Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-24 / 198. szám

1963. augusztus 24. 3 Szombat Megvalósult ígéret Ähineh mások gondja mindig fontosabb —■ Végre! — kiáltanak lel so­kan és talán kiáltottak is fel már azok, akik néhány nap óta a hosszú kilométerek helyett a könnyebb utat választották, mi­kor átmentek Békéscsaba most elkészült felüljáróján. Bizonyá­ra sokaknak eszükbe jut az el­múlt évben lezajlott sok vita. Abban az időszakban szinte nar ponta jelentek meg írások la­punkban, amelyekben az olvasók adtak véleményt a készülő és a lebontásra kerülő hídról. Töb­bek között megjelent egy nyílt levél is Csanádi Gyöifcyhöz, a miniszter első helyettesének cí­mezve, A válaszban elhangzott az ígéret, és ma, mikor az ünne­pélyes átadásra kerül a sor, ak­kor mindenki örömmel nyugtáz­za, hogy áll a híd, oszlopai alatt csattogva húznak el a vonatok és felettük nyugodtan közleked­nek a két városrész lakók Illő, hogy ezen a napon gon­doljunk azokra, akik építették, tervezték, s mindazokra, akik­nek valami közük is volt ehhez, a hídhoz, a híd megszületéséhez. Nyolcszáz köbméter földet moz­gattak itt meg, több mint 400 tonna cementet, 300 tonna be­tont használtak fel, hogy a vasút fölött átívelő hídon minél gyor­sabb és minél jobb legyen a A félévszázados múlttal rendel­kező Békéscsabai Kötöttárugyár­ban — ahol modern angol, szov­jet, német és magyar gépék segít­ségével készülnek az újabbnál újabb bébi. és gyermelkholinik — most új gyermekmérték-tábláza- tot készítenek. Ehhez modem raj­zokat készítettek s ezekből ha­zánk minden tájára küldtek. Az óvónők a rajzok alapján több ezer gyermekről vesznek mértéket s a Hasonló a helyzet más növényter­mesztési ágaikban és az állatte­nyésztésben is. Nagy az elmaradásunk a mun­ka termelékenységének színvona­lában is. Jellemző, hogy — be­csült adatok szerint — egy mázsa búza előállításához szövetkezete­inkben 6—6 és fél óra, állami gaz­daságainkban 3 és fél—4 óra, a Szovjetunió szovhozaiban 1,8 óra, az USA-lban pedig 1 óra idő szük­séges. A mezőgazdaság előtt álló fel­adatok igen nagyok. A fejlett or­szágokhoz való felzárkózása csak akkor lehetséges, ha teljes egé­szében felhasználjuk azokat a le­hetőségeket és tartalékokat, ame­lyeket a szocialista nagyüzemi rendszer és a nagyarányú állami támogatás részére biztosít. A mezőgazdasági termelés vi­szonylagos elmaradottságának, az alacsony és ingadozó termésátla­goknak alapvető oka, hogy a már jó néhány évvel ezelőtt bevált alapvető termelési eljárások még napjainkban sem váltak általá­nossá a termelőszövetkezetekben. Az alapvető eljárások széles kö­rű alkalmazását egyrészt gátolja a szükséges felszerelés hiánya, de sok esetben a régi meggyökerese­dett kisparaszti szemlélet vagy éppen az üzem szervezésében, irányításában! elkövetett hibák. Pedig a jelen időszakban éppen ezen eljárások általános alkalma­zásában van a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének legfonto- •afab tartaléka. közlekedés. A számítások azt bi­zonyítják, hogy a kétszáz napos határidőcsökkentés kétmillió fo­rint megtakarítást jelent a vál­lalatoknak, az embereknek, az országnak, és forintban nem ki­fejezhető örömet, könnyebbséget mindannyiuhknak. Ma bizonyára ünnepi beszédek hangzanak el, ünnepélyesen el­vágják a szalagot és megindul a forgalom. Az elmúlt hetek és az elmúlt egy év bosszúságai — amikor