Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-19 / 195. szám
J963. augusztus 19. 9 Hétfő f A TVI90MAHy fejK«Ká VIIÁCÁEÓI. ÜZENET A VILÁGŰRBE Várható-e a marslakók érkezése? Televízióközyetítés a gyomorból — Figyelem, figyelem! Rendkívüli hírt közlünk! Marslakók szálltak le a Földre. Figyelem, figyelem! Néhány perc múlva folytatjuk rendkívüli híradásunkat, addig pedig hallgassák meg, hogy Gina Lollobrigida minek köszönheti szépségét... Ezzel a szöveggel szakította meg adását néhány évvel ezelőtt egy amerikai magán rádióállomás* A hírre nagy fölfordulás támadt. A rádió hírszerkesztőségének telefonja szüntelenül csengett. Felzaklatott idegzetű emberek kértek további információkat. A megrémült rádióhallgatók ostrom alá vették az újságok szerkesztőségeit és az állami tájékoztató szervek központjait, hogy megtudják, mi történt? Hol vannak a marslakók? Repülő csészealjakon érkeztek meg? Várható a közeli órákban a Földünk katonai megtámadása? Záporoztak a kérdések és a hír, melynek csupán az lett volna a célja, hogy felhívja a figyelmet az utána következő kozmetikai reklám-műsorra, alapos felfordulást keltett. Az újságok óránként adták ki külön-kiadásaikat, hogy kielégítsék a kiváncsiakat, akik minél többet akartak tudni a titokzatos földön túli világról. Százezer éves idoparány Néhány évvel ezelőtt, az űrhajózás előtti időkben a távoli világok értelmes lényeinek kérdése az újságok irodalmi rovataihoz tartozó anyag volt Mondanunk sem kell, alig volt más ezekben a cikkekben, mint mese, fantasztikum. Azóta roham léptekben halad a • tudomány és a „marslakók” átkerültek a tudományos rovatokba. Ma már egyetért abban a tudományos világ, hogy ha a bolygókon megfelelő feltételek alakulnak ki, ott élet keletkezik. Az élet sok százmillió és sok száz- milliárd évet meghaladó fejlődése során kialakulnak különféle fajok és meglehetősen késői szakasz, a psziohozaikus korszak, az az idő, amikor megjelennek a gondolkozó lények. Az ember „mindössze” néhány százezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Tételezzük fel, hogy fennmarad még egy milliárd évig. Ennyi idő emberi vonatkozásban végtelennek fogható fel, de a világmindenség egészéhez mérve csak egy idoparány. És azt isi tudomásul kell vennünk, hogy más égitesteken is csak hasonló „idő- parányok” alatt léteznek gondolkozó lények. Ebből logikusan következik, hogy gondolkodó lények közötti kapcsolat csak akkor valósulhat meg, ha a pszichozoiku- mok ideje egybeesik. Ennek nem kizárt a lehetősége, de feltehetően kevés a valószínűsége. És, hogy éppen a közeli Marson élnének gondolkozó lények, szinte teljesen valószínűtlen. A Venus már felelt Az értelmes lények lakta bolygók közti összeköttetésnek ma már megvan a lehetősége. Erre a célra fel lehet használni az elektromágneses hullámokat. Á rádió- csillagászat már azt is meghatározta, hogy milyen hullámtartományba tartoznak a felhasználható sugárzások. A kozmikus zavarok ugyanis lehetetlenné teszik • nagyobb hullámhosszúságok igénybevételét, a bolygók termikus sugárzásai viszont a legkisebb méretű hullámok felhasználását zárják ki. A két véglet között viszont található egy olyan sáv, mely az összeköttetés megteremtésére alkalmasnak látszik. A bolygók közti érintkezés első formai megnyilvánulása már megtörtént. A felszabadulás utáni évben Magyarországról küldtek jelzést a Holdra és érzékeny műszerrel a visszavert jelet felfogták. Négy esztendővel ezelőtt felelt először a Venus visszhangja. Ezek a jelzések, mint már közöltük, nem az űrből érkező, eredeti jelzések, hanem csupán a földi jelek visszaverődései. De ugyanilyen alapon eredeti jeleket is felfoghatunk, hiszen ma már olyan nagyméretű antennákat és nagy érzékenységű vevőberendezéseket is építettek, melyek 10 fényév távolságból is „megértik” a jeleket Ha feltételezzük, hogy más bolygókon értelmes lények élnek, akkor meg kell találni az érintkezés nyelvét. Olyan gondolatközlő rendszert kell megalkotni, amit minden értelmes lény megérthet, ha rendelkezik olyan technikai berendezéssel, mely a jelzéseket felveszi. A gondolaitközlés szempontjából viszont mellékes, hogy ezek a lények milyen alakúak, repülő csészealjakon közlekednek vagy sem. A lényeg az, hogy olyan hullámjeleket küldjünk és kapjunk, melyek jellege az út közben nem változik meg. Ezen az alapelven kiindulva a tudósok ma már úgyszólván minden összetett fogalmat ki tud. nak fejezni és amire még nincs jel, rövidesen arra is lesz. A tudósok magasszínvonalú természettudományi társalgást is folytathatnak a jelentkező távoli világok tudósaival. Elméletileg nem kizárt, hogy ilyesmire sor kerül. Az első földi lépések minden esetre már megtörténtek. Hatalmas adó-vevő állomások épülnek. Üzenetek repülnek az űrbe és elektronikus agyak próbálják megfejteni a messzeségből érkező, ma még ismeretlen értelmű jelzéseket. Ki tudja, hátha valamelyik távoli bolygó lakói küldik üdvözletüket és türelmetlenül várják a választ Veres Pál Melbourneben olyan miniatűr televíziókamerát konstruáltak, amely nagy segítségére lesz elsősorban az orvostudománynak, de készülékük másfajta felhasználására is sor kerül majd. Mint ismeretes a televíziókamera több elektromágneses tekerccsel körülvett felvevőcsőből és egy előerősítőből áll. Ez utóbbi erősíti és továbbítja a felvevőcsőből kapott impulzusokat. Miután ezek az impulzusok igen gyengék az előerősítőt a felvevő- csőhöz a lehető legközelebb helyezik el. Ebből a szükségszerűségből adódott az általában használatos kamerák viszonylag tekintélyes nagysága. Most sikerült a kamera két részét egymástól teljesen elkülöníteni anélkül, hogy a kamera teljesítményét ez a körülmény csökkenthétté volna. Ezenkívül a kamera egyes részeinek méretét is nagymértékben miniatürizálták. így most már mindössze 1,25 centiméter átmérőjű a képfelvevőcső és a hossza akkora, mint egy mutatóujj. Az egész kamera — az előerősítő nélkül — kisebb mint egy férfitenyér. A parányi kamerát különleges kábel köti össze az előerősítővel, úgy hogy — amint már mondtuk — ezáltal a kamera teljesítő képessége nem csökken. A kutatók azonban nem elégedettek eddig elért eredményeikkel és tovább akarnak haladni a miniatürizálásban, hogy végül is olyan parányi televízióskamerát konstruálhassanak, amely szondaként lesz az emberi test belsejébe juttatható. Különböző optikai segédeszközök közvetítésével tud majd a tv-szonda a gyomor, tüdő, hasüreg és a hólyag belsejéből felvételeket készíteni. Eddig különböző szondákkal a test belsejébe bejuttatott tükrök által közvetített képet felvette ugyan a tv-kamera, de ez a kép kicsiny és viszonylag élettelen volt. Az ausztráliai tudósok által konstruált miniatűr tv-kamera segítségével nagy és éles képet tudnak majd a tv képernyőjére juttatni, ami lehetővé teszi, hogy azt egyszerre több orvos is láthassa, illetve hogy az orvos- tanhallgatók nagyobb csoportja is tanulmányozhassa az emberi test belsejében végbemenő folyamatokat. Ugyancsak felhasználható a miniatűr kamera műtétek közvetítésére is, mert kis terjedelme miatt a műtőasztalhoz közel helyezhető el anélkül, hogy ez a körülmény az operáció menetét zavarná. Jelenleg viszonylag nagyobb távolságból telcobjek- tívvel lehet csak felvenni az operációkat a most használatos kamerákkal, ami többszempontból is hátrányos. A miniatűr kamera viszont, ami sokkal közelebb lesz a műtőasztalhoz távirányítással az orvos kezének minden mozdulatát követheti. A miniatűr kamera röntgen vizsgálatoknál is jól felhasználható lesz, mert éles képeit jól lehet filmen rögzíteni. (t. p.) Ezen a nyáron egy Moszkva- környéki városkából, Szolnyecs- nogorszktól nem messze, egy kis folyón duzzasztógát épül, melynek vastagsága mindössze néhány milliméter lesz. Egyébként az „épül” kifejezés itt túl hangzatos: hiszen az építkezéshez szükséges összes anyagok könnyen elférnek egy másfél tonnás tehergépkocsin. Talán törpegátcól van szó? Nem! Méretei tekintélyesek — szélessége 12, magassága 4 méter. Az olvasó már bizonyára