Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-17 / 218. szám

1963. szeptember 17. 6 Kedd Tudomány — Technika Szárnyas hajók a Dunától az óceánig Száguld a „Sirály” szárnyas hajó a Dunán, az emberek csodálkozva nézik: mintha lábakon rohanna a hullámos víz felszínén. Talán ép­pen azért olyan különös látvány, mert a közlekedés gyorsasági versenyében a vízi járművek erő­lönleges bevonattal kell megvé­deni a gyors korrózió ellen. A szárnyas hajók legnagyobb elérhe­tő sebessége ma nem haladja meg a 120 km/órát. Ennél nagyobb se­besség esetén ellennyomás kelet­kezik, ami a gyorsaság csökkené­sen lemaradtak, az utolsó 100 év leggyorsabb járatú hajójának se­bessége alig haladta meg az órán­kénti 60 km-t A szárnyas hajó elgondolása nem új. Forlanini olasz mérnök, a szá­zad elején kezdte kísérleteit. Gra­ham Beall, a telefon feltalálója a kanadai Casey Baldwinnal együtt foglalkozott a szárnyas hajó prob­lémájával. Az első használható járművet a harmincas években a német Dr. Tietjens és von Scher- tel készítette. A második világ­háború alatt szüneteltek a kísér­letek. Az ún. „Supramar” hajókat kb. 10 évvel ezelőtt kezdték elő­állítani a német Schertel—Sach­senburg rendszere alapján. A kü­lönböző nyugati országokban ma már számos „Supramar” hajót al­kalmaznak. A hordozó szárnyak tekinteté­ben a kiemelkedő „V” formájú és a teljes merülésű szárnyrendszert különböztetjük meg. Az előbbi stabilitása igen nagy, alapkon­strukciója egyszerű, az utóbbi rendszer megoldása viszont drá­ga és komplikált, hidraulikus vagy elektronikus vezérlésű irá­nyító berendezése könnyen meg­hibásodik, a teljesítménye sem ki­elégítő. A szárnyak segítségével már ki­sebb sebesség esetén is kiemelke­dik a hajótest a vízből és így a szilárd anyag ellenállása körül­belül a feléi-e csökken. Így érthe­tő, hogy azonos motorteljesít­ménnyel a szárnyas hajóval 40—50 százalékkal nagyobb sebességet lehet'elérni, mint a hagyományos rendszerű hajókkal. A szárnyas hajó könnyebben siklik a hullá­mos tengereken, sokkal jobb ma­nőverezési lehetőségeket biztosít, fékezési távolsága rendkívül ke­vés (a hajóhossz 4—5-szöröse). A szárnyas hajók építéséhez szükséges anyagoknak súly és szi­lárdság tekintetében különleges követelményeknek kell megfelel­niük. Maga a hajótest teljes egé­szében tengervízálló könnyűfém­ből készül, míg a hordszárnyakat acélból állítják elő. A trópusi vizeken alkalmazott hajókat kü­SZEFTEMBEE 17. Békési Bástya: A kilencedik kör. Bé­késcsabai Brigád: Ordasok között. Bé­késcsabai Szabadság: Az utolsó lehe­tőség. Békéscsabai Terv: Mi ketten meg a ló. Gyomai Szabadság: Társ- talanul. Gyulai Erkel: A prágai tréfa­csináló. Gyulai Petőfi: Udvari bolond. Mezőkovácsházi Vörös Október: Békét az érkezőnek. Orosházi Béke: Vidám utazás. Orosházi Partizán: A púpos. Sarkadi Petőfi: Bálvány. Szarvasi Tán­csics: Jó emberek között. Szeghalmi A4y: Társtalanul. sét idézi elő. Egyelőre még nem oldott probléma a gazdaságosan működő turbina alkalmazása, a könnyűfém lemezek megfelelő he­gesztőtechnikája, a hajótest új profiljának kialakítása az ellen­nyomás leküzdése céljából 120 km/óránál nagyobb sebesség ese­tén, továbbá az önálló irányítással mozgatható hordozószámyak cél­szerű megoldása. Ma már min­denhol építenek folyó vagy parti vizeken használt személyszállító szárnyas hajót, amelyeket előre­láthatólag néhány éven belül ki­egészítenek új konstrukciókkal. Különösen a szovjet szárnyas ha­jókkal értek el kiváló eredménye­ket a nyílt tengeri haiózásban. A Szovjetunióban ma már 300— 500 tonnás nagyságban is gyárt­ják a típusokat. A kapitalista kereskedelmi szakemberek egye­lőre kételkednek a hajók gazdasá­gos kihasználásának lehetőségei­ben, bár pontosan tudják, hogy a szárnyas hajók magasabb előállí­tási költségét kiegyenlíti a nagy sebességnek köszönhető gyors amortizáció. Mint gazdasági járművet az el­ső szárnyas hajót 1953-ban helyez­ték üzembe. Az itt szerzett ta­pasztalatok alapján készítették az első „Supramar’; típusokat 27-től 60 tonnáig 60—145 személy szál­lítására. Ilyen hajókkal szabály- szerű forgalmas bonyolítanak le Olaszországban, Norvégiában, Svédországban, Venezuelában, Ja­pánban és Jugoszláviában. A szov­jet újságok jelentése szerint a kö­zeljövőben új típusú szárnyas ha­jók százait fogják beállítani a bel­vízi és tengerparti forgalomba. A szárnyas hajók rendőri és más fel­adatok végrehajtására igen alkal­masak, a személyjáratokat több­szörösen meghaladó sebességük miatt. Nyugat-Németországban a Rajnán, Egyiptomban a Szuezi Csatornán 3—4 tonnás szárnyas hajókat alkalmaz a partvédelmi rendőrség. A hajózási és biztosító társasá­gok igen szigorú biztonsági rend­szabályokat rendeltek el a szár­nyas hajókon. A „Supramar” típu­sú hajók 1961-ben több mint 1 400 000 km utat tettek kb. 1 mil­lió utassal, azonban eddig még balesetről nem érkezett jelentés. Sényi Imre UTAZÓ ÖREGEKRŐL . AZ ÜTINAPLÓK tárgya álta­lában: a megtekintett városok, idegen tájak, a bejárt vidékein megismert emberek. Ez az utazás közben készített jegyzet azonban útitársaimról szól. A beutazott városok, a látnivalók inkább csak alakjuk hátteréül szolgálnak, mint olyan tényezők, melyek kiváltot­ták tetszésüket, csodálkozásukat, melyek beszédre, kitárulkozásra késztették őket, tehát, hozzásegí­tettek jobb megismerésükhöz. Voltaképpen kis utazásról van szó, háromnapos országjárásról Békéscsaba— Kecskemét— Duna­újváros— Pécs— Siklós— Har­kályfürdő— Szeged vonalon. De úti társaimnak — békési járásbeli: békési, mezőberényi, kamuti, két- sopronyi tsz-tagoknak; volt köz­tük tanyasi fiatal nő, ki még nem járt a megyén kívül, s idős pa­rasztasszony, aki ekkor látott éle­tében először hegyet — ez jelen­tett annyit, mint másnak egy több hetes külföldi tartózkodás. (Nem lehet ezúttal megemlítés nélkül hagJBii az Állami Bizto­sító jó szervező munkáját, mely a megyei Tsz-tagok Biztosítási és Önsegélyző Csoportja keretén be- lü öt év óta immár több ezer Bé­kés megyei termelőszövetkezeti dolgozó hazai és külföldi utazását tette lehetővé.) UTAZÁSKOR — mikor kiemel­kedünk megszokott környezetünk­ből, állandó viszonylatainkból; át­meneti állapotba kerülünk, hol minden illan, változik s csak sa­ját magunk szilárdan jelenvaló egyedül; amikor az élménysoro­zatok hatására felfokozódik egész énünk — kinyílnak az emberi lel­kek. Az autóbuszkirándulás negy­venkét résztvevőjénél — zömük­ben idős parasztembereknél — a buszban, ebéd utáni borozásnál, a pécsi uránvárosi Olimpia-étte­remben vagy egy pohár sör mel­lett a Mecsek csúcsán előkerültek a katonaólmények, az öreg ma­gyar paraszt egyetlen világjáró útjának eseményei. A. Mihály bácsi, békési tsz-tag — utazásról szólva — mindjárt erről beszélt. Ű, mint mondotta, „minden megmozdulásban benne volt” régen, mivel — A betűvel kezdődik a neve, s mindenkor be­leesett már a legelső sorozásokba. N. Imre bácsi szintén békési. Ve­le a Mecsek csúcsától lefelé jövet beszélgettem, amikor is vállalko­zott arra, hogy a pécsi állatkertbe vezető félórás utat gyalog tesz- szük meg, persze „csak így taka­rosán” — ahogy mondta. N. Imre bácsi rendelkezik azzal a képes­séggel, hogy fél óra alatt nagyon meg tudja magát szerettetni az emberrel, már a szép magyar be­szédje miatt is, ahogy az állat­kerti, kereket hajtó mókusokra azt mondja: Ö, a kis kábák vagy ahogy a házasságáról beszél, ahol „sorompó volt” — a „meg­csalni” kifejezést finom érzékével bizonyára túl durvának érezte volna. (Már ne haragudjon meg Imre bácsi, hogy így kibeszélem.) De csakhamar ő is a parasztem­ber ifjabbkori Odisszeájából, em­lékeik örök forrásából, a háborús élményekből merítette a témát. KETTEJÜKKEL, s a szintén Apróhirdetések Német fordítást és gépírást vállalok, Baditz. Miskolc, Tass ú. 15. 884 Nyolcéves gyakorlattal rendelkező ál­lategészségügyi felcser elhelyezkedne állami gazaságban vagy termelőszövet­kezetben. „Szakember” jeligére leve­leiket békéscsabai lapkiadóba. 887 Steinwax Sons pianínó igényesnek sür­gősen eladó. Békéscsaba IV., Sas u. 8. 885 Könyvelői képesítéssel rendelkező nő elhelyezkedne „Lehetőleg Békés me­gyében” jeligére, Szeghaton Hirdetőbe. 2107 Dr, Kultsár Sándor orvos privát ren­delőjét Gyulán, Árpád u. 18-ról laká­sára, Karácsony J. u. 5. alá helyezte át. ©1226 Budapesti lakást cserélnék békéscsa­baira. Érdeklődni: Békéscsaba, Lo- rántffy utca 70. 83200 békési S. András bácsival — mindhárman hetven körül járnak — söröztem a dunaújvárosi, ult­ramodern hajóállomás társalko­dójában is. András bácsi — ki, ezek után mondanom sem kell, szintén a két háborúról beszélt — megjárta fél Európát. Azt mond­ja, az első háborúban az olasz- országi harcok idején olyan szép tengerparti helyeken is voltak, hogy a tisztek így szóltak a ba­kákhoz: más ezért vagyont fizet, ők pedig ingyen láthatják! — Pedig mi is fizettünk — emlékezik András bácsi —, s né­mi balszerencsével könnyen lehet­tünk volna egyszerre turisták és halottak. Amikor pedig valaki mindezzel tisztában van, nem na­gyon tudja élvezni az egész mó­kát. Megvallom, furcsa és érdekes látvány volt a hajóállomás acél, üveg, kerámia, beton háttere előtt a három hetvenesztendős, ráncok­kal teleírt parasztportré. A. Mi­hály bácsié, ki, mivel a névsor elején volt „minden megmozdu­lásba beleesett”, S. Andrásé, ki ugyan a névsor végén volt, de „véletlenül” szintén beleesett a megmozdulásokba és N. Imréé, akinek bajuszos, napsütötte tatár­arca fölött a fehér koponyát fém­jelezték a háborúk: tekintélyes horpadás látszik ott, ősei fejét is így verhették be buzogánnyal, de a valószínűleg hasonló vonásokat viselő apák a valamivel igazsá­gosabb régebbi csatákban tán né­mileg jobban tisztában voltak az­zal, miért. ÖK AZOK, kikről a két hábo­rú között senki nem tudta, hogy élnek, és általában senki nem tö­rődött velük. Senki sem kérte fel őket, hogy oldják meg a béke problémáit. A háború problémáit viszont velük akarták megoldat­ni. Vajon hármójuknak a dunaúj­városi vasműben járva — hol először találkoztak szemtől szem­be a lenyűgöző és hatalmas, mo­dern nagyiparral — eszükbe ju­tott, hogy ehhez hasonló helyek­ből indult eredője háborúba me­nesztésüknek? A férfiember utazás közben sem mutatja ki olyan könnyen örömteljes álmélkodását — tán mivel így veszítene tekintélyéből —, mint az asszonyok, Özv. B. Lászlóné, a kamuti Béke Tsz tag­ja — ki most látott először he­gyet, először találkozott a Duná­val, s először járt megyén kívüli városban — és özv. D Józsefné, két hatvan év körüli, talpig feke­tébe öltözött néni, olyan édes- naívan álmélkodtak mindenen, mint a mesebeli jó anyókák. Az autóbusz 44 utasa közül aüok, kik nem először jártak a beutazott vi­déken, azt hiszem, néha jobban élvezték az ő kislányosan áradó örömüket, rácsudál’kozásaikat, mint a látnivalókat. Csak egyszer szomorkodtak el, mikor fiatal ko­rukról emlékeztek, ahol a legna­gyobb s egyetlen úti élményt a tanyáról falubajárás jelentette. „Ügy irigylem a mai fiatalokat!” — sóhajtott fel egyikük. ÍRHATNÉK a többiekről is. A 19 éves kamuti Kossuth Tsz-beli L. Lászlónéról és férjéről, kik szintén nem voltak még a megyén kívül vagy P. Jánosról, aki 1952— 53-ban Dunaújvároson dolgozott — s aztán ide nősült a megyébe és most, 10 év múltán viszontlát­ta a várost, melynek felépítésében ő is részt vett. De ők már egy másik nemzedékhez tartoznak. Padányi Anna Vasúti szerencsétlenség Békéscsabán Trájer Béla kocsirendező belehalt sérüléseibe Vasárnap, 0 óra 2 perckor súlyos vasúti szerencsétlenség történt a békéscsabai vasútállomáson. Eh. hez hasonló szomorú esemény 1947-ben fordult elő utoljára. A Szolnokról szombaton 17 óra 40 perckor elindított 674-es számú tehervonat 67 vagonos szerelvé­nyével éjfélkor érkezett Békés­csabára. Bejárata a 8-as számú vá. gúnyra volt kijelölve. A rossz vál­tóállítás következtében a szerel­vény a kijelölt vágány helyett má­sik vágányra futott be, ahol egy összeállított, 30 vagonos tehervo­nat vesztegelt. Az érkező tehervo­nat mozdonyvezetője: Bánfi István és fűtője: Ancsin Mihály, amikor észrevette, hogy a mozdony kere­kei felvágták a védőváltót; azon­nal fékezett, de már nem volt módja, lehetősége a szerelvény le­állítására a rövid távolság miatt és beleütközött az álló kocsisorba. Az ütközés következtében a 674-es tehervonat két kocsija és az álló- szerelvény mozdonyt követő ne­gyedik kocsija kiborult. Trájer Béla kocsirendező, aki az ütközés pillanatában a 30 vagonos kocsisor második és harmadik ko­csija között a csavarkapcsokat akasztotta össze, súlyos sérülése­ket szenvedett. A békéscsabai mentőállomásról perceken belül megérkeztek a mentők, elsősegély, ben részesítették és beszállították a kórházba, ahol vasárnap délután 13 óra 5 perckor belehalt sérülé­seibe. A 27 éves mezőkovácsházi kocsirendező egy 5, és egy 2 és fél éves kisfiú édesapja volt. A szerencsétlenség színhelyén még az éjszakai órákban megkezd­ték a kiborult kocsik sínrehelye- zését. Az érkező szerelvény két ki­borult kocsijában szállított állatok, nak nem történt semmi bajuk. A egyik kocsit szét kellett hegeszte­ni. Az anyagi kár tetemes. A vá­gányt vasárnap délelőtt 11 óra 45 perckor teljesen szabaddá tették. A súlyos baleset előidézőit: Mol­nár Gábor II. váltóőrt és Sípos József vezetőváltóőrt a rend^—ég előzetes letartóztatásba helyezte. állami vállalatok, szövetkezetek figyelem! Szeméttároló edényt fedővel azonnal szállítunk bármilyen mennyiségben, az alanti árakon: 25 liter 47,50 Ft, 50 liter 70,50 Ft, 100 liter 93,70 Ft GÖNGYÖLEGFELÜJÍTÓ VÁLLALAi Budapest, XIII., Dagály u. 3. Telefon 200—285, 200—3S0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents