Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-22 / 223. szám
Ü63. szeptember 22. 7 t^asSmap Szovjet kormánynyilatkozatot adtak ki Moszkva A Szovjetunió kormánya nyilat, kozatot adott ki „a kínai kormány képviselőjének” a moszkvai részleges atomtilalmi egyezményt ellenző legutóbbi kijelentéseiről. A Pravda, a kivételesen reggel megjelent Izvesztyija és a többi moszkvai lap szombaton körülbelül másfél újságoldal terjedelemben közölte a szovjet kormány nyilatkozatának első részét. (MTI) Vádolt a vádlott December 20-ig befejezi munkáját az ENSZ-kezgyUlés New York Az Egyesült Nemzetek Szerveze. tének közgyűlése pénteken délután folytatta az általános vitát. A délutáni ülésen felszólalt Souvan- na Phouma, a laoszi kormány miniszterelnöke. Souvanna Phouma megelégedés, sei üdvözölte a nukleárisfegyverkísérletek részleges betiltásáról A szünet után a közgyűlés elfogadta, hogy a dél-afrikai kérdést is vegyék fel a napirendi pontok közé. Ezzel véget ért az ENSZ pénteki ülése. A közgyűlés legközelebb hétfőn ül össze. A szeptember 23-i ülésen a következő országok küldöttet stóláinak fel: Líbia, Csehszlovákia, Irán, Jugoszlávia, Dahomey, Fülöp-szi- geték, Argentína és Paraguay. A délutáni ülésen egyébként a küldöttek megállapodtak abban, hogy a közgyűlés december 20-ig befejezi munkáját. (MTI) Német költőtől, Goethétől idézett, hogy bebizonyítsa — ha nem is az elpusztulását eltökélő vérbíróságnak, hanem a tárgyalásra figyelő világközvéleménynek — a népek nem lehetnek üllővé az imperializmus legvéresebb válfajának, a fasizmusnak kalapácsa számára. S egy másik nagy német poétához, Heinrich Heinéhez menekült a tárgyalás szünetében, hogy legyen ereje a „német nép nevében” ágáló gengszterbandát elválasztani mindattól, ami a németség múltjában értéket jelent... A több hónapos börtöntől és a rafinált fondorlatokat felvonultató tárgyalásoktól meg nem törve, hogy éppen harminc esztendeje — 1933. szeptember 21-én — ült össze Lipcsében a fasiszta vérbíróság, hogy azért a bűnért, amit Göring és Goebbels ügynökei követtek el, végezzenek a kommunista Dimitrovval és társaival és rajtuk keresztül — jelképesen és eszmeileg — magával a kommunizmussal is. A hátteret — a fasizmus németországi uralomraju- tását, a „Reichstag” épületének fasiszta parancsra történő felgyújtását — mindannyian ismerjük. S Georgi Dimitrov egyéniségéről sem szükséges sokat beszélni; ez a bátor és igaz forradalmár, a szóló moszkvai szerződést. Felhívta a közgyűlés figyelmét a Laosz- han kialakult rendezetlen, feszült helyzetre: az 1962-es genfi megállapodás ellenére — jelentette ki — Laoszban a béke továbbra is csak remény és április óta az ország „új rendzavarások” és fegyveres össze, csapások színterévé vált. • A miniszterelnök felszólította a • nagyhatalmakat, ragaszkodjanak szigorúan a Laosz semlegességé• ről szóló genfi megállapodás szel• leméhez és betűihez. • Az ENSZ-közgyűlés ezután gyor. • san, a hidegháború időszakára jel. • lemző hosszas viták nélkül jóvá• hagyta az általános ügyrendi bi• zottság által javasolt 82 napirendi • pontot. A közgyűlés a napirendi • pontokat a főbizottságok és a • közgyűlés más szervei elé utalta. ; Csak a Délafrikai Köztársaság ; fajüldöző politikája kérdésében • bontakozott ki vita. A Werwoerd- ; kormány küldötte felszólalásában • tiltakozott a kérdés napirendre tű. • zése ellen és azt állította, hogy a • probléma „beavatkozás Dél-Afrika • belügyeibe”. ; Ekkor az Algériai Köztársaság • képviselője javasolta, hogy húsz • percre szakítsák meg a köz• gyűlés ülését. Hozzáfűzte, ez a lé• pés kollektív tiltakozás a Wer- ; woerd-kormány küldöttének jelen. { léte ellen. • Az algériai küldött javaslatát a i közgyűlés 69 szavazattal (AfroÁzsiai és a szocialista országok) elfogadta. Az indítvány ellen a NATO-hoz tartozó országok szavaztak. A Latin-amerikai államok többsége tartózkodott a szavazástól. Tüntetés az ENSZ-székház előtt a fajüldözés ellen New York Pénteken este a New York-i ENSZ-palota előtt tüntetés zajlott le az amerikai fajüldözés ellen. A tüntetés résztvevői ilyen feliratokat mutattak fel: 1960 — Sharpviüe, 1963 — Birmingham! A tüntetők a déli államok fajüldözőinek rémtetteit bemutató nagyított fényképeket emeltek a magasba ilyen szöveggel: így fest az amerikai életforma! A tüntetést a rendőrség oszlatta szét. Georgi Dimitrov az emberiség és benne a nép ügyéért állt ki a lipcsei per fórumán. Vádlott volt, de vádlóvá magasodott és a fasizmus természetrajzát szabatosan megrajzolva, az emberiséghez apellált e példátlan veszély ellen. Nem a lipcsei per történelmi és politikai hátterét kívánjuk felidézni itt abból az alkalomból, bolgár munkásosztály és a nem zetközi munkásosztály e nagy fia már régóta helyet kapott a szívünkben. Dimitrov híres védőbeszéde, de minden megnyilatkozása a lipcsei perben kiáltás volt sőt az első kiáltás, amely öt világrészbe jutott el, hogy a „barna téboly”-ra, a fasizmusra figyelmeztesse az embereket. Birmingham Az alabamai főügyész hivatalosan is közölte, hogy az FBI vizsgálatot folytat az egyik birminghami templom ellen elkö. vetett vasárnapi bombamerénylet és az ezt követő tüntetések ügyében, amelynek során, mint ismeretes, négy néger iskolás lány és két fiú életét vesztette. Az AP je. lentése szerint szombaton állt az esküdtszék elé két 16 éves fehér fiatalember. Beismerték, hogy ők lőtték agyon az egyik néger iskolás fiút. A bíróság előzőleg visszautasította a védelemnek azt a kérését, hogy a vádlottakat óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Birmingham várost az állami és a helyi rendőrség egységei éjjelnappal szigorú ellenőrzés alatt tartják. A nemzetőrség 800 tagjának készültségét máig sem oldották fel. (MTI) Egy hét a külpolitikában A z elmúlt hét legjelentősebb " nemzetközi eseménye az ENSZ-közgyűlés őszi nyitánya volt. A világszervezet immár 111 tagállam részvételével kezdte meg tanácskozását és bizonyos, hogy a közelmúlt fontos eseményei enyhültébb légkört biztosítottak az ENSZ munkájához. Nem is olyan régen még egy sor állam csak az úgynevezett gyámsági tanács „ügyfeleként” szerepelt a politikai porondon és ezek az egykori gyarmati országok ma már jórészt elküldték delegátusaikat az üvegpalotába, hogy építő javaslataikkal járuljanak hozzá korunk egyik legfontosabb problémája, a gyarmati kérdés felszámolásához. A másik döntő tényező, hogy az előző közgyűlés lezárta óta létrejött a moszkvai atom- csend-egyezmény, s ezzel nemcsak új reménység született, hanem immár hatályban van egy konkrét megállapodás a nagyhatalmak között, amely kihatással van a jövő alakulására. romiko szovjet kü'lügymi- ^ niszter beszédében az említett fontos változások jegyében elemezte a nemzetközi helyzetet és egyben további javaslatokat terjesztett elő a méltó folytatáshoz. Vessünk rövid pillantást a nemzetközi sajtó reagálására. Több amerikai közéleti személyiség kedvezően nyilatkozott a szovjet kormánynak arról a javaslatáról, hogy a legmagasabb szinten hívják össze a tizennyolcha- talmi leszerelési bizottsághoz tartozó országok értekezletét. Az UPI hírügynökség tudósítója is hangsúlyozta, hogy Gromiko felszólalása azt a „moszkvai szellemet” tükrözi, amelyet a szovjet fővárosban aláírt részleges atomtilalmi szerződés szült. Az angol közvélemény szintén a helyeslő és bizakodó érdeklődés hangulatában nyugtázta a szovjet külügyminiszter felszólalását. A beszéd egészében folytatása annak a Keleten és Nyugaton tapasztalható enyhülési törekvésnek, melynek első lényeges szakaszát, az atomcsend-egyezmény jelentette. A reálpolitikai alapelveket szem előtt tartva a szovjet külügyminiszter megfelelő kritikát is gyakorolt különböző negatív visszahúzó jelenségek felett. így leszögezte, hogy a tizennyolchatalmii bizottság munkája eddig meddő volt. A szovjet kormány a továbbiakban sem kíméli erejét, hogy ráirányítsa a világ figyelmét a fegyverkezési hajsza folytatásának veszélyére, ezért indítványozza: 1964 első negyedében vagy első felében hívják össze a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságba tartozó államok értekezletét, de immár a legmagasabb szintű vezető személyiségek részvételével. Ez lényegileg annak a történelmi tapasztalatnak az alapulvételével hangzott el, hogy ezen a szinten a tárgyalások nagyobb eredményt hozhatnak. A következő motívum a Szov** jetunió politikai vonalvezetésénél a szovjet és az amerikai álláspont hasznos egyeztetését tükrözi. Elbbe a komplexumba tartozik, hogy a nukleáris fegyvereket célhoz juttató eszközök megsemmisítési tervével kapcsolatban a Szovjetunió elfogadta azt az amerikai álláspontot: tegyenek kivételt és hagyják meg az említett eszközök egy korlátozott mennyiségét a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok területén. Az amerikaiak érvelése ezzel kapcsolatban azit tartalmazza, hoev amikor még nincs megsemm' ve minden fegyver, valaki eszébe juthat váratlan támadást indítani. A szovjet kormánynak ugyanaz volt a véleménye, hogy mesterségesen támasztott gyanakvásról van szó, de mivel meg akarta könnyíteni a leszerelési szerződés kidolgozását, elfogadta az amerikai indítványt. Ez a vonalvezetés egyenes folytatása ugyancsak a moszkvai szerződés szellemének, amikor a nagy cél érdekében a Szovjetunió szintén elfogadta az Egyesült Államok bizonyos indítványait. Általában megállapíthatjuk, hogy a világszervezet jelenlegi munkájának kilátásai biztatóbbak, mint akár néhány ülésszakkal korábban. Azt persze nem tételezhetjük fél, hogy a problémák nagy tömegét könnyűszerrel meg lehet oldani. Ezt tükrözte Gromiko állásfoglalása is. Türelemre és megértésre van szükség, ez viszont a Szovjetunió részéről bizonyosan fennáll. A z elmúlt héten tovább gyű” Tűzött a Malaysia körüli feszültség. Heves angol- és Malaysia, ellenes tüntetések zajlottak le Indonéziában, és Djakartában hivatalosan is hangsúlyozták, hogy az angol neokolonializmus által létrehozott mesterséges államszövetség veszélyezteti Indonézia érdekeit. Ezzel párhuzamosan Nagy-Britan- nia távolkeleti fegyveres erőit riadókészültségbe helyezték. Lord Home külügyminiszter pedig kilátásba helyezte az angol-indonéz diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az amerikai kormány is felzárkózott NATO-partnere mögé, kemény hangú figyelmeztető üzenetet küldött Djakartába. Ebből a rövid vázlatból is kitűnik tehát, hogy a mesterségesen létrehozott paktum mindenképpen rontotta a légkört a világ e térségében és még további bonyodalmak forrásává válhat. Végül, de nem utolsósorban emlékeztetnünk kell arra, hogy az amerikai Birmingham-ben a fajüldözők újabb vérfürdőt rendeztek. Pokolgépek robbantak, ártatlan gyermekek haltak meg, sokan megsebesültek. Tény, hogy a Fehér Ház és Kennedy elnök elítélte ezeket a merényleteket, de változatlanul fennáll mindazoknak a felelőssége, akik egyáltalán tűrték, hogy a pokolgépek légköre kialakulhatott. Ez a szellemiség a legélesebb ellentétben áll éppen azzal az enyhülő légkörrel, melynek jegyében a 111 ország delegátusai megkezdték tanácskozásukat a világszervezet székházában. Sümegi Endre