Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-17 / 193. szám

1963. augusztus 17, 4 Szombat Vagonhiány miatt kevés a a cement, a kavics és a a tsz építkezéseken Az idén 87 építkezést ketl befejezni az Építő- és Tatarozó Vállalatnak mész, tégla A hosszú tél következtében az építési idő meglehetősen lerövi­dült. Az Építő- és Tatarozó Vál­lalat egyre nagyobb iramban ké­szíti az új gazdasági épületeket, is­kolákat, óvodákat. Most odajutot­tak, hogy az anyaghiány akadá­lyozza az építés korábbi ütemének folytatását. Néhány nappal ezelőtt a vállalat vezetői jártak Hejőcsa- bán, a cementgyárban. Azt tapasz­talták, hogy cementet tudnának vásárolni, csak éppen az elszállí­tása ütközik akadályba. A vasút egyelőre nem vállalja — vagon­hiány miatt — a szállítást. Ennek következtében néhány építkezés a megyében vesztegel. A meglévő anyagkészletüket úgy osztották be, hogy a szabadkígyósa Szabad Föld 32 vagonos magtára már befejezés előtt áll A szeghal­mi Rákóczi Tsz-ben és a vésztői Kossuth Tsz-ben rövidesen szin­tén elkészül a magtár. Végre meg­oldódott a vésztői Kossuth Tsz 100-as tehénistállójának építése is. A vésztői Béke Tsz-ben a borjú­nevelőt teljesen elkészítették, fel­falazták, bemeszelték, csupán az a baj, hogy a tetőszerkezet még nem került a helyére. A kertészszigeti Győzelem Tsz-ben már két hete, hogy befejezték az alapásást. Ka­vicshiány miatt a munkát itt még Biztonsági sorompó vagy íorgaitni akadály? Már nem frisskeletű dolog, hogy az az állapot, amely a négy igen for­galmas békéscsabai helyi autóbusz- járat útvonalát keresztező szegedi vasúti átjárónál (sorompónál) divik, enyhén szólva tűrhetetlen. Igen gyak­ran előfordul, hogy a sorompót már 10—12 perccel a vonat áthaladása előtt lezárják. Mire jó ez? Hiszen a busz ennyi idő alatt csaknem négy kilométert tenne meg! S az utasok? Hát — szitkozódnak, mi egyebet te­hetnének és — elkésnek munkahe­lyeikről... Egy-egy ilyen hosszas vá­rakozásnál a türelmetlen utasnak szinte az a benyomása, hogy a so- rompcőr alkalmasint szabadságra ment és — biztos, ami biztos — le­engedte a sorompót... Elvégre kit za­var az, hogy ilyenkor az átjáró két oldalán 50—60 gépjármű vesztegel?! Nem támasztunk olyan nagy igé­nyeket, hogy miért nem építenek e fontos közúti átkelőhelyre felüljárót (bár a nagy forgalom ezt indokol­ná!), de ha még villanysorompó sincs — amelynél a várakozás maximum 2 percet venne igénybe, — miért ne lehetne ezt az időt a „kézi meghaj­tású” sorompónál is legfeljebb 2—3 percre mérsékelni?! Persze, azt mondhatnák erre a MÁV illetékesei: kérem a szabál* az szabál’!... Ámde, adjuk fel végre az olyan elavult szabál’okat, amelyeket még dédapáink alkottak, hiszen nap­jainkban az ominózus 10—12 perc egy Szputnyik-űrha jónál minimum öt­ezer kilométer „száguldás-kiesést” eredményezne . . • —km— nem tudták elkezdeni. Hasonló a helyzet a körösiladáinyl Űj Barázda Tsz-ben is. Itt kettő 5000-es tojó- házat építenek. A fai-rakás da­rabban maradt, mert nincs iker- sejt-tégla. A budapesti Magiódá úti téglagyár ki tudná az igényt elégíteni, csak éppen nincs, ami­vel a tégláit a Maglód! útról el­szállítsák. Az építkezések miha­marabbi befejezésére jelentős se­gítséget ad a Békéscsabai Vegyes­ipari Vállalat is. Ennek az üzem­nek nem profilja az előregyártott tetőelemek készítése. Mégis vál­Az építkezésekhez begördülő anyagszáliítmányok mihamarabbi felhasználására a Békés megyei Építő és Tatarozó Vállalat vezető­sége a szakszervezettel egyetértés­ben elrendelte a vasárnapi mun­kát. Az idén még 87 építkezést kell még befejezni. A következő négy hónap nagy erőpróba elé állítja a dolgozókat. Az emberek felkészül­tek a heti 56 órás műszakra is, s ha megkapják a várva várt anya­got, akkor valamennyi építkezést a jó felikészültség következtében laütálk, hogy a két tojóházra no- 1 még az idén átadnák a termelő- vemiber 15-ig elkészítik a vasszer, j szövetkezeteknék és a közülietek- kezeteket. nék. Van-e kultúrélet a csabai kenyérgyárban ? A GYÁR KULTÜRFELELÖSÉT, Fábián Sándort keressük, de mi­vel éppen nincs az üzemiben, he­lyette Mészáros Gáborral, az sab. titkárral beszélgetünk a gyár kul- tuiráli'S 'életéről. — Kulturbizottságunk nem meghaíárotzott létszámú — mond­ja —, általában négy-öt aktíva képviseli. Munkatervük van, ál­talában teljesítik is a tervbe vett dolgokat. Színház- és mozijegye­ket vásárolunk a legjobb dolgo­zók számára, családias ünnepsé­geket rendezünk anyák napján, a gyermeknapon és más ünnepe­ken, ilyenkor rövid kis műsoro­kat állítunk össze, mindig akad jelentkező, alkii szerepelni szeret­ne. A szórakozási lehetőségekről még mást is megemlít Mészáros Gábor. — Van két televíziónk, egy magnetofonunk, ezt kulturális és szakmai előadásokon is felhasz­náljuk majd... valamint a gyár 12 üzemegységében 16 rádió. A könyvtárban mintegy 300 kötetnyi szépirodalmi és szakirodalmi könyvben válogathatnak az ol­vasni vágyó dolgozok. KÉSŐBB A GYÁR FOTÓ- KLUBJÁRA terelődik a szó. Eb­ben a klubban Lukács György és Iápták György tevékenykedik a leglelkesebben. Legutóbb díszes kiállítású fotóalbumot készítettek, melyben sokasok felvétellel mu­tatják be gyárunk fejlődését. A kenyérgyárnak jó a kapcso­lata az V. számú általános isko­lával, és az ottani óvodával is. Erről így beszél az szb-titkár: — Ré-gi keletű ez a kapcsolat, és mindkét fél számára igen hasz­nos. Az iskolának például az idén mi vásároltuk az év végi jutalom- könyvöket... Ha már itt tartunk, azt is megemlítem, hogy kitűnő kapcsolatot építettünk ki a Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Tsz­el. Eddig hat alkalommal rendez­tünk találkozót, melyek mind jól sikerültek. Jó barátságok szö­vődtek a tsz-tagok és a mi dolgo­zóink között. Befejezésül a felnőttoktatás ke­rül szóba, s az szb-titkár megcsó­válja a fejét: — Ezzel sajnos nem nagyon di­csekedhetünk. Általános iskolába öt, középiskolába 7 dolgozónk jár, de sokkal többen járhatnának. Volt még nálunk egy kétéves mű­vezetőd továbbképzés is, ezen ti- zenketten vettek részt. RÖVID BESZÉLGETÉSÜNK ezzel befejeződött. A csabai ke­nyérgyár kulturális élete — ahogy a felsorolt példák bizonyítják —, most van kibontakozóban, Rajtuk is múlik, hogy ez a kibontakozás mennyi időt vesz igénybe, és mi­kor érik el azt a színvonalat, ame­lyet más, kisebb üzemek már el­értek. g M Egy melléknévről A muronyi MÁV állomásfőnökének Kedves Főnök Elvtárs! önt így kell tisztein^ mivel a régi szolgálati szabályzat szerint neve így maradt fenn, és talán így marad fenn még hosszú időn ke. resztül. De most nem az Ön be­osztásáról szeretnék írni, hanem egyszerűen egy olyan szóról, amit a nyelvtan szabályai sze­rint a melléknevek csoportjába sorolunk. A szó így hangzik: Udvarias. Az elmúlt években megjelent; A magyar nyelv értelmező szótá­rának 7-ifc kötetében így hatá­rozzák meg: „Olyan (személy), aki a társas érintkezésben főleg idősebbekkel és nőkkel kapcsolatban, eleget tesz a tiszteletet kifejező, ha­gyományos szokásoknak; a tár­sadalmi illem szerint viselkedik, előzékeny, figyelmes.” Most nem akarom Önt nagyon megbántani, de feltételezhető, hogy gyermekkorában sokat hi­ányzott az iskolából, mert erről a szóról Ön még nem hallott, legalább is cselekedetei nem ezt tükrözik. Ennyi sértés után — gondolom az előzőeket sértésnek veszi — álljon itt a bizonyíték: Augusztus 10-én, szombaton délután az Ön udvariatlan maga­tartása miatt pontosan húszán maradtak le Mnrony állomáson a békési vonatról. Ön gorombán, és felháborodást keltőén viselke­dett azokkal az emberekkel szemben, akik egész heti fárad­ságos munkájuk után igyekeztek volna hazafelé családjukhoz. Szerkesztőségünket többen fel­keresték ez után az incidens után, s tiltakoztak az Ön maga­tartása ellen. Példákat koztak fel, hogy Ön mikor és hogyan sértett már meg- embereket. Mert nem ez volt az első eset. Ügy gondoljuk, Ön még nem annyira idős, hogy nehezére esnék a ta­nulás, Ön még megtanulhatná ezt az előbb említett mellékne­vet. Talán alkalmas lenne ugyan, csak az értelmező szótár magya­rázatával élve udvarias „bánás­mód, beszéd, cselekedet, maga­viselet, modor, viselkedés” alkal­mazására. Hisszük, hogy az önnek szóló levelet a főnökei is elolvassák, és talán udvarias hangon figyel­meztetik Önt hibáira, mindarra, amit illene levél, magyarázat nélkül is tudnia. (—czi) Százhuszonnégy autó a balatonfüredi gépkocsinyereménybetétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár augusztus 18-án délelőtt a bala­tonfüredi szabadtéri színpadon rendezi a gépkocsi nyereménybe­tétkönyvek 9. sorsolását. A húzá­son az április 30-ig váltott és jú­lius 31-én még érvényben volt betétkönyvek vesznek részt. Ä tízezer forintos betétkönyvek kö­zött 73, az ötezer forintos betét­könyvekre pedig 51 kocsit sorsol­nak ki. A 124 nyeremény igépkocsi 16 különböző' típusból kerül ki. A szerencsés betótlkönyvtulajdono- sok ezúttal többek között Moszk­vics, Skoda, Trabant, Wartburg, Fiat 1500 és 600. Zastava, Rena­ult és Simca 1000, valamint most először Renault Cordini és Sim­ca Elisée típusú kocsikat nyer­hetnek. (MTI) N. Toman: Katasztrófa nem lesz, ha... Regény Fordította: Sárközi Gyula M). Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázoló, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán; Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. 72406 A Kerry asteroid a figyelem középpontjában Mr. Caswell kezdeményezésé­re az asteroid földre zuhanásának kérdését megtárgyalták a Kong­resszus egyik bizottságának ülé­sén. A tanácskozásra meghívott neves tudósok, akik gondosan tanulmányozták a Központi Ob­szervatórium anyagait, nemcsak az asteroid elkerülhetetlen föld­re zuhanását igazolták, hanem azt a nemkevésbé fontos körül­ményt is, hogy éppen a nyugati féltekére fog lezuhanni. Ami pedig a katasztrófa elhá­rítását illeti, abban az esetben, ha a kozmikus test az ország va­lamelyik ipari vagy sűrűn lakott körzetében fog lezuhanni, akkor véleményük szerint itt már csak az atomtüzérségi, jnterkontmen. tálas rakéták és nagyhatósugarú, irányítható lövedékek szakembe­rei segíthetnek. A tudósok sze­rint a korszerű rakétatechniká­val és magfegyverekkel szét le­het lőni az asteroidot és szétda­rabolni egészen apró darabokra az atmoszféra határain túl. el­pusztulásukat pedig majd maga az atmoszféra bevégzi. De még. ha szilánkj ai nem is égnek el tel­jesen benne, már nem okozhat­nak olyan nagy kárt, mint maga a hatalmas tömegű asteroid. — Mennyi és konkrétan mi­lyen összeg szükséges erre a cél­ra? — kérdezte mr. Caswell. — Ezt majd kiszámítják ön­nek a tüzérek és hadimémökök — felelte a tudósok bizottságá­nak elnöke.Ez a bizottság az anya­got készítette a Kongresszus szá. mára. — Mi előkészítjük nekik az összes szükséges adatot: az asteroid átmérőjének pontos mé­retét, minőségét és tömegét. Meg­adjuk ugyancsak repülési sebes­ségét és irányát, röppályájának elemeit. Elektronikus számító­gépeink a kiegészítő adatokat ak­kor fogják közölni, amikor az as­teroid földközelbe ér. — De vajon nem fertőződik-e meg radioaktív anyagokkal a légkör ha atomágyúkkál lövik az asteroidot? — kérdezte mr. Caswell aggodalmas arccal. — Nem hiszem — felelte a tu­dósok bizottságának elnöke. — Elvégre a Föld felszínétől több ezer kilométeres magasságban történik majd az asteroid szétlö­vése. Vagyis az atmoszféra hatá­raiul lúL. — És ehhez nagyon tökéletes tüzérségi fegyverek kellenek? — Természetesen. Sok függ majd e fegyverek pontosságától és messzehordásától. Ugyanezen a napon interpel­láltak a hadügyminisztériumnál. Ám a katonai szakértők, akik hasonló dolgokban mindig óvato­sak. tartózkodtak még a megkö­zelítő válasz adásától is, kije­lentvén hogy komolyan tanul­mányozniuk kell a kérdést. A Kongresszusnak adandó vá­lasz elkészítését a hadügyminisz­térium Hazard, tábornokra, mint a messzehordő irányítható löve­dékek szakértőjére bizta. Ha­zard még aznap összehívta a hadmérnököket és néhány hadi- megrendelésre dolgozó részvény- társaság képviselőit. Röviden vá­zolta előttük a helyzetet s meg­kérte őket, fejtsék ki vélemé­nyüket. — Egész szárazföldi atomtü- zérségünket máris kikapcsolhat­juk — kért szót elsőnek a ko­mor tekintetű, öreg hadmérnök- altábomagy. — Az csupán takti­kai feladatokat képes megoldani. Itt a oél pedig, ha jól értettem, szuperstratégiai. Szerintem a szó itt most az irányítható löve­dékek szakértőié. — Engedje meg, sir, hogy én is kifejthessem véleményemet — emelkedett fel helyéről a magas, ösztövér ellentengernagy. — At­tól tartók, hogy itt még' a mi ,,Ragules” típusú tengeri irányít­ható reaktív lövedékeink is tehe­tetleneknek bizonyulnak. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents