Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-07 / 158. szám

»63. Július 7. 7 Vasárnap A De Gaulle politika kudarca Párizs Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója írja: A bonni tárgyalás a degaullei politika kudarcát jelenti — han­goztatják a francia lapok. Sovány eredmény... Tövisek a Párizs— Bonn tengelyen... Hiábavaló uta­zás ... Teljes kudarc Bonnban — ilyen címek alatt kommentálják a francia lapok a nyugatnémet fő­városban lezajló tárgyalásokat. Még a kormány szócsövei sem tát- kolják_ hogy a francia—nyugatné­met együttműködési egyezmény „gyakorlati beindítása” nem úgy sikerült, mint ahogyan azt Párizs­ban tervezték. Pompidou minisz­terelnök a francia televíziónak adott diplomatikus nyilatkoza­tában a bonni eszmecsere legnagyobb eredményeként azt emelte ki, hogy a tárgya­lófelek gyakran „nagyon szembe­tűnő ellentéteiket” a legnagyobb nyíltsággal tárták fel, és hogy a megegyezésre való törekvésük „igen érdekes eredményeket ho­zott”. Párizsi politikai megfigyelők rámutatnak, hogy a bonni vezetők egyetlen vitás kérdésben sem tet­tek engedményt, türelmesen meg­hallgatták a franciák fejtegetéseit de mindannyiszor leszögezték’ hogy megegyezésről csak úgy le­het szó, ha Párizs Bonn álláspont­jához alkalmazkodik. A „Német Szövetségi Köztársaság lóhátról beszélt és visszautasított bennün­ket” — állapítja meg a Combat. „Az egyezmény mindinkább üres tömlőhöz hasonlít, amelyet senki sem akar megtölteni”. De Gaulle „európai tervei egy lépéssel sem jutottak közelebb a megvalósuláshoz — hangoztatják párizsi diplomáciai körökben. A franciák bizonyos engedékenységet mutattak a „hatok” és Nagy-Bri- tannia közötti kapcsolat kérdésé­ben hozzájárultak, hogy a hét or­szág képviselői a nyugat-európai unió keretében rendszeresen érint­kezzenek. Azt remélték, hogy Bonn ennek ellenében több megér­tést mutat Franciaországnak a kö­zös mezőgazdasági piachoz fűződő érdekei iránt. A nyugatnémet ve­zetők azonban kitartottak Brüsz- szelben kifejtett merev álláspont­juk mellett. A francia lapok rámutatnak: „a sokat emlegetett francia—né­met barátság és együttműködés csak olyan mértékben valósul meg amennyire Bonn érdekeit szolgál­ja, mindenekelőtt a külpolitiká­ban és a közös fegyverkezésben.” A Bonni érdeklő katonai együtt­működésről csak nagy vonalakban emlékezik meg a hivatalos közle­mény _ de ebből is kiderül, hogy egész katonai alakulatokat cserél­nek majd ki a Bundeswehr és a francia hadsereg között. A l’Humanité rámutat: a közös fegyver kutatásáról és fegyver- gyártásról Messmer és Von Hassel között létrejött megállapodás rész­letei titokban maradtak. A lap ki­emeli: a francia—nyugatnémet ka­tonai együttműködés veszélyessé­gét csak aláhúzza az a körülmény, hogy De Gaulle és Adenauer a leghatározottabban ellenzi a NATO és a Varsói Szerződés álla­mai közti megnemtámadási egyezményt, amely a nemzetközi feszültség enyhülését jelentené. Megoldáshoz közeledik a belga kormányválság? Brüsszel (MTI) A Reuter brüsszeli tudósítójának véleménye szerint a Lefevre-kormány keddi lemondása nyomán kirobbant kormányválság megoldáshoz közeledik. A kormánykoalícióban részt vevő két párt képviselői pénteken 12 órás ta­nácskozáson kísérelték meg az állás­pontok összeegyeztetését. Jelentések szerint a tárgyaláson megállapodás jött létre, amelyet az ügyvívőfkor- mány ülése elé terjesztenek. Külföldi jelentéseink Megindult a tőke kiáramlás Kennedy római kudarcáról London Az angol sajtó folytatja könyör­telen leleplezéseit Kennedy római látogatásának kudarcáról. Az Evening Standard római tu­dósítója úgy értesült, hogy Ken­nedy azért rövidítette meg római tartózkodását, mert mélységesen felháborította a jeges fogadtatás, amelyben Róma részesítette. Bősz. szankodásának kevésbé személyes okai is voltak. Az Egyesült Álla­mok rómaj nagykövete szerencsés volt, mert történetesen távol volt Kennedy rövid rómaj látogatása idején, a felháborodás vihara ugyanis javarészt az ő fejére zú­arra irányult, hogy lehetővé tegye az uralmon lévő Kereszténydemok­rata Pártnak, a baloldali szocia­listáknak a ^ormányba édesgeté­sét, hogy lemondjanak a kommu­nistákkal való szövetségről s ez­által gyengüljön a Kommunista Párt. Az egész világ tudja, hogy nem ez történt. A kommunisták nem­csak hogy nem gyengültek, hanem egymillióval több szavazatot nyer­tek, mint az előző választásokon. A szocialistákat annyira megbabo­názta a kommunisták sikere, hogy semmi szín alatt sem hajlandók olyan kormányhoz csatlakozni, dúlt volna. Az amerikaiak, főként1 amely nem élvezi a kommunisták a nagykövet lelkes jelentése alap- j támogatását. E kilátás következté­jén, ha az úgynevezett „balra i ben megindult a tőke kiáramlása tarts,, politikát támogatták, amely I Olaszországból; állítólag napi 83 Hz Egyesüli Államok Kuka további gazdasági és politikai elszigetelésére Úszik Washington (AP) Mint már jelentettük, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivő­je pénteken megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint az Egyesült Államok elejtette azt a tervét, hogy Kuba elleni gazdasági embargóról szóló javaslatot ter­jesszen az Amerikai Államok Szervezete elé. Részletesebb jelentésekből kitű­nik, a külügyi szóvivő ugyanak­kor hangoztatta, hogy az ameri­kai kormány olyan lépéseket szándékozik tenni, amelyek „Kuba további gazdasági és politikai el­szigeteléséhez vezetnek”. E lépé seket az Egyesült Államok kor­mánya a nyugati félteke más kor­mányaival együtt tenné meg. A szóvivő nem részletezte a terve­mlllió líra hagyja el az országot. Az a komoly aggodalom terjedt el, hogy Olaszország nemsokára Tito- féle állammá válik és Tito-típusú semlegesség mellet köti le magát. (MTI) U Thant az ENSZ főtitkára átutazott Budapesten U Thant, az ENSZ főtitkára Szó. fiából útban Genf felé, szomba­ton a déli órákban átutazott Buda­pesten. ü Thantot Péter János külügy­miniszter villásrcggelin látta ven­dégül, majd az ENSZ. főtitkára kü. lönrepülőgépen folytatta útját. (MTI) Cjahb feszültség Szíriában Beirut (UPI) UPI amerikai hírügynökség beiruti újságokra és jól értesült körökre hivatkozva jelenti, hogy Szíriában újabb politikai válság van kibontakozóban. A szíriai kormány megbízható gyalogsági és harckocsi egységeket helyezett e! Damaszkusz körül a stratégiai fontosságú pontokon, hogy meg­akadályozza Nasszer-barát politi­kusok és katonatisztek államcsí­nyét. A Libanonból származó jelen­tések szerint a Nasszer-barát Ha­riri hadügyminiszter és vezérkari főnök követelte, hogy a kormány távolítsa el helyéről Luai Atasz- szit, a Nemzeti Forradalmi Ta­nács elnökét és Hafiz belügymi­nisztert, a Baath-párt két kima­gasló személyiségét. Mint ismeretes, az elmúlt na­pokban a Baath-párt részéről kí­sérletek történtek az Egyiptom, Szíria és Irak államszövetségéből zett intézkedéseket, jól értesült politikai körök szerint azonban j álló új Egyesült Arab Köztársaság tovább korlátoznák a Kubába tör- feltétlen hívének számító Hariri ténő utazásokat l hadügyminiszter leváltására. A Baath-párt befolyása alatt álló kormány nyilván Hariri ellenak­ciójának megakadályozására tet­te meg biztonsági intézkedéseit. Magyar országgyűlési képviselők a párizsi városházán A Franciaországban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség szombaton délelőtt látogatást tett a párizsi városházán. A küldött­ség kíséretében volt Vincze Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság párizsi követe is. A magyar kép­viselőket Roger Dubost polgár­mesterhelyettes fogadta. A magyar küldöttség ezután megtekintette Versaillest, ahol Seine-et-oise megye prefektusa fo­gadást adott tiszteletükre. Délután Párizs közelében a Sacley-i atomkutató központot lá­togatták meg az országgyűlési képviselők. (MTI) >HWMVWtWVWmVWWmWWWmMiUWtMWHHWMMWWWW>WWiWWtÍWWWWMMWWWWWVVWW A gyilkos és megbízói Egy síremlék előtt álltunk meg Berlinben, a Friedrichstrasse kö­zelében. A felirat így hangzik: „Itt nyugszik Reinhold Paul Huhn, akit egy fasiszta ügynök orvul meggyilkolt. Az ő halála kötelez minket. A gyilkosok nem kerülhetik el méltó büntetésüket.” Ezeknek a szavaknak mély ér­telmük van, amit a messziről jött látogató is érez a világnak ezen a pontján, ahol a demokratikus, békés építés .Németországának szívében kialakították az úgyne­vezett frontvárost, a kémközpon­tok, a diverzáns organizációk va­lóságos centrumát. Reinhold Paul Huhn, az NDK hű katonájának gyilkosa egy Müller nevű kalan­dor, a gaztett elkövetése után ide menekült át és először az ame­rikai parancsnokságon, majd a nyugat-berlini „előkelőségek” kö­rében whisky-vel ünnepelték meg a gyalázatos bűncselekményt. Éppen ezek a részletek vezetnek ed egyenesen a problémák gyöke­réhez. Nemcsak egyedül a Müller nevű alvilági figurát terheli a felelősség. A háttérben olyan sze­mélyek állanak, akik hosszú év­tizedek óta mesterségüknek te­kintik a gyilkosságot, a tömeges emberirtás megszervezését irányí­tották és nemegyszer a gyakorlati végrehajtásban is részt vettek. Ezeknek a hirhedt alakoknak a sorában is az egyik legkirívóbb személyiség Globke őexcellenciája, akit hosszú évek óta csak mint Adenauer jobb kezét emlegetnek Bonnban. És maga a kancellár is nem olyan régen bizalmas körben megállapította: „Dr. Globkének, legmegbízhatóbb munkatársam­nak, nemcsak a nürnbergi törvé­nyek jogi formulázásában. volt döntő szerepe, hanem tevékenyen közreműködött a végrehajtásban is.” Íme a szálak szorosan össze­fonódnak. Éppen ezért a demok­ratikus Berlinben az NDK főál­lamügyészsége néhány nappal ez­előtt körözőlevelet adott ki Globke bonni államtitkár ellen. A vörös színű körözőlevélben Globke két fényképe látható. Az egyik náci egyenruhában ábrá­zolja Adenauer jobb kezét, a má­sik Globke mai civilruhás fény­képe. Felmerül ezelk után a kérdés: honnan jött Globke úr, mi volt a szerepe a múltban és miként ke­rült a bonni kabinetben az egvik legmagasabb posztra? Kezdjük talán egy epizóddal, ami nem is olyan régen került nyilvánosság­ra Magában a bonni parlament­ben Kohut, szabad demokrata pár­ti képviselő, interpellációt inté­zett s ebben felvetette a kérdést: Hogyan volt lehetséges, hogy a náci vérbíráskodásban annak ide­jén tevékeny szerepet játszó Frankéit Nyugat-Németország leg­főbb államügyészévé nevezték ki? Rámutatott arra hogy ez a sze­mély még a hitleri alsó fokú bíró­ságok ítéleteit js 3 legtöbb eset­ben túl enyhének találta és a megszigorításnál mindig arra a jogmagyarázatra hivatkozott, amelynek szerzője Globke volt. Nos, ebből is kiderül, hogy elvi síkon lényegileg Globke vetette meg az alapját azoknak a törvé­nyeknek amelyek aztán milliók és milliók, a történelemben egye. dülálló megkínzatásában, a tömeg­gyilkosságokhoz vezettek. De menjünk tovább. Adenauer bizal­masa ellátogatott esetenként a német csapatok által megszállt Csehszlovákiába, Romániába és tárgyalt a magyarországi nyila­sok vezetőivel is. Ezeket a meg­beszéléseket mindig és mindenütt újabb szörnyű vérengzéshullám követte. Az is tudott, hogy Glob­ke legújabb barátja, a Freisler nevű legfőbb hitleri vérbíró volt, aki szinte futószalagon gyártotta a halálos ítéleteket... Ezek a tények minden jel sze­rint csak egyengették Globke út­ját a bársonyszékbe. És nem ér­dektelen az sem, hogy jól értesült körökben egyöntetű a vélemény: a bonni államtitkári gépezet tel­jes egészében Globke irányítása alatt áll. Az ő keze elér a belügy­minisztériumba és a hadügyi ál­lamtitkár Hopf mindent Globke utasítása szerint intéz. Nincs olyan fontosabb akta, ami elinté­zést nyerne Globke szignója nél­kül. Minden jelentősebb tisztvi­selő kinevezéséhez az ő hozzájá­rulása szükséges. Adenauer kancellár pedig egy nyugatnémet lapnak, a Süddeutsche Zeitung­nak adott interjújában így nyilat­kozik a tömeggyilkosról: „Igazán nem tudom, hogy kit állíthatnék ennek a kiváló embernek a he­lyébe?” Ezek a szomorú tények, adatok villantak fel előttünk, amikor ott álltunk a síremléknél, melyen olvasható az igazság vádló szava: „Az ő halála kötelez minket. A gyilkosok nem kerülhetik el mél­tó büntetésüket.” Sümegi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents