Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-11 / 188. szám
1963. augusztus 11. 4 Vasárnap Beszélgetés a tervező vállalat igazgatójával Megszokott kép, akár városban, vagy akár falun járunk, hogy épít. keznek. Az építkezés eket azonban megelőzi a tervezés, az a munka, amit az utca embere már kevésbé vesz észre, ami előtte szinte latba, taitlanul zajlik le. Most erről a lát. hatatlan munkáról, s a munka nehézségeiről beszélgettünk Kőrösfalvi Pál elvtárssal, a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának igazgatójával. Először az intézet munkájáról esett szó. Kőrösfalvi eivitóTs elmondotta: — Jelenleg 57-en dolgoznak a vállalatnál. Négy alapvető csoport működik, úgy mint építész, statikus, gépész és árelemző csoport. Ez a csoportbeosztás lehetővé teszi azt is, hogy intézetünk munkatársai komplex feladatokat oldjanak meg. Áttervezésre csak olyan munkát adunk ki, amely speciális munkát kíván. Ilyen például a Békés megyei Jókai Színház renoválásánál a színpad tervezése. — A községrendezési terveket is a vállalat készíti? — Sajnos nem. A vállalat jelenlegi létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy újabb öt fős csoportot állítsunk fel, akik a községrendezési feladatokat tudnák elvégezni. Ezért fordul elő aztán az, hogy számtalan községünkben problémát okoz a jelenlegi telepítés, mert az ezzel a munkával foglalkozó Várostervező Intézet túlterhelt és a megrendelt tervek átfutási ideje igen-igen hosszú. De sajnos, lehetőségünk sincs arra, hogy újabb •szakemberekkel bővítsük a gárdát, mert azokat, akiket foglalkoztatni tudnánk azok más vállalatoknál már állásban vannak. — & új szakemberek? — Ebben az évben is mindössze egy most végzett fiatal mérnök került vállalatunkhoz. Ezzel a kapacitással pedig a beruházók részéről felmerült igényeket nehezen tudjuk kielégíteni. Körülbelül 70 —75 fő lenne az a létszám, amely ryugodtabb tervezési feltételeket biztosítana és nagyobb feladatok elvégzésére is alkalmassá tenné a vállalatot. — Körülbelül évente milyen ér. tékben terveznek? — A kiviteli tervek forint össze, ge meghaladja a 130 millió forintot. Ebben természetesen benne van a felújítások és az új létesítmények költsége is. — Lakásokat mikor terveznek? — A lakásberuházások tervezését egyelőre még a Szegedi és Csongrád megyei Tervező Vállalat cserélje £>e réá rádióját' • a! Szeptember 30-ig 1.500,— Ft feletti rádióvásárlásnál 50,— Ft-tól 550,— Ft-ig terjedő áron beváltjuk régi készülékét! Felvilágosítás a szaküzletekben! 522 végzi, de már ebben az évben elhatározta a megyei tanács tervosztálya, hogy például a tervezésre kerülő iskolák, fürdők és szociális létesítmények terveit mi készítjük el. Ezután sor kerülhet lakások tervezésére is. Sok problémát okoz, és sokan vitatkoznak, hogy a típusterveikre való törekvés egyhangúvá teszi az épületeket. — Milyen tere van az egyéni és egyedi tervezéseknek? — Ez a gondolat nem új. Természetes, hogy a tervezői túlterheltség & a szűk kapacitási lehetőségek is egyre jobban a típustervek felé tolják el a tervezőket és azok adoptálása, tehát a helyszínhez való alkalmazása, időmeg. takarítást is jelent a beruházónak. Az egyhangúság valóban fennáll, de a típustervek alapján épülő tömbök elhelyezését meg lehet úgy oldani, hogy azok szebb és egységesebb, modernebb képet adjanak, mint ez korábbam történt. A tipizálásnak az is előnye, hogy a kivitelezés szempontjából gyorsabbá teszi a munkát, egyes munkák végzésénél a sorozatgyártásra állhatnak át, és megvalósulhat a szalagépítkezés, aminek éppen jó példá ja itt, Békéscsabán is látható a vásártéri lakóházak építésénél. Természetes azonban, hogy jelenleg is vannak még a beépített telkek között üres, foghíjas telkek. Ezekre egyedi tervek készülnek az épületek és ez a lehetőség még hosszú időn keresztül fennáll. Nem kell alttól félni, hogy az egyé. ni kezdeményezés elszürkül és elveszti létjogosultságát. — A tervezőiroda befolyásolhatja-e a magánerőből történő építkezéseket, a sok esetben elhibázott tervezéseket? [ — Nem vagyunk hatósági jogkörrel felruházva, de a megyében épülő kislakások egyedi terveit legtöbbször itt fénymásoltatjék vállalatunknál. Így sokszor mi magunk is látjuk, hogy milyen hibákat követnek el egyes tervezők, mert még sok esetben előfordul, hogy nem azok tervezik az épületet, akinek erre engedélye van, ha. nem építőmesterek és technikusok. Ezzel kapcsolatiban elmondhatom azt is, hogy az építési hatóság már megtette a szükséges intézkedést, hogy lehetőleg az országos tervezői névjegyzékbe felvett mérnökök, technikusok készítsék az egyedi terveket, de szükséges még az is, hogy a községi tanácsok nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy különösen a főutcáikon, reprezentatívabb helyeiken ne engedjenek sufni és bódé építkezéseket. — Békés megyében kevés az üdülőhely és a meglévők is nagyon vegyes képet mutatnak éppen azért, mert a kialakult üdülőtelepeken össze-vissza építkeznek. — Sajnos, ez így van. Ha nem is alakítunk a Balatoni Intéző Bizottság mintájára mi is intéző bizottságokat egyes üdülőhelyeink védelmében, de jó lenne, ha a tanácsok mellett állandó bizottságok foglalkoznának éppen ezekkel a problémákkal. — Gondolom, ennek a javaslatnak azért is lenne jelentősége, mert ezzel még most a kezdeti idő. szakban elejét vehetnénk annak, hogy majd a később hozott rendelkezésekkel anyagi kárt okozzunk az építkezőknek. — Természetesen mi ehhez a tervezők részéről szívesen nyújtunk segítséget az illetékes tanácsoknak, szerény lehetőségeinkkel is segítünk üdülőterületeink széppé tételében. — Milyen gondok akadályozzák a tervezés hatékonyságát? — Ritkán esik erről szó, de érdemes róla beszélni: Elmondanám azt a példát, hogy Szarvason most terveztünk egy tizenkótitamtermes gimnáziumot. A gimnázium építésével egy időben meg kell valósítani a szennyvízelvezetést is. Most az történik, hogy olyan magas beruházással kellene itt egy derítő- berendezést készíteni, amely költségkihatásában veszélyeztetné e szükséges intézmény megvalósítását. De tudni kell azt is, hogy Szarvason ugyanebben az időben a kutatóintézet is szennyvízelvezetési problémákkal küzd, de ugyancsak a művelődési otthon is, sőt a vendéglátóipar és más egyéb intézmények. Most adva lenne a lehetőség, hogy közös összefogással megvalósítsák a központi szennyvízelvezető csatornát. De ennek olyan akadálya van, hogy mindenki csak a magáét akarja megépíteni. Egyszerűen szólva, nem akarják egy kalapba dobni a meglévő kis pénzt, hogy abból egy nagyobb létesítmény, hosszú távra elegendő csatorma épüljön. Gon. dolom, hogy ez pedig a községnek is érdeke, hiszen az évek óta húzódó község vagy város elbírálásánál ez döntő lehetne. A beszélgetés során nem tudtunk minden kérdést lezárni. Egy biztos: a Békés megyei Tanács Tervező Vállalat a maga munkájával megyénk szépítéséért mindent megtesz, és ez egy kicsit az építtetők jó akaratán, és megértésén is múlik, hogy megvalósulva a tervek jól is mutassanak. Dóczi Imre Szlovák György rajzai N. Toman: Katasztrófa nem lasz, ha... Regény Fordította: Sárközi Gyula A hírszerző hivatalban Howst tábornok, a hírszerző hivatal főnöke immár második órája ült együtt Hazard tábornokkal. Minden telefonkészüléket kikapcsoltatott. Dolgozószobájának ajtaját olyan alaposan becsukta, hogy a fogadószobában szolgálatot teljesítő segédtisztje sem hallott ki egyetlen szót sem, bárhogy is hegyezte a fülét. Howst és Hazard arról a szerencsétlenségről beszélgetett, amely nemrég történt a nehézbombázók támaszpontján, s amelynek James Jessup alezredes itta meg a levét — Ön szerint tehát az „En-Dé” kiállta a próbát? — kérdezte Howst és Hazard felé nyújtotta a szivaros dobozt. — Minden kétséget kizáróan — jelentette ki Hazard meggyőzően. — És ön szerint most működésbe kell lépnünk? — A leghatározottabban! Elég volt ebből a gerinctelen politikából, ne tékozoljuk a hatalmas összegeket csupán információk szerzésére. Ügynökeinknek be kell hatolniuk a vasfüggöny mögé, mégpedig sokkal aktívabb feladatokkal. Az „En-Dé” most lehetőséget ad az ilyesmire. Howst tábornok felállt az asztaltól és hátra tett kezekkel néhányszor halkan végigsétált a puha szőnyegen. Járása kissé emlékeztetett a macskáéra, szinte nem is járt, hanem osont. — Félek, hogy a minisztérium, ban valaki nemet mond majd — mondta, mintha önmagával vitatkozna. — Például a hadügyminiszter helyettese, Runshell tábornok. — Könnyen lehetséges — bólintott Hazard és szenvtelenül rágyújtott egy szivarra. — De nem kell sokat törődnünk Run- shell-el, mert ismerjük a miniszter véleményét erről a dolog, ról. A kongresszusi hadügyi bizottság tagjainak többsége is támogat bennünket. Howst nem szakította félbe Hazardot, csak néha bólintott jóváhagyólag. A tábornok ötlete, minden kalandorsága ellenére, tetszett neki. Howst-nak már régóta elege volt az információs kutató tevékenységből, amellyel az utóbbi időben hivatalának egyre gyakrabban foglalkoznia kellett. A felderítő jellegű információk szerzését olyan, mindenki által hozzáférhető forrásokból mint a könyvek és lapok, a hírszerzés passzív formájának tartotta, amely előbb-utóbb az ügynökség teljes elhalásához vezet. Howst tökéletesen meg volt győződve, hogy alaposan tévednek azok, akik szerint a mai időkiben nem lehetnek Mata Harik. Mindennél szomorúbb volt az, hogy hasonló véleményen voltak olyan emberek, mint Hill tengernagy* aki nem is olyan rég azt bizonygatta, hogy a hírszerző manapság valóságos kutató s vesződséges munkával van elfoglalva: tanulmányozza a külföldi lapokat, referátumokat és más anyagokat. Howst mély meggyőződése szerint túlságosan elszaporodtak a „hosszúhajú” okosok, akik az információk elemzésével foglalkoznak, ahelyett, hogy az ügynökségi hírszerzés módszereivel szereznék be az értesüléseket. De hogy is ne lennének ilyen „szobahírszerzők”, ha a külügyminisztérium tájékoztatási hivatalának felelős beosztású munkatársai szerint is hírszerző munkára a legalkalmasabbak a jogászok, mérnökök, valamint az antropológusok, archeológusok, sőt műtörténészek. Ezek a „tojásfejűek”, ezek az „intellektualisták” azt hiszik, hogy az ő napi, heti, havi hírszerző jelentéseik és prognózisaik nagyon kellenek az államférfiaknak. A valóság az, hogy számos államférfi időfecsórlés- nek tartja ezeknek az információs jelentéseknek az olvasását. Howst maga is hallotta, amikor panaszkodtak a rengeteg terjengős anyagra, amelynek semmi köze sincs a dolotghoz. Az ClxiLitöni tájak Tovább javítani a termés színvonalát