ki is találta: a gátat műanyagból építik. • Kérdezzük meg bármelyik mérnöktől, miből építenek manapság duzzasztógátakat, és a válasz egybehangzóan az lesz: betonból. Ennek az anyagnak szinte nincs komkurrense a vízépítésben. Népszerűsége oly nagy, hogy a kavicsot és a földet —■> amiből szintén építenek gátakat — legtöbbször elfelejtik megemlíteni. Ezek szerint hát a műanyag a vasbeton versenytársává válhat? Erre a kérdésre kértünk választ a Vízerőmű Tervező Intézet kutatóosztályának vezetőjétől, a műDuzzasztógát fonalakból gász-zslneghez hasonlóak, de szilárdságuk sokkal nagyobb. Ez az anyag húzásra óriási ellenállást tanúsít. E tekintetben húszszorosán is felülmúlja a legkiválóbb acélokat. Miért vonta magára figyelmünket az üvegfonál? Mindenekelőtt ez tette lehetővé a gát súlyának tetemes csökkentését, mert az üvegfonál bámulatosan egyesíti magában az óriási szilárdságot és a könnyű fajsúlyt. A továbbiakban megismerkedtünk az üvegfonál egyéb, sokoldalú sajátosságaival is. Nyilvánvaló, hogy a belőle készített szövedékkel „be lehet majd borítani” a földből — kavicsból hányt gátakat. Összefoglalva: az üvegfonál alkalmazása bámulatos távlatokkal kecsegtet. Még egy vetélytárs — Tekintse meg a már működő, az épülő, és a közeli évekre megtervezett erőművek hálózatának térképét, és azonnal észreveszeti Műegyetem fiatal tudósainak egy csoportja — irányításom alatt — érdekes kísérletet végzett ... — És Citovics ismertette ezt az érdekes kísérletet. Egy különleges fagyasztókamzasztott víztárolóban uralkodó hőmérséklet ajatt. Ezek az aggályok azonban alaptalanoknak bizonyultak. A kísérletek azt bizonyították, hogy a jéggát az év legmelegebb időszakában is olyan szilárdan áll, mint akár egy erődítmény Bizonyos idő elmúltával a gát belsejének a Az üvegfonálból épített duzzasztógát látképe. szaki tudományok kandidátusától, B. Kom'zintól. — Nézze csak —< mondta Kom- zin és kihúzott a zsebéből egy világosbarna színű kemény, köny- nyű üvegdarabot — Ezt eloxált kátránnyal ragasztott üvegfonalból készítették. E fonalak horszi az „energetikai földrajz” szembetűnő egyenetlenségeit. Így kezdte ismertetését N. Citovics egyetemi tanár, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az OSZSZSZK érdemes tudósa. — A moszkvai Kujbisev ÉpítéA jég-kőgát metszete és látképe. rában megépítették egy sajátságos duzzasztógát modelljét. Azt lehetne mondani, hogy ezt a gátat nem egyébből építették, mint ___vízből, mert a kő alapokon n éhány hónap alatt jégfalat fagyasztottak fel. Ez csak kicsinyített mintája volt a Vityim folyó egyik ágán építendő vízierőmű 30 méter magas duzzasztógátjának. Az ilyen gátak építése jégből és kőből az örökjég körzetében nyilván igen gazdaságos. Hiszen a helyszínen található egyetlen építőanyag a terméskő. A tudósok éppen • annak bizonyításán fáradoztak, hogy a vízzel, pusztán fagyasztással megmunkált kőből vízerőműveket lehet építeni, amelyek a vityimi vidéket olcsó energiával látják el. Egyébként errefelé nagyértékű bányakincsek várnak feltárásra. A kutatók kemény próbáknak vetették alá a gát modelljét vízát- erésztés, hőszigetelés, csuszami ás szempontjából. Különösen érdekelte őket, hogy lassankint nem olvad-e a gát az általa felduzhőmérséklete annyira állandósul, hogy külső befolyások már nem tudják megrendíteni benne a hideg „uralmát”. — A kísérletek tehát megerősítették a jégből és kőből épített gát analitikai számításait. Bebizou. nyosodott, hogy elvileg lehetséges az úgynevezett jég-kőgát építése olyan körzetekben, amelyeket eddig az energetika szempontjából megközelíthetetleneknek véltünk. A Vityim-ágon tervezett gát három rétegből épül. \ víztartály felőli, víznyomásos oldala fagyasztott kőfal lesz; szabadon álló oldala a szokványos módon kőből épül, e két réteg között pedig 8 méter széles és 30 méter magas vízhatlan jégfal emelkedik majd. ... A vasbetonnak így hát váratlan versenytársa akadt. Lehet, hogy hamarosan még több ilyen „riválisa” támad. J. Berezsnej T"
