Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-24 / 224. szám

1063. szeptember 24. 5 Keaa HwiKiRapA A brlgodéros állja a ssewáif Istenek tanácsa NDK-film, izgalmas cse­lekménye a második világ­háború előtt és után játszó­dik. (Bemutatja a kardoskúti Hunyadi mozi, szeptember 23-tól 25-ig.) Levélper zseléssel gyorsítják a különböző növények érését a szarvasi ÖRKLben A szarvasi Öntözési és Rizs ter­mesztési Kutató intézet egyik aratás előtt álló rizstáblája fölött meglepetve látták a járókelők a repülőgépet, amint vegyszert szórt az érettnek látszó riszre. Érdek­lődésünkre dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója elmondotta, hogy levélperzselési kísérletet folytatnak négy növényféleségen. Dr. Gimesi Antal a Növényvédel­mi Kutató Intézet tudományos munkatársa és Saalóky Sándor, az ÖRKI kutatója együtt kísérletez a REGLÖNfi nevű angol vegy­szerrel. A vegyszert repülőről per­metezik a növényre s ennek se­gítségével gyorsabban, egyenlete­sebben érik a kalász, leperzselőd- nek a »öld levelek. így gépi beta­karításra alkalmasabb lesz a nö­vény. Ugyanezt a kísérletet al­kalmazták maglucernánál, bolyá­nál és takarmányciroknál. Mind a négy növényféleségnél az a cél, hogy a mag egyszerre érjen, jó száraz legyen, s a gépi betakafí­e/vvvvwwvwvv'.-. v.va\ tást megoldhassák. A levél per 2S fi­les után oly szár a 2 lesz a mag, hogy mindjárt tárolható. Egyelőre mind a négy növényféleségből 1,7 lloldöh alkalmazzák a levélper­zselő angol vegyszert. A tudomá­nyos kutatók megvizsgálják a vegyszer utóhatását is. Kíváncsi­ak, hogy a magvak csírázőképes- ségére milyen hatása lesz az ér­dékes vegyszernek, s eszerint ja­vasolják alkalmazását a jövőben. — Ary — Gyulavári, Széchenyi utca 72, Ez az a „vaskapus” ház! Mikor évekkel előbb először ke­restem, útbaigazítóm azt mondta' — Könnyen megleli, takaros kis ház az. meg aztán vaskapu van ratja. Most, hogy benyitok, menyees- késen kötött fejkendőben, kedves arcán, idősebb asszony jön elém. A kendő alól előfehérlsk haja. — Nem ismer meg, ugye, Nagy néni? Pillanatig mustrál gat, aztán fel. derül az arca: — Már hogyne ismerném! Tes­sék Csák beljebb, lelkem. Foglal­jon helyet minálunk. Szabadkozom, hogy tanyáegatás hoz kevés á2 időm. a Feri fiával lenne dolgom, hol találom, a tsz- irodán-e vagy a határban? — Előbb az irodán próbálja ■ igazítana el Nagy néni, mivel ő sem tudja biztosan. — Aztán rni- végett — kérdi kíváncsian. — Tudja azt Nagy néni Is, csak hirtelenében nem gondol rá —* fe­lelem. Emlékszik még, mikor né­hány esztendeje megírtam azt a cikket az újságban? Nos, jó lenne tudni, nem hagyta-e abba Feri fia az akkor kezdett technikumot. — Dehogy hagyta! Tanul a Fe­rink szorgalmatosán tovább. * Munkahelyén, a Lenin Hagyaté. ka Tsz-ben, az irodán lelem meg Ifjú K. Nagy Ferencet. Nyomban rámismer és noha úgy látom, van dolga bőven, gyorsan elhatározza Messze vannak a csillagok A hozzánk legközelebb eső csil­lag, a Proxima Centaurí olyan tá­volságra fekszik, amelyet a má­sodpercenként 3000 kilométeres sebességgel haladó fénysugár 4 év és 4 hónap alatt tesz meg. » a világegyetem legtávolabbi objektuma, másodpercenként 200 .V,V(VWWUVWWWVV.'OV,V.V.'.‘.VO VJVJVWWO OOO kilométeres sebességgel hala­dó Galaktika, 13 milliárd fényév­nél nagyobb távolságra fekszik tő­lünk. A csillagászati műszerek most azokat a fénysugarakat fog­ják fel, amelyeket a Galaktika akkor sugárzott ki. amikor még se a Nap, se a Föld nem létezett. cÁ n em e s e él — Milyen ügyben tet­szett jönni? — Ellenőrizni szeret­ném, hogy a szövetkezet eleget tett-e az epérfa- ültetési kötelezettségé­nek — válaszoltam sze­rényen egy alacsony, hajlott, kopasz, szem­üveges bácsikának, aki az Erős Tsz irodájában fogadott. A kisöreg bó­lintott, ezzel is jelezve, hogy érti a látogatásom célját. Aztán áttessékelt egy különszobdba, ahol száz pontbői álló kérdő­ívet nyomott a kezem­be. —i Minden hozzánk érkezőnek egy- ilyen kérdőívet kell kitölteni, ez az új rend mondta és a sorsomra hagyott. Hüledeeve néztem a kér. áőív pontjait. Ki vagyok, honnan jöttem, milyen ügyben, majd a pártállá­som, a katonai rendfoko­zatom érdekelte a tsz-t. A többi póritokban az­iránt érdeklődtek, hogy voltam-e büntetve, ha igen, akkor miért. Sik­kasztottam, loptam, be­törtem.., stb. ■ Milyen nyelveket beszélek, mi­kor és hol jártam Idilföl. doh, van-e családom... Ijedten kerestem meg • kAsöreget; — Kérem, én ezt éj­félig se töltöm ki! — Dehogynem — mondta elnéző mosoly- lyal. —■ Maguk is kiló­szám küldik a kérdőíve­ket, mi ki tudjuk tölte­ni? Maguk egy vacak, száz pontból álló kérdő­ívre nem tudnak felel­ni? Visszakullogtam a szobába, s pár perc múl­va mellettem ült egy mékes ember, egy kép­ügynök, s egy patkány- irtó, aki a görényeit jött felajánlani. Szó nélkül körmeitek a kérdőívet. Aztán újabb Sereg em­ber jött, alig fértünk a szobába. En lettem leg­előbb kész. Amikor a kisöreg átvette tőlem a kérdőívet, mohón meg­kérdeztem: — Akkor hol is talá­lom meg aZ elnököt? — Lassan a testtel, fiatalember — nyugta­tott. — Az elnök dolgo­zik a határban. Magá­nak még néhány próbán is át kell esni. Bevitt egy másik szo­bába, ahol két teljes órát ültem egy széken, mozdulatlanul, csak né­ha jutott eszembe, hogy azért mégis csinálni il­lenék valamit, esetleg legyeket kellene fogni. — Na látja, fiatalem­ber — mondta az öreg. — Egész jól birja már a dolgokat Ezzel bekötötte a sze­memet, s kivitt a kert­be. Ott levette rólam a kötést és felmutatott egy fára. ... Tessék mégmondani, hogy milyen fa ez? — Eperfa — nyögtem, de akkor már késő este volt és még semmit se csináltam. Csak papír- munkával foglalkoztam. Iszonyú méreg fogott el: végtére is a szövetkezet­ben nem lehet bürok­rácia! Ezt ml a hivatal­ban sokkal jobban csi­náljuk! Meg aztán mit csinált az elnök, amíg mi a kérdőívekkel ve­sződtünk? Dolgozott? Mutyiban dolgozik, ami. kor az ellenőrzéssel fel akarjuk tartam? Na ez ..szép dolog. — Idefigyeljen — mondtam ennek a ma­kacs kisöregnek, — Ma­guk piti kezdők a bürok­ráciában/ Ajánlok né­hány apróságot: 1. Minden kiküldött négy mppal az érkezése előtt jelentse be írás­ban a szövetkezetnek, hogy ekkor és ekkor ér­kezni szándékozik ■ 2. Megérkezésekor a kérdőívhez csatoljon egy frissen írt önéletrajzot. 3. Az önéletrajzhoz csatolni kell: a)a szüle­tési anyakönyvi kivona­tot, b) a házassági anya­könyvi kivonatot, c) a himtőiíjmottdsí bizo­nyítványt, d) a vízijár­tassági engedélyt, e) a felettes hatóság 10 forin. tos okmánybélyeggel el­látott engedélyét a szö­vetkezeti látogatáshoz, stb. Érti, ember? A kisöreg nem hök­kent meg. Először le­hunyt szemmel, látható élvezettel hallgatta a ki­oktatást. Majd hirtelen papírt, ceruzát ragadva feljegyezte a szavaimat. Erre megdöbbentem. — Jó ember! Térjen észhez! — ragadtam meg a vállait. — Hátha ilyen bürokrácia-tenger­be fürdetik meg a tsz-be étkező szegény kikül­dötteket, a kutya se jön többé magukhoz ellen- . őrizni, kérdezősködni, okoskodni! Az öreg átölelt, meg­csókolt, s azt mondta: — Na látja, éppen ezt szeretnénk elérni.,, Griff Sándor magát egy kis beszélgetésre. A gyulai Mezőgazdasági Technikum levelező hallgatójaként már a ne­gyedük esztendőt „gyűri*’ — ahogy ó mondja. Noha nem kesereg vég nélkül, de Olyat sem állít, hogy dolgozó embernek köhnyű galop az efféle Vállalkozás. — Az első esztendő az kutyane­héz völt •— emlékezik vissza össze, ráncolt homlokkal. —■ Képzelheti az elvtárs; 1939-ben hagytam el az elemit. Húsz esztendőn át nem igen jutott írószerszám a kezembe. Olvasni is ritkán adódott énne­kem, így aztán döcögtem, de nem engedtem a huszonegyből, A má­sodik esztendőben már jobban ha. ladtam. A harmadikban pedig az átlagosztályzatom 4,6 volt. Palástol s tlan meghatottsággal nézek rá, a múltban a tudatlan­ságig mélybe nyomott paraszti tö­megek tanulnivágyásának és eh­hez való jelenbe ni nagy-nagy ak».. rásának eme eleven példájára. Ö azonban, mintha csak érezné, hogy mire gondolok, így folytatja: — Persze az én igyekezetem nem lett volna elég, De ügy állították be ezeknek a .levelező iskoláknak, mezőgazdasági technikumoknak az idejét, hogy a tanulás jóformán csak a téli hónapokra esik. A heti kétszeri konzultációs és felelés! napokra két délutánt levonás nél­kül ad a termelőszövetkezet. A ta„ múlásra amennyi idő munka után jut, azzal tán átvergődnék az éve­ken, de ha már az ember kénye­sebb és emiatt jobb bizonyítványt kíván, hát meg kell toldani, Amel. lett, hogy a 18 napi fizetéses sza­badságom is ráfordítom, minden esztendőben még külön kérek 70 napot, fizetés nélkülit. Nagyon né. kifeküdtem a tanulásnak, hiszen Sz már az Utolsó év! Kíváncsian kérdem, hogy abból a huszonkettőből, akikkel kezdte, mennyi maradt idáig? Döbbehten hallom, hogy csak négy. K, Nagy Ferenc szerint ez azért van, men a sikeres tanulás végett le kell mondani a könnyű saórako. zésokról, a féldeclkröl és diáki jó­sággal kell élni. —- Pedig ilyen nagy termelőszö­vetkezetben, mint amilyen a mi­énk is — folytatja okfejtését tel­jes meggyőződéssel — a nagyüze­mi gazdálkodás a minden, az az igazi, a