Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-02 / 180. szám

fSe3. augusztus 2. 2 Péntek Elítélik De Gaulle francia elnök elutasító magatartását Az atomcsend-egyezmény visszhangja A nyugati hírügynökségek be­hatóan foglalkoznak De Gaulle francia elnök szerdán elhangzott kiielentéseivel, amelyekben a francia államfő elhatárolta ma­gát a moszkvai háromhatalmi atomcsend egyezménytől Kanada Ottawa. Az AP ’ Paul Martin kanadai külügyminiszter ezzel kapcsolatos nyilatkozatát közli, rámutat, hogy Martin saját ma­ga többször kísérletet tett a Fran­ciaország és szövetségesei között támadt nézeteltérések elsimítá­sára. A külügyminiszter szerdán adott nyilatkozatában hangot adott annak a reményének, hogy talán rá lehet bírni Franciaor­szágot a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról szóló meg­állapodás elfogadására. Amerika New York. A New York Times csütörtöki száma egy kelet—nyu­gati csúcsértekezlet kilátásait la­tolgatva hangoztatja, hogy egy ilyen kormányfői nyugati csúcs- értekezletet kellene tartani De Gaulle francia elnök bevonásá­val. Kiváltképpen fontos lenne Kennedy amerikai és De Gaulle francia elnök eszmecseréje. „Az ilyen találkozó szükséges De Gaulle elnök szeparatista politi­kája miatt, amely megosztja a Nyugatot és jelentékenyen kor­látoz minden olyan kelet—nyu­gati megállapodást, amit nélkü­le ütnek nyélbe.” Anglia London. Az angol közvéle­mény helyesléssel fogadja Wal­ter Ulbricht kijelentését, hogy a Német’ Demokratikus Köztársa­ság aló fogja írni a moszkvai atomcsend-egyezményt. London­ban rosszallást keltett, hogy az Adenauer-kormány ebben az ügyben is érvényesíteni akarja a Hallstein doktrínát s ezen az alapon is kifogást emel a moszk­vai megállapodás ellen. Afrika Cotonou. Maurice Yameogo, az Afrikai és Maigas Unió elnöke, szerdai sajtóértekezletén hangoz­tatta, hogy ezt az egyezményt az afrikai államok már régóta óhaj­tották. Másrészt azonban azt ál­lította, hogy De Gaulle tábornok álláspontja „védelmezhető”. Japán Tokió. Az AP tokiói jelentésé­ben a Jomjuri Simbun több mil­lió példányszámú japán napilap csütörtöki számának éles De Ga- ulle-ellenes ótlsáloglalását közli: De Gaulle kijelentései „nyomasz- tcak” és „egy már régóta letűnt múlt visszhangjai” voltak. A lap Franciaország magatar­tását és idejét múlt roppant becsvágyát önzőnek minősíti, s megjegyzi, hogy ez a legenyhébb kifejezés rá. Hollandia Hága. Marijnen holland mi­niszterelnök a parlament alsóba­11 jugoszláviai földrengés térképe Mint a sajtóbAl ismeretes, 1963. július 26-án hajnalban a dél-jugosz­láviai SKOPJE (Szkopje) városát nagyerejü földrengés döntötte romba. A 220 000 lakosú Vardar-parti város lakóházainak mintegy BO százaléka teljesen elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Az emberáldozatok számát — legutóbbi jelentések csaknem 2000-re becsülik. A sebesültek száma eléri a 6500 főt. Mintegy 130 000 ember vált hajléktalanná, akik­nek nagyrészét a környező városokba, így: Kumanovo-ba, Tetovo-ba, Titov—Velesz-be helyezik el ideiglenesen. Skopje-t — a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik tag­államának, a Macedón Szocialista Köztársaságnak fővárosát — romba- döntő földrengés 9-es fokozatú volt. (A legerősebb földrengés fokozata: 12). Hatását az tette oly pusztítóvá, hogy a földrengés központja (epi­centruma) közvetlenül a város alatt belyezkedett el. A földrengést több jugoszláviai városban, Így: Prlstiná-ban, Kacsa- nlk-ban és Gnjllane-ban Is érezték. Térképünk Skopje földrajzi helyzetét ábrázolja, melléktérképünkön (Mia lent) a földrengés által érintett egyéb városokat tüntettük fel. zában kijelentette: • „A holland kormány nagy jelentőséget tulaj­donít a Moszkvában parafáit nukleáris kísérlet-tilalmi egyez­ménynek. Ausztria Bécs. Kreisky osztrák külügy­miniszter a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában kije­lentette: véleményem szerint az az egyezmény a legfontosabb po­litikai esemény az osztrák állam- szerződés 1955-ben történt alá­írása óta." Törökország Ankara. Erkin török külügymi­niszter egy lapnak adott interjú­jában rámutatott, hogy Törökor­szág „őszintén kívánja, hogy az első lépés után megvitassák a föld alatti atomrobbantások be­tiltásának kérdését és a leszere­lés egyéb problémáit. Egyiptom Kairó. Az egyiptomi sajtó ka­tegorikusan elítéli De Gaulle francia elnök elutasító magatar­tását a nukleáris kísérlet-tilalmi egyezményhez való csatlakozást illetőleg. (MTI) 1963. augusztus 2. Jurij Liszjanszkij — 190 évvel ezelőtt, 1773 augusztusiban született Jurij Liszjanszkij orosz tengerészka­pitány, felfedező. Ű vezette a Föld első, orosz tengerészek ál­tali körülhajózását. Élményeit Utazás a világ körül 1803—1806- ban a Nyeva hajón cím alatt írta meg. E műben különösen érdekes Alaszka szigetvilágának leírása. Ez útja során fedezte fel Észak-Polinézíában a Lisz- janszkij-szige te két. — 100 évvel ezelőtt, 1863-ban e napon született Gaál Mózes író. Ifjúsági műveiben a magyar történelem és a trójai hábo­rú sok mozzanatát dolgozta fel (Hősök regénye). Két ifjúsági lapot (Tanulók lapja, Én újságom) szerkesztett. Leányregé­nyeiben felvetette a dolgozó lányok problémáit. * — A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság 1940-ben ezen a napon alakult meg. — A Potsdami egyezmény 1945. augusztus 2-án kötötte meg a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britamnia kormányfője. A má­sodik világháború utáni fontos nemzetközi kérdések rendezé­sét szolgáló egyezmény határozatait a nyugati hatalmak so­rozatosan megszegték. Alkotmánymódosítás Mexikóban Mexico City A mexikói kongresszus ratifi­kálta azt az alkotmánymódosító Röviden NEW ORLEANS . társaság július második felében Egy tonna dinamitot kobozott el I Ulan-Batorban kereskedelmi meg- az amerikai szövetségi nyomozó j áilapodást írt alá. A kezdeménye- iroda (FBI) New Orleansban. A robbanóanyagot egy Kuba-ellenes „katonai hadműveletben” akarták felhasználni. Az ügy részleteiről az FBI tisztviselői nem voltak hajlandók nyilatkozni. KHARTUM Abbud szudéni elnök beszédé­vel szerdán megnyílt az afrikai pénzügyminiszterek hartumi ér­tekezlete. Az értekezleten szóba kerül az afrikai fejlesztési bank létrehozása. BÉCS Ausztria és a Mongol Népköz­zés osztrák részről indult el lipcsei vásáron. LONDON Komoly jelek mutatnak arra, hogy ismét megingott a nemzet­közi pénzvilág bizalma a dollár jövőjében. A Mining Journal, Nagy-Britannia vezető bányászati szaklapja az aranybánya-részvé­nyek kilátásai áttekintése során egyebek között azt írja, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1965- ben minden valószínűség szerint felemeli majd az arany hivatalos beváltási árát, amely most un- ciánkint 35 dollár. törvényjavaslatot, amely a jelen­leginél nagyobb képviseletet biztosíthat a képviselőházban az ellenzéki pártoknak. Az új vá­lasztási rendszer értelmében azok az ellenzéki pártok, amelyek megkapják a választások össz- szavazatának legalább két és fél százalékét, öt mandátumot kap­nak az alsóházban. S minden to­vábbi fél százalék újabb egy mandátumot juttat nekik. Ebben a formában azonban 20 képvise­letnél többet nem kaphatnak. Jelenleg az Alkotmányos For­radalmi Párt — a kormánypárt — az alsóházban 178 hely közül 172 mandátummal rendelkezik; a jobboldali Nemzeti Akciópárt­nak 5, a baloldali Népi Szocialista Pártnak egy képviselője van. (MTI) Munka és jólét Beszélgetés a kommunizmusról Pavel Jugyin akadémikussal A kommunizmusról folyó be­szélgetések során gyakran halla­ni ilyesmit: — A kommunizmus: mindenkinek szükséglete sze­rint! Első pillantásra rendjén is vol­na a dolog, de ha alaposabban utánagondoljuk, hamarosan ész­revehetjük, hogy ez az érvelés a szekeret fogja a ló elé. Pedig minden társadalom fejlődésében a termelés a döntő tényező, és nem az elosztás. A kommuniz­must némelyek mégis olyan tár­sadalomnak képzelik el, amely­ben „mindent készen kapnak”, éppen ezért már csak ©gy jókora kannára van szükségük, hogy az­zal kedvükre merítsenek a közös javakból. Bizony még propagan­disták is elkövetik olykor azt a hibát, hogy ilyen primitív elkép­zeléseket terjesztenek a kommu­nizmusról. A Komsaomoi XIV. kongresszusán például idéztek egy előadót, áki határozottan kijelen­tette, hogy a kommunizmusban a nőknek 12 ruhájúik, a férfiaknak pedig 7 öltönyük lesz, a munkaidő viszont csupán 'két órát tart majd. Mindössze egyetlen kérdés oko­zott neki komolyabb fejtörést, hogy tudniillik mi lesz akkor a2 ebédidővel..; Az ilyen előadóik egyoldalúan csak azt hangsúlyozzák, hogy mi­lyen jó lesz az embereknek a kommunizmusban. Csakhogy ezek a dús javak nem az égből hulla­nak készen az ölünkbe. Az új élet építése nem siklik fényes parketten. A kommuniz­musért keményen meg kell dol­gozni s e nehéz és hosszú úton akadályokat keli leküzdeni. Ne feledjük, hogy a kommunizmus­ban is a munka lesz a társadalom életének alapja. A kommuniz­mus összekapcsolja az ember munkáját és szükségleteit, ami­kor azt mondja: mindenkitől ké pessége szerint, mindenkinek szükséglete szerint. Figyeljük csak meg, hogy a mindenkitől képessége szerint” követelmény közös mind a szocializmusban, mind a kommunizmusban. Az egyénnek az egyikben éppúgy, mint a másikban kötelessége, hogy legjobb tudása szerint dol­gozzék a köz érdekében. Mind­két társadalomban a munka a haladás legfőbb rugója, a közjó­iét forrása. A különbség mind­össze annyi, hogy a kommuniz­musban a munka többé már nem lesz csupán a létfenntartás esz­köze. hanem felismert szükség- szerűség, amely a társadalom minden tagjának vérévé, elsőren­dű életszükségletté válik. Most pedig szóljunk az elosz­tásról. A szocializmusban az el­osztás a munka szerint történik, a kommunizmusban azonban a szükséglet szerint. De mit is je­lent ez a „szükséglet szerint”? A kérdés korántsem felesleges. Né­mely elvtérsak ugyanis a jövőről szólva hajlamosak arra, hogy fan­tasztikus képet fessenek. Olyasmiket állítanak, hogy a kommunizmusban az emberek majd kényük-kedvük szerint min. dent megkövetelhetnek a társa­dalomtól. Valójában erről szó sincs. A „mindenkinek szükség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents