gyermekvárosból — mondja —, akkor hát engedjék ki a legidősebb fiút is Aszódról. Mert azt csak nem mondhatom otthon, hogy az én fiam javítóban van. Még utóbb azl hinnék a faluban, hogy nem vigyáztam rá . . . r— Maga dolgozik? — kérdezem. — Csak a háztartásomban... — hangzik a válasz. — Kétszobás lakásunk van, ott mindig akad munka. S MEGTUDOM, hogy a jelenlegi férje azért kapta a tanácstól ezt a szép lakást, mert azzal érvelt, hogy a feleségének első házasságából származó négy gyermekét csak úgy tudja nevelni, ha lakásuk van. — De aztán úgy döntöttünk, — magyarázza az asszony —, hogy inkább állami gondozásban hagyjuk őket. Gimnazista kisasszonyt nevelnek a lányomból Fóton. És a másik kettő is igen jól nevelt gyermek. Büszke leszek rájuk otthon, Erdélyben. — Kevés az intézetünk .. s — panaszkodott a múltkor egy pedagógus barátom. — Rengeteg a gyermek, akit állami gondozásba kellene vennünk. És nincs, nincs hely . i ? Erre én azt válaszoltam néki, hogy inkább rengeteg az olyan könnyelmű szülő, aki kihasználja az állam bőkezűségét.- Ha útban van a gyerek, ha új házasságót akár kötni; hát a legegyszerűbb, ha állami gondozásba adják. Mert ott taníttatják, „kisasszonyt nevelnek belőle”, ő pedig büszkélkedhet vele, a felnőtt, a kereső gyermek elé pedig odaállhat, mondván: — Én vagyok az anyád. Most már tartsál el engem! A SZÉL UTCAI átmeneti otthonban találkoztam egyszer egy asszonnyal, akit a tizenkét éves fia ügyében idézett be az intézet igazgatója. Az asszony leírhatatlanui lompos, rendetlen volt. Fésületlen, piszkos, olyan, akinek még a közelében sem lehet megállni. — Hány éves? — kérdeztem. — Harmincöt. — Dolgozik? — Én már nem tudok dolgozni. Nagyon öreg vagyok, kérem . .; — És ezért nem neveli a gyerekét sem? — Nevelje az állam. Én már nem tudok ilyen kisgyerekkel vesződni.. 4 — Nos, az állam felneveli. Az ő fiát és még vagy harmincezer gyereket. Sok millióba kerül ez minden hónapban. JÖ VOLNA végre a szülőket is alaposabb vizsgálat alá vonni. A harmincöt éves „véneket” és azokat, akik „úgy határoznak”: helyesebb, ha a gyermeket az állam neveli. Én inkább azt javasolnám, hogy őket kellene nevelni. Maradna akko/ elég hely azok számára, akik tényleg rászorulnak az állam gondoskodására.^ Sz. I. NOKA'NAK KAPÓRA JÖTT A fOOOLY. H1R£K£T SZERETNE KAPNI? AZ ELLENSÉGRŐL . MNOGO SZERETNE KAPNI? AZ ELLENSEGR AZONEAN MAKACSUL HALLGAT.
