Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-25 / 199. szám

„Lehetett-e meg nem írnom, amikor ő akarta?”

Emlékezés Bródy Sándorra

Száz éve született Bródy Sándor. Egyre-másra jelennek meg róla a megemlékezések, értékelések. A kiadók lassan ismét életre kel. tik a századfordulónak Jókai és Mikszáth mellett harmadik nagy, s népszerűségében azokkal vetélkedő prózaíróját.

A mi feladatunk csak az lehet, hogy feltámasszunk belőle annyit, amennyi a mienk Bródyból: pályájának indulását, a gyulai éveket.

Különös véletlen, hogy ő is ugyanúgy kerül Gyulára, mint Munkácsy, s épp 20 évvel nagy elődje után: céltalanul, sőt halálhangulatban őgyöngve a világban, s ebben a céltalanságban ő is a nagybácsihoz menekül, aki hajlandó volt ügyvédi irodájában írnokként alkalmazni havi 24 forintért.

1881 lehetett, amikor Gyű. Iára érkezik, s a 18 éves fia. talember egyszerre talajt érez a lába alatt, visszanyeri életkedvét. Később — kissé ironikusan, de mégis megelégedéssel — így emlékszik vissza a városra:

„Igazán nem tudtam, hol terem nékem az a növevény, melyhez minden serdülő íiatalember tartja a jussát. Szobrot faragtam és képet festettem, betanultam a híres hösszerelmcs szerepeket, sőt Othellót — egy sárga kávésabroszban — el is játszottam. (Aki nem tette, az vessen rám követ). Novellákat cselekedtem és regényterveket koholtam.

Es mindezek csak a mellékfoglalkozásul szolgáltak. Főfoglalkozásul az ímoksá- got uzováltam, ami abban az alföldi városban, ahová később elkerültem, korántsem olyan foglalkozás, mely

kocsmárosné zárórát csinált A suszterok nagyokat nevet, ve hazamentek. Ibolyka kidobta a két részeget. Lehúzta a redőnyt.

Tizenegyet ütött a to- ’ ronyóra. A falusi csendben akácillaton járt a szellő. A két öreg hazafelé indult.

Ütkőzben meg-megpihen_ tek Fától fáig dülöngéltek, rövidet szusszantottak. Végigmotyogták az utcát és otthon mint aki jói végezte dolgát, Feri bácsi a vetett ágyba zubbantotta magát Az asszony egy kicsit meg- pi rángatta, de lámpát nem gyújtott, nehogy kiégjen a szeméből az álom.

Reggel a falióra ütésére ébredt Kinyitotta a szemét, s amikor megpillantotta a mellette fekvő embert, rémülten felkiáltott

— Segítség! Segítség! — rohant kifelé a házból ■ egy szál pendelyben. A szomszéd éppen a lovakat itatta. Odasietett a deszkapalánkhoz.

— Mi a baj, Zsuzsi? — kérdezte kíváncsian.

— Néger van a házban! Képzelje csak, odafeküdt mellém! — csapta össze a kezét.

— Aztán jól megnézted, csakugyan néger az?

— Fekete az arca és úgy fénylik, mint a csizma szára.

— Na, várj csak — szólt

részvétet érdemelne. Az idősebb írnokok ott házas emberek, disznót hizlalnak, vásár alkalmából úri emberekkel kártyáznak, s mert kevés nadrágós ember exisztál az egész városban: az aljegyzők és más egyéb kitűnőségek te és tu vannak velők. Ez szól az ügyvédi írnokokra is, kiknek a helyzete mégsem olyan jó, mint a megyei, törvényszéki és városi írnokoké. Ez utóbbiak közül egy — jól emlékszem — fogatot is tartott, míg a polgármester a szeméremre hivatkozva meg nem tiltotta neki.

Jó világ volt ott, áldott város az. A házak kicsik, laposak, az utcán kevés az árnyék. Izzó melegség van nyáron, a kvarcszemek szinte megolvadnak a levegőben. A heti és országos vásárok alkalmából pedig valóságos napfogyatkozás: az aranyos porfellegekben nem látják egymást a szekeresek és egymásnak hajtanak. A többi polgári napokon rendesen folyik a közlekedés, mely a nagy forróságok miatt méla egy kissé. Az úri emberek nem igen járkálnak az utcákon, és ezek között épp az előkelőbbek kihaltak egészen. Hogy mégis van itt élet, csak a zsaluk mögül kicsillanó női szemek jelentik.

Oh, áldott vidéki szokás! Óh, ti begóniák, fuxiák és muskátlik közül kiragyogó, kedvesen kiváncsi és eJ bágyadtan is mámoros asz- szonyszemek. Amíg kartársaim és az egész férfirend sörözött a különféle kaszinókban és különböző nevű csarnokokban, vagy munkálkodott,. avagy aludt: a legforróbb nyári délutánokon engem a bennem élő

a szomszéd —, megyék mindjárt, csak segítséget hívok. Viszünk köteleket, megkötözzük és majd csak lesz véle valami.

A szomszéd riasztotta a közelben lakókat, összeszedtek három kocsilekötő kötelet, vasvillát, kapát, szárvágót, hogy móresre tanítsák azt a valakit.

I^áenték a szobába, s át1 * dobták az ágyon a kötelet Akkor riadt féL a néger. Nagyot kiáltott ijedtében.

— Mit csináltok?!

— Hát te vagy az? — ámult az asszony, a szomszédok meg egyszeriben röhögéséin! kezdtek.

— Hol a fészkes nyavalyában voltál?

— Miért? — kérdezte Feri bácsi rekedt hangon.

— Nézd meg magad, te átkozott, hogy nézel ki! Itt a tükör.

A „néger” belepillantott.

— Hát ez tényleg nem én vagyok! — állapította meg nagy nyugalommal;

— Hát ki az öregisten, ha nem te vagy? Ki csinált belőled bohócot?

Feri bácsi azonban nem emlékezett semmire. Zsuzsi néni is csak másnap, a piacon tudta meg a susztersegéd anyjától, hogy a restiben medvetánooltatás volt, s ekkor kenték be negróval aZ ura arcát.

Dupsi Károly

sokféle művészi hajlandóság mindegyike néptelen utcákba vezetett. Néztem az utca csendjén mélázó szempárokat, melyekhez tartozandó arcocskákat árnyékba boríták a nyíló virágok, el- homályosíták a zsaluk ostoba redőnyei... Kedves és szép város volt.”

Nagyszerű korkép ez a ferencjózsefi idők megye- székhelyéről, (le a Bródy Sándortól megszokott őszinte vallomás is önmagáról.

Gyulai életéről vajmi keveset tudunk — pedig jó két évig tartózkodhatott a városban — alig többet, mint amit maga elmond írásaiban

Többet tudunk arról, amit ő látott a városban. Fiatalkori élményei, benyomásai évek múltán is előkerülnek írásaiban. Regényeinek, novelláinak szereplőd nemegyszer indulnak el az „alföldi város”-ból vagy térnek ide vissza, s a korabeli olvasó gyakran talált ismerőseire Bródy novelláiban.

Irogat, s a helybeli nyom. da-, egyben laptulajdonos — Döbay János — szívesen fo. gadja írásait.

„Első novellámmal elmentem a helyi lap szerkesztőségébe — írja, — és a szerkesztő asztalára letettem Mefisztó barátom című munkámat. Pár nap múlva megjelent az írás, és 2 forint 50 krajcárt fizettek érte. Így lettem író”.

Egy-egy novelláját sikerül elhelyeznie a budapesti újságokban is, s 1882-re összegyűjti. legjobb írásait azzal az elhatározással, hogy megpróbálja kiadatni.

