Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-09 / 159. szám
1963. JÚLIUS 9., KEDD Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek i megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja # NÉPÚJSÁG Nem minden lakk, ami fénylik | Megkezdődött a Globke per | Szarvas szép kínál | Meleg idő Szükséglet szerint Nincsenek már fájó kenyérgondjaink, mint régen, amikor a mindennapi betevő falatért könyörögni, csendőrszuronnyal szembenézni, sztrájkolni, vagy kaszára, vasvillára kapva verekedni kellett. Csak rossz emlékként jut eszünkbe a háborús idők rekvi- rálása, a jegyrendszer és a kötelező beszolgáltatás. Most már nem csupán a kenyér a minden, a jó lakás csaknem egyedüli cikke, mert több a hús, a zsír, a cukor, mint akár 5—10 évvel ezelőtt is volt. Mindezek ellenére nem mondhatjuk még el azt, hogy most már nincsenek kenyérgondjaink. Vannak még. Először is meg kell oldanunk, hogy a hazai földek termése biztosítsa népünk bőséges kenyérszükségletét — minden behozatal nélkül. Addig azonban meg kell értetnünk dolgozó parasztságunk nagy részével, hogy a neki és családjának szükséges mennyiségen felül ne követeljenek többet csépléskor a szövetkezetekben. Ennek a megértetése elég lassan halad. Dolgozó parasztságunk egy része még most is az élet legfontosabb kellékének tekinti a búzát, azért igyekszik tárolni padlásán vagy kamrájában, s csak akkor hajlandó eladni, értékesíteni a felesleget, amikor már biztosnak látja az új termést. A hosszú, kemény tél után — márciusban-áprilisban —, amikor még alig mutattak valamit a gabonavetések, helyenként éles vita támadt a szükség szerinti gabonaosztást javaslók és a minél többet követelők között. A mező- kovácsházi járásban néhány tsz- etaököt le is akartak váltani azok, akik annyi gabonát követeltek, hogy a piacra is jusson belőle. Mert miért a nagy ragaszkodás a búzához annyira, hogy miatta még a gazdálkodást eddig jól irányító elnököt is hajlandók lennének leváltani? Az egyik magyarázat a tartalékolni akarás. Ámbár ez is csak részben van így. Érdekes, hogy Szarvason tavaly ősszel kétszer annyi búzát kínáltak eladásra a piacon, mint például a sokkal nagyobb határú és lélekszámú Békéscsabán. A tavasszal is volt eladó búza a szarvasi piacom — nem is kis mennyiségben — ami nem véletlen, mert a szarvasi Vörös Csillag, az örménykúfci Petőfi és még jó néhány szövetkezetben a csecsemők és az idős emberek évi kenyérgabona-szükségletét átlag 292—297 kilóban határozták meg a közgyűléseken. Van még néhány szövetkezet megyénkben, ahol hasonlóképpen határoztak. A többség azonban olyan, mint a sanka- di Lenin és Petőfi, a lőkösházi Haladás, az újkígyósi Aranykalász — és még sorolhatnánk —, ahol a szükségleten felül járó prémium, föidjáradék és egyéb címen kiosztandó gabonának a pénzértekét fizetik ki. Tévedés ne essék: senki sem irigyli a szövetkezeti gazdáktól azt, hogy a maguk sütötte kenyeret jobban szerető városi emberektől 50—100 forinttal többet kapnak a búzáért a piacon, mint amennyit a terményforgalmi fizet mázsánként. S nem is a piac elsorvasztását célozza a szükséglet szerinti osztás, hanem azt, hogy minél kevesebb gabonát kelljen vásárolni értékes valutáért külföldről. Egyelőre még ha minden szövetkezetben' a szükséglet szerint osztják is a kenyérgabonát, akkor is a —hazánk lakosságának ellátásához szükséges — búza 20—25 százalékát importálni kell. Ha alaposan a számok mögé nézünk, akkor világossá válik, hogy megyénkben nem sokkai több gabonát vásárolt fel tavaly sem a terményforgalmi a tsz-ektől, mint amennyi a 250 ezer körüli bérből és fizetésből élő megyei lakosság ellátásához szükséges. Igaz, .hogy tavaly csak 9,1 mázsa volt megyénkben a holdanként! átlagbúzatermés. Most, a június 29 én végzett becslés szerint legalább 10,4 mázsa átlagtermést takarítanak be megyénk szövetkezetei. De ez az 1,3 mázsa többlet sem oldja meg a kenyérellátást, mert az ősszel szövetkezeteink nem vetették be a kívánt területet búzával, ráadásul több mint 6000 hold bőven termő fajta fagyott ki. Ott tartunk tehát, ha szövetkezeteink csak a szükséglet szerint — a szövetkezeti gazdáknak és családtagjaiknak személyenként a jövő újig bőven elegendő 250 kilogramm búzát — osztják ki, akkor is a felvásárlásra kerülő mennyiségből kevés jut a megye határain túlra, a szenet, a vasat bányászó, a különböző nélkülözhetetlen iparcikkeket gyártó munkásoknak. Az idei búzatermést már nem növelhetjük. Legfontosabb feladat most az, hogy a lehető legkisebb szemveszteség nélkül, mielőbb biztonságba, zsákba és magtárba kerüljön az, ami megtermett, s aztán a legjobb lelkiismeret szerint úgy osszák el szövetkezeteink, hogy jusson belőle az ország lakosságának ellátásához is. Annak viszont az ideje, hogy jövőre több teremjen, lehetőleg 12—13 mázsás megyei átlag-búzatermést lehessen elosztani, szeptemberben és októberben lesz. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a mostoha időjárás nincs olyan termést csökkentő hatással, mint a felületesen készült magágy, a késedelmes vetés és betakarítás. Ha a többre való törekvés a fenti fontos munkafázisokban és nem ‘ az elosztáskor jelentkezik dolgozó parasztságunk körében, akkor 2—3 év alatt végleg száműzhetjük a még meglévő, de a régiek né} már sokkal kisebb kenyérgondokat. Kukk Imre Megkezdték a „forró drót” építését A Szovjetunió postaügyi mi- • nisztériuma bejelentette, hogy | megkezdődtek a munkálatok a * Szovjetunió és az Egyesült Álla- 5 mok közötti közvetlen távíró- és : rádióösszeköttetés megteremtésé- : re. A Moszkva—Washington közöt- : ti összeköttetés a Moszkva—Hel- 5 sinki—Koppenhága—Stockholm— ■ London vonalon áthalad. Ezen a ■ szakaszon a vétel zavartalanságát S és tisztaságát földi kábelek bizto- • sítják. Ezután a jeleket az Atlan- • ti-óceán alján lefektetett kábelek | vezetik. Moszkvában és Washingtoniban * ■ korszerű készülékeket állítanak I fel az adás gyorsaságának ! és tisztaságának biztosítására. ! A vonal mindkét végén kü- ■ lönleges berendezéseket he- j lyeznek el a szöveg rejtjelzésére. : Ezenkívül olyan berendezéseket is j igénybe vesznek, amelyek a táv- : irati jeleket azonnal megfelelő ■ jelzőkulccsá változtatják és ezt a ] vevőállomáson automatikusan fej- • tik meg. ■ Ezzel párhuzamosan munkála- s tok folynak a Moszkva—Tanger j —Washington közötti második rá- ; diótávíró-csatoma megteremtésé- ; re. • ÉPÜL A GÁZVEZETÉK Lefektették a csöveket végig, egészen Kardoskúttól Orosházáig. Aztán hozzáfogtak az összeillesztéshez. Először szakaszonként, aztán teljes hosszban. Ezt követően megkedték a munkát a esőszigetelők, majd az árokásók. IIHIIUIIIIUIMillMHIHMHIHUIIIIIIIIIHniINmillll Huszonháromezer holdnál több gabonát arattak le megyénkben a hét régéig Másfél hete aratnak, csépelnek megyénk termelőszövetkezeteiben és máris huszonháromezer hold gabonát vágtak le és csépeltek el részben. A járási tanácsok jelentései szerint 17 ezer hold a búzaaratás, amely az ossz vetés 11 szá_ zaléka. Legtöbbet az orosházi járásban arattak: 3408 hold búzát és 1456 . hold őszi árpát. így az orosházi járásban a búza aratásával 16 százaléknál, az őszi árpa aratásával 28 százaléknál tartanak. A legtöbb helyen elkezdték a kombájnszalma lehúzását, kazalozását. A szalmalehúzás még elég vontatottan halad, eddig csak 994 holdról hordták le. Tarlóhántást a legtöbb szövetkezetben megkezdték. A gépállomási és tsz-gépek Vasárnap is arattak a megyében 90 üveg jutalomsör az aratóknak Felsőnyomáson Megyénk állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek nagytábláin vasárnap is arattak a kombájnok, kévekötő-aratógépek. Számos helyen egész napi munkára rendezkedtek be, de akadt olyan gazdaság is, ahol délután 2 órakor pihenőre küldték az aratókat. Az Orosházi Gépállomás körzetében például mind az ötven kombájn dolgozott. Arattak a vésztői, a körösladányi, a Mezőberé- nyi Gépállomás kombájnosai, aratógépkezelői is. Nem tétlenkedtek a békési traktorosok sem. A szarvasi Öntözési és Kizstermesztési Kutató Intézet határában 18 kombájn aratta-csépelte a gabonát. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban húsz kombájn dolgozott kora hajnaltól délután 2 óráig. Ekkor az ünnepi ebédhez az aratásban, szállításban segédkező 90 munkás jutalomként egy- egy üveg hideg sört kapott s pihenni küldték őket, hogy hétfőn reggel újult erővel menjenek dolgozni. Felsőnyomáson egyébként szinte nyomon követik a szalmalehú- zók és szántótraktorok a kombájnokat. együtt 1009 hóid tarlót hántottak fel, s a jelentések szerint 76 hold tarlót vetettek be másodnövény- nyel. A borsó aratása 6101 holdon tör. tént meg, ez a szemrehagyott bor- sóvetsének a 49 százalékát teszi ki. Az aratással egyidőben a növényápolás is folyamatban van. A cukorrépa, kukorica, napraforgó, silókukorica másodszori kapálása (kézi és gépi) egy-két járás kivételével befejeződött. A lucerna másodszori kaszálásával legjobban lemaradt a szeghalmi járás, ahol eddig a vetésnek 71 százalékát vágták le. A behordással még jobban lemaradtak, mivel a levágott szénának csak a 43 százalékát gyűjtötték össze. Az elmúlt héten 29 szénaszárító ventillátor működött a megye termelőszövetkezeteiben. A szövetkezetek a múlt hét végéig 5475 holdba vetették másodvetést, főleg az őszi takarmánykeverék után, s ebből 3352 hold a silónövény. A szárazság ellensúlyozására 14 543 hold növényt öntözték az elmúlt héten a ternae- lőezövetkezetek.
