Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-07 / 158. szám
Tűzijáték a celluloidon Ion Popescu-Gopo új Hímjéről Gopo filmjeit játszották a Karlovy Vary-i, Cannes-i, Edinburgh-i, Tours-i, San Franeisco-i fesztiválon. Gyakran csaik néhány percig tartó műveket, de mindegyik a rajzfilmek kis mesterműve. A „Rövid történet”, „A hét művészet”, a „Homo Sapiens” a legismertebb, sokszorosan díjjal kitüntetett filmjei közé tartozik a neves román rendezőnek. Gopo sok filmjében formai sokoldalúsággal és derűs feloldottságban tükröződik vissza az emberek békés együttélésének nagy témája. Így az Elloptak egy bombát című játékfilmjében is. Ebben a képes elbeszélésben — egy fantasztikus mesében, aktuális háttérrel — Gopo két vetélkedő gengszterbanda harcát meséli el az atombomba birtoklásáért. A szörnyű fegyver azonban egy, a népből való ember kezébe kerül. Kezdetben vissza akarja adni. Az utolsó pillanatban érti meg, hogy ezt a bombát nem szabad kiszolgáltatni a gengsztereknek, hanem vele minden egyszerű embert meg lehet szabadítani a banditák terrorjától. Ebben a pillanatban a bomba másik titkát is feltárja előtte: békésen felhasználva, segíti az emberek életét szebbé és gazdagabbá tenni. Gopo ebben a filmjében is bízik képi ábrázolásmódjának erejében, amiből rajzfilmjei élnek. Lemond a dialógusokról, nagy panto- mim-ékesszólással és kifejező erővel rendelkező művészeket szerződtetett. Gopo a szatíra eszközét használja, a burieszket, a groteszket, de soha nem űzi a külsősége» excentrikussá, gig, hanem azok mindig egy jelképes ábrázolási módhoz illeszkednek, a kapitalista lelketlen ség éles bírálatához A film emellett még ragyogó kigúnyolása a kapitalista gengszter- és bűnügyi filmeknek. Beszélnek a géppisztolyok és elektronikus agyak működnek; az üldözés a háztetők fölött folyik, divatszalonokon keresztül, amelyek alatt betörőtanyák rejtőznek: éjszakai lokálok sztriptíz-atmoszférája éled fel, a mozikban Frankenstein, Dracula vagy a vámpírok szolgáltatják a felnőtteknek a borzalmat és teszik tönkre a gyermekek lelkét. Mindent egybevetve: ez a film celluloidra fényképezett szimfonikus, fantasztikus tűzijáték a bomba hatalmáról. Üdvözlésre méltó kísérlet, film az igényes közönség számára, amely a sarki mozitól többet vár, mint két óra köny- nyű szórakozást Horst Knietzsch Ff m i Újra reggel van Vésztön, a Szabadság mozi mutatja be 1963. július 7-én az Üjra reggel van című szovjet filmet, mely egy sebészorvos küzdelmeit, tartalmas életét eleveníti meg a film formanyelvén. A hét könyvújdonságai Az Akadémiai Kiadónál jelent meg az Üj Magyar Múzeum sorozatban Móricz Zsigmondi levelei-nek kétkötetes gyűjteménye. Ugyancsak e kiadónál látott napvilágot Ambrus Zoltán levelezése is. Az Európa Kiadónál két sorozat új kötete jelent meg e héten. A Világirodalom Remekeiben Hemingway műve, az Akiért a harang szól. A Milliók könyvében Makarenkó regénye, a Pedagógiai hős- költemény, az Üj ember kovácsa. A Gondolat Kiadó újdonságai: Széppróza címmel adták ki Viktor Sklovszkij világhírű szovjet író és irodalomtudós eddigi munkásságának összefoglaló kötetét. A Világjárók sorozatban jelent meg Artur Heye Három világrész csavargója című kötete. A gyógyítás 5000 éves fejlődését tekinti át regényszerű formában Helmuth Böttcher munkája a Csodagyógyszerek. A fejlődő gyermek problémáival foglalkozik Kontra György biológus új könyve. ikmznépek (LalaibóL: keleti mari dalok A Szarvasi Óvónőképző Intézet 1962-ben megjelent H. Évkönyvében „Húsz keleti mari dal” címmel Szűcs Gyula és Dutkon László intézeti tanárok 28 mari népdalt szólaltattak meg magyar nyelven. A dalok műfordítását Szűcs Gyula, a zenei feldolgozást Dutkon László végezte. A dalokat az eredeti mari szöveg alapján — s a nyers orosz fordítás felhasználásával — fordították magyarra. Az Évkönyvben a mari dalfor- ditások hegedűre irt kottával jelentek meg. A fordító az alábbiakban néhány keleti mari dalt mutat be a népdalokat kedvelő olvasóknak, lehetőségek hiányában a dallam közlése nélkül. . Távoli rokonaink, a mari nép dalai közül szólaltatok meg néhányat magyar fordításban. Régebben cseremisz néven ismertük ezt a finnugor nyelvcsalád volgai ágához tartozó kis népet. A mari nép maga évszázadok óta a mari elnevezést használja önmagára vonatkoztatva. A szó eredeti jelenté, se „ember, férfi”. Ebben az értelemben még ma is szerepel. Az Üj Magyar Lexikon is a „marik” címszó alatt ismerteti őket: „A Mari Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság törzslakos, sága. Lélekszámúk 1959-es adatok szerint 504 ezer. Lakóhelyük, valamint nyelvi és kulturális eltéréseik alap. ján megkülönböztetik a Volga jobb partján élő hegyi marikat, a Volga bal partján élő réti marikat és a baskír ASZSZK-ban, valamint a szvedlovi területen élő keleti marikat. Nyelvük a finnugor nyelvek volgaj csoportjához tartozik”. (4. kötet 551. oldal). Ez alkalommal néhány keleti mari dal bemutatásé, val pórbálom közelebb hozni ennek a kis rokon népnek belső életét, érzelmi világát. Dalaik, dallamaik nagyon szépek, és jgen közel állnak — hangulati és dallami felépítésében is — a mi népdalainkhoz. A szabad, boldog élet után való szüntelen vágyódásuk, küzdelmesi éle. tűk folyamán kikristályosodott emberi bölcsességük, kedélyviláguk, a szerelem és szeretet sokszínű vallomása: egyszóval életük tükröződik a száz meg száz szép mari dalban. A Nagy Októ. bér után termett dalok pedig nemcsak a végbement nagy politikai, gazdasági és társa, dalmi változást sugározzák, de a nép érzelmi és tudatvilágának mélyreható át- aiakulásását is: fokozatosan hangot kapnak a kétségbeesés, lemondás és kilátásta- lamság helyébe lépő új érzések, a jövőbe és a boldogabb életbe vetett hit érzel, mei. És mindezt a szavakkal is megfestett gazdag ér. zésvilágot a sokféle melódia még plasztikusabban és megragadóbban vetíti elénk. A pentatóniának a magyar népi dallamokban is megta. lálható méltóságteljes és sokszor bánatos hullámzása nagy vonzóerővel csábítja a dalszeretőket a magyar nyelvű megszólaltatásra. Vizsgáljunk meg hát közelebbről néhány keleti mari dalt a Nagy Október előtti korszakból. Megfigyelhető, hogy a mari dalokban is, miként a mi népdalainkban, egy-egy természeti kép az életre keltője a kapcsolódó érzelmeknek: örömnek, vágynak, keserűségnek stb. Elnyomott, küzdelmes éle. tűk tükröződik az alábbi dalban: Az égen, jaj, az égen Száll a hattyU, száll-repttl. Szárnya villan, hófehér, HuU a pihe, hófehér. Jaj de nehéz életünk, BUban-bajban senyvedőnk. Szemünk mindig könnyben ég, Hull már régen, nagyon rég. A szülőfalura való gondolás könnyes vigasszal erősít. geti a távollévőket a mindennapi munka után: A mi utcánk jaj de hosszú, Két oldalán fehér nyírfák, Két oldalán fehér nyír. Fehér nyírfán kis kakukk szól, Szeműnkből, jaj, könny csordul. A kakukk kedves madara a mari embernek. A kakukk-fütty — bármilyen messze járjon is — a szülőföldet idézi emlékezetébe. Mély életfilozófia, ugyanakkor életük jobbra- fordulásának a hite szólal meg a következő dalban, s az a meggyőződés, hogy az otthonlévőkért vállalják a távoliét nehézségeit: Eles a szél, fütyül a szél, Ring a nádas. Mitől fél? Bús a válás, a búcsúzás, Szorong a szív. Mit remél? Pejlovamon új a kantár, Ugyan hol jár, ugyan hol jár? Messze földön jaj hol jár? Kakukk szól az egyik ágon, De a fészke másik ágon. Szülőföldem egyik tájon, Es én mégis másik tájon. Kis pejlovam hej, szép legyen, A kengyele hej, réz legyen! Minden kedves mari lánynak Ejjelente, éjjelente Alma mindig szép legyen! A szerelmes leány tiszta érzéseinek egyszerű tükröződése ez a dal: Szlnezüstből, sárgarézből Karomon a karkötő ... Szlnezüstből, sárgarézből Ujjamon a jegygyűrű . . . A szivemben legény képe. Szeme hej, de gyönyörű, ízelítőül adunk egy gyermekdalt is; kedves hangulatával magával ragad: Hej, anyó gidája Erdőjáró gida már. Ügy bizony, hej biz ára, Erdőjáró gida már. Jaj, anyó gidáját Szürke farkas ette meg. Ügy bizony, hej Wz’ ám Szürke farkas ette meg. Jaj, a kis gidából Picinyke szarv maradt meg. Jaj bizony, jaj biz’ ám Picinyke szarv maradt meg. Befejezésül egy — a forradalom után — termett dalon keresztül figyeljük meg a megváltozott, felszabadul;, élet vallomását: A hegytetőn édes a víz, Rászáll a kis csalogány, hej. Rászáll a kis csalogány. Lenin apánk —• bárha holtan — Mintha élne, vezet ám. Lenin-zászló leng előttünk, KihimeztUk selyemből, hej, Kihímeztük selyembőL A szívünkben hálát őrzünk, Nem félünk már semmitől. Néhány dalt mutattam be csupán a nagyon gazdag mari dalkincsből. Talán sikerült érdeklődést keltenem irántuk. Eddig még alig szólaltak meg magyar nyelven, pedig százszámra várják a megszólaltatást. A 20 keleti mari dal után „megszólalásra” készen áll az újabb sorozat, a 20 réti mari dal. Egyszer talán ezekből is adhatunk ízelítőt. Szűcs Gyula Mindenki India, hogy a nagy vizen innen és a kis vizen túl, él egy szövetkezet, sok-sok taggal és néhány vezetővel. Ezek a vezetők egyenként is csuda okosak voltak, hát még így együtt. Mégis nagyon küzdelmes életük volt. Egyszer egyik, másszor másik természeti csapás látogatta meg őket. Évek óta osztották is, nem is. Ahogy így éltek, éldegéltek, fogcsikorgató és gyomorkorgattató küzdelemben, történt egyszer, hogy hörcsögök szállták meg soványka földjeiket. Érti mindenki? Az okosok, alak felkészültek immár mindenféle istencsapásra, azonnal elrendelték a' hörcsBg- ármádia felmérését, hogy tudják hányadán állnak. Persze, e munkát óvatosan, nagy körültekintés- sei kellett végezni, miután határukban hovatovább több volt a lyuk, mint a föld. Mégis a szorgalmas népség aránylag rövid idő alatt kisütötte, hogy földjeiken pontosan kettőszázhatvanháromezer-kilenc- százötvennyolc hörcsöglyuk találErii mindenki? Ebből az egyetlen induló adatból most már játszi könnyedséggel megállapíthatták a további teendőket. Kibernetikai segítség nélkül, alig két hét alatt világossá vált, hogy ezekben a lyukacs- kákban csaknem ugyanannyi hörcsög él. Vagyis— Egy hörcsög elfogyaszt ugyebár._ Újra a számítások özöne és kész a tennivaló. Megállapították, hogy ebben az évben nem tesznek semmit. Mert hát hiába vetnének, úgysem lesz aratásuk. Ellenben a szövetkezet okos vezetői egy füst alatt közölték azt is a mélyen tisztelt és nem kevésbé okos tagsággal, hogy vetés nélkül is fognák aratni. Vagyis nem vetnek, csak szüretelnek. Érti mindenki? Ez lesz ám a szüret. Hörcsögszüret. Történt közben ugyanis, hogy az egyik okos — lapos tenyérrel a homlokára ütve — felhívta telefonon a hörcsögbőröket begyűjtő és feldolgozó vállalatot, ahol megtudta, hogy egy-egy hörcsögbőrért három kemény forintot fizetnek, á la natúr. Érti mindenki? Újabb gyors számítások, ezekből aztán az is kiderült hamarosan, hogy aratásig a kettöszáz- hatvan... stb stb. hörcsög, páronként a legrosszabb esetben 2, azaz kettő hörcsögfiacskát fog szaporítani. Mindezekből pedig világos, hogy számuk még annál is rosz- szabb esetben a duplájára emelkedik, Ez pedig... hozzáközel megközelíti a nyolcszázezer forintot. Namármost— A másik okos sem aludt ezalatt. O is számolgatott, mégpedig tentával, hogy aszongyahogy... Egy-egy jól fejlett hörcsög súlya bőrteleniil elérheti a 25—30 dekát. Márpedig az összesen öt- százhuszon.. szór huszonöt-harminc, vagyis százharminc-százöt- venezer... — a kisköcsögit — kilogramm hörcsöghús. Miután a húsliszt a legállatibb takarmányok egyike, az egész megnyúzott hörcsögsereget Olaszországba küldik, áhöl csillogó valutákat kapnák érte. Érti mindenki? Mindez együttesen... és újra számolni kezdtek az agyak, és most már a számológépek is*. hetvenkét forint — úristen — és tizenkilenc fillér egy-egy munkaegységre. Ezt is érti mindenki? Azonnyomban meg is ünnepelték eme nagy kilátású eredményeket, előre ittak a hörcsögök bőrére, mások pedig a húsára, attól függően, hogy ki-ki milyen brigádba nyeretett beosztást. Ezután már rövid időn belül minden megtörtént a hörcsögaratásra. A terv zseniális volt. Figyeljék csak! A nagy vizet egy gát segítségével elrekesztik és az felduzzadva lassan befolyik a kis vízbe. A kis víz pediglen kilép a medréből és elönti a hörcsögöktől szitává luggatott földet. A többi aztán már gyerekjáték. Érti mindenki ennek zsenialitását? Aztán ki csónakon, ki tutajon, szákkal, pakkal és dereglyével szedhetik a vízből a nagy pofájú hörcsögöket. De persze, csak munkacsapatban és módszeresen. A családtagok és a patronáló üzem által küldött segédcsapatok csak a gátakon fogdoshatják össze a netalántán mégis kimenekült égyedeket. Még egyszer megrágtak hát mindentm Végre! Háromhónapos gondos előkészítő munka után, egy szép júliusi reggelen kivonultak a szákokkal, pákákkal és az egyéb hadiszerekkel, hogy elkezdjék eme sohse látott nagy szüretet. Már a felvonulásnál látszott, hogy mindenki részletesen ismeri feladatát. Az elkeseredett nagy víz aztán megtette a magáét. Nagy búsan beleömlött a kis vízbe, míg emez szépen, lassan birtokába vette a földeket és a hörcsöglyukakat. A harckész csapat már csak az indító parancsra várt, amikor... Egy idegen érkezett a gátakhoz. Nagyon szelíd szemű idegen volt, aki még a szeménél is legalább egy oktávval szelídebben kérdezte meg őket: — Mire készültök? A harcias válasz után alig hallható szelídséggel megjegyezte, hogy 6 tulajdonképpen hivatásos hörcsögvadász lenne, de immár két hónapja sikertelenül próbálkozik eme lyukas területtel. Ö is csak néhány napja jött rá, hogy a hörcsögök egyszerűen éhen pusztultak. — Ezt is érti mindenki! Kollárik János