nem volt még meg a híd — már csak az emlékezésé lesznek. Köszönjük meg azok­nak, akik itt dolgoztak a hídon, akik reflektorfényben, éjszaka is zsaluztak, akik a forró 30 fo­kos kánikulában hordták a kö­vet, mozgatták a földet, az ő fá­radságuk, az ő dicséretük ez a mai nap. A felépült átjáróhíd bizonyí­téka annak is, hogyha összefog­nak mindazok, akik tudnak ten­ni valamit egy-egy létesítmény megszületéséért, akkor az meg­valósulhat. És ez annál nagyobb öröm, hogy éppen ezen az oly­annyira hiányzó, a város vérke­ringését biztosító hídon bizonyo­sodott be ismét. S ez tanulság építőknek, építtetőknek és mind­annyiunknak. böző korú gyermekek reseére az új mértéktáblázatot. A Békéscsabai Kötöttárugyár ugyanis a világ minden tájára ex­portál bébiholmikat, gyermekru­hákat. Többek között Líbiába, Ni­gériába, Angliába, Dániába szál­lítják készítményeiket s az új mértéktáblázat szerint többféle nagyságban készülhetnek az apró­ságok kötöttruhái. A növénytermelés szempontjá­ból a termésátlagok növelésének egyik alapvető feltétele, hogy az időszerű talajelőkészítő munká­latokat — nyári és őszi mélyszán­tás — időben és jó minőségben végezzük el. A tapasztalat azt mutatja, hogy az őszi mélyszán­tásba vetett tavasziak közül pl. a kukoricánál 25—30 százalékkal magasabb a termésátlag, mint a tavaszi szántásba vetetteké. En­nek ellenére még az utóbbi évek­ben is mintegy 30 százalék — ta­vaszi szántásba került, és káros hatása megmutatkozott az orszá­gos termésátlagoknak a lehetősé­gekhez mért alacsonyságában is. Ha a jelenlegi vetésszerkezet fi­gyelembevételével a tavasziakat teljes egészében nyári és őszi mélyszántásba sikerülne elvetni, ez esetben csak kukoricából mint­egy 3—3 és fél millió mázsa ab­raktakarmánnyal többet takarít­hatnánk be. Ez a mennyiség pó­tolná a már évek óta jelentkező abraktakarmány-hiányt. A nyári és őszi mélyszántás ma­radéktalan elvégzése, mindenek­előtt előrelátó munkaszervezést kíván a betakarítási munkálatok­nál és nem utolsósorban megkö­veteli, hogy a közös gazdaságok és a gépállomások jó előkészítés­sel szervezzék meg a rendelke­zésre álló gépek lehető legjobb kihasználását, a kettős műszak bevezetését. A mezőgazdaságban az állatte­nyésztés gyors ütemű fejlesztése Az ismerkedés néhány mon­data után már zubognak is a sza­vak ajkáról, mint forrásból a kris­tály tiszta víz. Az ember pillana­tok alatt megtudja, mi foglalkoz­tatja jelenleg Erdéli Mózest, a gyiilai Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet állattenyésztési brigádve. zetőjét. A beosztásáról ítélve vár­ható, hogy azonnal a szövetkezet gondjairól-bajairál beszél. Ehe. lyett... — A Pósteleki út kikövezését akarjuk elérni az idén. Évek óta ez a gondunk. Három városrész: Aj­tósfalva, Törökzug és Szeregyháza lakói kérik már, és sürgetik, hogy szűnjön meg végre az az áldatlan állapot, amely még mindig fenn­áll. Jön az ősz és ismét taposhat­ják a sarat kilométereken át. Te­lefon is kellene. Legalább az isko­lánkba bevezetnék. Ha valaki sür­gős segítségre szorul, nem tudjuk hívni az orvost, s órák vesznek kárba, esetleg emberek élete fo­rog veszélyben. Arról nem is szól­va, hogy a tsz-nek a közelben van a brigádszállása, s ennek környé­kén rengeteg takarmányt tárolunk. Ha tűz keletkezne? .;: Így kristályosodik ki egy ember gondolkodásmódja, melyből kitű­nik, hogy a közösség ügye, a vá­ros gondja, az ő gondja is. Régebben is látta a tennivaló­kat, és szót emelt, ha úgy érezte, hogy a város vezetői nem mindig gondolnak a periférián lakókra, ahol főleg romának és egyéb nem. zetiségűek élnék, de most, hogy ez év eleje óta tanácstag, úgy ér­zi, nemcsali joga, de kötelessége is e városrész lakóinak ügyét a város vezetői elé vigye, bele­szóljon az irányításba, javaslatot tegyen a költségvetés felhasználá­sára és minden olyan dologra, ami előbbre viszi Gyula fejlődését. S ha már a jogoknál és köteles­ségeknél tartunk, nem kerülhetjük el az önkéntelenül is előbukkanó kérdést: mi volt a joga néhány év­tizeddel ezelőtt — a hozzá hason­ló — román származású — embe­reknek? szempontjából a meglevő tartalé­kok közül kiemelkedő jelentőség­gel bír a rét- és legelőgazdálko­dás gyökeres megjavítása. Jelen­leg az ország rét- és legelőterü- lete több mint két és fél millió holdat tesz ki. Ha ezeken a terü­leteken megfelelő gazdálkodás folyna, az állatállomány tömegta- kanmány-szükségletének mintegy 70 százalékát tudnánk biztosítani. Jelenleg azonban a területek nem megfelelő hasznosítása miatt a tömegtakarmány-szükségletnek csupán 30—35 százalékát biztosít­ja. Ha a rétek és legelők kezelé­sénél a termelőszövetkezetek csu­pán az alapvető eljárásokat — trágyázás, helyenként öntözés, gazolás — elvégeznék és ezáltal a könnyen elérhető 2—3 mázsás hozamemelkedést sikerülne elér­ni holdanként, ez országosan 50— 70 ezer vagon szénaértéket jelen­tene. Így megoldódna a jelenlegi szarvasmarha- és juhállomány biztonságos zöldtakarmány- és szénaellátása. A mezőgazdaság tartalékai közül itt csak egy-két legfonto­sabb területet említettünk. Ezen túl még számos olyan tartalékkal rendelkezik mezőgazdaságunk, melyek feltárása és kihasználása ma egyik legfontosabb feladat, annak érdekében, hogy a termés­átlagok, a mezőgazdasági hoza­mok évről évre emelkedjenek. Dankovics László MSZMP KB. ágit. prop. o. m. A régi emlékek már lassan el­mosódnak. De a 18 évi molnáros- kodás — amikor két pengő napi keresetből hatodmagával kellett megélnie — keserves évei kitörül- hetetlenek az emlékezetből. Szinte várható, hogy azzal folytatja a visszaemlékezést: a munka, a ro­bot, ez volt a jog, amit gyakorol­hattak. A város ügyeibe való bele­szólás? Nevetséges Hetven hold­nál már igen. A városi esküdtek nagy része földbirtoké« volt. Ro­mán tisztviselő? Ugyan kérem! De kocsis, az lehetett a városházán, s vihette az urakat, ahova parancsol­ták. Hát eddig jutott a jogokból... — No, persze ez már nagyon régi dolog — legyint egyet, és új­ra a friss gondok tolakodnak elő. — Szélesíteni kellene a járdákat, és mióta kérem már, hogy az eső­zések beállta előtt hozzák rend­mesztési Kutató Intézetben hu­szonhét fajta és fajtajelölt lucer­na díszük. A tudományos kutatók tovább javítják a világhírű szarvasi, békésszentandrási, bán­kúti és nagyszénás! tájfajták tulaj­donságait, újabb fajtákat nemesí­tenek s évekig tartó türelmes munkával megfigyelik: hogyan hálálja meg a lucerna legjobban az öntözést, mikor érdemes kaszál, ni. A lucematermesztés különböző területein megdől tek a régi néze­tek. Elterjedt vélemény volt koráb­ban, hogy a lucerna nem bírja az öntözést. Később módosult ez a nézet: hasznos az öntözés, de egy nyáron csak 30—40 milliméter víz. pótlást adjunk. Az ÖRKI több éves tapasztalata pedig azt igazolja, hogy inkább semmit, mint 30—40 millimétert. A kevés vízpótlás ugyanis emeli a lucematermesz­tés önköltségét, de semmivel nem lesz jobb termés. Az a jól bevált módszer, ha minden kaszálás után 80—90 milliméter csapadékot jut­tatunk a lucermatábláfcra. Az ÖRKI-ben négyszer kaszálnak ál­talában, s 350—360 milliméter víz. pótlást adnak a pillangóstakar, mány földjére. valy kezdték meg az ízléses kivi­telű, szatana, derbi, nansou és renega anyagból készített férfi­pizsamák exportra való gyártá­sát. Nem egészen egy év alatt 23 871 darabot szállítottak a kele­ti és nyugati országokba a MODEX közvetítésével. Az idén eddig 14 ezer'pizsama készült el megrendelésre. A külkereskedel­be a kút környékét. Papíron már meg is kaptuk a tanács engedélyét, csak még nem kezdte meg senki a munkát. És Erdéli Mózes tanácstag pana­szokat orvosol vagy továbbít, em­bereket hallgat meg fogadóóráin, társadalmi munkát szervez, vagyis más szóval: beleszól a város ügyei­be, segít enyhíteni a még meglévő gondokat. Magáról és munkájáról vi­szont keveset beszél: Hogy hajna- ü 3 órától késő estig talpon van és mint brigádvezető 246 szarvas- marha ellátását szervezi, embere­ket irányít, s hogy munkáját el­végezhesse, 62 éves kora ellenére 25—40 kilométert kerékpározik naponta az egyik munkaterületről a másikig, emellett intézi tanács­tagi teendőit. — Fő, hogy az egészségem meg­legyen — mondja, s frissen indul tovább. K. J. Bebizonyosodott az is, hogy a műtrágyázás csak akkor hasznos, ha ismerjük a talaj tápanyagkész. letét s eszerint adagolunk. Külön, ben felesleges költségbe verjük a gazdaságot. Kiderült az is, hogy nem mindegy, mikor kaszálják a lucernát. A szárítóüzemek részére fehérjében gazdag lucernát kell adni, ezzel pedig a fiatal lucerna rendelkezik. Helyes, ha az első ka­szálást zöldbimbós állapotban kezdjük, a második kaszálásnál azonban már várjuk meg a teljes virágzást. Ä bőséges vízellátás és a nagy adagú műtrágyázás ellené­re kiiritkul a lucerna, ha minden kaszálást zöldbimibós állapotban kezdünk. A Szarvasi Öntözést és Rizster­mesztési Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársai a lucemater- mesztési tapasztalatokat szívesen átadják a környékbeli gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek. Nemcsak tapasztalatcsere-látoga­tásokon mondják el észrevételei­ket, szakmai előadásokat is tarta­nak a teli tanfolyamokon, vető­maggal segítenek, hegy a Körösök vidékén minél több értékes pillan­góstakarmányt termeljenek. Ezen a nyáron például ezer holdon fognak lucemamagot. mi vállalat még hatezret kötött le a gyárral. A tetszetős, „Bonroy” elnevezé­sű pizsama a londoni férfiaknak szerez örömet A VUD nevű gyártmány a Szovjetunió nagyvá­rosaiban: Moszkvában, Rigában, Tbilisziben, Kisinyevben, Lenin- grádban, Krasznodarban és Har­kovban kerül az üzletekbe. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázold, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. 72406 (d. i.) Az ország minden tájárúi érkeznek gyermekméretek a kötöttárugyár új mérettáblázatához Nigériába, Líbiába, Angliába szállítanak bébiholmikat gyár ezekből állítja össze külön­Hogyan ö mikor kaszáljuk a lucernát? Érdekes tudományos megfigyelések a szarvasi ŰRKI-ben A Szarvasi Öntözési és Rizster­Pizsama-export Londonba, Rigába, Moszkvába A Békéscsabai Ruhagyárban ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents