Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-22 / 223. szám
Zenei élet Békés megyében JJ élkés megye zenei arculata éppen olyan sokféle, minit az itt élő emberek sokasága, lévén megyénk ötféle nemzetiségű. Vannak még olyan tájak, ahol az egyszólarhú népdal ősi érintetlenségben él. Másutt, sok évtizedes múltra visszatekintő énekkarok működnek. Városainkból pedig — főleg ahol állami zeneiskolai Oktatás is van, zenekari hangok is hallatszanak. E sorok írójának alkalma volt az utóbbi öt év alatt történt zenei nevelő munka mennyiségét és hatásét megfigyelni intézmények és öntevékeny csoportok munkája nyomón. Ezek — mármint az ének- és zenekarok, valamint az oktatási intézmények — mind megannyi fegyver voltaik a művelődés forradalmáért vívott harcban. E harcban részt vevők száma, tevékenysége olyan nagy, hogy a csoportok név szerinti felsorolására ilyen rövid beszámolóban nem vállalkoz- hatom, ezért élévé szíves elnézésüket kell kérnem. tevékenységük színhelye mindenkor a községi művelődési otthon. Művelődési otthonaink egyre inkább válnak a terület gazdáivá és egyéb irányú tevékenységük mellett a zenei nevelő munka színhelyévé. Tudjuk, hogy megyénk tájjellegénél fogva a mezőgazdasági munka rend. jé az irányadó — s a tagság szorgalma a földeken Végzendő munka mennyiségével áll arányban — mégis meg kell állapítanunk, hogy az őszi-téli hónapok határozottan eredményesek azok a városok, ahol állami zeneiskolák — Gyula, Orosháza, Békéscsaba — vagy azok fiókintézményei működnek — pl. Gyoma, Szarvas, mint Békéscsaba fiókjai. E téren egészen meglepő jelenség, hogy a Tiszántúlon szám szerint egyik legjobban ellátott megye vagyunk. Jó egynéhány dunántúli megyét megelőztünk és a további fejlesztésre is • kedvezően alakulnak az előfeltételek. Zeneiskoláink Valamennyien a város, a járás életének zenei irányítóivá váltak. Az öntevékeny énekkarokat, zenekarokat többnyire a zeneiskolákra alapozták. Zeneileg értékes közreműködői á zeneiskola tanárai, fejlettebb növendékei s a szülői munkaközösség tagjai. Az első nagy, átfogó erőpróbát 1961. ben állták ki a gyulai, orosházi és békéscsabai zeneiskolák kórusai, valamint zenekarai, amikor a Liszt— Bartók emlékév zenei programját biztosították. Ehhez hasonló, egész megyét átfogó tervet eddig még nem hajtottunk végre. Oj, hatásában kevéssé ismert iskolatípusunkról, az ének—-zene tagozatú általános iskoláról is szólnunk kell. Már négy városban működik ilyen. A „legöregebb” az orosházi, melynek kamarakórusa Csillebérc gyakori látogatója, az úttörőmozgalomban végzett eredményes munkája jutalmaként. Az idén pedig még egy minőségibb szűrőn át jutottak el az ország-elsőségig, a Kecskeméten rendezett szemlén. Tavaly bocsa j tolták szárnyra a2 első Vili. osztályt. Kíváncsian várjuk a magas egyéni énektudással rendelkező tanulók beilleszkedését a város zenei életébe. Két év múlva kél szárnyra majd a békéscsabai első VIII. osztály. A gyulai és a szarvasi tagozatok még ezeknél is fiatalabbak. Gondunk csak annyi, tudnak-e számukra külön osztályt nyitni majd — amint erre az új középiskolai refortniterv is utal — túl népes gimnáziumainkban? TVIég két zenei nevelési tényezőről kell említést tennem. Az egyik a Békés megyei Ifjú Zenebarátok mozgalma, mely 1961—62-ben kezdődött s feladatául az iskolán kívüli zenei nevelést tűzte. Békéscsabán kívül Békésen, Orosházán és Szarvason kaptak hamm bérletből álló hangverseny-sorozatot az általános és középiskolásokból álló hallgatók. Mozgatója és a műsorellátás biztosítója a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar és az Országos Filharmónia volt. ötéves múltja alatt igen eredményes nevelő munkát végzett Békés megyébéfl. Gyulán és Békéscsabán tartott bérleti sorozatában nemcsak a legjobb házai hangszeres vagy énekes szólistákat léptette fel, de a fővárosi koncertpódiumon felléptetett külföldi művészeket is bemutatta nálunk. Az elmúlt idény műsorának felét külföldi énekesek, hangszeres szólisták és karmesterek adták. Ez a terv. amint azt előzetesen alkalmunk volt megtekinteni, folytatódik az 1903—64. évben is. A művészi színvonal állandó emelése mellett jó hatást keltett az egyes műsorokhoz készült ismertető szöveg Is, amely mintegy közelítette a mű mondanivalóját a különböző zenei adottságokkal rendelkező hallgatósághoz. M°!‘ pedig néhány szót gondjainkról, mert ilyenek is vannak! Évtizedes múltú felnőtt énekkaraink ifjításának problémája az egyik. Jó lenne, ha — a KISZ segítségével — új ifjúsági kórusok létesülhetnének. A másik: Békéscsabán égetően hiányzik egy központi fekvésű, korszerű hangverseny- terem vagy ha úgy tetszik: művelődési ház, melyben hangversenytermek Is vannak. Az igény megvan, hisz a Jókai Színházban elhelyezhető hatszáz főnyi közönségből már négyszáz az állandó bértetező a filharmóniai sorozatban. Hova tesszük őket a színház átépítési ideje alatt, mely már meg is kezdődött? Művelődéspolitikánk egész embert nevelő célkitűzésében fontos szerep jut az esztétikai nevelésnek s ebben a zenének. Ma, amikor a kozmikus térségben száguldó és a súlytalanságot legyőző fiatal lány és férfi énekel a levegőben, nincs okunk kételkedni abban, hogy az éneklő vagy zenélő embert nélkülözni lehet, mert a gép azt nem pótolhatja, Nekünk magas képzettségű, értelmileg és érzelmileg fejlett olyan emberfők sokaságéra is szükségünk van, akik lelkesednek a zenei szépért s korunk nagy vívmányait a zene hangjaival hozzák közelebb a Földön járó emberekhez. Sárhelyi Jenő FlLnfilM A Barátság olajvezeték építésének ukrajnai szakaszán játszódik ennék az érdekfeszítően izgalmas szovjet filmnek a cselekménye. (Bemutatja a nagyszénást Szabadság mozi, szeptember 2l-től 22-ig.) Megjelent a Jelenkor legújabb száma A Jelenkor legújabb száma Csorba Győző, Pákolitz István, András Endre, Vámosi Pál, Szűts László, Lovász Pál, Sík Mihály, Győri D. Balázs, Pál József, Polgár István verselt közi. Három finn költő is szerepel a ío- Vóiratbsm, e verseket Jn- vorszky Béla fordította Szépprózai í masai ezúttal Mészöly Miklós. Várkonvi Mihály. Bchuniczky Szefl és Hunyadi József jelentkezik. Különös figyelemre tarthat számot Mészöly Miklós: Ab. lakmosó című, . irodalmi bőrkékben sok érdekes vitát kiváltó buries'-''tragédiája, melynek első részé' kapja kézbe ezzel a számmal az A Vasó. A Jegyzet rovatban találjuk Csorba Győző: Levél Weöres Sándorhoz. Ters önsúly J. Jenő: Emlékek az Otthon körről, Sós Endre: Osváth Ernő és Csínyt as*. :ó Gondolatok a modern rím esztétikájáról dmü írását Sok érdeke., problémával foglalkozik a Széljegyzet rovat. A Jegyzet ovat- ban Kalász Mártán, llubln Szilárd, Demén/ -> 10 és Nyerges András könyveiről találunk kritikákii, valamint két. a közelmúltban megjelent dunántúli ,.ntrilógiáról. A folyóiratot Oeneze I ,usz_ ió és Tilles Béla rajza: illusztrálják. a2 öntevékeny kórusmunká- ban. Művelődési otthonaink a helyi öntevékeny ének-és zenekarok segítése mellett eredményesen készítik elő az útját az úgynevezett komoly zenének. Megszerettetésére az Országos Filharmóniával szövetkeznek, s ma már elmondhatjuk, hogy országosam is figyelemre méltó a Békés megyében eddig elért eredmény. Rádióból, Operaházból ismért művészekből alakult öthat főnyi brigádok rokonszenves emberi magatartása és művészi teljesítménye egyre inkább vonzzák a művelődési házak közönségét. Helyes, jó célkitűzés ez, amelyet folytatni kell, hogy majdan a hangszeres zene iránti érdeklődés is felébredjen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hangszeres zene iránt nincsen érdeklődés. Ez az érdeklődés elsősorban a zenetanulás irányában jelentkezik. Sokfelé. ahol nincsen állami zeneiskola vagy fiók-zeneiskola, ott a művelődési otthonokba tömörültek a hangszeres zenét .oktató zenepedagógusok és úgynevezett zeneoktatói munkaközösségeket alkottak. Ma már egyik-másik olyan fejlett, olyan eredményesen dolgozik, hogy az elkövetkező művelődéspolitikai távlati tíerv végrehajtása során önállósíthatok vagy fiók-zeneiskolaként működtethetők. Oktatóik, bár egészen különböző képzettségűek, jelentős szerepet töltenek be. goerencséa helyzetben van. Lidiké mindent elintéz IV e abból tessék kiin. dúlni, tanár úr, hogy az első kérdésre nem a legprecízebb választ adtam. A magánhangzók felosztása... Az tévesztett meg, be kell vallanom, hogy a tanár úr, jóllehet segítő szándékkal, az ajak és a nyelv szerepét hangsúlyozta. Férjes asszony vagyok, nincs mit szégyellni rajta, én egészen más dologra gondoltam, csak nem mertem mondani a szemérem miatt. De amikor tanár úr a bosszúságot említette, rögtön rávágtam, tessék csak emlékezni, hogy hosszú i meg rövid i, és kezdtem sorolni a példákat a hosszú í-re, jóllehet egyikben-má- sikban — mint kiderült — tévedtem. De úgy érzem, a kettest mégis megérdemelném, hiszen a levelező tagozaton vagyunk. A második tételem szörnyű nehéz volt, ezt tanár úr is beláthatja, jóllehet csak magamnak tehetek érte szemrehányást, mert a saját kezemmel húztam. Az ösz- szeolvadás... Tudnom kellett volna, hogy a hangtan területét nem hagyhatom el, amint ezt később hangsúlyozni tetszett, de én férjes asszony vagyok tanár úr, és ismét egészen más dologra gondoltam, már megbocsásson érte a világ. Példának azért a zenés presszóban tegnap este tapasztaltakat hoztam fel, mert nem tudom, tanár úr észrevette-e már, hogy ebben a kisváros, ban is némelyek olyan szorosan táncolnak hogy a bokájuktól a fejük búbjáig összeolvadnak, még a levegő sem tud átbújni közöttük. Gondoltam a csokoládéra is, ha kiteszik a kirakatba és megsüti a nap, de amikor tetszett mondani, hogy a dé meg a jé, a té, meg a jé, a té, meg az es, akkor már magam is tudtam különféle eseteket említeni, jóllehet azok nem egészen idevágó- aknak bizonyultak, de az egyiknél azt tetszett mondani, hogy már kerülgetem, kapisgálom, azért azt a kis kettest nyugodtan be lehetne írni az indexbe. A nyelvtan nem volt erős. ségem a gimnáziumban sem. Amikor az érettségin én kő. vetkeztem, az igazgató úr karon fogta az elnök urat és kivezette, hogy megbeszéljen vele valamit, és ami. kor visszajöttek, a tanár úr a»t mondta: — Látom Lidiké, hogy foglalkozott az anyaggal, ebből elég is lesz ennyi. Tetszik tudni, akkor már jegyben jártam a mostani férjemmel, akinek a társadalmi rangja is a diploma megszerzésére kötelez. A helyesírásom miatt igazán ne fájjon a tanár úr feje, jóllehet egy-két hibács. ka nálam könnyen be-be- csúszik. De mielőtt elfoglal, tam az állásom a megyénél, kikötöttem, hogy mellém perfekt gép. és helyesírót osszanak be, mert nekem nem lesz időm a mások hibái javítgatására. Arra pedig igazán nem kerülhet sor, amitől félni tetszik, hogy egy gyermek majd elkiáltja magát: — Tanító néni kérem, a székeit egy tével írjuk, nem kettővel! Először is nem szándékozom állást változtatni, hiszen mint tanítónő, jóval kevesebb fizetést is kapnék. De tegyük fel, hogy mégis tanítok, Lidikének Van ám annyi esze, tanár úr, hogy mielőtt egy szót a táblára ima, megnézi a helyesírási szótárban, hogy hány tével írandó. Különben sem hiszen, hogy n gyerekek az én kezem alatt ennyire elszemtelenednének, mert azt neveléstörténetből Kati néninek is megmondtam, jóllehet csóválta a fejét, hogy a mai gyerekekéi csak úgy lehet féken tartani, ha le-lekenünk nekik egy-egy makareflkói pofont. Ezért teljesen nyugodt }e- het tanár úr, hogy nem hozok szégyent az intézet jó hírére, csak tessék ide beírni azt az icike-picike kettest. Azt még-senki sem bánta meg, ha Lidikével barátságot kötött, mert mi aztán igen-igen hálásak tudunk am lenni. Nem hagyjuk a mi tanosikánkat sem itt porosodni ebben a kisvárosban, akinek a kisujjában Van a nyelvtan meg -a helyesírás, hanem megfogjuk szépen a kezét, így ni, a hó. na alá nyúlunk, Így n1 beültetjük a mi kis Simcán.cbii — innen az ablakból jól lehet látni, milyen csinos, kényelmes kocsi — és huss, felrepülünk a megyére, de fel bizony. Lidiké mindent elintéz! Tetszik látni az indexből, nekem még nem volt egret, len elégtelenem sem. Itt van Kürtös tanár úr aláírása: ő azután könnyen fejre állítja a hallgatót, mégis mit adott Lidikének ifjúsági Irodalomból? Kettest! És Ihaj la. nár úr? Olyanokat kérdez a testnevelés módszertanából, hogy akik három éve tanítják, azok is könnyen -«.leráznak. Mit kapott Lidiké testnevelésből? Kettest* Me. ző Jóska tanár úrról közismert, hogy mióta feleségül Vette egy tanítványát azóta a hallgatónők számára nincsen nála se irgalom, se kegyelem, se könyörület. ÉS hányasa van Lidikének? mennyiségtanból? Kettese! Be kel] vallanom, hogy nála sem ment nagyon simán, ő is makacs legény, ő is sokáig vívódott, ingadozott, de Lidiké azért marad a vizsgán mindig utoljára, hogy a tanár urak kételyeit eloszlassa. Vegyük hát szépén elő az1 a híres tanári töltőtolláét', kát, így ni, húzzuk le a kupakját, azután írjuk !de azt a icuri-picuri ketteske', hiszen Lidiké megé-dernll. mert feláldozza magát a jzo. cializmus oltárán, és éjt nappallá tesz azért, hogy megfeleljen a nyolcadik kongresszus idevágó S.atáro. zalainak. E. Kovács Kálmán
