Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-10 / 187. szám

1963. augusztus 10. 2 Szombat TA SZSZ-jelentés Kennedy üzenetéről a szenátushoz Á szerződés enyhíti a világban fennálló feszültséget Washington Kennedy amerikai elnök ratifi­kálás céljából a szenátus elé ter­jesztette a légkörben, a világűrben és a víz alatt folytatott nukleáris kísérletek betiltásáról szóló há­romhatalmi szerződés szövegét. Egyidejűleg az elnök különleges üzenetet intézett a szenátushoz. Kennedy felhívja a szenátust a moszkvai egyezmény tüzetes ta­nulmányozására és nyomatékosan javasolja a szenátoroknak, hogy a szerződés megvizsgálásakor a kö­vetkező meggondolásokat tartsák szem előtti A szerződés — állapítja meg az elnök — ,Jbár nem szünteti meg a nukleáris háború veszélyét és nem tiltja meg a nukleáris fegy­verek alkalmazását, enyhítheti a világban fennálló feszültséget, utat nyithat további megállapodá­sokhoz és ezzel csökkentheti a háború veszélyét". A moszkvai egyezmény — folytatta Kennedy — megszünteti az atmoszféra ra­dioaktív szennyezését is. Az elnök rámutat, hogy a kí­sérletek betiltásáról szóló szerző­dés nem váltja fel és nem csök­kenti annak szükségességét, hogy a nyugati hatalmak, az Egyesült Államok megfelelő katonai erő­vel rendelkezzenek és „készen áll­janak bármilyen véletlen ese­ményre". Ez a szerződés — állapítja meg Kennedy — jobbam biztosítja az Egyesült Államok biztonságát, mint a mindkét oldalon korlátla­nul folytatott kísérletek. Az a kockázat, hogy valamelyik fél ti­tokban megsérti a szerződést — mutat rá az elnök — sokkal ki­sebb annál a kockázatnál, amit a korlátozás nélküli kísérletezés je­lent. A szerződés — hangoztatja be­fejezésül Kennedy — nemzeti ér­dekeinket szolgálja és nyomaté­kosan javaslom, hogy az Egyesült Államok szenátusa adja beleegye­zését ratifikálásához”. Jelentés Szkopljeból Szkoplje (TanjHg) A jugoszláv hadsereg tagjai már csak a katonai létesítmények A nagy „ismeretlent mindenki ismeri Szaporodnak a robbanóanyag merényletek Nyugat-Berlinben A robbantásokat Nyugat-Ber­linben szigorúan az OAS szer­vezési szabályai szerint valósít­ják meg. Hans Jürgen Bischof lakásán talált bizonyítékok és az eddig feltárt nyomozási adatok bizonyítják ezt az állítást A nyugat-berlini rendőrség „lázasan” kutat egy ismeretlen férfi után, akit az Inturist iroda ellen elkövetett robbantás ide­jén a letartóztatott merénylő, Bischof lakásának közelében lát­tak. A nyugat-berlini rendőrség látszólag minden eszközt igény­be véve kutat a „nagy ismeret­len” után, aki a merényletek főszervezője. De senki sem is­meri jobban az illetőt, mint a nyugat-berlini rendőrség, hisz tudják nevét és címét is. Mer- tensnek hívják, lakcíme: Ber­lin-Wilmersdorf, Fehrbelliner- platz 2. Foglalkozása: a Gehlen- féle titkosszolgálat nyugat-berli­ni főnöke. ff Talán több gonddal el lehetne kerülni A minap a Békéscsabai Pa- mutszövőben járva arról beszél­gettünk, hogy a műszakiak, de maguk a dolgozók is komoly erőfeszítéseket tesznek a gépál­lások csökkentése érdekében. Nem így a >lAV — mondották. Ugyanis arról panaszkodtak, gyakori az olyan eset, amikor érthetetlen okból 15—20 percet Is késnek a munkások azért, mert a vonatot a jelzőnél vesz- tegeltetik. Az ilyen esetek azt jelentik, hogy néha 20—25 gép is állásra kényszerül, ami sok méter szövet kiesését jelenti. De nyilván ez a probléma nem­csak a Pamutszövőben problé­ma, hanem valamennyi olyan üzemben, ahová a reggeli vo­nattal érkeznek a munkások. Vajon nem lehetne úgy szervez­ni a tolatást, hogy a reggeli idő­ben érkezők, jórészt munkáso­kat szállító szerelvények ne vesztegeljenek huzamosabb ide­ig a jelzőlámpáknál? — hf — Mertens az összekötő vala­mennyi terrorszervezet között, amely a frontvárosban működik. 1962 óta robbantó-különítmények Joachim Guhde, a Spandauer Volksblaitt riportere szenzációs cikkben leplezte le az OAS fel­építése szerint szervezett rob- bamtó-különítményefcet. A .különleges osztagokat” az össznémet ügyek minisztériumá­nak nyugat-berlini kirendeltsé­ge, az Axel Springer vezetése alatt álló Bíld-Zeitung szerkesz­tősége és az Ullstein BZ finan­szírozzák. Nem lehet csodálkoz­ni, hogy a merénylet elkövetése után a szenzációt hajhászó sajtó képviselői perceken belül meg­érkeznek a helyszínre. Guhde tudósításában beszá­mol a szervezet felépítéséről. A robbantó különítményekben mindenki csak egy személyt is­mer. Az egyszerű beosztottak sem csoportvezetőjüket, sem a főnököt nem ismerik, „Már egy évvel ezelőtt érdek­lődtek nálam, nincs-e kapcsola­tom az OAS valamelyik szerveze­téhez. hogy tőlük kapjanak fegy­vert és plasztikbombát a nyu­gat-berlini merényleteikhez.” Guhde-n kívül a csoportok ve­zetője a nyugat-berlini bulvár­sajtó több főszerkesztőjét is fel­kereste, támogassák akciójukat és közöljék, hol lehet Nyugat- Németországban robbanóanya­got beszerezni. „Ennek a csoportnak nemcsak az volt a feladata, hogy a de­mokratikus Berlin államhatárát képező falba lyukat robbantson, hanem sokkal többet tervezett ennél. Amikor a vezetőjük kér­désére nem válaszoltam azonnal, biztosított, nem kell félnem semmitől sem, kiváló összeköt­tetéseik vannak mindenütt.” A szovjet utazási iroda ellen elkövetett merénylet óta két újabb robbantásról érkezett hír. A különítmények úgy látszik, minden eszközt megkaptak, hogy terveiket végrehajthassák, miközben főnöküket, a „nagy is­meretlent” a rendőrség „láza­san” keresi. (Sz. L.) romjai eltakarításán dolgoznak Szkopljeben, míg a szovjet hadse­reg különleges utászegysége ha­talmas markoló-gépekkel és föld­gyalukkal az egyéb romok el ta­karítását végzi a városban Időközben ifjúsági munkabrigá­dok, ifjak és leányok érkeztek az ország minden részéből és nagy lelkesedéssel és szorgalommad építik Szkoplje mellett — Gyor- cse Petrovban — az új települést. Folynak már az előkészületek a madzsari település építésére is. Ezt Horvátország építi, a telepü­lésnek 12—14 ezer lakása lesz. A romok alól újabb holtteste­ket ástak ki, s időközben jelenté­sek érkeztek arról is, hogy a belg­rádi, nisi, szokobanyad és más kórházakban ápoltak közül tizen­hatan belehaltak a földrengés alkalmával kapott sérüléseikbe. Hivatalosan közzétették, hogy a földrengés eddig megállapított ha. lálos áldozatainak száma ezzel 1029-re emelkedett. A meghaltak közül 879 személy kilétét állapí­tották meg. Szkoplje vidékén még mindig is­métlődnek a földlökések. Az utób­bi 24 óra folyamán a sZkopljei földrengéstani megfigyelőállomás újabb hét kisebb hatóerejű (két-három fokos) rengést ész­lelt. Július 26-a, a katasztrófa napja óta, eddig mintegy 270 gyengébb földlökést ügyeitek meg a szkopljei körzetiben. NAPTAR Ivan Kulibin 1963. Vili. 10. 145 évvel ezelőtt, 1818. au­gusztusában balt meg Ivan Ku­libin kiváló orosz mechanikus és feltaláló. Tehetségét a cári udvarban kihasználták, II. Ka­talin cámő megbízásából 1769­ben eredeti, tojás alakú órákat szerkesztett, fényszórót, optikai távírót, tűzijáték-óraszerkezetet készíttettek vele, továbbá a Néva folyóra egy 300 méter hosszú, egyívű hidat tervezett. Legérdekesebb találmánya egy önjáró kocsi volt. •»*«* — 95 évvel ezelőtt, 1868-ban e napon született Hugo Eckener német léghajó tervező és vezető, aki 1924-ben a Zeppelin­léghajóval 81 óra 17 perc alatt repülte át az Atlanti-óceánt, 1929-ben világkörüli utat tett vele, 1931-ben pedig a szovjet „Maigin” jégtörő hajóval együttműködésben léghajóval az első sarkvidéki utat tette meg. •**»* — 5 évvel ezelőtt, 1958. augusztus 10-én avatták fel a világ legnagyobb vizierőművét a Volgán, a Kujbisev városa közelé­ben lévő Zsigulevszkben. *»♦«♦ — Augusztus 10-e Ecuador nemzeti ünnepe arra emlékezésül, hogy 1809-ben csaknem három évszázados spanyol gyarmati uralom alól ekkor szabadult fel az ország és lett független áLlammá. Kiadták „Az SZKP ideológiai feladatairól“ című kiadványt A Kossuth könyvkiadónál most jelent, meg „Az SZKP ideológiai feladatairól” címmel az SZKP Központi Bizottsága 1963 június 18. és 21. között megtartott plenáris ülésének anyagát ismertető kiad­vány. A kiadvány L. F. Iljicsov előadói beszédét, N. Sz. Hruscsov felszólalását és az ülésen elfoga­dott határozatot tartalmazza. (MTI) Megjelent a Rártélet augusztusi szánna A Partéiét augusztusi számában szerkesztőségi cikket közöl „Al­kotmányunk célkitűzései megváló, sultak” címmel. A 14. évforduló jelentőségét méltató cikk számba veszi nagyszerű országépítő ered­ményeinket s elemzi a mai való­ságot. Németi Irén a Nők Világ­kongresszusát méltatja írásában. Márton Miklós a nyugati világ po­litikai és gazdasági problémáival foglalkozik. A pártmunka időszerű kérdéséi közül ezúttal a beruházási munka javításáról, a szőlő- és gyümölcs- termesztés tennivalóiról, a terme­lékenység emeléséről és az össze­vont községi pártszervezetek mun. kájáról olvashatunk. A folyóirat közli Hankó Mihálynak, a Békés megyei Pártbizottság munkatár­sának cikkét a megye termelőszö­vetkezeteinek szocialista brigád- mozgalmáról. „PÁRIZ S t 9 Párizsnak hívják Sarkad ci­gánynegyedét. A telepnek csak egy utcája vám, amögött sorakoz­nak egész a fdyóig, meglehetős rendezetlenül az alacsony házacs­kák. Az utcák, 'a kerítés, az ud­var hiányából fakad leginkább, a „cigánynegyed” jelleg. A házak közötti pár méteres földcsík, ahe­lyett, hogy az út semleges terüle­te, „senki földje” lenne, így „mindenki földje”. A kutyák nem egy házhoz, udvarhoz tartozónak, hanem gazdátlannak tűnnek. A többnyire ruhátlan apróságok „a telep” gyerekei. öregemberek, asszonyok ülnek a házak előtt. A házak között, kondérban étel fő. Melyik családnak? Törzsi élet ez, gondolja akaratlanul az idegen, kit a látvány indiánfalvak fotog­ráfiáira emlékeztet. És legjobban, minden pillanatban, egy rendkí­vüli kisfilmre, Sára Sándor és Gál István tavaly bemutatott Cigá­nyok című alkotására. A nap de- leüőn, a szem sötét árnyékokat és vakítón megvilágított felületeket különböztet csak meg, ez is film­szerű. Megérzem, hogy jegyzetfüzettel nem megyek sokra. Emberi lelkek, házak, szobák belső titkait für­készni nehéz tömbbel, ceruzával a kézben. Az agyamat igyekszem dialógusokat rögzítő magnetofon­nak használni, s szemem emléke­zetét, látványokat megőrző fény­képezőgépnek. Az első ember, kit megszólítok, erőtlenül támaszkodik egy ház oldalához. Már messziről panaszko. dik betegségéről. Behív a házba, kiküld vagy öt gyereket, hogy egyedül maradhassunk. Zavaros, érthetetlen történetekbe kezd emberekről, akik bántották, meg­hurcolták. Szavadból nem tudom pontosan kivenni, hogy a vádak ki ellen irányulnak. Megkérdem kap. e táppénzt? Azt feléli, nem, mert igazságtalanok vele. Elkérem munkakönyvét. Pár hónapja hoz­zájárulással kilépett legutóbbi he­lyéről. Tudakolom, miért hagyta ott a vállalatot, hiszen azért nincs táppénze, mert nem dolgozik. Csak hományos siránkozás a vá­lasz, hogy ő úgyis meg fog hal­ni... Az öregasszony a házból kilép­ve fogott él, s alig tudtam véle beszélni, mert a telepiek minden­áron el akarták ráncigálni. Töb­ben figyelmeztettek, hogy bolond. De magam a sűrű, fekete haj ke­retezte ráncos arcban inkább az ideges túlhajszoltság, mint az eszelősség jelét láttam. Panasza megdöbbentett. Éjjelente isme­retlen suhancok ablakát meghaji. gálják, betörnek hozzá és beteg férjéhez, kővel dobálják őket. (A körülállók tanúskodnak, hogy ez igaz.) Kérdezem, miért nem ment panaszra saját bírójukhoz vagy a rendőrségre? Azt feléli: akkor még jobban bántanák. Neki csak a halál, az öngyilkosság marad. A múltkor is bevett 40 darab orvos­ságot — bizonyítják a telepiek. — Egyébként a halált ő is, az előző öregember is olyan gyakran és el­fogulatlanul emlegetik, akár Shakespeare figurái. Megint egy titok. Húsz perc alatt kettő. Azt csak ösztönöm súgja, hogy a két panaszos közül az elsőnek valószínűleg nincs iga. za, de a másodiknak igen. Tudni az igazságot, csak hosszas vizsgá­lat, több tanú meghallgatása után lehetne... A szomorú az, hogy a megis­mert két ember — bár elpana­szolta baját egy arra vetődött ide­gennek — hivatalosan nem jár el saját ügyében. Nem hiszik el, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents