Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-01 / 205. szám

1963. szeptember L. 2 Vasárnap Bányásznapi üdvözlet Ha egyszer azt kérnék tőlem, hogy mondjam meg: me­lyik a legnehezebb, s ugyanakkor a leg­nemesebb hivatás, akkor azt felelném: bányásznak lenni, Míg e sorokat írom — üdvözletnek szánva — arcok, fú­rótornyok, zalai dombhajlatök vil­lannak fel előttem, olajbányászok jön­nek elő az emléke­zés ködpárájából, akikkel sokszor be­szélgettem, találkoz. |l tam. Égnek szökke­nő fúrótornyok tö­vében ismertem meg nehéz életü­ket, szorgalmukat, töretlen hű­ségüket, rajongásukat munkájuk iránt. Láttam őket gázkitörést elfojtani, tornyot szerelni és bontani, láttam őket viharban, napsütésben, hóban, sárban, éj­jel és nappal. Csakis azt mond­hatom: kemény, vasidegzetű és megbecsülésre méltó emberek mindannyian. Mindig tudják, hogy mit vár tőlük az ország, mindig helyén van a szívük, az eszük, mindig lehet számítani rájuk. Ma —■ mint tizenhárom éve minden szeptemberben — őket köszöntjük, a bányászokat öröm vegyül ebbe a köszöntő­be. A munka, a helytállás, a harc öröme. Évről évre többet produkálnak a tárnák mélyén, a kőbányákban és az ölajmező- kön. Az idén különösen kiér­demelték az ország tiszteletét. A hosszú és zord té_ len — amikor sze­net kértek az üze mek, kórházak és családi otthonok — hallatlan erőfeszíté­seket tettek, vasár­nap is dolgoztak, hogy ne legyen fennakadás az ener­giaellátásban_ Tud­ták, hogy vállukra nehezedett az or­szág egyik nagy gondja és nem kés­lekedtek a válasz- szal, a hétköznapi és vasárnapi hőstet­tekkel Nálunk, Békésben nincsenek szénbá. nyák, de vannak ölajmezök és van­nak olajbányászok. Az iparosodó Viharsarok, mely régebben csak mezőgazdasági termékeket adott az országnak, ma már olajat is küld az ener­giavezetékek hálózatába. Havon­ta több ezer tonna olajat ter­melnek kútjaink, több ezer mé­ter új fúrással vallatják a földet olajbányászaink. A föld kincsét keresik, kutatják és hozzák fel­színre fáradságos, nehéz munká­val Orosháza, Battonya, Puszta- földvár környékén. Derelcasan dolgoznak, minden dicséretet megérdemelnek! Mai köszöntőnket minden olajbányászunknak címezzük. Gratidáíunk az eddigi eredmé­nyekhez, gratulálunk a kitünte­tetteknek, s további sok sikert, jó egészséget kívánunk a mun­kához, a helytállóéhoz. És: Jó szerencsét! Paling Róbert Megvan a remény a rák rejtélyének megoldására Világhírű szovjet tudós elmélete a rák keletkezéséről Világszerte a kutatók tízezrei vizsgálják a rosszindulatú daga­natok keletkezésének, megelőzé­sének, gyógyításának sokoldalú problémáit A Magyar Tudomá­nyos Akadémia meghívására egy hetet töltött hazánkban L. A. Zil- ber professzor, a világhírű szovjet vírus''utató, akinek munkásságát évtizedek óta a rákkutatás tölti ki. A nagynevű tudós legújabb eredményeiről, a rákos folyama­tok megindulására és lezajlására vonatkozó elméletéről a követke­zőket mondotta az MTI munka­társának: Feltevésünk szerint a daganat- keltő vírus, illetőleg a benne levő nukleinsav a sejtbe kerülve, mint kiegészítő genetikai információ, közvetlenül hat és változtatja meg a sejtet, annak öröklődő tulajdon­ságait. Ezzel szemben a rákkeltő anyagok és fizikai behatások nem jelentenek genetikai információt, tehát nem épülnek be a sejt gén­szerkezetébe, hanem csupán az in­formáció átadását szabályozó be­rendezést befolyásolják és így idé­zik elő a sejt tulajdonságainak megváltozását. A cancerogen anyagok kikapcsolhatják bizonyos gátló berendezések működését és ezzel megnyitják az utat a nor­mális sejtekből hiányzó anyagok keletkezéséhez. — Emberi daganatokon — ki­véve néhány szemölcsöt — még nem sikerült vírusokat kimutatni. Véleményem szerint ennek egyik oka az, hogy eddig — a kutatók mindig lassan növekvő daganato­kat tanulmányoztak, abban a stá­diumban, amikor a vírusok már eltűnhettek. — A rák keletkezésének és a folyamat lezajlásának ezt az el­méletét számos kísérleti adat tá­mogatja. Jelentőségét abban lá­tom, hogy alapul szolgálhat a kü­lönböző vonalakon folyó rákkuta­tás eredményeinek közös nevezőre hozására és az ellentmondásokat feloldó elmélet kidolgozására. Így eljuthatunk a rákos folyamat kezdetének és különböző szaka­szainak helyes magyarázatához, — ami — az orvostörténet tanúsága szerint — a sikeres gyógyítás alapfeltétele. A rákkutatás eddig is sok nagy­szerű eredményt ért el és ma már ott tartunk, hogy világosan lát­juk, milyen problémák megoldása van még hátra, mire kell erőfe­szítéseinket összpontosítanunk. Ez teszi jogosulttá azt a reményt, hogy a tudomány végül is győze­delmeskedik és megoldja a rák rejtélyét is. — Első ízben járok Magyaror­szágon — mondotta befejezésül Zilber professzor. Nagyon örülök, hogy megismerkedhettem a ma­gyar kollégákkal és a külön­böző intézetekben folytatott magas színvonalú kutatómunkával. Re­mélem, hogy a két ország orvos­tudományának egyre szorosabbra váló kapcsolatai is hozzájárulnak, hogy a nagy titokról lehulljon a fátyol és az emberiség megszaba­duljon a szörnyű betegség rémé­től. (MTI) Ep bét máivá ütiUMs Több mint 100 millió forint az 1., az V. és a VI. Békekölcsönre Az Országos Takarékpénztár alig több mint kéthónapos szünet után ismét államkölcsön-húzásra készült fel. Egy hét múlva, szep­tember 9-én és 10-én rendezik meg az I., az V. és a VI. Békeköl­csön 1963. második félévi húzá­sát. Az első napon, szeptember 9-én az I. Békekölcsönt sorsolják, amelyből 110 00 kötvényre 20,5 millió forint jut. Szeptember 10-én | az V. Békekölcsönből 175 000 köt- j vényre 35,5 millió forintot, a VI. Békekölcsönből pedig 227 000 köt­vényre 52,9 millió forintot sorsol­nak ki. Így a két nap alatt a há­rom kölcsönből összesen több mint félmillió kötvényre 108,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MTI) Esztergomba költözik , Az aranylej“ stábja 105 évvel ezelőtt, 1858 szep­temberében született Fadrusz János szobrászművész, az em­lékszobrászat kimagasló képvi­selője. Tanulmányait családja nehéz anyagi viszonyai miatt csak 28 éves korában kezdhette meg. Első sikerét a Feszület (1891) című művével aratta. Mo­numentális alkotása Mária Te­rézia pozsonyi és Mátyás király kolozsvári lovasszobra. Emlék­szobrai mellett kiemelkedik a Farkasokkal viaskodó Toldi cí­mű bronzszobra. Fadrusz művé­szetének jellemzője korának pa- tetikus irányzatával szemben a monumentalitás melletti egysze­rűség. NAPTAR 1963, szeptember 1., vasárnap Fadrusz János és alkotása: Mátyás király lovssszobra Az Amerikai Kommunista Párt 1919. szeptember 1-én ala­kult meg. — 25 évvel ezelőtt, 1938-ban e napon Szállták meg a lerista csapatok a Szudéta-vidéket hit­Kiisek van mag Oandler Károly, a mártírhalált halt 1019-es gyulai kommunista fényképe? A megyei tanács új kiadványa sok, eddig ismeretlen eseményt mutat majd be a Tanácsköztársaság idejéből Csaknem két hétig Győrött forgatták az első magyar—an­gol koprodukcióban készülő já­tékfilm, „Az aranyfej” felvéte­leit. A jövő hét elején a stáb Esz­tergomba költözik, ahol James HIÚ angol rendező vezetésével a Duna-parton rögzítik filmsza­lagra a történet nagy részét. Gertler Viktor rendezésében Tatabányán forgatják az Egy ember, aki nincs című bűnügyi játékfilm utolsó felvételeit. Ajándék as első osztályosoknak Ebben az évben is gondolt a Kö­rös Álami Áruház az első osztá­lyosokra. Körülbelül 600 darab le­velezőlapon köszöntötték a békés­csabai hatéveseket Azok az első osztályosok, akiknek szüleik a Kö­rös Állami Áruházban vásárolnak, színes-képes tanrendet kapnak ajándékba. Az áruház eddig, mint­egy 6000 darab tanrendet osztott ki, nemcsak az első osztályosok­nak, hanem a többi itt vásárló ta­nulóknak is. A Békéscsabáról Gyulára vezető műút Veszely-hídi kanyarulatában egy kőobeliszk hívja magára az arra ba­ladók figyelmét. Négy, 1919-es gyulai kommunista mártír emlékét őrzi ez az egyszerű jel. Köztük, velük együtt hullt a porba Dundler Károly aszta­los, a Tanácsköztársaság gyulai vezér­alakja is. Addigi élete és akkori sze­replése emberi és munkásmozgalom­történeti szempontból egyaránt megér­demelné, hogy személyét legalább a megye lakossága előtt ismertté te­gyék. Ez késztette a megyei tanács művelő­désügyi osztályát, hogy dokumentális értékű kiadvány megjelentetésének a gondolatával foglalkozzék, olyané­val, mely Dundler Károlyt és harcos helytállását méltó módon ismertetné a széles nyilvánossággal. A minden szempontból pontos, kor­hű és méltó emberi portré, s az akkori gyulai politikai, történelmi helyzetkép kialakítása nem kis feladat. Fáradsá­gos, szorgalmas anyaggyűjtést köve-» tel. Ez a munka már kezdetét vette. Teljessé és Igazán értékessé azonban csak akkor válhat, ha ebbe a nyilvá­nosság is belekapcsolódik oly módon, hogy kortársak, harcostársak és mind­azok, akik az akkori életről, körülmé­nyekről, szereplőkről, epizódokról ön­maguk tudnak vagy hallottak, közöl­jék szerkesztőségünkkel. Az eddig gyűjtött dokumentumok közül különösen hiányzik Dundler elv­társ fényképe. Ha valaki tud ilyet, akár iskolás, akár felnőtt korából, arc­kép vagy csoportkép formájában, kö­zölje másodlatkészités céljából a Bé­kés megyei Népújság szerkesztőségé­vel. N. Toman: Katasztrófa nem lesz, ha... Regény Fordította: Sárközi Gyula 22. Á szenátus rendkívüli ülése A hangulat napról napra iz­zóbbá vált. A*z összes politikai párt tökéletesen tisztában volt azzal, hogy késlekedni most már nem lehet tovább: sürgősen ösz- sze kell hívni á szenátust. Amikor pedig végre összehívták a szená­tust, az ülésterem pillanatok alatt olyan ádáz összecsapások színhelyévé vált, amilyenek a köztársaság tiszteletreméltó tör­vényhozó intézményének falai között még soha sem zajlottak le. Senki nem figyelt senkire, mindnyájan egyszerre beszéltek, kiabáltak, sőt üvöltöttek. Az el­nök hasztalan próbált rendet te­remteni: hangját és a kiskala- pács kopogtatását elnyelte a zaj, a lárma. Csak azután állt helyre kissé a rend, hogy megjelent mr. Cas­well, aki számos fontos körül­mény miatt távol volt bizonyos ideig. — Látom, uraim — fordult mr. Caswéll a szenátus tagjai­hoz, miközben kitartóan fürkész­te kivörösödött képüket — lá­tom, hogy egyelőre semmiben sem tudtak megegyezni. Tekintetét levette arcukról s most a tiszteletre méltó szená­torok nyakkendőjének és zakó­jának állapotát vizsgálgatta, majd szemrehányóan folytatta: — Azt is látom, hogy nem lesz •könnyű a megegyezés. A termen ismét végigsepart a zúgás, de Mr. Caswell erélyesen felemelte a kezét és kieresztet­te a hangját: — Közben a helyzet a követ­kező: az előzetes adatok szerint az asteroid vagy fővárosunk kö­zepén esik le, vagy a központi állam nyugati részén, vagyis olyan területen, ahol köztársa­ságunk iparüzemeinek jelentős része fekszik. Földreesésének pontos adatait csak két-három nap múlva kapjuk kézhez. — Lám, akkor hozunk majd határozatot — kiáltotta vala­ki. Ismét fel zúgott a terem. Az egyes kiáltozások lármává sűrű. södtek. Az elnök most akkorát csapott kalapácsával az asztal­ra, hogy eltört a nyele. Most nem volt mivel rendet teremteni. Az elnök mérgesen legyintett és te­hetetlenül visszaereszkedett az ülésre. Közömbösein nézett széj­jel a termen. A patália amiatt tört ki, hogy azok a szenátorok, akik azokat az államokat képviselték, ame­lyek az asteroid feltételezett földrezuhanásának körzetén kí­vül feküdtek, erélyesen tdlta- koztaik a Szovjetunióval való közös akciók ellen. Szerintük, inkább legyenek áldozatok, sem. mint igazolják az „oroszok dok- trináját” a két különböző gazda­sági rendszer békés egymás mel­lett élésének lehetőségéről. E doktrína ékes bizonyítékának tartották azt, ha közös harcot kell vívni az elemi csapással. Azok a szenátorok, akik kény­telenek voltak nemcsak védel­mezni a központi és a velük szomszédos államok választóinak érdekeit, hanem ezen államok­ban fekvő ipartelepek tulajdono­sai is voltak, amellett ágáltak, hogy azonnal fogjanak hozzá a tárgyalásokhoz a közös akciókról. — Uraim! — emelte fel ismét a kezét Mr. Caswell, hogy csen­det kérjen. — Ne fecséreljük hiábavalóan az időt és végre ha­tározzunk. Ki akar felszólalni? Twieford szenátor, a déli álla­mok képviselője kért elsőnek szót,

Next

/
Thumbnails
Contents