Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-24 / 224. szám

I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekJ NÉPÚJSÁG 1963. SZEPTEMBER 24., KEDD Ara 60 fillér XVm. ÉVFOLYAM. 224. SZÁM Négerek az obeliszk alatt | A brigadéros állja a szavát | Az NB II és az I\B 111 eredményei | Száraz Hétfőn találkozott Gromlko és Rusk Telnek a vagonok A hétfői Gromiho—Rusk-találkozóval újabb nagy jelentőségű kelet—nyugati tárgyalássorozat kezdődött, amelyhez nagy reményeket fűznek vi­lágszerte. A megbeszélések, amelyekbe a hét má­sodik felében Lord Home angol külügyminiszter is bekapcsolódik, szemes folytatását jelentik azoknak a tanácskozásoknak, amelyek július vé­gén — augusztus elején Moszkvában zajlottak le a három nagyhatalom között és amelyek eredmé. nyeként megszületett a részleges atomtilalmi egyezmény. A különböző kommentátorok egyetér­tenek abban, hogy Gromiko szovjet külügyminisz­ter és Kennedy amerikai elnök ENSZ-ben elhang. zott beszédei fényénél, a tárgyalások kilátásai kü­lönösen reménytkeltőek. A hétfői találkozó még csak tájékozódó jellegű, érdemi tárgyalásra csak azután kerülhet sor, miután az amerikai szenátus már ratifikálta az atomcsend-szerződést. Erre kedden kerül sor Megállapodások De Gaulle és Adenauer között Párizs A francia politikai köröket élénken foglalkoztatja De Gaulle és Adenauer hétvégi rambouilleti találkozója. A megbeszélések tar­talmáról semmi sem került ugyan nyilvánosságra, a vasárnapi ebé­den elhangzott pohárköszöntők­ből azonban nyilvánvaló, hogy nem egyszerű búcsúlátogatásról volt szó, hanem a Kelet és a Nyu­gat között meginduló olvadás két ellenfelének haditanácsáról. De Gaulle szemében Adenauer poli­tikai pályafutása nem ér véget a kancellári székből való távozásá­val: Adenauer megtartja képvi­selői mandátumát, a CDN elnöki tisztségét, a kormányban és a parlamentben lévő hívei útján befolyásolni tudja Bonn politiká­ját. A francia köztársasági elnök továbbra is politikájának táma­szát látja öreg barátjában, bí­zik abban, hogy Adenauer hatá­sosain tud közbelépni, ha az új kancellár külpolitikája veszélyez­tetné a francia—nyugatnémet együttműködésihez fúzöjt remé­nyeit. Schröder múlt heti párizsi tár­gyalásai csak megerősítették De Gaulle-t abban, hogy erre a tár­gyalásra szüksége van. Párizst nyugtalanítják Schrödernek Bonn „mozgékony diplomáciájáról" ki­fejtett nézetei. A nyugatnémet külügyminiszter érvelése, hogy Bonn a keleő-nyugati tárgyalások révén előnyökhöz kíván jutni Bér. lin és a német újraegyesítés kér­désében, nem győzte meg a fran­cia kormányt. Bonn kitart ugyan a német és berlini kérdésben el­foglalt irreális álláspontja mellett és így Franciaországgal együtt to­vábbra is kerékkötője marad a Ke­let és a Nyugat közeledésének, Párizst azonban aggasztja a ,ru­galmas diplomácia” mögött rejtő­ző politika, amelynek lényege az, hogy Bonn elsősorban az Egye­sült Államok oldalán keresi ter­veinek megvalósulását és a fran­cia—nyugatnémet együttműködés­ben csupán támaszt lát Washing­ton és London esetleges „keleti” engedékenységével szemben. De Gaulle a Párizs—Bonn tengelyre épített európai hatalmi terveit látja veszélyeztetve a bonni poli­tika egyre nyilvánvalóbb kettős játékában. A francia elnöknek nem került nagy erőfeszítésébe, hogy a mos­tani találkozón biztosítsa a néze­teihez közelálló kancellár támo­gatását. Adenauer elfogadta De Gaulle javaslatát, hogy a jövőben is rendszeresen találkozzanak. A kancellár pohárköszöntőjében is kiemelte, hogy a francia—nyugat­német egyezményt élete fő művé­nek tartja, és őrködni fog gyakor­lati végrehajtása felett. Párizsi politikai körökben meg­oszlanak a vélemények a kancel­lár ígéretének gyakorlati értéké­ről. — Adenauer — hangoztatja a degaulleista Nation — éber őre marad a francia—német együtt­működésnek és barátságnak. Az Aurore ezzel szemben rá­mutat: a kancellár néhány hét múlva végérvényesen elhagyja helyét. Ünnepségek a szeptemberi felkelés évfordulóján Szófia Az 1923-as szeptemberi népi fel­kelés 49. évfordulójáról Bulgáriá­ban országszerte ünnepélyesen megemlékeztek Mihajlovgradban, a felkelés egykori fővárosában pedig ünnepségsorozat tette em­lékezetessé a történelmi évfordu­lót. Vasárnap nagygyűlést tartottak, amelyen Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. A nemzetközi koaHnuinista mozgalom helyzeté­ről szólva Zsivkov a következőket mondotta: „A lapok most közölték a kínai vezetőkkel való nézeteltéréseink­re vonatkozó legutóbbi szovjet kormánynyilatkozatot. Újabb nagyszerű dokumentuma ez a le­nini politikának, amelyet a nem­zetközi kommunista mozgalom és a szocialista világrendszer a bé­kéért és a kommunizmusért foly­tatott harcában követ. — A BKP és a bolgár kormány üdvözli a nyilatkozatot és teljes szolidaritást vállal vele. (MTI) — Bármennyire elhatározott szándéka is — írja a lap —, hogy a Bundestag képviselői padsorá­ból figyelemmel kísérje és irá­nyítsa utódainak esetleges akció­ját, meg kell értenie, hogy az adenaueri korszak véget ért. A kancellár távozásának tény­leges hatását a francia—nyugat­német együttműködésre az elkö­vetkező hónapok eseményei mu­tatják majd meg. De Gaulle és Adenauer mindenesetre megerősí­tette, hogy továbbra is ellenzik a nemzetközi enyhülésre irányuló törekvéseket. (MTI) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaBaaaBBBaaBBaaaBaBBaaa. Nyolc hónap alatt 60 újítást nyújtottak be, 31-et elfogadtak a Békéscsabai Kötöttárugyárban Százhuszonnégyezer forint gazdasági eredmény után 12,400 forint díjat kaptak az újítók A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban hathatósan segítik a dolgo­zók a műszaki fejlesztést. Ebben az évben már 60 újítást nyújtot­tak be a gépek, s különböző gyár­tási eljárások modemesítésére. Je­lentős ezek közül Gera János és Knapcsik Béla orsózó-TMK-sok javaslata, a motolláló műszaki tökéletesítésére. Gera elvtársék a régi, elavult motolláló helyett új gépet szerkesztették, melyet kor­szerű berendezésekkel láttak el. Újításuk lényege a motolla jára­tának meggyorsítása. Azelőtt ki­lónként 40 fillérbe került a fonal felorsózása, az új gépen pedig 32 fillérbe kerül. Ugyanakikor balr esetelhárítási újítást is bevezettek az új gépen. Felszereltek rá egy lakatot, amely megakadályozza a matringoló főtengelyének kiugrá­sát. Elgondolásaik megvalósításával 40 százalékkal ‘ nőtt a termelé­kenység. Az előkalkuláció szerint évi 122 000 kilogramm fonal fel­dolgozásánál mintegy 13 000 forint a megtakarítás. Újításukért 1300 forintot kaptak Gera elvtársék. Ugyancsak -jelentős megtakarí­tást ért el az üzem Dinya Elek és yicskó János művezetők újítása révén. Az első negyedév elején Nyugat-Németországból érkezett Fleissner-féle dobszárítóhoz szer­kesztettek előkészítőgépet. Az ult­ramodern gép ugyanis csak vágott állapotban tudja szárítani a kel­mét, a vágás azonban két ember munkaerejét vette igénybe, amíg a gyűrött anyagot beadagolták a gépbe. Az újítók feladataként je­lentkezett a kelme kiegyenesítése, úgynevezett lágolása, amelyet Di­nya és Vlcskó művezetők a régi csőszárító-apparát átépítésével, illetve annak egy új berendezés­sel való kombinálásával oldottak meg. Újításuk 14 500 forint évi megtakarítást jelent. A gépesítés ebben a munkában azt eredmé­nyezte, hogy míg azelőtt a napi kétezer kilogrammos szárítást két ember végezte, most egy ember látja el. A művezetőik 1450 forint újítási díjban részesültek. Igen hasznos az üzemek egy­más közti tapasztalatcseréje, a jó gyártási módszerek, újítá­sok általánosítása érdekében. A kötöttárugyár kollektívája is kihasználja ezt a lehetőséget. Vol­tak a Békéscsabai Ruhagyárban, ahol nagyon gazdaságos eljárás­nak találták három ottani dolgo­zó újítását a sablonvágásra és széljelölésre. Azelőtt a ruhagyár­ban is kézi erővel, ollóval vágták a sablonokat, s szélük bizony sok esetben pontatlan volt, amiből az­tán méretingadozás keletkezett. Farkasinszki Gyula, Filipinyi Já­nos és Unyatyinszki Mihály el­gondolása alapján a sablonok vá­gása most géppel történik. Jelölt szélű sablonokat alkalmaznak, mely által pontosabbá, gyorsab­bá vált a szabás. Ezt az újítást átvették és alkal­mazták a kötöttárugyárban is, és természetesen, a rendeletek ér­telmében díjazták is a kimunká­lóit. Farkasinszkiék 1300 forint újítási díjat kaptak a kötöttáru- gyártól. Egyébként a gyárban az ez év­ben benyújtott 60 újításból 31-et elfogadtak, amelyek bevezetése a termelésbe már megtörtént, vagy folyamatban van. Az előkalkulá­ciós számítások alapján a már bevezetett újítások mintegy 124 ezer forint megtakarítást eredmé­nyeztek, kigondolóiknak pedig összesen 12400 forint újítási díjat fizetett ki az üzem vezetősége. v. d. «

Next

/
Thumbnails
Contents