lelkesítő, no meg az egyet, len lehetséges mód. Technikát, Vé. gyészetet ismerni? Magától etető­dé követelmény. Tanulás nélkül azonban ez nem teljesíthető. — Sokan megbánták már a kimara­dottak közül, hogy a féldeciknél és hasonlóknál maradtak — mondja elégtétellel K. Nagy. Jómagam azonban szomorú va­gyok, mert az elégtételt egyátalán nem érzem annak. Arra gondolok, hogy a tanulást félbehagyok sú­lyosan ártottak önmaguknak, hi­szen technikumi érettségivel mint szakemberek megbecsültebbek le­hetnének, anyagilag is jobban jár­nának, arról nem is szólva, hogy milyen sokat hyert volna Velük, a tudásukkal a szövetkezet. De szo­morú vagyok azért is, mert a már p ,dban ülőket hagyták elmenni. Nem akadt volna senki, akár a nevelők, akár a tsz-vezetőség vagy bárkj felelős személy és hely ré­széről, akik türelmesen, jó szóvá i, kitartóan biztatták volna a 18 ki­maradottat elhatározásuk megvál. tpztatására? Hiszen a példa ott volt Ifjú K. Nagy Ferenc személyében! Azonban még most sem késő a meggyőzésük és sosem elég körái mások, újabbak érdeklődésének a felkeltése. Mert igaz. hogy jönnek a fiatalok, akik már technikumi vagy még magasabb mezőgazda­sági szakképzettséggel állnak a sorba, de mind elméletileg, mind gyakorlatilag elemezve a dolgot, a tanulás, a továbbképzés a termelő, szövetkezeteinkben sem lehet kor. osztály kérdésé. AZ iskolás kortól kezdve addig, amíg csak fogékony az agy és tettre, munkára kész az ember, a tudással mindig rande­vúzhatunk és kell is randevúz­nunk! — Min gondolkodik afc emsrsV — rezzent fel K. Nagy. Mondóm hogy min. Azt mondja, teljesét! igazam van. Megkérdem: — Van már valami látszatja, fö. gahatja, hogy három techmkumi esztendő vah a hátamegett? Bólint, hogy igen, Brigadérosbő] nz agronómus helyettesévé kíván­ták megtenni. Nagy felelősséggel jár — úgy véli — és ezért kérte a vezetőséget, hogy zavartalanabb tanulása miatt ezt a részére meg­tisztelő előléptetést, halasszák érettségi utánra, Nehezen kissé de megtették. Arra gondoltak, hogy úgy sincs már olya« messze 1964 nyáreleje. * Hazaérkezve Csabára, azok, akik tudták, miért utaztam Gyulavári­ba, kíváncsiam kérdezték: — Ta­nul-« még egykori írásod hőse? Jóleső magabiztossággal felelhet, tem: — Ifjú R. Nagy Ferenc állja a szavát! Huszár Rézsű Jövőre már nem okoz gondot Békéscsabán az óvodai elhelyezés Békéscsaba volt megyénkben az a hely, ahol hosszú éveken át küszködtek az óvodák elhelyezési nehézséggel. Különféle bizottsá­gok igyekeztek minden esztendő­ben igazságot tenni, hogy valóban a legnagyobb családúak gyerme­kei kerüljenek elsősorban a felvé­teli listára, A2 Idén a csabai óvodák befo­gadóképessége 75 fővel bővült, s ezáltal majdnem minden dolgoz, szülő óvodás korú gyermeke fel­vételt nyert. A megyei és a városi tanács mindent elkövet, hogy a város óvodáinak számát, azok be­fogadóképességét tovább növelje, Ily módon olyan helyzet állt elő, hogy Békéscsabán jövőre talán már nem okoz gondot egyetlen óvodás korú felvétele sem. — fl —

Next

/
Thumbnails
Contents