Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-06 / 209. szám
1963. szeptember C. 5 Péntek Kereki látogatás JVWu1n, n * Ff(/H|f|ÍÍ4f>6 HHkfta*»rP A lány és az államügyész Jürgen Goslar rendező kora társadalmának erkölcsi problémáit boncolgatja. Bemutatja a sarkadi Petőfi mozi, szeptember 7-tői 0-ig. Szarvason, Békéssáinsonban és Csorváson még ebben az évben új művelődési otthon kerül felavatásra A már városszámba menő Szarvas, kultúrobjektumok dolgában nem tartozott a legellátottabb helységek közé. A növekvő igények különösen a művelődés hajlékán kopogtattak erősen. A korszerűtlen, szűk, régi helyett a község modem kultúrkombinátot kap, melyben az öltözőktől a nagy. teremig, a szakköri helyiségektől az irodáig minden megtalálható, ami a rendszeres kulturális tevékenységhez szükséges. A teljes elkészülte után 10 millió forintba kerülő művelődési ház építése 1961-ben kezdődött. Befejezése jö_ vő év második felére várható. A nagytermet és az igazgatási helyiségeket magába foglaló épületszár_ nyat azonban még ez év decembe. rében felavatják. Békéssámsonban évek óta eleven kultúráiét folyik. Nagy szükség volt tehát egy ehhez méltó kul. társadalmi berendezkedésű államok közötti együttműködést, a békés egymás mellett élés lenini politikájának alkalmazását követeli meg. Annak megértése sem jelent különösebb problémát, hogy a békés egymás mellett élés politikája nem jelent ideológiai megbékélést, hanem ellenkezőleg, feltételezi az ideológiai harcot is és a békés egymás mellett élés politikájának következetes alkalmazásával, a nemzetközi kérdéseit meg. ítélésében is a korábbinál sóikkal nagyobb körültejtintésre, bölcsességre, politikai tisztánlátásra van szükség. De milyen nehéz ezeket a gyakorlatban alkalmazni. A párt vezető szerepe tehát a társadalom életében szükségszerűen növekszik, mert még előttünk áll a szocializmus teljes felépítésének feladata és a mind bonyolultabbá, árnyaltabbá váló felada. tok magas színvonalú, tudományos előrelátást s vezetést tételeznek fel, erre pedig egyedül a párt képes, a tudományos szocializmus elméletének birtokában. Amikor az osztályharcot az osztályellenfél magatartása miatt élesebb fegyverekkel kell vívni, amikor a frontvonalak élesen elhatárolódnak egymástól, amikor a termelési feladatok is végeredményben leegyszerűsödnek, a politikai tájékozódás viszonylag könnyű. De meny. túrotthonra. 1962-ben hozzá is lát. tak megépítéséhez. A megyei tanács művelődésügyi osztálya 2 millió forinttal járult a költségekhez, melyeknek többi részét a köz. ségfejlesztési alapból és társadalmi munkával egészítették ki. Decemberig ez az új létesítmény is felavatásra kerül. Csorvás sem állt művelődési hajlók dolgában jobban, mint Szarvas és Sámson. Ott is elhatározták tehát, hogy méltó épületet emelnek a kultúrának. Az új otthont teljesen községfejlesztési alapból, no meg társadalmi munkával létesítették. Avatása az előző kettővel egyidőben lesz. Mindhárom művelődési objektum nagytermének berendezését és filmvetítő géppel való ellátását a megyei moziüzemi vállalat saját 'költségére valósította meg. —hr— nyivel nehezebb ez akikor, amikor. a társadalom adott helyzetének megítélése, az osztályok mozgásának, átalakulásának elemzé. se és az ezekül levonandó elméleti és politikai következtetések elmélyült, körültekintő, alapos marxista elemzést tételeznek fel. Vajon nem ezt bizonyítják-e azok az élénk eszmecserék is, amelyek egy idő óta és ma is folynak a párt szövetségi politikájáról, a szocialista nemzeti egység problémájáról, a származási megkülönböztetés megszüntetéséről és más hasonló kül- és belpolitikai kérdésről. És mindjárt azt is tegyük hozzá, hogy nem is olyan egyszerű mindig a legvilágosabb, legtisztább, legfélreérthetetlenebb, legmeggyőzőbb formában megfogalmazni gondolatainkat. Az sem igaz, hogy a párt vezető szerepének szükségszerű növekedése automatikusan következik be. Nem igaz, mert a párt eddig is csak azért tudta betölteni a társadalom életében elfoglalt vezető helyét, mert minden tettét a legmagasabb fokú tudatosság hatotta át. Hiszen a szocialista társadalmat is minden más társadalomtól az különbözteti meg, a szó. eialista társadalomért küzdő marxista—leninista pártokat is minden más párttól az különbözteti meg, hogy cselekvésének rugója a BÉKÉSCSABÁRÓL CSANÁD- APÄCA felé haladó műúton, Csabától a második útőrház magasságában, jobb oldalt vagy száz méterre, bekerített tanya látszik egy dűlőút oldalához cövekelten. Kukoricagóré meg kútgém az udvar két legmagasabb tartozéka. A kapuban Huszárné tanító néni meg egy vadul ugató, de gyáván hátráló fekete és egy fogát szakadatlanul csattogtató, mégis barátságosan hozzánk dörgölődző fehér kutya fogad. A Felsőnyomási Állami Gazdaság és a környéki tanyavilág általános iskolájában vagyunk. A tanító néni a macskahátú épület lakrészébe kalauzol bennünket, noha az iskolára, vagyis a tanteremre volnánk kiváncsiak elsősorban. Azonban nem szükséges különösebb agymunka annak kibogozásához, hogy miért is ez az „agyafúrt sorrend”? Ne a vendéglátással elkerülhetetlenül velejáró „lakásba kukkantás” emlékképével, hanem az iskoláéval távozzunk innen. A MÉRTÉKTARTÓ ÍZLÉSSEL berendezett otthonban minden meghitt, barátságos. Egyedül az hat nyomasztóan, hogy az esti fényforrás itt még gyertya és petróleumlámpa. Hellyelkínálás után az iskolások Magdi nénije elmondja, hogy ez a második év, melyet ebben a tanyai iskolában tölt. Azelőtt évek során át egy j Újkígyós melletti tanyai iskolában tanított, hasonló körülmények között, ö sem tartja korszerűnek az ilyen „módit”. Töretlen híve annak, hogy amíg a tanyavilág önmagát fel nem számolja, legalább kollégiumi formában, a tanulás idejére a községekbe, városokba legyenek tömöríthetők a tanyasi általános iskolások. Ugyanakkor — mint mondotta — azzal is tisztában van, hogy ez elsősorban gazdasági kérdés lévén, nem megy máról holnapra. A kultúrára szomjas, de annak bővebb forrásaitól ma, a rádió és a televízió korában is sok szempontból elszigetelt tanyai tanítók persze, ha rajtuk múlna, még erősebb tempóban hoznák közelebb az időt, melyben már csak községi meg városi lakók léteznek. A magunkban felmerülő kérdést, hogy addig is hogyan, miként? — nem szükséges fennhangon megfogalmazni, Huszár Isttudatosság. A marxizmus—leni- nizmus birtokában, annak alkotó alkalmazásával mindig tanulmányozza az adott társadalom helyzetét és szükségleteit, és annak megfelelően határozza meg a politikai vonalat és jelöli meg kinek- kinek a helyét és feladatát a társadalom szerkezetében. A párt vezető szerepével kapcsolatos helytelen jobboldali és baloldali nézetek egyik közös vo. nása, hogy képviselőik teljesen el. veszítik valóségórzetüket és a konkrét gazdasági, és politikai helyzetből olykor homlokegyenest szemben álló következtetéseket vonnak le. Pártunk egyik legnagyobb ereje éppen a valóságérzet magas fokában rejlik, amire a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása teszi képessé. És akkor, amikor a párt vezető szerepé, nek szükségszerű növekedéséről vallott nézetét is kifejtette és határozatba foglalta, ebből a marxista—'leninista alapállásból indult ki és vizsgálódott. Ez a biztosítók arra is, hogy az ítélete helyes, a párt vezető szerepének növekedése viszont biztosíték arra, hogy társadalmunk a szocializmus építésének soron következő feladatait is sikeresen megoldja. Katona István vánné anélkül is válaszol rá. Szerinte, amíg léteznek ezek az iskolák, legalább a feltétlenül szükséges felújítási, dologi, tárgyi el- intézendök és hiányosságok leljenek a tsz, a gazdaság, a tanácsi szerv képében segítő gazdára Előző helyén például az ásott, nyílt kutat nem palánkozták körül, a tanterem ajtaját, ablakait szigeteletlenül hagyták, tüzelő sem volt elég, hazulról hoztak begyűjtőt meg párnát a gyerekek, egyiket a kályhába, másikat a padra, hogy ne fázzanak. Igaz, hogy egy vihar romba döntötte az öreg épületet, s ezzel minden „megoldódott”, de ha az időjárás kegyesen még néhány évig állni hagyja, akkor még tovább retteghetett volna a nevelő, hogy kútba zuha'n a hancúrosabbja vagy télen betegre fázik az összevont alsó tagozat egész népe. A mostani osztály hidegálló, noha melegtartóbb is lehetne. A tüzelő biztosítása elűzi a veszélyt. Ellenben az ásott kút itt sincs körülkerítve. Jó lenne mielőbb megóvni a gyerekeket a vízbeesés veszélyétől. A TANYAI NEVELÖK szerény, de helytálló kívánságait sem ártana időnként teljesíteni. Akad, akinek tetszik a tanyai környezet, akár hangulati, akár jószágtartási okból. Vannak azonban, akik úgy érzik, hogy távoli expedíciók tag- I jaihoz hasonlóan, sok évi szolgálat után illene beljebb hozni, a község, a város életébe kapcsolni Aligha van még egy aktuálisabb, mondanivalójában jelentősebb mű az idén megjelent magyar könyvek listáján, mint a Mit tettél Káin? Olvasom az újságokban : kilencvenhez közeledik azoknak az országoknak a száma, amelyek elfogadták, aláírták a részleges atomcsend-egyez- ményt. Üj reménykedéssel van teli a világ. A szerződés alapján — átérezve annak mélységes emberbaráti tartalmát, s fontos politikai jelentőségét — további lépéseket vár, remél az emberiség — a leszerelés, a béke útján. És olvasom a Mit tettél Káin?-t, a Japán ellen intézett amerikai atombomba-támadásról — s a támadás egyik résztvevőjének, Claude Robert Eatherly repülőőrnagy tragédiájáról — szóló megrendítő könyv utolsó sorait: „Texasban forró nyár van, felhőtlen, végtelen kékség ragyog a wacói intézet vöröstéglás épületei fölött, fényes ég borul rájuk, mint akkor augusztusban Hirosima és Naga- szaki fölé. A fák között kanyargó fehér aszfaltutakon időnként Újdonsült Münchhaiiseiiek Burlington amerikai városban már néhány éve működik a „hazugok klubja”, amely évente pályázatokat ír ki a legleleményesebb hazugságra. Íme néhány díjazott füllentés: „Ezen a télen rettenetes fagyok voltak. Amikor levettem a tűzről a gőzölgő teáskannát, a víz olyan gyorsan megfagyott, hogy a jég egy kis ideig még meleg volt.” „Az egyik vadásznak csodálatos fegyvere volt. Olyan messze hordott, hogy a vadász kénytelen volt megsózni a golyót, hogy a vad meg ne romoljon, amíg ő odaér.” őket és új, pihent erőket küldeni a tudás terjesztése szempontjából egyáltalán nem lebecsülendő posztra! Sor kerül végre a tanterem megtekintésére. Minden ragyogó tisztaságú! A padló is felolajozva. Magdi néni büszkén újságolja, hogy nemcsak a szülők, hanem a gyerekek, a tanulók is teljes odaadással segítettek ebben! BÜCSÜZÁSKOR a kukoricagó- rénál állunk. Üres. A kertben ve- temény helyett virágok díszlenek. Huszárné férje nyomdász. Ügy látszik, ők ketten nem a „parasz- tizáló”, hanem a városlakó típushoz tartoznak. ‘ A két kutya is kikisér bennünket meg egy gyönyörű szép kandúr macska, a Feri, „aki” előttünk arról nevezetes, hogy a lakrészben lábunk alá kerülvén, gazdája kihajította az ajtón, erre őkelme nyugodtan visszaugrott az ablakón. — Még ezek az állatok is nagyon várják az iskola népét, hiszen jó barátok ők mindnyájan. Hát még én, akinek a tanítás élete értelme — int búcsút kedvesen Magdi néni. A LÁTOGATÁS ÓTA a kereki tanyai iskola is megnyitotta kapuit. Tanítási és tanulási kedvben — úgy érezzük — nem lesz hiány . . ; A kút köré azonban jó lenne az az életbiztosító — káva. Huszár Rezső végighalad az intézeti rendőrség valamelyik járőrkocsija. Az A— 29.465-ös számú betegnek megengedték, hogy szabadon járkáljon a szigorúan őrzött épületek között. Baseballozhat és dolgozik az intézet kertészetében. De az emlékektől ezek a foglalatosságok sem szabadították meg. A két égő város és lakóinak emlékétől, akiknek haláláért bűnösnek hiszi magát.” Hans Herlin, a könyv szerzője nyugatnémet újságíró. Korabeli dokumentumok, szemtanúk és résztvevők beszámolója alapján mondja el, mi minden történt az amerikai politika kulisszái mögött, amíg Hirosima és Nagasza- ki felett zuhanni kezdett az atombomba. Herlin könyve nem hibátlan mű: figyelmen kívül hagy több alapvető eseményt, nem tárja fel azok bonyolultabb összefüggéseit, néhány vonatkozásban a társadalomból kissé kiszakítva, elkülönítve tárgyalja Eatherly repülőőrnagy, a későbbi A—29.465-ös számú különleges beteg tragédiáját. Eatherly drámája valójában egy nagy, milliókat érintő történelmi dráma része. A dráma szerte a világon — Amerikában is — milliókat juttat el a kijózanodáshoz, az atombombával hadonászó veszettek keze lefogásának sürgetéséhez. Herlin könyve azért. tanulságos és értékes olvasmány, mert megrendítő erővel ábrázolja az amerikai militarizmus könyörtelenségét, az atomháború borzalmait. Herlin mindenkihez szól, aki él. Figyelmeztet a nukleáris háború iszonyú veszélyeire, borzalmaira, s felszólít minden jó szándékú embert e jóvátehetetlen történelmi dráma még egyszer való megismétlődésének végleges megakadályozására. A könyv értékét egyszerű stílusa. világos szerkesztése mellett tovább növeli Rátkai Ferenc hiteles fordítása. (Zrínyi Kiadói A. L. Könyvekről Mit tettél Káin ?
