Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-04 / 182. szám

1963. augusztus 4. 2 Vas&mar» Jó programot terveznek őszre a TIT-ben „Furcsák az emberek. Valahogy még meg van bennük a régiből gyökeredző gondolkodás: Ha már valaki megöregedett, akikor nem kell törődni vele, mert csak nyűg­nek van, s ne is kívánjon semmit, örüljön, hogy még él.” A község egyik vezetőjével be­szélgettünk Csabacsűdön az öre­gek helyzetéről, az emberek gon­dolkodásáról, magatartásáról ilyen következtetésre jutott. Hoz­zátette még azt is, hogy máshol már tűnőben van ez a múltból ránkmaradt örökség, s a lapokban egyre több olyan írás jelenik meg, mely az öregekről való gondosko­dásról, a munkában megtört, elfá_ radt emberek szebb életéről, nyu­godt pihenéséről számol be, csak itt még nem sokat léptek előre. Valóban ez lenne a helyzet Csa­bacsűdön? A Lenin Termelőszövetkezet irodájában Makai György fő­könyvelő a feltett kérdésre csak annyit válaszol: — Sokat nem tudunk adni ne­kik — aztán előveszi a kimutatá­sokat és már sorolja is. — Az el­múlt évben 5 ezer forint rendkí­vüli segélyt osztottunk ki. Olya­nok kapták a 200—250 forintokat, akik idősek, s ezért egyáltalán nem dolgoznak, vagy betegek, munkaképtelenek. Az idén 127 ezer forintot terveztünk a szociá­lis és kulturális alapra, a feloszt­ható jövedelem 2 százalékát. Eb­ből a szociális juttatásokra 92 ezer jut Hát ez igazán nem sók, ha azt nézzük, hogy ebből 50 ezer forint a betegek segítésére, 10 ezer há­zassági, 8 ezer halálozási segélyre és egyéb célra megy. Az öregek­nek így vajmi kevés jut. Pedig a tsz-ben 150 nyugdíjas és idős já­radékos tag van, 41 pedig olyan, aki teljesen munkaképtelen, s így semmivel sem tudja pótolni azt a néhány forintot, amit a tsz-tői kap. Mivel dolgozni nem tud, munkaegysége sincs, mint más nyugdíjas tsz-tagnak, aki idős ko­ra ellenére, azért néha él-el járo- gat a földekre. Akik nem panaszkodhatnak... — Az idősek helyzete, azért nem rossz — mondja a tsz elnöke. — A háztáji földet megkapják, mi elvégezzük a gépi munkát, s az ezért járó díjnak ők csak a felét fizetik. Többen kapnak nyugdíjat is. A tsz vezetősége ezek szerint megtette a kötelességét. S ez minden? Igaz, a csabacsűdi Lenin Ter­melőszövetkezet nem a legjobb eredményeket elérő szövetkezetek közé tartozik. Az idén nem ter­veztek többet 18 forintnál egy munkaegységre. De a tagság a jövedelem egy részét természet­ben kapja, s ha így számítjuk, nincs okuk különösebb panaszra. És az idősek?— Neveket mondtak a tsz-irodán. Meglátogattunk néhányat. Blaskó Pál tanyán, a falutól távol, ma­gányosan él. A szépen rendezett udvaron tehén, két süldő, 65—70 aprójószág, egy anyakoca. — Nemsokára fial. Tíz-tizen- két malacot ad minden fialáskor — mondja az öreg, s büszkeség ér. ződik hangjában. — Galamb is 9MB vagy hatvan darab. , A szoba rendes, tiszta. A egész porta egyáltalán nem kelti egy magányos, elhagyatott ember ta­nyájának látszatát. Mégis... — Rossz egyedül... — buggyan ki a vallomás —, ha valami bajom lenne, ki segítene rajtam? Kiderül, hogy a tsz-ből még egy­szer sem látogatták meg, se nem beszélgettek el vele problémáiról, ilyen gondjairól. S a többiek lá­togatásakor is visszatér ez a gon­dolat. Blaskó Pál jól él, nincs anyagi gondja sem, s a háztáji bőségesen pótolja a járadékot Hasonlóan szép otthont láttunk Kisaely Páléknál a faluban és még több helyen. Kiszély bácsi el­el járogat a tsz-be dolgozni, s az a néhány munkaegység is pótol valamit ...s akiknek segítség kell Ilyen képet kaptunk azokon a helyeken, akiket az irodán elhang. zott nevek alapján meglátogat­tunk. Merő véletlen? Nem tudni, de találkoztunk másokkal is> s a kép megváltozott.. Immár 3 milliárd ember él a földön. És ebből — 700 mil­lió analfabéta. Más szóval ez azt jelenti, hogy földgolyónk lakói közül csaknem minden negyedik számára ismeretlen az írás-olva­sás tudománya. Szinte megdöbbentő adatok ... Ma, amikor a tudósok még az év­ezredekkel ezelőtt letűnt népek kezdetleges írásjeleit is megfejtik, ma, amikor a betű segítségével a távoli kontinensek lakói is nagy­szerűen megértetik gondolataikat, s amikor az emberi lángelme a világűrbe röpítette az első űrha­jósokat, s azok a Földtől elszakad­va is leírták benyomásaikat — 700 millió ember még saját anya­nyelvén sem tud írni, olvasni. Óriási ellentmondás ... Jelent­kezési területe külön figyelmet érdemel. Míg a fejlett nyugat­európai tőkés országokban és az amerikai kontinens északi részén elenyészően alacsony az analfabé­ták száma, Latin-Amerikában hozzávetőlegesen 40 százalék, Af­rikában pedig az összlakosság 85 százaléka nem ismeri a betűve­tést. 'l/'ajon mi az oka annak, hogy ” a modem technika és tudo­mány századának napfényes olda­la ilyen sötét ellenpólust takar? Magyarázat többféle akad. A bur- zsoá politikusok, szociológusok és közgazdászok is megmagyaráz­zák — a maguk módján. Az „em­beriség átkáról”, a „végzet hatal­máról” beszélnek és a „sors ke­sére” hárítják a felelősséget. Ki­körül, a kertben, de a háztájit már a fia és az unokák művelik meg. Igaz, nékik sem könnyű, mert nagy a család, s kenyérkereső csak egy van. A gyerekek iskolások. Csupán az egyetemre készülő, te­hetséges nagy fiú hoz a házhoz időnként valamit. A nyári szün­időben ugyanis fúr-farag, érdekes figurákat készít a Népművészeti Intézetnek, s ezért pénzt kap. Az idős házaspár így nagyon magára van utalva. S csak egyszer kapott rendkívüli segélyt a ter­melőszövetkezettől. A havi jára­dékból tengődnék valahogy egyik napról a másikra. Panasz nem hangzik el az ajkukról, de kimon­datlanul is ott lebeg a kérés: Se­gítség kell. Nem lenne megoldás? Sok termelőszövetkezetben már megoldották a segítségadás ho­gyanját. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkeztében az idén 2 mázsa 30 kilogramm gabonát jut­tatnak térítés nélkül az idős, mun­kaképtelen tagoknak. Máshol a KISZ-fiatalok társadalmi munká­ban vállalják a háztáji betakarí­tását, az elhagyatott ház porta agyalták, hogy a „feketék lusták”, a „sárgák közönyösek”, az indiá­nok pedig „kisigényűek”. Ebből aztán azt a merész következtetést vonták le, hogy az elmaradott né­pek nem is képesek a kultúra magasabb fokára lépni. VTalóban így lenne? Dehát ak- ” kor mivel magyarázható a polinéziai szigetvilágon élt régi népek ma is többé-kevésbé isme­retlen eredetű művészeti hagya­téka, Afrikában az egykori mali birodalom magas szervezettsége, és Amerikában a máig is lebilin­cselő maya-kultúra gazdag örök­sége, valamint a Mexikóban lát­ható hajdan hatalmas városok múltja? E kiragadott példák puszta felsorakoztatása is játszva megdönti a burzsoá magyarázko- dók alap nélküli érveit. Az elma­radott népek tehát elvben igenis képesek áttörni a tudatlanság, az iskolázatlanság szűk korlátáit. Gyakorlatilag azonban ez csak nehezen és lassan sikerülj mert ha bizonyos törekvések tapasztal­hatók is e tekintetben — rendsze­rint erős ellenállásba ütköznek. Tt/I int ismeretes, az elmaradott országok elsősorban a gyar­mati uralom alatt sínylődő terü­letek közül kerülnek ki. De a füg­Elgondölkodva léptük át a számtalan tudományos, s külön­féle ismeretterjesztő előadás szer­vezői székházának kapuját. Érde­kelt bennünket, hogy mi a továb­bi nyári programjuk? Kökényesi Tibor, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat , társadalomtudo­mányi titkára válaszolt egyetlen kérdésünkre. — Most dolgozzuk ki — mondta — az akadémiák tématerveit, va­lamint a szakosztályok előadásai­nak munka tervét. Jelentősek, s a TIT programjának fő pontját al­kotják az eddig is nagy sikerű IBUSZ túrák — foiytaitta. — Ed­dig 37 ilyen túra indult. A föld­rajz szakosztály biztosít vizsgá­zott idegenvezetőket a 3—6 napos túrák részére. További feladatunk: Augusztus végén járási titkári ér­tekezlet lesz, ezen sorra kerül a jövő évi munka megállapítása. — Mindenkori célunk az — getlenség útjára lépett államok nagyrészében is változatlanul az imperialista hatalmak monopóliu­mai kezében összpontosulnak a gazdasági élet lényeges szálai. S a nemzeti burzsoázia reakciós ele­mei is egyhúron pendülnek velük. Itt is, ott is azért van ez így, mert a gazdasági kiszolgáltatott­ságban élő népek általában nem elég szervezettek ahhoz, hogy széttörjék bilincseiket. Elnyomóik ugyanis hosszú idők folyamán erőssé ötvözték azokat, hogy há­borítatlanul elvegyék és saját ja­vukra fordítsák a népek kincseit. Jól tudják, hogy az iskolázatlan­ság, a tudatlanság megkönnyíti az efféle akciókat, de a népek foko­zatosan felismerik megalázó hely­zetüket és szabadulni igyekeznek. A fegyveres harc mellett a poli­tikai küzdelem gazdag fegyvertá­rának egyéb eszközeihez is gyak­ran nyúlnak az elnyomottak. Bra­ziliában például a hagyományos jelmezes utcai mulatságok alkal­mával rögtönzött dalokba foglal­ják követeléseiket. És mivel azok a tömegek leghőbb vágyaiból fa­kadnak, gyorsan elterjednek és újabb milliók szívét hódítják meg. A népszokás, a kultúra és a poli­tikai hatalom igénylése így pá­rosulnak és érlelik a döntést. Ez­folytatta Kökényesi Tibor — hogy az előadások tartalmi színvonalát emeljük, valamint az, hogy az előadások számát ugyan kevésbé, de a hallgatóság számát nagymér­tékben növeljük. Az előadások számát elégségesnek tartjuk, és az akadémiai rendszer annyira be­vált, hogy országosan a hallgató­ság átlaga Békés megyében a leg­jobb. — Távlati terveink közé tarto­zik az úgynevezett kerekasztal konferenciák szervezése, amelyek során több tudományág képviselő, je polemizál a téma felett. Így pél­dául „A KGST-ről a politikus és a közgazdász szemével” vagy „A filozófiáról a filozófus és a ma­tematikus szemével”. Országos hírű szakemberek is tartanak elő­adásokat; vendégül látjuk majd Mód Aladárt a történelemtudo­mányok doktorát, és Hegedűs András egyetemi tanárt is. B. M. úttal még ími-olvasni tudás nél­kül is. A polip-karú monopóliumok azonban ellenállnak. Még sajátos „ideológiát” is gyártanak hozzá. A népek értelme ellen tá­madó monopolisták azt állítják, hogy rájuk szükség van az elma­radott országokban, mert ők gyárakat építenek ott és szakem­bereket exportálnak oda. Lám, milyen „jószívűek” az urak. És szerények ... Szégyenlősen elhall­gatják, hogy „jószívük” kizárólag önmagukért dobog: a növekvő ha_ szón a bálványuk. Jsmeretes az is, hogy modem bálványimádók mesés jöve­delmük tekintélyes részét az esz­telen fegyverkezés oltárán áldoz­zák fel, hogy a legdurvább eszkö­zökkel, a fegyveres beavatkozás­sal is letörjék a politikai, gazdasá­gi és kulturális felemelkedésre vágyók megmozdulásait. Pedig ha elállnának ettől, a katonai kiadá­sok csupán egyetlen százalékából több mint száz egyetemet lehet­ne felépíteni és korszerűen felsze­relni azokban az országokban, ahol az imperialisták szerint is szükség van szakemberekre. És mindez csupán a fegyverkezésre fordított összegek egyetlen száza­lékából kitelne. Hát még a fenn­maradó 99 százalék! Az egész vi­lágon fel lehetne számolni a tu­datlanságot, a nyomort és a nél­külözést. Boldogság költözhetne a boldogtalanság fészkébe világszer­te. Milassin Béla Mit mondanak ha tűz üt ki? A 74 éves Katona István bácsi negyed magával él. Két kiskorú gyermekéről kell még gondoskod­nia. Bizony nem könnyű. Sok a gondja, mert a tsz-től mindössze 260 forintot kap. Dolgozik is, ha az egészsége megengedi, de ez ke­vés. Felnőtt gyerekei megnősültek, férjhezmentek, rájuk nem na­gyon számíthat, mindegyiknél nagy a család, s így elég a maguk gondja. Ki segítsen hát? A vá­lasz: a közösség. S ugyanezt várhatná a 84 éves Egri György is, akit a betegség ágyhoz köt már évek óta. A szegényes kis otthonban, öreg bútorok között él a két idős em­ber. Az asszony is túl van már a hetvenen. Tesz-vesz még a ház rendbehozását. Ismét másutt tü­zelőt és egyéb segítséget adnak a tsz-tagoknak. És sorolhatnánk azo_ kát a módszereket is, melyekhez még csak nagyobb anyagi erőfe­szítés sem kell, csak egy kis törő­dés, gondoskodás; érezzék az idő­sek, hogy nem szükséges rossz a jelenlétük a tsz-tagság soraiban, hanem a közösség megbecsült tag_ jai, s szocialista életünk termé­szetes velejárója a velük való tö­rődés. Nem lehetne egy lépést előbbre jutni Csabacsűdön így is? Bizo­nyára találnának megoldást a tsz vezetői arra, hogy ezek az öregek is érezzék: nem fölöslegesék. Kasnyik Judit A kevermesi önkéntes tűzoltó­csapat országos hírű, mivelhogy több megyei és országos bajnok­ságon, helyesebben versenyen vit­ték el az elsőség pálmáját. Van azonban egy nagy fájdalmuk; fel­szerelésükből hiányzik a legfonto­sabb, egy úgynevezett „tartályos tűzoltó fecskendő”. De nincs ilyen az egész környéken sem! Pedig ott az üres modern garázs a szer­kezet részére a községben. Tűz esetén, mire a legközelebbi helyekről: Gyuláról, Mezőkovács- ' házáról ideérkeznének a fecsken­dők, a leglassúbb tűz is diadalt aratna. Már Nagy Károly, a me­gye egyik képviselője is utánajárt a dolognak, hogy miért nem vál­toztatnak a veszélyes állapoton, de eddig még eredmény nélkül. önkéntelenül felmerül a kér­dés: mit mondanak majd ennek a községnek és környékének maga­sabb tűzrendészet! felelősei, ha valahol felrikolt a vöröskakas és elnémítására a kiváló kevermesi tűzoltóknak mégsem lesz módjuk a tartályos tűzoltó fecskendő hiá­nya miatt? — ő — Tudást és hatalmat az elnyomott népeknek

Next

/
Thumbnails
Contents