Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-15 / 191. szám

1963. augusztus 15. 3 Csütörtök Országosan el kell terjeszteni a legjobb módszereket... Két napos országos gépjavítási tanácskozás volt Orosházán Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson kedden és szerdáin országos jellegű gépjaví- tási tapasztalatcserét és bemutatót rendeztek. Ott volt Király Ernő földművelésügyi minisz­terhelyettes, Fekete János, az FM gépállomási és gépjavítási főigazgatója, Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei bizottságá­nak első titkára, Zalai György, az MSZMP Békés megyei bizottsá­gának titkára, Papp István, a me­gyei tanács VB elnöke és több megyei vezető szakember. Megyénk legnagyobb és legkor­szerűbb gépjavító állomásának munkájáról, eredményeiről és ter­veiről Boros János igazgató tájé­A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottsága, a me­gyei Termelőszövetkezeti Tanács, a MEDOSZ, a MÉSZÖV és a Gép­állomások Megyei Igazgatósága közös rendezésében augusztus 15- én délelőtt nagyszabású növény- védelmi ankétet rendez Békéscsa­bán, a városi tanács dísztermében. Az ankéton a megye mezőgazda- sági szakemberei vesznek részt. A növényvédelem helyzetéről és Már tavaly Is gondot okozott a kon­zervgyári hulladék hasznosítása. Na­ponta több vagon paradicsommagot és egyéb hulladékot kell megfelelően elhelyezni. Az idén a hulladék elhe­lyezése a tavalyinál is nagyobb gondot jelent, mert a gyár feldolgozó kapa­citása lényegesen növekedett. Végül is a gyomai Viharsarok Halászati Szövet­kezet tárgyalást folytatott a konzerv­gyár vezetőivel, hogy a hulladékból koztatta a vendégeket. Elmondot­ta többek között, hogy négy szövetkezetben kihelye­zett körzeti szerelőműhelyt rendeztek be, az orosházi Dó­zsa Tsz-el pedig újrendszerű gépjavítási szerződést kötöt­tek kísérletkép. Ennek lényege: a termelőszövet­kezet normálholdanként a gépi munkák teljesítménye után fizet gépjavítást. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon hasznos ez a fajta szerződés. A gépjavítót arra sarkallja, hogy állandóan jó karban legyenek a gépek, mert ha sok a gépi munka, tölbb a gépja­vítási 'díj. A szövetkezet pedig tennivalóiról a vitaindító előadást dr. Nezvai Olivér, az FM Nö­vényvédelmi Szolgálatának igaz­gatóhelyettese tartja. A vita után dr. Manninger Gusztáv Adolf, a Növénytermesztési Kutató Intézet osztályvezetője értekezik a lucer­na növényvédelméről. Az ankétot követően a Fegyve­res Erők Klubjának színházter­mében ünnepélyesen megnyitják I a növényvédelmi kiállítást. A ki- I állítás augusztus 20-ig lesz nyitva. adjanak kísérleti etetésre. Teljesítették a kérést. A köröstarcsai halastóba és néhány holtágba gépkocsiszámra szál­lították a paradicsommagot. A halá­szok megállapították, hohgy a halak előszeretettel fogyasztják az ízletes magot. A kísérleti etetések óta két tehergép­kocsi most már rendszeresen viszi a konzervgyári hulladékot a halastavak­ba és a holtágakba. akkor jár jól, ha géphiba miatt nincs munkakiesés. Elmondotta azt is, hogy náluk nagyszerűen bevált az úgy­nevezett részegységes szalag- szerű gépjavítás. Ezzel a módszerrel — mivel típu­sonként javítják a gépeket s min­denki megkapja a futószalagon a maga speciális feladatát — jól képzett szakemberekké válnak a szerelők. Az év eleje óta csupán külön­böző típusú traktorból százhar­minchatot javítottak ki. Beszélt arról is-hogy bércserés traktoro­kat biztosítottak a termelőszövet­kezetek részére. Ez gyakorlatban annyit jelent: ha egy termelőszö­vetkezetnél a nagy munkák idején meghibásodik egy erőgép s az ko­molyabb javításra szorul, akkor a javítás idejére bérbe ad helyette egy traktort a gépjavító. Megemlítette a most kapott szervizkocsit is, aminek segít­ségével műhelyen kívül is gondosan ápolhatják a terme­lőszövetkezetek gépeit. A jelenlévők ezután szétnéztek a javítóműhelyekben. Megnézték a kombájnok és a G—35-ös erőgé­pek részegységes, futószalagszerű javítását. Számos olyan helyi újí­tással találkoztak, amelynek a segítségével jobban szétszerelhe­tő, könnyebben hozzáférhető egy egy géptípus. Délután Fekete János, az FM gép­állomás! és gépjavítási főigazgató­ja tartott nagyon érdekes szakmai előadásit a gépjavítás! feladatokról. Hangsúlyozta többek között, hogy országszerte megnövekedett a gép- javitási feladat. Garanciális fel­adatokat kell megvalósítani, az ed. diginél szervezettebb, jobb mun­kát követelnek az igények. Az orosházi gépjavító állomáson lá­tottakból sok mindent érdemes át­venni, országosan elterjeszteni. Szerdán egész napos élénk vita volt a hallottak és a látottak alapján. Ary Róza Növényvédelmi ankétot és kiállítást rendeznek Békéscsabán Halakat etetnek a konzervgyári hulladékkal háború folyik, de az utóbbi évek­ben a legtöbb helyen fegyveres szabadságharc nélkül sikerült ki­vívni a nemzeti függetlenséget. Harmadszor, a kedvező nemzet­közi körülmények folytán lehető­ség nyílik a nemzeti függetlenségi harcot az állami önállóság kiví­vása után társadalomátalakító de­mokratikus mozgalommá fejlesz­teni. Kuba példája pedig azt bi­zonyítja, hogy a társadalom szo­cialista átalakítása felé is nyitva az út, tekintet nélkül arra, hogy az ország, amely erre az útra rá­lép, milyen távol van földrajzi­lag a szocialista tábortól. Külső erők tehát nyiltan ma már nem szólhatnak bele annak a kérdés­nek az eldöntésébe, vajon a fiatal államok a kapitalista utat vá­lasztják-e, vagy azt, amely a szo­cialista átalakulás felé visz. Magától értetődik, hogy miköz­ben a harci feltételek megváltoz­nak, módosul a szocialista világ és a nemzeti függetlenségi moz­galmak viszonya is, más jelleget ölt az a támogatás is, amelyben a szocialista országok részesítik eze­ket a mozgalmakat. Míg az álla­mi önállóságért küzdöttek Ázsia és Afrika népei, a szocialista tá­bor mindenekelőtt katonailag és politikailag segítette őket. Most, amikor a fiatal független orszá­gokra az a feladat vár, hogy tel­jessé tegyék önállóságukat, meg­szabaduljanak az imperializmus gazdasági-pénzügyi gyámkodásá­tól, kitépjék magukat a monopó­liumok karmaiból, a Szovjetunió és szövetségesei ebben kötelesek segítségükre sietni. Természete­sen nem szűnik meg a katonai és politikai támogatás jelentősége sem: a szocialista világ korszerű fegyverekkel látja el őket egye­bek között az EAK, Algéria, In­donézia, Burma, Ghana, Mali, Guineái, Szudán és Kambodzsa kapott fegyvereket tőlünk, illető­leg közbe lép minden olyan eset­ben, amikor az imperialisták a függetlenség megrablásával vagy az ellenforradalom exportjával próbálkoznak (1956-ban, a szuezi háború idején, 1957-ben amikor Szíriát, 1958-ban, amikor Irakot fenyegette támadás, majd Indiát és Indonéziát védelmezte meg a gyarmatosítók bosszújától, Goa, Daman és Diu, illetve Nyugat- Irián felszabadítása után, vagy ta­valy a Kuba elözönlésének meg­akadályozása. De mind nagyobb szerepet kap a fiatal államok gazdasági segítése. A Pravda augusztus 7-i száma kétoldalas összeállításban ad íze­lítőt ennék a támogatásnak a ter­jedelméről és nagyságáról. Kitű­nik ebből, hogy a Szovjetunió 1962 végéig körülbelül 3 milliárd rubel értékű fejlesztési hitelt nyújtott a felszabadult államoknak, s 480 na. gyobb ipari létesítményt épít ezek­ben az országokban (Egyiptomban az asszuáni gátat, amely kb. 30 százalékkal megnöveli majd az öntözött terület nagyságát Indo­néziában 100 ezer tonna évi kapa­citású fémfeldolgozó üzemet stto.) ezekben a létesítményekben és a Szovjetunió által a helyszínen épí. tett iskolákban nagyszabású szak­emberképzés is folyik: az idia Bhilában pl. 5 ezer technikust és szakmunkást, Afganisztániban 20 ezer szakmunkást képeztek ki a szocialista országok segítségével. A szocialista világ pártfogása közvetve is érezteti hatását a fiatal független országokban. Bár pil­lanatnyilag a nyugat — főként az Egyesült Államok, nagyobb pénz­összegeket képes segélyezésre for­dítani, mint a szocialista világ, a tőkés hatalmak ma már kénytele­nek azokhoz a normákhoz alkal­mazkodni, amelyeket mi honosí­tottunk meg az elemaradott orszá. gokkal való kapcsolatainkban. Megszűnt a volt gyarmatok gazda, sági-pénzügyi kiszol gálíktottsá- ga; a tőkés világrendszer mono- pólheiyzete megtört mind a hitel- nyújtásban, mind a nyersanyagok felvásárlásában, mind pedig a gép­eladásban. Walter Lippmann en­nék a változásnak korszakalkotó jelentőséget tulajdonít: „a gépi felszerelés és műszaki segélynyúj. tás tekintetében komoly verseny­társára akadtunk a Szovjetunió­ban, s e versengés korunk egyik legdöntőbb fejleménye, am^Iy megváltoztatja az Egyesült Álla­mok és szövetségeseinek helyze­tét és számottevően megsokszo­rozza a fiatal nemzetek erejét”. Zala Tamás A tejüzemben sem minder fenékig tejföl A Mezőberényi Tejüzemben az először megfordulók érdeklődésé­vel néztünk széjjel. Mindjárt az udvaron kezdtük. Bizony nagyon szűk: egy szállítmánnyal érkező autó alig tudott az üzem elé áll­ni az üres kannáktól. Az üzem kicsiny területére egy magánház ékelődik téglafallal körülkerítve... — Honnan hozták a tejet? — kérdeztük Nagy Gábortól, aki ki­nyitotta a ciszterna tetejét és gumitömlőt helyezett bele, hogy az üzembe kerüljön a tej. — Az örménykúti Állami Gazdaságból, Hunyáról és a ket­tőskúti átvevőről hoztuk ezt a négyezer litert — válaszolja. Szelindi János, az üzem vezetője, aki készségesen ajánlkozott arra, hogy végigkísér bennünket azon az úton, amit a tej megtesz kész­termékké válásáig, elmondta, hogy 38 tsz és négy állami gazda­ságból naponta 20—23 ezer liter tehén- és 1000—1500 liter juhtej érkezik be. — Azóta emelkedett ilyen ma­gasra a napi tejellátás — folytat­ta — mióta literenként 20 fillér­rel magasabb az átvételi ár. Sőt azok a szövetkezetek, amelyek igazolni tudják, hogy tb-mentes állományuk van, külön 30 fillér literenkénti felárat is kapnak. — Meg tud birkózni az üzem a szaporodó tejmennyiséggel? — kérdeztük, mert nem sok dolgo­zót, s elég szűk helyiségeket lát­tunk. — Nem akarok panaszkodni. Csupán néhány olyan problémát mondok el, ami sürgős megoldás­ra vár. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben sokat bővült és kor­szerűsödött az üzem, egyelőre vízhiánnyal és hűtőkapacitással küszködünk... ■— De hiszen Mezőberényben most már alaposan szerteágazó vízvezeték-hálózat van? ... — A község lakosságának ellá­tására szolgáló víz meleg az üzem részére. A fentiek mellett sürgő­sen meg kellene nagyobbítani az üzem udvarát, mert amint látják egyszerűen nincs hol tároljuk az edényeket, annyira kevés a hely. Arra a megjegyzésünkre, hogy elég kevesen dolgoznak az üzem­ben, Szelindi János elmondta, hogy a szállítókocsiból — amint láttuk — tömlőn kerül be a tej egy 2500 literes tartályba. A tar­tály mellett egy fiatal lánynak, Csipke Évának csak az a dolga, hogy kavargassa, s ezáltal egyen­letessé váljon a több helyről ér­kező tej, amely azután automati­kusan kerül a pasztőrözőbe, vagy a fölözőbe. Az üzemből egyébként naponta 16 község ellátó szervei­hez több száz liter pasztőrözött tej és több mázsa tejföl, vaj és sajt kerül. Megkóstoltuk, ezért állítjuk, hogy nagyon finom fehér juhsaj­tot készít az üzem, naponta 700— 1000 kilogrammot egy-egy szezon­ban. A sajt három hétig áll só­savval telített nagy faedények- ben, aztán minden edény tartal­mából megkóstolnak néhány da­rabot, s ha minden szempontból megfelel, akkor fémdobozokba rakják, légmentesen leforrasztják, s egy része az arab országokba kerül. Az üzem munkájának két fon­tos mozzanatáról: a beérkező tej minőségi vizsgálatáról és a sajt kóstolásáról közlünk egy-egy ké­pet. k. 1. Jól fizet a mák a kertészszigeti Győzelem Tsz-ben A legtöbb mákot a szeghalmi járás­ban a ketrtészszige ti Győzelem Termelő­szövetkezetben vetettek az idén. A tagság igen gondos ápolással elérte, hogy minden évben szép termést taka­rítottak be. Már három éve foglalkoz­nak máktermeléssel és az első évben 30 holdat, tavaly 50 holdat vetettek be, az idén pedig 130 holdon terem mák. Az elmúlt évben holdanként átlago­san 4 mázsás termést értek el s ez az idén is meglesz. A mákot főleg a szö­vetkezet asszonyai és lányai szedik. A mák igen jól jövedelmez a szövet­kezetnek, mert holdanként mintegy 10 ezer forintot hoz a gazdaságba. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázoló, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. 72406

Next

/
Thumbnails
Contents