„Tizennyolc éves voltam akkor; egy pár esztendővel előbb Budapesten éltem meglehetősen elhagyatva. És a boldog város szinte elerjesztő jólétben minduntalan a nagyváros szegénysége járt az eszemben. Ott, hol még a temetkezési vállalkozók sem nyílttéreznek egymás ellen, — minduntalan az a hely foglalkoztatott, hol talán a halottak is tülekednek egymással. S a városkában, ’ hol a legnagyobb izgalom a cigánybanda és prímása közt való meghason- lás: a nagyváros rejtve maradó vagy muzsikaszóba, zajba fúló drámáit láttam I folyton.

Tizennyolc éves voltam; ! már találkoztam azzal a • lánnyal, kiért az ember I nagy dolgokat akar cscle- I kedni, — hát megírtam kis | kötetemet a budapesti „Nyo- I mor”-ról. De vájjon lehe- I tett-e meg nem írnom, ami- j kor ő akarta, hogy tegyek i valamit, teszem föl, írjak 4 egy könyvet.”

! Így született meg a Nyo- ) mór, Bródy Sándor első no- j velláskötete. Alig néhány j száz példányban nyomta ki ! a Dobay nyomda, s egy-két I példánya található az or- I szágban. Kilenc novella, az I ismeretlen múzsának, Lidi- s ndk ajánlva.

! Az előfizetők széthordták ! ezt a különös ízzel megírt | könyvet, s a megmaradt pél- g dányokat felpakolva 1883 I őszén Bródy visszautazott a ! nagyvárosba, ahonnan jött I — Budapestre.

1 Ezzel a kötettel indult el j Bródy négyévtizedes írói

2 pályája.

1 Czeglédi Imre

*

Uj tan terv

iB£ áStalános iskolában

Az oktatási törvény elfogadása óta számos olyan intézkedés született, amely jelentősein segíti az iskolák tartalmasabb munkájának kibontakozását. Ennek egyenes folytatása az, hogy az 1963/64-es tanévben új tanterv bevezetésére kerül sor az. általános iskolákban. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy az általános iskolában folyó oktató-nevdőmunka tartalmát meghatározó új alapdokumentum készült elL Ebben a dokumentumban az iskola korszerű művelődési anyagát az oktatási törvény alapelvei alapján állították össze.

Gondosan ügyeltek arra,

hogy:

a) a tantervben helyet

kapjon a természet- és társadalomtudományok újabb eredményei, mai kérdései, bizonyos technikai ismeretek;

b) rendszeres kapcsolat legyen az elméleti ismeretek és a gyakorlat között és nyújtson tájékozódást a szocialista termelés alapjaiban;

c) az iskola egész tartalma egyértelműen szolgálja a szocialista világnézet kialakítását.

Az új tanterv továbbfejleszti az általános iskola tartalmát, korszerűsíti az általános iskola oktató-nevelő- munkáját, csökkenti a tanulók túlterhelését.

Mindenki tudja, tapasztalja, hogy korunkat a természettudományok és technika óriási fejlődése jellemzi. Ezért feltétlenül szükséges volt az általános iskola mű. velődési anyagát ebben az irányban fejleszteni. Üj tartalmú, szocialista általános iskolává kell kifejleszteni a mai általános iskolát. Az is a korszerűsítést jelenti, hogy az általános iskola anyagának kiválogatása a tudományok korszerű eredményedhez, elrendezése és felépítése pedig a tanulók fejlettségi szintjéhez alkalmazkodik. Nem kevésbé fontos figyelembe venni azt a szocializmus építésének előrehaladásából adódó valóságos helyzetet, hogy az általános iskolát végzett tanulók túlnyomó többsége valamilyen formában tovább tanul, a továbbtanulók aránya évről évre nő, megyénkben az idén mintegy 3 ezer gyér. mek kezdi meg középiskolai tanulmányait, ezért az általános iskola tantervi anyagát úgy állították össze, hogy elkerüljék az általános és középiskola tanítási anyaga között fennálló ismétlődéseket. Így lehetőség nyílik arra, hogy az általános iskolában több eredménnyel kifejlesszük azokat az alapvető készségeket, amelyekre a középfokú iskolatípusokban építeni lehet, sőt nagyobb lehetőség lesz a képesség fejlesztésére. Az általános iskola új tanterve a gyakorlásnak nagy szerepet szánt, és arra időben is lehetőséget ad.

Az általános iskolákban az 1963—64. tanévben a következő tantárgyak új tantervei lépnek életbe: olvasás az I—II. osztályban, írás az I—IV. osztályban, fogalmazás a III—IV. osztályban, nyelvtan-helyesírás a II. osztályban, környezetismeret az I—II. osztályban, szám- tan-mértan az I—II. osztályban, magyar nyelv és irodalom az V. osztályban,

élővilág az V—VI. osztályban, gyakorlati foglalkozás az I—VIII. osztályban, rajz a II—VIII. osztályban, énekzene az I—III. osztályban, testnevelés az I—VIII. osztályban, osztályfőnöki óra az V—VIII. osztályban.

A felsorolt tantárgyakhoz új tankönyvek és részben új munkafüzetek jelentek meg. A többi tantárgyból a régi tankönyvek maradnak érvényben. Az 1963—64. tam évtől kezdve az I. osztályban a beszélgetés, II. osztályban a fogalmazás, a IV. osztályban a földrajz tanítása megszűnik. A beszélgetés helyébe a környezetismeret című új tantárgy lép.

A tanterv bevezetése több ütemben történik. Az első ütemnek megfelelően átmeneti óraterv lép életbe. Az V. osztályban átmenetileg a heti óraszám kevesebb lesz, mert a történelmet az első ütemben még nem tanítjuk. A gimnáziumokban a reál és humán tagozatú óratervek helyett az 1963—64 tanévtől kezdődően fokozatosan egységes óraterv lép életbe.

Az új tanterv végrehajtása elsősorban a pedagógusok feladata. Nevelőink már az elmúlt tanév tavaszán megkezdték az új tanterv megismerésével kapcsolatos munkát. Ez a munka nem fejeződött be, hanem tovább tart mindaddig, míg minden nevelő részletesen megismeri, magáévá teszi az új tantervét. Az új tanterv megvalósítását a szülők, a szülői munkaközösségek is segíthetik.

Milyen segítségre gondolunk?

a) A szülők főleg akkor támogatják az iskola munkáját, a tanterv eredményes megvalósítását, ha biztosítják gyermekük számára a tanulás feltételeit.

b) Rendszeresen ellenőrzik gyermekük munkáját.

c) A családi nevelést úgy irányítják, hogy az összehangolt legyen az iskolai neveléssel. Ennek érdekében tanulmányozzák a Nevelési Tervet. (A nőtanács kiadásában jelenik meg).

d) A gyermekekkel történő rendszeres beszélgetéssel, érdeklődéssel fejlesztik gyermekük gondolkodását.

e) A gyermek iskolán kívüli elfoglaltságát nem szaporítják különféle különórákkal.

Az új tanterv bevezetésének első tanévéhez közeledve azt reméljük, hogy a nevelők — a szülök megfelelő segítségével — eredményesen valósítják meg a tanterv előírásait. Gyermekeink pedig korszerűbb és szilárdabb ismerettel, magasabb világnézeti alappal hagyják el az általános iskolát és lépnek be a különféle középfokú iskolákba.

Gácsér József

Koncz István:

A traverzek alatt

Állnak (megannyi néma herceg) a kitárt karú vastraverzek.

Akárhová is gyökereznek,

— érzed-e? — fogják a kezed.

Fogják, ha olvasol, ha számolsz, mikor a sötétből kilábolsz...

Ha van vezeték e világból, mind a te szivedig vezet

Feszültségét magadba oldod; fel-felizzasz, hisz ez a dolgod; vele vagy egy, sorsa a sorsod: köldökzsinór e vezeték;

bele vagy kötve életeddel, idegeiddel, ereiddel, ha menekülnél sem ereszt el áramköréből ez a nép.

Feltámadás

A békéscsabai Brigád mozi játszó a Tolsztoj regényéből készült világsikerű szovjet filmet 1963. augusztus 27-től 28-ig.