Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-01 / 205. szám
1963. szeptember 1. 5 Vasárnap Akár Békéscsabán vagy bármely más városunkban járva, állami és pártvezetőkkel beszélgetve, két dolog az, ami azonnal szóba kerül. Első helyen a lakás, második helyen pedig az ipartelepítés szerepel. Évek óta szinte visz- szatérő refrénként cikkekben és glosszákban számolt be lapunk is egy-egy ipari létesítmény megszületéséről, egy-egy új lakótömb átadásáról. örvendetes az, hogy az utóbbi években, ha a lakásépítésről beszélünk, akkor mindig hozzátesszük, hogy ma már másképpen van, mint korábban volt, több épül, de:.. Ugyanígy beszélgetünk az ipari üzemekről, bővítésükre, rekonstrukciójukról vagy éppen egy születő üzemről. Itt is örülünk az eredményeknek, különösen annak, ami az elmúlt két-három esztendőben történt és reméljük történik a közeljövőben, de... ... a lakásépítés üteme lehetne sokkal gyorsabb, sokkal több épülhetne, ha... Mennyi lakás épül? Igen, valahogy így van ez a lakásépítés. Mert nézzünk csak meg néhány statisztikai adatot Békés megye lakosainak száma 1949. január elsején 472 ezer felett volt, 1960. január elsején 468 ezer és 1961. január elsején már csak 461 ezer. Igen, csökken megyénk lakosságának száma. Nagy az elvándorlás a megyéből. Az emberek elindulnak, felpakolják „kis motyójukat” és boldogulásukat keresve Budapestre és a dunántúli városokba költöznek. Természetes, hogy az elköltözés egyik oka — különösen a fiataloknál — éppen a lakáshiány. És az a remény, hogy egy ipari városban hamarabb lakáshoz jutnak, mint Békéscsabán. Különösen így van ez Sarkad, Szeghalom környékén. A statisztikai adatok azt is elárulják, hogy a folyó ötéves tervben -megyénkben 1301 lakás épült állami és szövetkezeti erőből. Ha ehhez hozzáadjuk a magánerőből épült családi házakat, (ugyanilyen számnak véve), akkor is mindösz- sze 2602 lakást kapunk megyénk 461 ezer lakosára. Kevés? Ügy hiszem nem kell bizonyítani. A lakásépítés természetesen nemcsak jó szándék kérdése, hanem népgazdaságunk anyagi erejétől, építőanyagipar-eülátottsá- gunlctól és sok egyéb tényezőtől is függ. És ismét van egy de... Mi sokszor elmondjuk és hangoztatjuk, hogy Békés megye — ahogy mi nevezzük: Viharsarok — az ország éléskamrájának egy igen jelentős részét képezi.' Tudjuk, nem lehet százalékokkal és vagonokkal bizonyítani, hogy ennyiért, ennyit kapunk, de óhatatlanul felmerül bennünk; az adott anyagi javakért mintha kevesebbet kapnánk. A következő ötéves terv adatai szerint megyénkben csupán néhány ezer lakás épül állami és szövetkezeti erőből. Ez természetesen nem végleges, bízunk abban is, hogy ez még módosulhat, és akkor talán többet építhetünk! Lakásépítés és közművesítés Mert van-e lehetőség a több lakás építésére? Még ma is elég sok helyen elhangzik az, hogy megyénkben azért nem épülhet több lakás, mert a közművesítés alacsony színvonalon van. Ez az állítás ma már nem felel meg az igazságnak és nem tükrözi a fejlődést sem. Mert a három város esetében, például Békéscsabán, már megvalósult a vízművesítés első üteme, Gyula vízmüvének elkészült a beruházási programja, A fenti kép a békéscsabai vásártéri építkezéseket ábrázolja. Az elkészült lakások szépek, és annak külön örülünk, hogy egyre gyorsabban épülnek. amely éppen most van az Orszá- megháromszorozhatnák a terme- gos1 Tervhivatal illetékesei előtt lést. jóváhagyás végett. Az orosházi vízhálózat építése is három éven belül megvalósul. Ugyanezt lehet elmondani a csatornahálózatról: Békéscsabán megvalósult a csatornahálózat első üteme, amely a jelenlegi keretszámokon felül még több száz lakás építésére adna lehetőséget. Orosházán és Gyulán pedig a meglévő vízhálózat és derítőberendezések szintén alkalmasak arra, hogy plusz-lakásokat lehessen rájuk kapcsolni. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy megyénkben sikeresen alkalmazzék ma már a középtéglablokkos építkezést, amely szalagrendszerben meggyorsítja egy-egy épülettömb felépítését. Mindehhez hozzá kell tennünk még azt is, hogy az építőanyagipar kapacitása megyénkben nincs teljesen kihasználva, hiszen a középblokkot gyártó üzem csak egy műszakban termel. Már pedig több műszakos átállás esetén akár megkétszerezhetnék vagy akár Visszatérve még egyszer a közművesítésre. Megyénkben szélté- ben-hosszában beszélnek az emberek a Tótkomlós—Orosháza környéki földgázmezőről. Mindenki tud róla és ma már azt is tudjuk, hogy a következő években — igaz csak 1966-ra — hozzákezdenek a három város gázellátásának megoldásához. Ha egy kicsit sikerülne meggyorsítanunk ezt, máris csökkemt- hetnénk a Békés megye felé irányuló szénszállítást, amely ma elég súlyos forintösszeggel terheli nemcsak a vásárlókat, de a népgazdaságot is. A lakásépítés számadatai természetesen nem tükrözhetik teljes egészében a valóságot, de azt őszintén meg kell mondanunk, hogy keveselljük a Békés megyében épülő lakások számát. Keveselljük éppen azért, mert ismertek a megye lakásproblémái és az is, hogy a meglévők elöregedettek, hiszen vályog- és vertfalból épültek. is, sokszor gátolva saját előrehaladásunkat, ki kell mondani, hogy Békéscsaba, Gyula, Békés megérDicséretes, hogy ma már elkészült Békés megye húszéves távlati fejlesztési tanulmányterve. Nyilván ez a terv csak annyit érhet, amennyit meg is valósíthatunk belőle. Ehhez pedig az kell, hogy a megye problémáit mint lakás, mint az iparosítás terén egésznek fogjuk fel és megvalósításáért együttesen fáradozunk. Dóczi Imre A hStkomlósi Viharsarok Tsz kertészetében Ipartelepítés Békés megyében Gondolatok a lakásépítésről és az ipartelepítésről demelné, hogy komplex egészként kezelve kerüljön elbírálás alá az ipartelepítés és lakásépítés szempontjából. Ezen a szűk területen a három helységben mintegy 100 ezer, tanyáikon és községeiben elszórva, mintegy 60 ezer ember él. Ha mi figyelembe vesszük ezt, akkor új módon kell foglalkoznunk ennek a területnek a problémáival. Mert ki kell mondani, hogy a három helység szerves egész, szorosan összefügg egymással. Mert bizonyíték erre: a konzervgyár elképzelhetetlen a Békésről bejárók nélkül, Gyula százszor olyan szép pihenőváros jellege elválaszthatatlan Békéscsaba és Békés fürödni vágyó ezreitől. E három helység közötti távolság olyan kicsi, hogy jobb közlekedési lehetőségeket biztosítva még szorosabban összekapcsolhatjuk a három város gondjait, együttesen fáradozhatunk fejlesztésükért. És ha így teszünk és így értünk szót a minisztériumokkal, más elbírálás alá kell, hogy essünk, mint ahogy jelenleg egy-egy város érdekeiről szólva elfelejtkeznek a többiről. Ki kell jelölni Békés, Békéscsaba és Gyula helyét ebben a merőben új helyzetben. Ma egyre több szó esik a Békés megyei ipartelepítésről. Már büszkén intenek a felhőknek az Orosházi Üveggyár kéményei, és sok száz vagon zöldségfélét dolgozott fel a Békéscsabai Konzervgyár. A megszületett létesítmények örömmel töltik el a megye lakóit, hiszen azok, akik eddig Budapestre vagy az ország még távolabbi pontjaira jártak dolgozni, ma sokkal közelebb találnak munkahelyet és megtalálják számításukat. Azonban érdemes felfigyelni arra a jelenségre, amely az ipartelepítéssel együtt jár. Egy-egy budapesti üzem vidékre telepítésénél nem egy-egy nagy vidéki város kerül szóba, hanem Budapest mellett valamelyik kisközség. Szinte kialakulóban van Budapest körül egy újabb ipari körzet. Kár lenne most statisztikai adatokat vagy falvak neveit sorolnunk, hiszen ezek ismertek és sokszor talán figyelmen kívül maradnak. A Békés megyei ipartelepítés imponáló számai már tükrözik a fejlődést, és ezt is meg kell mondanunk őszintén, kedvezőbb számot mutatnak a lakásépítkezésnél. De éppen ez a kedvezőbb szám és körülmény teszi szükségessé, hogy a lakásépítéssel és az ipartelepítéssel ezután együttesen kell foglalkozni, nem szabad szétválasztani azokat. VJ Területi tervezést A Békés megyei ipartelepítés és lakásépítés végül is közös téma. Már pedig, ha ez így van, akkor érdemes arról is beszélni, hogy vajon mi a megyében meg- tettünk-e minden tőlünk telhetőt, hogy a két probléma egy vágányon fusson és megoldásában is együtthaladjon. Az illetékesek azt elismerhetik, hogy sokszor joggal és a megye érdekét szem előtt tartva kérték és küzdöttek egy-egy ipari beruházás megteremtéséért, esetleg hallgatva vagy csak néhány hónappal később szóltak egy másik tárgyaláson a lakásépítkezésről. — Gondolatok — kezdtem ezzel a szóval a cikket. Éppen ezért jó lenne, ha most félretéve minden lokálpatriotizmust, amely tagadhatatlanul erősen él megyénkben Befejezés előtt a hajtatóház építé. se. Gálea Miklós, a Békés megyei Építőipari Vállalat hegesztője munka közben. Bérfizetés. Farkas Mihály né, Varga Erzsébet és Balázs Jánosné, a kertészet dolgozói átveszik havi keresetüket. Hatezer köbméter szén szállítása óránként Németországban a barnaszén elszállítására olyan hatalmas futó- szerkezettel összekapcsolt darut szerkesztettek, amely üzemóránként pontosan 5830 köbméter barnaszenet szállít el a bányából kilométeres futószalagok segítségével, a vasútállomásig. A daruhoz hatalmas kerékre szerelt tíz bagger ragadja fel a szánhegyből az aprószenet, továbbítja az egy méter széles futószalagra, amely több kilométer távolságra viszi el a szenet az üres vasúti kocsikba. A hatalmas teljesítményű szerkezet szinte teljesen automatikusan működik. A toronymagasságnyira emelkedő tartóoszlop közepén van a darukezelő kabinja, aki a földről rádión át utasítást adó elő- munkás irányítására villamosgombok megnyomásával működésbe hozza a szerkezetet. Kettőjükön kívül a hatalmas gépezet ellátására és ellenőrzésére egy lakatos, egy villanyszerelő és két segédmunkás áll rendelkezésre, hogy elvégezzék azt a munkát, amihez azelőtt munkások százai kellettek. N. J.
