Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-16 / 192. szám

1963. augusztus 16. 4 Péntek „Titkos" fodrászműhely Orosházán a Lehel úton A „mama” és gyermekei között a Tarhosi Gyógypedagógiai Intézetben — líétszáztíz növendékünk van itt, kizárólag lányok. Most csak a tanulók fele, az állami gondozot­tak tartózkodnak az intézetben, a többiek, kiknek bentlakását szü­leik fizetik, otthon töltik a nya­rat — kezdte a Tarhosi Gyógype­dagógiai Intézet bemutatását Gás­pár Ferenc, az intézet tangazda­ságának vezetője. — Az intézet növendékeit fel­sőbb szervének, a megyei tanács művelődési osztályának telepítési bizottsága irányítja ide, vagy közvetlenül általános iskolás ko­ruk előtt, vagy később, mikor a szellemi rendellenesség nyilván­valóvá válik — folytatta Gáspár Ferenc. 4 — Milyen okokra vezethető vissza az ittlévő gyerekek szelle­mi rendellenessége? — Különböző betegségek — pél. dául agyhártyagyulladás — után visszamaradt idegrendszeri, elme­beli zavarokra, vagy az agy ne­hezen kideríthető, öröklött* rend­ellenességeire. — Kik foglalkoznak a gyógype­dagógiai intézetben a gyerekek­kel? — Gyógypedagógiai főiskolát végzett tanárok. Ezenkívül minden húsz lányra jut egy gondozónő — itt úgy hívjuk „mama”, — aki a tanórák idejét 'kivéve, egész nap a növendékekkel foglalkozik. — Milyen oktatásban részesül­nek a lányok? — Úgynevezett háromlépcsős oktatási rendszerünk van. Mikor a gyerek bekerül az intézetbe, először a nevelői tagozatra irá­nyítjuk. Itt fogalmakkal ismerte­tik, beszélni, rajzolni tanítják, s A megye fodrász ktsz-einek ösz- szevonása után egyre több ipari tanuló képzéséről kell gondoskod­ni a ktsz-nek. Most az új tanévben huszonhat tanuló kezdi meg a szakma elsajátítását, s így össze­sen ötvenkét ipari tanulót foglal­koztatnak. A tanulóképzés egyre sürgetőbben, vet ette fel a ktsz ve­zetői előtt a tanműhely felállítá­sának szükségességét. A jelenlegi VII. sz. békéscsabai férfi fodrász­üzlet átalakítás után megfelelne ennek a célnak. Azt a házat, hozzászoktatják a napi munkához. A nevelői tagozatnak két cél­ja van: alkalmassá tenni a lányokait az általános iskola végzésére, vagy ha 12 éves koru­kig kiderül, hogy ez nem sikerül­het, legalább olyan fokra fejlesz­teni értelmüket, hogy környeze­tük később — amennyire lehet — tehermentesítve legyen a velük való állandó, terhes törődéstől. e — Oktatásunk második lépcsője az iskolai tagozat — veszi át a szót a velünk tartó István István tanár —, melyben az általános is­kolához hasonlóan szintén nyolc osztály van, de amelynek tan­anyaga és oktatási módszerei igen sokban különböznek a rendes ál­talános iskolaitól. A számtan pél­dául nálunk nem képezi bukás tárgyát, mivel az agy betegségei­ben szenvedőknek rendszerint — az erkölcsi megítélés képessége után — számtani-logikai érzékük sérült legjobban. Az iskolai tago­zatra különböző korban kerülnek a gyerekek. Egyénenként változik az is, mennyi időt töltenek egy osztályban, s hogy egyáltalán el­jutnak-e a nyolcadikig. Akik el­végezték a gyógypedagógiai inté­zet nyolc osztályát, azok külső — általános iskolai tanárokból álló — bizottság előtt levizsgázhatnak a normál általános iskolai, hatodik osztályos anyagból. El nem mondhatom, milyen nagy eredmény, ha ez va­lakinek sikerül nálunk. Ilyen­kor a telepítő bizottság visz- szahelyezi az illetőt a rendes általános iskolába. Tavaly hat nö­vendékünk érte ezt el. Akik az előző két tagozaton vé­amelyben ez az üzlet van, jelen­leg tatarozzák és így alkalom len­ne arra is, hogy most ezzel egyidő- ben a tanműhely megépítését is elvégeznék. A helyiségproblómát gátolja, hogy itt nem csak a férfi íodrászüzlet foglal helyet, hanem egy magánüzlet is. A ktsz vezetői a városi tanácstól és felsőbb szerveiktől várják a segítséget, hogy e fontos feladat­nak — tanulóképzésnek — megfe. lelő körülményeket biztosítsanak. gaztefc, de továbbra is gyógypeda­gógiai nevelésre szorulnak, s azok is, kik nem tudták befejezni az előző tagozatokat, végül az intézet foglalkoztató tagozatára, tangaz­daságába kerülnek, hogy hozzá, szoktassák őket hasznos tevé­kenységre, s szakmát tanuljanak. A növendékek a foglalkoztató ta­gozaton szántóföldi munkára, ker­tészethez, állatgondozáshoz, vagy szövőműhelybe kerülnek. — Milyen eredmények mutat­koznak a tanulóknál az intézeti oktatás hatására? — A gyógypedagógia: kis pro­duktivitásé munka. A teljesen gyógyultan távozók aránylag cse­kély százalékát teszik a növendé­keknek, de az is nagy szó, ha évek fáradságos munkájával elérjük a lányok nagy részénél, hogy kike­rülve innen hasznosan illeszked­jenek be a társadalom tevékeny­ségébe, meg tudják keresni kenye­rüket," s ne legyenek nagy terhére környezetüknek. . o A parkban gyerekek játszó, labdázó csoportjával találkoztunk. Velük volt két gondozónő is, lát­hattuk, hogy az a figyelmes, tü­relmes foglalkozás, mit ők nyújta­nak egész napon keresztül a kis­lányoknak, indokolja, hogy azok „mamának” szólítják őket. — Csák a legnagyobb fokú sze­retettel lehet itt kezelni a kislá­nyokat — mondta István elvtárs —, hiszen ők csökkent értelmi képességeik folytán is, mindenre elsősorban túlfokozott érzelmeik­kel reagálnak. Egy társadalomban minden ösz- szefügg mindennel. Nem véletlen, hogy a középkorban láncon tar­tották az elmebetegeket. Nem vé­letlen, hogy Hitler elgázosította őket. Nem véletlen, hogy hazánk­ban a múlt rendszerben legtöbb helységben akadt „falu bolondja”, kiknek szomorú sorsára a ma élő idősebbék még emlékezhetnek. S nem véletlen az sem, hogy ma szakképzett pedagógiai nevelést és gondos, szeretetteljes foglalko­zást nyújt társadalmunk a szelle­mi rendellenességgel sújtottak­nak. Az elmebeli zavar a legsú­lyosabb betegség, mert ember voltát támadja meg — az ember­nek. E súlyos betegségben szenve­dőknek a társadalom nyújtotta kezelés, ápolás, megkönnyíti éle­tét. Padányi Anna Abból származott a ba ja az orosházi Verasztó Lajos fodrász­nak, hogy a Pusztaszeri úton lé­vő házát eladta és sógorával kö­zösen vett egy másikat a Lehel út 58/A alatt. Nem a ház miatt van baja, hanem azért, hogy kérte: engedjék meg, műhelyét is áthelyezhesse a Pusztaszeri útról a Lehel útra, hiszen most már ott lakik és az új házigaz­dának át kellett adnia a mű­helynek használt helyiséget. Amikor 1961. augusztusában az orosházi városi tanács ipari osztálya nem engedélyezte a műhely áthelyezését, megfel­lebbezte ezt és második fokon is elutasították. Aztán megint megfellebbezte, megint elutasí­tották. Ezek az 1961-es esztendő főbb eseményei Verasztó fodrásznak. De hát az élet olyan, hogy nemigen hatódik meg sem ké­relmekre, sem döntésekre. Cipő. nadrág, sapka, kenyér csak kell az embernek. Verasztó fodrász sem dugta tokba a borotvát, ha­nem használta tovább — borot­vált. Ezért 1962-ben egyszer 100, másodszor 500 forintra büntet­ték, mert a Lehel úton nem ka­pott erre engedélyt. Szabálysér­tésért másodfokon is elmarasz­talták. Ennek ellenére is maradt minden a régiben, mert Verasz­tó fodrász csökkent munkaké­pességű (az orvosi igazolás sze­rint 60 százalékos) s folyamato­san egész nap nem tud dolgozni. Ezért ragaszkodik, hogy otthon csinosíthassa a fejeket és saját erejéből fenntarthassa magát. S nem is kérte, amikor ajánlatot tettek neki, hogy a város pere­mén fekvő „Szőlő”-be adnak neki engedélyt, hogy ott foly­tassa iparát. Ezek után 1963-ban megvonták iparengedélyét. Ezek pedig az 1962/63-as esz­tendő főbb eseményei Verasztó fodrásznak. Annyi bizonyos: a népi állam törvényei szent dolgok, azokat ne sértse meg senki. Csupán azt kérdeznénk: ez a csökkent mun­kaképességű fodrász Lehel úti műhelyével hogyan „veszélyez, tetné a környék szocialista szek­torainak tevékenységét”? Mert ilyen meggondolások késztették az első és másodfokú hatóságo­kat az ismertetett döntésekre. m Eletet ment, aki vért ad — Folyik a vér a gyárban! — így foga­dott az egyik kedé­lyes dolgozó egyik reggel az üzemben. Egy pillanatra meg­hökkentem, de — megpillantva karján a ragasztásit — eszembe jutott, hogy most van az ingyenes véradó, nap. — Erről is lehet ám cikkezni — állít meg Zsibrita Mária sze. méiyzeti osztályvezető —, nézze meg, kiszis- táink milyen derekas munkát végeztek! — A kultúrteremben, amely most egy gi­gantikus orvosi ren­delő képét nyújtja, Veszelka Györgyné pártvezetőségi tag és Rácz Pádné, a gyári Vöröskereszt szervezet titkára lelkendezve újságolják, hogy alig néhány nap alatt 115-en jelentkez­tek ingyenes véradás- ra. A „rendelőben” nagy sürgés-forgás, legalább hat-hét egészségügyi dolgozó végzi serényen a reá­bízott részfeladatot, de nem kevesebb azok száma sem, akik a véradókat irányít­ják, ellátják. Tóth Györgytné, Lévai Kál- mánné és Prisztavok Judit már tálal, hi­szen a véradáshoz ser. téspörkölt és tea, bor is jár! Szinte valamennyi gyári tömegszervezet aktivistáit ott látjuk. Szeibert Magdolna, Zlehovszky Márta, Huszár Mihály, Nagy- györgy László, Petri Mihály és Szujó Zol­tán KISZ vezetőségi tagok az elsők között adtak vért, ami arra mutat, hogy nemcsak a véradás megszerve­zésében, de a szemé­lyes példamutatás, ban is az élen jártak. Amott Mol­nár József üb-tit- kárt látom, akiről ki­derül, hogy már he­tedszer ad ingyen vért Igen kedves epi­zódnak vagyunk ta­núi, amikor Árvavöl­gyi Jánosné, a városi Vöröskereszt szerve­zet titkára véradással pecsételi meg „hiva­talos” látogatását. Csjemyik Györgyné. a bölcsőde szakácsnő­je, aki maga is vér­adó, kitűnő sertéspör­költtel rukkolt ki. A nagy hőségben meztelen karokon ra. gasztás, itt is, ott is villan a kézben a vér­adást hitelesítő vörös emléklap. Megannyi ékes példa, a Békés­csabai Kötöttárugyár dolgozói közül is egy. re többen teszik ma­gukévá a Vöröske. reszt jelmondatát: „Életet ment, aki vért ad!” Kazár Mátyás Lesz-e fodrász-tanműhely Békéscsabán ? Ezt nem lehet MhaQyn Nyári Vásár még három napig! 521 KözüJetek munkaerőigénye A Szeghalom és Vidéke Körzeti Földmüvesszö vetkezet szakképzettség­gel és erkölcsi bizonyítvánnyal rendel­kező boltvezetőt keres azonnali felvé­telre, vegyesszakra. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. 392 A Körösi Állami Gazdaság azonnali belépéssel felvesz autó- és hálózati villanyszerelési munkákban jártas vil­lanyszerelőt. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni lehet a Körösi Állami Gaz­daság körösi kerületében, központi gépműhely. Ütiköltséget felvétel ese­tén térítünk. 364 Gyakorlott gyors- ég gépírót azon­nali belépésre felvesz a Kéményseprő Vállalat, Békéscsaba, Jókai utca 2. 72471 Az Üjkígyósi Földművesszövetkezet igazgatósága, jó forgalmú vegyes bolt ba szakmunkásbizonyítvánnyal ren­delkező boltvezetőt keres. Hatósági, er­kölcsi bizonyítvány, valamint előző munkahelyről működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezni az fmsz köz­ponti irodáján. 72470 Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetákszerelő, kőműves, ács, festő-mázoló, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. 72406

Next

/
Thumbnails
Contents